Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-03-10 / 20. szám

80 csillagzatok, mint azok a’ régi időből, sok viszontag­ság közt, ránk jutottak. Az illy érteke sokkal borzasz­tóbb látvány mint Shakspeare’ borszorkányinak katla­na, melly utóbbiban sok kígyó, béka ’s egyéb mi van ugyan , de annyi mennyi az előbbin , teljes lehetetlenség. A’hinduk, arabok és egyptusiak betölték az eget mindennemű négylábú, szárnyas, csúszómászó állat­tal és halakkal; mert a’ mellett hogy égtudományi és természetirási ismereteik’ egybehangzását bélyegzék, különös ügyességgel bírtak , kivált költőik mindenne­mű érzelmiket , szokásaikat ’s foglalatosságikat, az állat­ világgal hozni viszonyba, ’s ezen viszonyt virá­gos nyelvbe öltöztetve bájolólag előadni. A’ valóság’ alakjaihoz képzeletiek is járultak, miilyenek a’ sár­kány , egyszarvú , hydra hydrus ’s­­.­b.; de hogy a’ föld , viz és jég’ lakosihoz még valami a’ negyedik elem­ből is járuljon, a’ phoenixnek kellett előállnia. Maradt még azonban egy kis hely az égen a’ mesekedvelő gö­rögök és rómaiak’ részére , kik Cerberus, Centaur, Medusa, Pegasus, Perseus ’st­b. kedvenczeiket oda aggaták, mint aggatjuk mi szobánk’ falaira—tulajdon meséinket. Jöttek korunkhoz közelebb eső égnézők , egyesek, kik Fridrik’ dísze , Károly’ szíve, Károly’ tölgye, korona, Sobiesky paizsa , királybika , király­­pálcza ’s t.­b. nevek alatt mélységes hódolásikat az egek’ boltozatára írták örök emlékül, ’s mégis maradt egy kis hely itt ott, kivált délfelé , hová a’ szép mű­vészet és tudomány tudák beszorítani szeretett jegyei­ket; ott látjuk az árvését, hárfát, lantot és a’ szob­rász-műhelyt ; ott a’ földet körüluszó hajót mágnestű­jével ’s órájával, mint bizonyítványát az ügyes halandó’ merészségének; ott a’ természet’ titkait áruló légszi­vattyút és microscopot, ott végre az annak törvényit fölfedező látcsőt, körnegyedet, romboldhálót ’s­t.­b. Képzeljük most ezen tarka gyülevészt egy rakáson , kö­rültök elnyúlva a’zodiac’ 12 jegyét mint nyomulnak örök harczban az állatok, a’ vitézek, a’ szörnyetegek az esz­közök ’s műszerek , mint sohajtoz az elpirult gyönyörű szűz az engesztelhetlen mérleg ’s vérdühös oroszlán felé mint zokognak a reszkető ikrek a veres rák ’s ezért köszült bika közt ? Szivszaggató látvány ! Melly be­teg phantasia kell, hogy a felséges csendes és tiszta kék egen ragyogó csillagok’ helyébe illy boszantó ’s egyszersmind nevetséges zagyvát képzeljünk ? Mind­ez a’ magyar égtekéről elmaradt, ’s noha a’ csillagzatok’nevei megtartattak, azok’határait alig észrevehető vonalok jelölik. Az újabb franczia és né­met égtekéken a’csillagokat összekötő vonalok három­szögekben feloldható mértani idomokat képeznek; a’ ma­gyar égtekén ezen vonalok csak annyiban vannak fel­véve, mennyiben a’ csillagok már viszonyos állásaikra nézve is, könnyen felfogható v. ráismerhető alakot mutatnak, de a’ vonalok olly véknyan h­atvák, hogy általok legkisebb zavar sem támad a’ csillagzatok’ tisz­taságára nézve. A’ szükséges körök világosan jelöl­­vek, különös figyelem fordíttatott a’ csillagok’ köny­­nyen megkülönböztethető nagyságára, ’s ezért minden eddig megjelent égtekétől távozólag, külön jegyek választattak. A’ három első nagyságú csillag valamennyi felvetetett , a’ 4dik nagyságú közel valamennyi, az 5dik nagyságúak közül pedig a’ legnevezetesbek ; mi ezen túl van, puszta szemmel nem látható. A’ csilla­gok közt sok van o­lyan , mellyről nem mondhatni biz­tossággal , mellyik nagysághoz tartozik a’ két egy­más mellett álló szám közt ? Vannak p. o. csillagok, mellyeket szintúgy lehet első mint második nagysá­­guaknak venni, ollyanok, mellyeket egyenlően második vagy 3. nagyságuaknak vehetni ’st­b., ezeket általmenő vagy köznagyságuaknak (intermediocres) nevezhet­jük , ’s rájok nézve a’ magyar égtekén különös jegyek választattak. Értelmes hazánkfiai iránti tiszteletem’ jeléül adok itt számot, miért készittetem a’ földtekét Bécsben, miért az égtekét Pak­sban ? Senki sem óhajtja buzgób­ban minten, hogy a’magyar semmiben ne szorul­jon külföldre; nem is akarom kétleni, hogy honunkban­, kivált Pestbudán, ne volna elég ügyes művész és dol­gozó az illy literatúrai munka’ létrehozására; de itt az ügyesség mellett tapasztalás ’s az illynemű mun­kálatokban elismert jártasság kivántatott, főleg a’ kia­dó’ jelenléte dolgosai közt, mert a’ földteke három évi munkát, szünetlen felvigyázást és javítást kívánt. A’ földteke gazdag és csinos , némellyek’ véleménye sze­rint , kik az elemi oktatásra nézve a’ fő vonalok, ha­tárok, hegyek, vizek ’stb. mellett csak kevés várost, helyet vagy pontot követelnek, tán igen is gazdag. Egy kis hasonlítás után azonban meggyőződhetni , hogy ezen névgazdagság a’ magyar földtekének , átmé­rőjét is számba vevén, nem ártott, de hogy csinos­ságára nézve az eddig, bármelly nyelven , megjelent tekék mellett nemcsak megállhat, haner a felettök az el­sőbbséget is kirrja. A’ munka’ élénk folyamatja köze­pén hivatalos dolgaim a’ civilisatio’ tűzpontjába külde­­nek, hová az égtekének vázát és közel kész hálóját magammal vivém. Lutetia forrong, az igaz , de mind a’ mellett hogy Bellona , lánczokat szétvagdaló pallo­sát élesíti, séma’ Gratiák , séma’ Musák nem szendereg­nek.Maradt idő, a’ rajzot bevégezvén, Dien Károlylyal, ki jeles égirati (astrographiai) munkáiról eléggé isme­­retes, egyezni az alatt, mig Bécsben a’ földteke ha­ladt elő készültében. Időnyerés tehát fő oka, hogy a’ magyar égteke Párisban készült, mert az idő irgal­matlanul enyészik’s mint pillanatunk arithmeticai sor­ban haladnak, azok becse geometriai arányban nő.Az égteke­­ közel 1600 csillagával egyszerű, világos és tiszta , rajta inkább ügyesség és pontosság vehetők észre, mint valamelly hosszas munka; csakugyan négy levélváltás által rendben volt az egész. Utóirat a tanító­intézetek­ elöljáróihoz. Azon nem­zeti intézetinknek, mellyekben az égirat, csillagis­­meret v­­égtudomány’ elemei a’ természettudományok’ sorában előadatnak, egész örömmel szolgálok érteké­vel. A’ Duna’ megnyíltával példányok fognak Pestre küldetni; addig is ne terheltessenek a’ tudományos inté­zetek’ tisztelt előljáróji a’ m. 1.1. titoknokához dr. Sche­­del Ferencz úrhoz fordulni, ki a’szétosztás’ — külön­ben kellemetlen — baját készséggel magára vállalta. Nagy Károly: Pótléktár. (Szükségtelen intések.­ 1) Midőn az anya , vizen ke­resztül menendő , jegybenjáró fiához így szól: ,,hát hal­lod é, fiam ? bele ne fűlj !“ 2) Midőn a’ gondos apa, táncz­­ingalorára készülő lyányának ezt mondja: ,,no hát öltöz­zél fel csinosan !“ 3) Midőn a’ férj télben útrakelő féltett nőjéhez így szól: „Ne szivem, tudod? meg ne fázzál!“ 4) Midőn a’ nő, öreg csigavérű férjének mondja: „Aztán édesem ne hirtelenkedjél!“ 5) Midőn az agg hím , fiatal gerliczéjéhez igy nyögdécsel: „te meg ne búslakodjál utánam, angyalom !“ ’s a’ t. (E. A.) Szerkeszti Helmeczy. — Nyomtatja angol gyors-sajtón T­r­at­tn­e­r-Kár­o­l­y­i úri utcza 453.

Next