Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-03-24 / 24. szám

94. »»atm rest, martzius’ 94. 4841. Visszapillantás a 9 .lilátyás-emléket tárgyaló szózatokra ’s továbblépés ez ügyben. (Folytatás ) in. Ezen utolsó osztály nem szoboremlékkel akarja nagyait örökíteni ; ide három tisztelt polgártársunk tartozik;’s mert csekélyebb viszhangra talált mintáz I. osztály, melly, mint látók, csak Ferenczy által, ’s a’ Ild. melly csőd’utján szeretne emléket állítani— ’s mert művészet ellen kel ki, csak ennek érdemében mondandom el némi alanyi észrevételüm’. (a) Kövy Lá sz- ló, azon elvből: s az igaz érdem emlékre nem szerűt indulva ki , olly különös hangzata őszinte beszédet tart a’ szobrászat ’s igy a’ képező művészetek’ egyik magas ága ellen 26) , olly hideg számolattal soroz elő okoknak tetsző ellen-körülményeket, hogy akaratlanul eszembe jut a olvasásakor azon elmés franczia, ki jó kedvében bebizonyitá , hogy Napoleon soha sem létezett 27). Ezen állitványi után, mikből többet megczáfolt gróf Fáy István 28) és B.F. hazánkfia 29) (az első csakugyan némileg csekélynek tartva Kövy urat, mit épen nem érdemel) áttér javaslatira , miszerint alapítsunk Mátyás - szobra helyett népnevelő - intézetet, Kölcseyé helyett ifjakat pályáztatét; legyenek emlékeink mellszobrok 30.) — (b) Gasparich, Kövy úrral kezet fogva még nyíltabban ’s bővebben kikel a’ szobrok , mint úgyis csak fényűzést — tehát nemzeti sirásó — czikkek ellen; 31) nagyaink föntebb vannak a’ szobornál; ellenség elrontja ’s megönti, földrengés , tűz villám ’stb. szétdulja 32.) Legyen inkább egy nemzeti intézet az alnép’ és szerencsétlenek’ számára. Ferenczy faragjon mellszobrokat a’ Pantheonba. — (c) Mindezeknél is tovább raegyen G. Gáspár László, gr. Fáy István elleni hoszszu értekezésében 33.) Szerinte a’ colossalis szobor tudatlan kor szülötte , most túl vagyunk ezen emberiség-emelőt tegyünk. Honunk el van csigázva; a’Duna mennyit pusztított; mennyi a’ rész ut, tolvaj, korhely,kártyás, gyújtogató ’stb.; ezeket kell emelni; legutolsó a’ művészet. Ferenczy tanuljon a’ mellképeken. A’ nemzet emberiség ellen csigáztatnék 100.000 p. forintra (!) — Ezen két utolsó t. ur* szavaira pár észrevételem van : 1) Gasparich ur idézett iratában a’ szobrot lelketlen kőnek vagy éreznek nevezi , mit a’ műveletlen bámul; G. Gáspár úr pedig tudatlan kora szülöttének. Egyetlen példa meggyőzhet az ellenkezőről: Üssük-fel csak a’ hires Megholtnak. ..Der Vorläufere czímű könyvét, ’s ott az 524 5 lapon meglátandjuk : mit tesz a’művészet ? Egy Tortovan Kandiában fej , kezek és lábak nélkül; a’ musulmanok, kik minden más becses régi művet összerontottak ’s minden szobortól mint bálványtól vallásilag iszonyodnak, ennek hetenként áldozatot visznek ’s istenerőt kötnek vele öszsze, mert nem szobornak , hanem egy szent arab’ valóságos testének tartják, ki ütközetben segitségökre menvén, az ellenség’álgyaitól megcsonkittatott ’s teste kővé vált; — e’ béna szoborban minden csak féligmeddig műértő , első pillanatra lelkes nagy szónokot ismer meg, ’s a’csonkaságok képzeletében észrevétlenül kiegészülnek. .... Lelketlené a’ kő urak? Győződjenek meg arról is, hogy egy nemzet hálája ’s vallásos szent érzelme elhunyt jelesei iránt nem olly kis dolog ! Nézzük, hogyan festi erre vonatkozólag Tacitus Agricola életirata’ bevezetésében az incuriosa suorum aetasis ad saeva et in festő virtutibus tempora - t. Szavai ránk nézve ugyancsak igazak. Említést érdemel a’ nagy országnak ’s azért is nagy történetíró Polybiosz’ azon megjegyzése, miszerint ő a’rómaiak’ nagyszerű szellemét őseik’házainál tartott ’s imádott viaszszobrainak tulajdonítja. . . Bizony Pygmalion’ szoborszerelme aligha mese. . . . Álljon még itt szellemdűs Szemere Bertalanuak’ egykét szava a’ szobor-ellenzőknek fontolatul : „Angliában sok érdem van, ’s természetesen sok emlék—így ír a’ derék utazó — mert ha a’ nap feljött, mikép ne legyen világosság ? ha a’ mag elhullt,mikép ne nőjön élőfa ? ha a’ szél az égrül eltisztitá a’ föllegeket, mikép ne ragyogjanak csillagok ? A’ bűnösnek bitófa kell, a’ halottnak sírkő , a’ jelesnek jelkő. Ez országban egyes városok is szégyenlenek , ha egy vagy más erényt nem dicsőítőének; nálunk az egész nemzet sem gondol vele ; a’ szívben élnek hazánk nagy fiai, így mondatik; így szól hazug nyelvével a’ pulya , irigy , fösvény és álnok. Emlékek’ sokasága műveltségnek ’s haladásnak jele a’ népben , mert épen a’ jegyzett érdemek’ összesége az, mi a’ népet magas polezra emelte , mert épen a’ hála ’s elismerés olly erkölcsi erő, mi fejlett szellemállapotra mutat; azért ha az utazó valamelly országban kevés emléket talál, bízvást ítélhet: itt még kevés vetett érdemet, mert kevés arat emléket,’s melly földben nem vetnek ’s aratnak , az nem mű velt.‘1 34 26) 1840. évi Társaik.’ 23. számában. 27) Igen minden dolognak száz oldala van ’s ügyészi nyelvvel mindenikről ’s mindenik ellen mondhatni némi hihetőt. Azonban az nem ismeri hátramaradásában is ifjuerejü nemzetét, kiállítja, ‘hogy az inkább kardot szeret forgatni, mint vésüt ‘s ecsetet; hogy ha ma bírunk művészeket, jöhetnek századok, mellyek egyet sem állítanak, ’s tán örökre is (!) Ferenczy leend dicsőségünk, nem ismeri, kiállítja, ‘hogy egy emlékkel ki van merítve a’ nemzet 's alatta inség’s nyomor hullatand könyüket; ki mondja:‘míg uj lesz, bámulni fogja a’ néptömeg, mint léczkirályt békaalattvalójt, majd meg is karmolják‘ ; ki mondja: ‘a’ szobrász intézet igen idején lenne, már is *) tapasztaljuk , hogy nemzetünknek szobrászok nem kellenek.**) 28) Múlt - évi Hasznos Mulatságok’ 44. sz. 29) — évi Társaik.’ 59. sz. 30) E javaslatokra csak azt mondom igen röviden , mit a következő két felszólalóéira nézve is értetni kérek : dicta vestra facienda, nostra vere non omittenda. 31) M évi Hasznos Mulats. 31. szám. 32) Miért építünk tehát milliókba kerülő székesegyházakat, szentpéter-kapokat ’s szentistván-torony és lánczhidakat? miért öntetünk roppant harangokat ? Hisz mindezek épen úgy kitétetvék az ellenség’s elem’dulásinak, mint bármilly szobor! *) .Igen idején lenne, és ,már is‘,ez kissé furcsa ellenmondás ! Ha szobrászintézet lesz, majd akkor igazán nem kellenek, nemde ? * *) Hisz épen ez okból szükséges illy intézet, vagy ki akarjuk irtani a művészetet? 33) M. évi Hasznos Mulats. 52 — 53 szám. 34) „Utazás külföldön* II. kötet 202. lap.