Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-03-24 / 24. szám
96 ismerje és szeresse hazája’ nyelvet, hogy legyen egy nagy közérdek, melly a’ vallásnak , a polgári állásnak a’ nemzetiségek’ ezer különbségit egyesítse, ’te gondolom, Hl. ur is jól tudja, hogy szegény hazánk, mig a’ megholt latin nyelv classikai bilincsei alatt tartá a’ magyar nemzet’ boldogságának ’s tudományi és művészeti gyarapodásának elohaladását, semmi nem volt kevésbbé mint classikas. — ’S tán kevésbbé classicus Homer és Plato’, mint Virgil és Cicero’ nyelve ? C Vege következik.) Kijárás a’ külföldi egyete mekc. re Bár Luther a’ tudvalevő hely’ magyarázatában engedékenyebb volt volna! úgy mellőzve van az eredetileg egy protestáns felekezet’ két részre szakadása , mellőzve az e’ szakadásból eredeti egymástól elidegenülés, mellőzve az uj tannal járó viszályok’ nagy része. 300 év kivántaték, mig a’ nagy sebet, mellyet e’szakadás okozott, Némethonban a’két felekezet’ egygyéolvadása behegeszté ! Hazánkban is talán egészen más alakot nyert volna sok, ha e’ boldogtalan szakadás nem gyakorolja vala kártékony hatalmát, ha a’ válaszfalat nem szélesbíti meg a’különböző nemzetiség! Azonban enyhülne bennünk némileg a’ történtek’ keserű emlékezete, ha vigasztaló kilátásunk volna a’ közel egybeolvadásra , hogy ez által is kevesebb pártérdek darabolná az édes hazát; de végtelen távolságban mutatkozik még az időpont, midőn csak történetekben lesz nyoma , hogy a’ magyarhoni protestánsok is két felekezetből álltának. ’S egybeolvadásuk valamint azelö’s balitéleteken tulszárnyaltaknál nem mai óhajtás , úgy köszönetet érdemel Zay Károly gr., hogy a’Pesten felállítandó ref. főiskola’ ügyében az idei Társ.’ 16 szban felszólalva a’ magyarhoni protestánsok’ összeforradását nyilván megpendité ’s a’ nevezett főiskolának a’ két felekezet’ közereje ’s buzgóságával fölépittetését inditványozá. Milly nagyszerű következmények’ csiráit hordaná magában ezen iskola-egyesités, leírni nem , csak képzelni lehet! Bocsásson meg azonban a’ tisztelt hókeblü gróf, ha egy pontban vele kezet nem foghatva nézetimet szerény tisztelettel én is előterjesztem. A’ gróf t.i. a’ pesti főiskolát, egyesülési esetben is, csak a’külföldi egyetemek’üdvösb sikerrel használhatásuk’ előkészítő eszközéül akarja ; ellenben én egészen ellenkezőt óhajtok, t.i. hogy a’ pesti főiskola legyen a’ külföldi egyetemeket pótló, azok’ látogatását elmellőző intézet, csupán azon egyszerű főoknál fogva , hogy a’ ki akar tanulni, tanulhat már nálunk is,’s küldjük a’ gyávát bár minden egyetemébe a’ világnak, szakeímü térend vissza mindig, ’s maradjon köztünk az elmetehetségekkel kegyelt, ő szárnyra kel a’ tudományok’ napja felé ’s haland, ha külföldi egyetemet soha nem látott is. Megvolt tudom , annak idejében, a’külföldi egyetemeken tanulásnak is tulajdon haszna, de most már azon kell törekednünk, hogy hazánk e’részben is legyen valahára önállásu ’s a’ papságra készülő szegény (hisz vagyonos úgysem lesz protestáns pappá) ifjaktol ne követeltessék olly szigorúan a’ külföldi egyetemekre járás. Ha jeles ügyvédeket, orvosokat, gazdatiszteket’s a’t nevelhetünk a’ nélkül, hogy tanulás végett külföldre küldenők , miért nem lehetne a’ pesti főiskolát is úgy rendezni , hogy abból jeles egyházi személyek kerüljenek? Mert azt, mit papi jelöltek külföldi egyetemeken tanulnak, úgy tartom , nálunk is taníthatni, ’s van e elv vagy nézet a’ tudományok’ széles mezején, melly külföldről hazánkba az tudományos közlekedésnek hajdaniakhoz képest viharsebes szárnyain át nem röpülne ’s közttünk tudva nem volna ? És mit nyerünk vele , hogy papi jelölünk szüleiknek a’ szükséges pénzszerzés körül súlyos gondot okozva, sokszor előre itthon, gyakran a’ külföldön is (nemzeti becsületünk’nem kis csorbájával) adósságokba merülve látogatják a’ külföldi egyetemeket? Sem kevesbet sem többet, mint hogy azt mit tanultak, honn aligha használhatják. És hány ezret visznek ki pénzetlen honunkból évenkint a’ papi jelöltek ’s e’ töke milly vegetlen parányi tudományos kamatot hoz a’ hazának! — Virágozzanak tehát a’ külföldi egyetemek ezentúl is dicsően ’s mi magyarok érezzünk irántok hálát a’jólétekért, miket török tudományokban vettünk , de e’ részben is törjünk független önállásra ! egyesüljön a’ magyarhoni, vagy ha ez még most lehetetlen , legalább a’ pesti két protestáns felekezet; a’ pesti főiskola pedig tegye nélkülözhetőbbé a’ külföldi egyetemeket, neveljen férfiakat, magyarokat , a’ haza- és vallástestületnek díszére szolgálandókat. Mi pedig a’ külföldi magyar alapítványokat illeti, mellyekből papi jelölteink stipendiumokat húznak , azokat én atyáskodó kormányunk’ hathatós közbenjárása által visszakövetelendőknek ’s a’ pesti főiskolára átruháztatandóknak vélem , külföldre csak azon ifjúnak leginkább utazásul kimenetelét óhajtva, kinek azt duzzadtabb erszénye megengedi. Ipoly táj. Pótléktár (A’ villám’ hatalma) Pluvigner franczia város’ templomában f. évi január l1kén reggeli 9 órakor halottas mise tartatott, mellynél körülbelül száz személy volt jelen. Az idő borult és esős vala ’s mi sem gyaníttatá annak hamar változtatását. Azonban 10 óra felé erőszakos forgószél támadt,irtóztató jégeső’ kíséretében. Hirtelen erős mennydörgés rendíté r meg a’ gőzkört ’s a’ templomban összegyűlt közönséget irtóztató félelemmel tölté el. Hanem e’ dörgés csak előjátéka volt egy másik irtózatgerjesztő eseménynek. Mert ugyanazon pillanatban, midőn a’ lelkész a’ sanctust kezdé mondani, egy nagyterjedelmű barna tüztömeg czikázott egy ablaktól a’ másikhoz , ’s összezúzta annak üveglapjait. Sűrű füst és kénköszag terjedt el ’s csak most hallatszék újólag egy, az előbbinél még sokkal hatalmasb mennydörgés. A’ nép , rémültében egyhangúlag felsikoltott. Mindnyájan azt hivék , hogy vég órájok közelget, kiki arczczal földre borult, ’s imígy várták leírhatatlan aggodalom és tompa sóhajok közt a’ második villámcsapást. Csupán egy némber birt annyi nyugalommal, hogy a’ többit vigasztalá ’s báromtá.Ez a’sekrestyébe sietett a’szerencsétlenek’ számára ott segélyt ’s utalmat keresendő. De milly irtóztató látvány mutatkozott visszatértekor szemeinek! Mindnyájan kik a’földön elterülve feküdtek,kékültarczuak voltak , ’s részint egész testökben részint egyes tagjaikban megmerevedve. Mintegy 12 élő személyt sebesítettmeg a’ villám, a’toronyban levő harangozót pedig agyon sújtotta. (Z.U.) Szerkeszti Helme ezt. — Nyomtatja angol gyors-sajtón Trattner-Károlyi úri utcza 463.