Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-10-27 / 86. szám
§6 szám 1841. Pest 9 October 97. Csanádi püspök megye. Megyénk 1841dik évi évkönyve, — a’ püspökség, káptalan, apátságok és prépostok rövid története díjával, — Reichel József temesvári könyvnyomó-műhelyében megjelent.— A’ Csanádi püspökség, — melly Maros folyó melletti Morisium vagy Morisena vártól marosinak , ’s csak később e’ vár pártos ura Othum mások szerint Adishumnak Csanád vezértől történt meghódítása, ’s öletése után Csanád vezértől Csanádinak neveztetett, kezdetét vette sz. István királytól. Alapítási ideje bizonnyal a’ dicsőült király végévei közé tartozik; mert ha Gellért életirójának hihetni, mihelyt Gellért Magyarországba jött, azonnal marosi püspök lett, — 1030 püspökké szenteltetett, de még 4 év múltával is Bakony-Bélben lakott, hihető hát, hogy 1030ban ugyan a’ püspökség alapittatott, — de Gellért csak 1035 ben foglalhatta el püspöki székét.—Javakban királyi bőkezűséggel ajándékozá-meg sz. István e’ püspökséget, — később pedig Zsigmond király még bővité jövedelmét. E’ megye előbbi nagy kiterjedéséből, változván a’ hadi szerencse , vesztett ugyan , de nagy volt az még 1459ben is , mert ekkor még hat főesperességet számlált; mindazáltal a’ 16dik században ezek is megszűntek lenni; a’ gyászos mohácsi csatában püspöke küzdve a’honért sok mással elesett, 1573. pedig Csanád várost is elfoglalván a’ török azt a’székes egyházzal ’s minden itt talált egyébbel lerombolta omladékban az utókornak csak hírt emléket hagyva Csanádról! — Ez időtől fogva 1731dik miglendik Károly a’ temesi bánságot újólag a’ Csanádi püspökség hatóság alá helyzé , csak névvel léteztek Csanádi püspökök, török iga alatt nyögött megyéjök, ’s az itt ott, elszélyedt megyei kereszténység! — később M. Terézia királyné újabb adományra méltatá kegyelme által ez árva püspökséget, széke Temesvárra lévén áttéve 1742 ben szép püspöki templomot építtetett. 1035 év óta sz. Gellérttöl kezdve, ki a" pogány magyaroktól a’ Kelem földe hegytövében 1047. megöletett, ez ideig 83 püspököt számlál e’ megye; ’s ha e’soron áttekintünk, látni, miként igen számosan valának , kik terhes egyházi hivataljok mellett, egyéb főhivatalokat is viseltének. — Hogy a’ dicső hamvaknak emlékül néhány pillanatot szenteljek, méltán emelem ki 1181b. Hederváry Sault, 1275b. Gergelyt, 1290b. Antalt, és 1457b. Albert püspököket, kik kanczellárok valának, ’s ha a’ szerencsétlen Csáky Miklóst 1500b. említem , kit, a’ bőszült pórhad vezére Dózsa György elfogatott ’s meg is öletett,—lelkem Mohács terére lebben át; itt látom utódját, Chahol Ferenczet, a’haza bajnoki közt víni, ’s dicsően elesni , itt ülnek püspöki székben Kolosváry János és Dudics András a’magyar papság részéről tridentumi zsinatra küldött követek; — ’s ha a’ szomorú ozmán iga alatt megyéjök árvaságát kesergők sorozatán átmegyek, örömmel üdvözlem 1687b. Dvornikovics Mihályt,ki első látható elárvult megyénket ismét éledezni ’s még 1710b. a’ hires gr. Nádasdy Lászlót kiemelve, a’ 19dik század elején fénycsillagként tünik elő Kőszeghy László, ki püspöki helyettességben 17, 28 évet pedig mint püspök töltött e’ megye székében ’s minden tehetségit megyéje díszére, elömenetelire ’s dicsőségire szentelte. Az érdemdús aggot, szeretet érdemlett áldása kiséri, ’s pihenteti hamvaiban! Mikor kezdett létezni a’ Csanádi székes káptalan ? bizonyosan meg nem határozhatni, de kétségen túl van , miképen ez a’ püspökséggel egykorú. Már Gellért életirója említést tesz azon rendszabályokról, mellyek Gellért által a’ kanonokoknak adattak, —is 1054 körül beszéli, miként a’kanonokok Fülöp apáttal, a’fölött versenygtek, hová temettessék Gellért püspök ?—végre az apát akaratjának engedve , a’ 16 szűz templomába temettetettel. — Hogy a’ káptalan dúsan volt ajándékozva javakkal, több bizonyítvány igazolja. Hajdan több tagból is állott, 1459 ki káptalani irománybol láthatni, hogy a’prépost, éneklő ’s örkanonokon kívül volt 6 főesperesség, úgymint : a’ temesi, orodi, talmarosi, torontáli, sebesi és krassói, de a’ vésznapok bekövetkeztével 1573b. elalkonyult hajdani fénye ’s megszűnt lenni! — Újjászületett e’ székeskáptalan Edik Károly alatt, ’s ekkor csak 4 kanonokból állott. Prépostot M.Teréz, kegyelme 1758b. 6dik kanonokságot pedig , a’ sz. káptalan ’s b. Prinzen Károly Ernészt e’ megye áldozópapja alapították. — Idő haladtával vissza kezdé nyerni előbbi fényét is . 1724 ben a’ hiteles hely jogait kezdette gyakorolni, 1711 b. sz. gellérti díszjelet ’s ennek viselésére engedelmet végre hold, emlékez. Ferencz király alatt 1821b. adománykép uj jószágot nyert. 1723dik év óta a’székeskáptalan 43 kanonokot számlált keblében , kik közül ketteje a’ megyében püspöki méltóságra emeltetett. Jelenleg személyzete áll 6 valóságos és szint annyi t. kanonokbal. — Kebleztetvék még e’ megyében 7 tiszt, apátság és 2 prépostság, mik hajdani mint megannyi valóságosak ön fényökben századokon által virágoztak, de az e’ tájt pusztított török mindent rommá döntött, ’s ma már egykori nagyságuk fényét szomorúan gyászolja az itt ott fenálló parányi omladék , ’s emléköket egyedül a’ czim tartja fen , mellyel érdemes egyházférfiak tiszteltetnekmeg. E’püspöki megye , egyik a’kiterjedtebbek közül; hazánkban egész Arad, Csanád, Krassó, Temes, Torontál, ’s egy részét Csongrádmegyének; azon felül két végezredet: a’ német bánságit ’s oláh illyrt foglalja magában. — A’ lelkipásztorkodással foglalkodó egyházi egyedek száma 221, szerzetes 28, 170 lelkész, 61 egyházi, ’s 17 szerzetes segédpappal.— A’megyei papság összes száma 288. — Van e’ megyében 6 rendű tizenegy szerzetes-zárdában 122 egyed — a) piarista, Szegeden és Temesvárott 25. b) bolgár ferencziek Vingán 3. c) kapisztráni ferencziek: Andvárt ’s Radnán 24. d) üdvözitőrült ferencziek Szegeden 21. e) minorita ferencziek Aradon , Lugoson , Pancsován és Szegeden 41. f irgalmas barátok Temesvárott 7. — Papnevelő intézete Temesvárott van 4 elöljáróval, 34 növendékkel, theol. tudományokban oktatással 4 tanító foglalkozik. — Van 2 növendéke Bécsben és ugyan 2 Pesten, — igy a’ növendékpapság öszvege 38. Megyén kívül lakik 4 papja, ketteje tábori pap, 1 tagja sz. Ágostonról ez. bécsi nevelő-intézetben tartózkodik.— Van e’ p. megyének sz. Józsefről czimzett papinyugintézete is, melly keletkeztét 1803. év mart. 13 án vette ; midőn megyei határzatnál fogyást szorosan megyhagyatott, hogy minden pap,kimultával ez intézetre jövedelméhez arányzott bizonyos száztéli sommát köteles ajánlani, ellenkezőleg végintézete erőnélküli leend; ’s miután ez üdvös határzat fensőbb helyen is a’ nm. m. kir. h.tanácsnak ugyanazon évi május 6kán 11776 számú kegy. rendelete által megerősitetett, pénztára minden balviszony mellett is, 1835dik évvégével 8372 ft. 39 kr. számlált. — De az erő szunnyadt, ’s csak ébresztőre várt e’ megyében, ’s a’ közjó munkálásában