Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-10-27 / 86. szám

§6 szám 1841. Pest 9 October 97. Csanádi püspök­­ megye. Megyénk 1841dik évi évkönyve, — a’ püspökség, káptalan, apátságok és prépostok rövid története díjá­val, — Reichel József temesvári könyvnyomó-műhelyé­­ben megjelent.— A’ Csanádi püspökség, — melly Maros folyó melletti Morisium vagy Morisena vártól marosi­nak , ’s csak később e’ vár pártos ura Othum mások sze­rint Adishumnak Csanád vezértől történt meghódítása, ’s öletése után Csanád vezértől Csanádinak neveztetett, kezdetét vette sz. István királytól. Alapítási ideje bi­zonnyal a’ dicsőült király végévei közé tartozik; mert ha Gellért életirójának hihetni, mihelyt Gellért Magyar­­országba jött, azonnal marosi püspök lett, — 1030 püs­pökké szenteltetett, de még 4 év múltával is Bakony-Bél­­ben lakott, hihető hát, hogy 1030ban ugyan a’ püspök­ség alapittatott, — de Gellért csak 1035 ben foglalhatta el püspöki székét.—Javakban királyi bőkezűséggel aján­­dékozá-meg sz. István e’ püspökséget, — később pe­dig Zsigmond király még bővité jövedelmét. E’ megye előbbi nagy kiterjedéséből, változván a’ hadi szeren­cse , vesztett ugyan , de nagy volt az még 1459ben is , mert ekkor még hat főesperességet számlált; mindaz­­által a’ 16dik században ezek is megszűntek lenni; a’ gyászos mohácsi csatában püspöke küzdve a’honért sok mással elesett, 1573­. pedig Csanád várost is elfoglalván a’ török azt a’székes egyházzal ’s minden itt talált egyéb­bel lerombolta omladékban az utókornak csak hírt emléket hagyva Csanádról! — Ez időtől fogva 1731dik miglen­­dik Károly a’ temesi bánságot újólag a’ Csanádi püs­pökség hatóság alá helyzé , csak névvel léteztek Csaná­di püspökök, török iga alatt nyögött megyéjök, ’s az itt ott, elszélyedt megyei kereszténység! — később M. Terézia királyné újabb adományra méltatá kegyel­me által ez árva püspökséget, széke Temesvárra lévén áttéve 1742 ben szép püspöki templomot építtetett. 1035 év óta sz. Gellérttöl kezdve, ki a" pogány magyarok­tól a’ Kelem­ földe hegytövében 1047. megöletett, ez ideig 83 püspököt számlál e’ megye; ’s ha e’soron át­tekintünk, látni, miként igen számosan valának , kik terhes egyházi hivataljok mellett, egyéb főhivatalo­kat is viseltének. — Hogy a’ dicső hamvaknak emlékül néhány pillanatot szenteljek, méltán emelem­ ki 1181b. Hederváry S­aul­t, 1275b. Gergelyt, 1290b. Antalt, és 1457b. Albert püspököket, kik kanczellárok valának, ’s ha a’ szerencsétlen Csáky Miklóst 1500b. említem , kit, a’ bőszült pórhad vezére Dózsa György elfogatott ’s meg is öletett,—lelkem Mohács terére lebben át; itt látom utódját, Chahol Ferenczet, a’haza bajnoki közt víni, ’s dicsően elesni , itt ülnek püspöki székben Kolosváry János és Dudics András a’magyar papság részéről tri­­dentumi zsinatra küldött követek; — ’s ha a’ szomorú ozmán iga alatt megyéjök árvaságát kesergők soroza­tán átmegyek, örömmel üdvözlem 1687b. Dvornikovics Mihályt,ki első látható elárvult megyénket ismét éledezni ’s még 1710b. a’ hires gr. Nádasdy Lászlót kiemelve, a’ 19dik század elején fénycsillagként tünik­ elő Kősze­­ghy László, ki püspöki helyettességben 17, 28 évet pe­dig mint püspök töltött e’ megye székében ’s minden tehetségit megyéje díszére, elömenetelire ’s dicsősé­­gire szentelte. Az érdemdús aggot, szeretet érdem­lett áldása kiséri, ’s pihenteti hamvaiban! Mikor kez­dett létezni a’ Csanádi székes káptalan ? bizonyosan meg nem határozhatni, de kétségen túl van , miképen ez a’ püspökséggel egykorú. Már Gellért életirója említést tesz azon rendszabályokról, mellyek Gellért által a’ kanonokoknak adattak, —is 1054 körül beszéli, mi­ként a’kanonokok Fülöp apáttal, a’fölött versenygtek, hová temettessék Gellért püspök ?—végre az apát aka­ratjának engedve , a’ 16 szűz templomába temettetettel. — Hogy a’ káptalan dúsan volt ajándékozva javakkal, több bizonyítvány igazolja. Hajdan­ több tagból is állott, 1459 ki káptalani irománybol láthatni, hogy a’prépost, éneklő ’s örkanonokon kívül volt 6 főesperesség, úgy­mint : a’ temesi, orodi, talmarosi, torontáli, sebesi és krassói, de a’ vésznapok bekövetkeztével 1573b. elal­­konyult hajdani fénye ’s megszűnt lenni! — Újjászüle­tett e’ székeskáptalan Edik Károly alatt, ’s ekkor csak 4 kanonokból állott. Prépostot M.Teréz, kegyelme 1758b. 6dik kanonokságot pedig , a’ sz. káptalan ’s b. Prin­zen Károly Ernészt e’ megye áldozópapja alapították. — Idő haladtával vissza kezdé nyerni előbbi fényét is . 1724 ben a’ hiteles hely jogait kezdette gyakorolni, 1711 b. sz. gellérti díszjelet ’s ennek viselésére enge­­delmet végre hold, emlékez. Ferencz király alatt 1821b. adománykép uj jószágot nyert. 1723dik év óta a’szé­keskáptalan 43 kanonokot számlált keblében , kik közül ketteje a’ megyében püspöki méltóságra emeltetett. Je­lenleg személyzete áll 6 valóságos és szint annyi t. ka­­nonokbal. — Kebleztetvék még e’ megyében 7 tiszt, apátság és 2 prépostság, mik hajdani mint megannyi valóságosak ön fényökben századokon által virágoztak, de az e’ tájt pusztított török mindent rommá döntött, ’s ma már egykori nagyságuk fényét szomorúan gyászolja az itt ott fenálló parányi omladék , ’s emléköket egyedül a’ czim tartja­ fen , mellyel érdemes egyházférfiak tiszteltetnek­­meg. E’püspöki megye , egyik a’kiterjedtebbek közül; hazánkban egész Arad, Csanád, Krassó, Temes, To­­rontál, ’s egy részét Csongrádmegyének; azon felül két végezredet: a’ német bánságit ’s oláh illyrt fog­lalja magában. — A’ lelkipásztorkodással foglalkodó egy­házi egyedek száma 221, szerzetes 28, 170 lelkész, 61 egyházi, ’s 17 szerzetes segédpappal.— A’megyei papság összes száma 288. — Van e’ megyében 6 rendű tizenegy szerzetes-zárdában 122 egyed — a) piarista, Szegeden és Temesvárott 25. b) bolgár ferencziek Vingán 3. c) kapisztráni ferencziek: Andvárt ’s Rad­­nán 24. d) üdvözitőrült ferencziek Szegeden 21. e) mi­norita ferencziek A­r­a­d­o­n , Lugoson , Pancsován és Szegeden 41. f­ irgalmas barátok Temesvárott 7. — Papnevelő intézete Temesvárott van 4 elöljáróval, 34 növendékkel, theol. tudományokban oktatással 4 ta­nító foglalkozik. — Van 2 növendéke Bécsben és ugyan 2 Pesten, — igy a’ növendékpapság öszvege 38. Megyén kívül lakik 4 papja, ketteje tábori­ pap, 1 tagja sz. Ágostonról ez. bécsi nevelő-intézetben tar­tózkodik.— Van e’ p. megyének sz. Józsefről czimzett p­a­p­i­­nyugintézete is, melly keletkeztét 1803. év mart. 13 án vette ; midőn megyei határzatnál fogyást szorosan megyhagyatott, hogy minden pap,kimultával ez intézetre jövedelméhez arányzott bizonyos száztéli sommát köte­les ajánlani, ellenkezőleg végintézete erőnélküli leend; ’s miután ez üdvös határzat fensőbb helyen is a’ nm. m. kir. h.tanácsnak ugyanazon évi május 6kán 11776 számú kegy. rendelete által megerősitetett, pénztára minden b­al­v­i­s­z­o­n­y mellett is, 1835dik évvégével 8372 ft. 39 kr. számlált. — De az erő szunnyadt, ’s csak ébresztőre várt e’ megyében, ’s a’ közjó munkálásában

Next