Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-05-28 / 43. szám
kellene venni as? l79°/,diki törvényhozás intézkedésit , 'ge' pontra vonatkozólag különösen ugyanazon törvény 16d. czikke 5 §sát, hol írva van : Libros porro tam symbolicos , quam theologicos, et ad poeta.is exercitium spe Ctantes , sub inspectione peculiarium per ipsos constituendorum , ac Consilio regio nominetenus referendorura censorum suae confessionis, libere typis excudi facere, ea tamen lege admittantur, ut nulla in religionem catholicam scommata vei sarcasmi libris his insetantur, onere responsionis..........................in primi admittentes (censores) mansuro. Ezen törvény gyakorlata áll fennaig is az evangélikusok vallási beléletében; a’ mi pedig nem a’ symbolicus , theologiai vagy akármi szorosan vett egyéb vallástanító könyveket, vagy más szóval : a’ mi a’ r. kath. vallás tanjait érdeklő ’s azokat czáfolni akaró secta-szerű vélemények közlését, ’s így azoknak a’ polgárok egyetemére számított hatását vagy is küléletét illeti: megemlíthető az alkotandó sajtótörvényekben mindazon joga a’ r. kath., mint törvényeink szerint uralkodó vallásnak, mellyeknek bármiképi megsértése is polgári tilalmat idézhetne elő. Ide tartoznék még ugyanazon vallás alkotványszerüségének gyengítni akarása, melly esetben az 1791: 26dik t. czikk ladikásának ezen szavaktól: ,,injungatur praeterea“ kezdődő rendelete is, mennyiben az akármi szín ’s mód alatti allectio szorosan tiltatik, az ezen törvénynek bölcsőidejétől meglehetősen fejlett korszellemhez alkalmazása mellett, egy részben szinte használtathatnék. De másrészről az evangélikus , és a.g. n. egyesült statusnak szint ezen és több törvényen alapuló jogait és szabadságit illetőleg, a’ természeti’s polgári positiv jogok szükséges viszonyosságának tekintetéből, a’ mennyiben azokat törvényünk meghatározzák, ugyanazon ’s nem kevesb joggal szinte megkivántatik, hogy vallásiknak mind kill, mint belszabadsága törvényszeresen fentartassék, ’s hittanaiknak a’ sajtó, de békés utjáni magyarázatába ’s fejtegetésébe, az ellenfelekezetüek részéről semmi gúny vagy boszut lehelő scandalum ne vegyüljön. A’ türelmezett héber vallásnak törvényben kimondott precaria libertasára nézve, a’ már múlt országgyűlésen megpendült emancipatio szabadelmű jelentésénél fogva csak azt jegyzem meg, hogy mihelyt valamelly országban a’ zsidóknak akár türelmezve , akár felszabadítva lakhatás engedtetett, ’s vallásuk követése is fenhagyatott,a’ következetesség elvszerű szabályinál fogva azon szabadságnak is meg kell adatni, melly vallásuk belső ’s külső virágzására szükség, és vallási sajtószabadságuknak a’ többivel egy azon arányban kell állania. — Ennyiből áll nem teljes rajza ugyan, hanem csak körvonalzása azon jogoknak , miket törvényszerűség és szabadelmű viszonyosság a’ vallás körül működő sajtónak megenged ;’s ennyiből állnak körülbelül azon Óvatosságok is, miket e’ kényes tárgy érdemében a’ politika parancsol; igen jól tudván, mikép a’ lélekbe nőtt vallási meggyőzödés politikai felizgatása azon legmérgesb veszély az állományokra nézve, melly a’ fanatismus öntudatlanságával lövöldözi nyilait a’ szeretetlenség ’ gyülölségnek.— Végső pontul következik már most a’ közerkölcs, a’ mennyiben ez a’ status virágzása ’s haladásának egyik emeleűje. Ide tartozik a’politiának mindazon gondoskodása, mik által bárkinek is jóhirét, becsületét ’s erkölcsét rongálható botrány gátoltatik. E’ szabálynak át kell jönie a’sajtó életébe is, ha már egyszer a’nemzet annak törvény általi rendszerkénébe bocsátkozott. — Legnemesb kincse minden polgárnak a’ becsület, melly mindig egynek tartaték az élettel. Ezen épűl a’ józan közvélemény méltánylata vagy megvetése , ’s a’ közvélemény szavára mellyikünk nem hallgat? Habár a’ közvélemény nem mindig helyesen utasított ’s nem mindig méltányos bíró is az esetek fölvetésében, de mégis többnyire a polgári állásunk’s életünk hovraéréje , mellyről egyes emberek tudomást szereznek; ’s a’ közvélemény informatiójába nem a’ sajtó hat e leggyorsabb ’s legszélesb befolyással ? Ez után gyűl a’ vélemények árja egy folyóvá , mellynek neve közvélemény. Természete azonban e’ nagy bírónak, hogy közvetlenül sohasem nyilatkozik, de megvan azért örökös rettegtetése hogy nyilatkozni fog, ’s ítélete egy nép szavával leend igazolva. E' kellene tehát a’ sajtó útját törvény szerint is olly gunyiratok, népi elménezségek, rágalom és besztellen zárni, mik által akár az egyetemes erkölcsi élet akár egyesek becsülete legkevesbbé is sértethetnék; ’s kimondani ’s megújítani egyszersmind a’sajtótörvényekben mindazon polgári törvényt, mik egyedek úgy mint testületek becsületét uralom alá vették. Ezen intézkedés és gondoskodás nélkül a’ nép erkölcsi életében is olly anarchia támadna, mellyben a’ gúny gúny,’s a’ rágalom rágalom által toroltatnék meg, a’ nélkül, hogy az elégtétel törvényes procedúrája szentnek ’s képesnek tartatnék arra , miszerint általa tökéletes belső megnyugvás szereztetnék. *) A’ sajtótörvények e’töredékes érintésével azonban még koránsem oda mutatók nézetim, mintha honi sajtószabadságunk status quo-ját is még megszorittatni, ’s azt jelen kétséges helyzetéből még szigorúbb állapotba kívánnám tetetni. Épen nem; de akarok olly törvényeket, mellyeket tollam előtt tartva ismerhessem azon határvonalakat, mikéntül sem eszméim, sem érzelmimnek csapongniok nem szabad. Akarok törvényeket, melylyeknek palládiumában politikai hitem szabadon leledzék ’s ne rettegjen semmi lehető önkénytől, melly kivül és túl minden törvényen polgárkeblekhez siető gondolatim ’s véleményimet keresztre feszítse. Beöthy Zsig. Felelet Markus András ügyész urnak a* Társalkodó I. évi 124. számában megjelent: Nagyitócz e város topographico-statistikai feirására. Koránsem szándékom azon által saját, ’s a’ 1. olvasó község figyelmére méltatott, Nagy-Rőcze város helyzése, polgári rendszere ’s egyéb, a’ félebb idézett czikk hasábjaiban látható körülményiről közvetett értesítés összes adatinak vitatkozásába ereszkedni; sok könyvvizsgálati szabadsága, a’ kir. főfelügyelésen kivül, minden más polgári befolyástól ment és független önállásba tétetve, határt von minden lehető scandalosus gúny és üldözés ellen, mellyek az acath. részt a’ sajtó utján illethetvén , általok a’ hit békés élvezete háboríttatnék. Egyébiránt, miután még eddigi törvényink különböztetése szerint, a r. kath. vallás hazánkban uralkodó vallásként tekinthető, ennek alkotmányunk kezdetébe szőtt jogai sokkal inkább ismertek honunk bármellyik polgára előtt is, semmint azokat, határvonalaiként az evang. vallási satószabadságnak , csak vázlatban is érinteni szükség volna. B Zs. 1) A’ könyvvizsgáló bíróság függetlenségéről, a’ mennyiben ez a’ minden befolyástól ment részrehajlatlanság biztosítására okvetlenül szükséges , egy más czikkben közelebbi alkalommal szólandunk. *) B.Zs. «) Örömmel várja a szerk.