Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-05-28 / 43. szám

kellene venni as? l79°/,diki törvényhozás intézkedésit , 'ge' pontra vonatkozólag különösen ugyanazon törvény 16d. czikke 5 §sát, hol írva van : Libros porro tam sym­­bolicos , quam theologicos, et ad poeta.is exercitium spe­ Ctantes , sub inspectione peculiarium per ipsos consti­­tuendorum , ac Consilio regio nominetenus referendorura censorum suae confession­is, libere typis excudi facere, ea tam­en lege admittantur, ut nulla in religio­­nem catholicam­ scommata vei sarcasmi libris his inse­tantur, onere responsionis..........................in primi ad­m­ittentes (censores) mansuro. Ezen törvény gyakorlata áll fen­­naig is az evangélikusok vallási beléletében; a’ mi pedig nem a’ symbolicus , theologiai vagy akármi szo­rosan vett egyéb vallástanító könyveket, vagy más szó­val : a’ mi a’ r. kath. vallás tanjait érdeklő ’s azokat czáfolni akaró secta-szerű vélemények közlését, ’s így azoknak a’ polgárok egyetemére számított hatását vagy is küléletét illeti: megemlíthető az alkotandó sajtótör­vényekben mindazon joga a’ r. kath., mint törvényeink szerint uralkodó vallásnak, mellyeknek bármiképi megsértése is polgári tilalmat idézhetne elő. Ide tartoz­nék még ugyanazon vallás alkotványszerüségének gyen­­gítni akarása, melly esetben az 1791: 26dik t. czikk ladik­ásának ezen szavaktól: ,,injungatur praeterea“ kezdődő rendelete is, mennyiben az akármi szín ’s mód­ alatti al­lectio szorosan tiltatik, az ezen tör­vénynek bölcsőidejétől meglehetősen fejlett korszellem­hez alkalmazása mellett, egy részben szinte használ­tathatnék. De másrészről az evangélikus , és a.­g. n. egye­sült statusnak szint ezen és több törvényen alapuló jo­gait és szabadságit illetőleg, a’ természeti’s polgári po­sitiv jogok szükséges viszonyosságának tekintetéből, a’ mennyiben azokat törvényünk meghatározzák, ugyanazon ’s nem kevesb joggal szinte megkivántatik, hogy vallá­siknak mind kill, mint belszabadsága törvényszeresen fentartassék, ’s hittanaiknak a’ sajtó, de békés utjáni magyarázatába ’s fejtegetésébe, az ellenfelekezetüek részéről semmi gúny vagy boszut lehelő scandalum ne vegyüljön. A’ türelmezett héber vallásnak törvényben kimon­dott precaria libertas­ára nézve, a’ már múlt ország­gyűlésen megpendült emancipatio szabadelmű jelentésé­nél fogva csak azt jegyzem meg, hogy mihelyt vala­­melly országban a’ zsidóknak akár türelmezve , akár fel­szabadítva lakhatás engedtetett, ’s vallásuk követése is fenhagyatott,a’ következetesség elvszerű szabályinál fog­va azon szabadságnak is meg kell adatni, melly vallá­suk belső ’s külső virágzására szükség, és vallási saj­tószabadságuknak a’ többivel egy azon arányban kell állania. — Ennyiből áll nem teljes rajza ugyan, hanem csak körvonalzása azon jogoknak , miket törvényszerűség és szabadelmű viszonyosság a’ vallás körül működő sajtónak megenged ;’s ennyiből állnak körülbelül azon Óvatosságok is, miket e’ kényes tárgy érdemében a’ politika paran­csol; igen jól tudván, mikép a’ lélekbe nőtt vallási meg­győzödés politikai felizgatása azon legmérgesb veszély az állományokra nézve, melly a’ fanatismus öntudatlan­ságával lövöldözi nyilait a’ szeretetlenség­ ’­ gyülöl­­ségnek.— Végső pontul következik már most a’ közerkölcs, a’ mennyiben ez a’ status virágzása­ ’s haladásának e­­gyik emel­eűje. Ide tartozik a’politiának mindazon gon­doskodása, mik által bárkinek is jóhirét, becsületét ’s erkölcsét rongálható botrány gátoltatik. E’ szabálynak át kell jönie a’sajtó életébe is, ha már egyszer a’nem­zet annak törvény­­ általi rendszerkénébe bocsátkozott. — Legnemesb kincse minden polgárnak a’ becsület, melly mindig egynek tartaték az élettel. Ezen épűl a’ józan közvélemény méltánylata vagy megvetése , ’s a’ közvélemény szavára mellyikünk nem hallgat? Ha­bár a’ közvélemény nem mindig helyesen utasított ’s nem min­dig méltányos bíró is az esetek fölvetésében, de mégis többnyire a polgári állásunk’s életünk hovraéréje , melly­­ről egyes emberek tudomást szereznek; ’s a’ közvéle­mény informatiójába nem a’ sajtó hat e leggyorsabb ’s legszélesb befolyással ? Ez után gyűl a’ vélemények ár­ja egy folyóvá , mellynek neve közvélemény. Ter­mészete azonban e’ nagy bírónak, hogy közvetlenül so­hasem nyilatkozik, de megvan azért örökös rettegtetése hogy nyilatkozni fog, ’s ítélete egy nép szavával leend igazolva. E' kellene tehát a’ sajtó útját törvény szerint is olly gunyiratok, népi elménezségek, rágalom és be­szt­­ellen zárni, mik által akár az egyetemes erkölcsi élet akár egyesek becsülete legkevesbbé is sértethetnék; ’s kimondani ’s megújítani egyszersmind a’sajtótörvények­ben mindazon polgári törvényt, mik egyedek úgy mint testületek becsületét uralom alá vették. Ezen in­tézkedés és gondoskodás nélkül a’ nép erkölcsi életében is olly anarchia támadna, mellyben a’ gúny gúny,’s a’ rága­lom rágalom által toroltatnék meg, a’ nélkül, hogy az elégtétel törvényes procedúrája szentnek ’s képesnek tar­tatnék arra , miszerint általa tökéletes belső megnyugvás szereztetnék. *) A’ sajtótörvények e’töredékes érintésével azonban még koránsem oda mutatók nézetim, mintha honi saj­tószabadságunk status quo-ját is még megszorittatni, ’s azt jelen kétséges helyzetéből még szigorúbb állapot­ba kívánnám tetetni. Épen nem; de akarok olly törvé­nyeket, mellyeket tollam előtt tartva ismerhessem azon határvonalakat, mikéntül sem eszméim, sem érzelmim­nek csapongniok nem szabad. Akarok törvényeket, mely­­lyeknek palládiumában politikai hitem szabadon leled­­zék ’s ne rettegjen semmi lehető önkénytől, melly kivül és túl minden törvényen polgárkeblekhez siető gondolatim ’s véleményimet keresztre feszítse. Beöthy Zsig. Felelet Markus András ügyész urnak a* Társal­kodó I. évi 124. s­zá­m­á­b­an m­egj­e­l­e­n­t: N­agy­it­ó­c­z e város topographico-statistikai f­eirására. Koránsem szándékom azon által saját, ’s a’ 1. ol­vasó község figyelmére méltatott, Nagy-Rőcze vá­ros helyzése, polgári rendszere ’s egyéb, a’ félebb idézett czikk hasábjaiban látható körülményiről közve­tett értesítés összes adatinak vitatkozásába ereszkedni;­­ sok könyvvizsgálati szabadsága, a’ kir. főfelügy­elésen kivül, minden más polgári befolyástól ment és független önállásba tétetve, határt von minden lehető scandalosus gúny és üldözés ellen, mellyek az acath. részt a’ sajtó utján illethetvén , általok a’ hit békés élvezete háborít­­tatnék. Egyébiránt, miután még eddigi törvényink kü­­lönböztetése szerint, a­ r. kath. vallás hazánkban ural­kodó vallásként tekinthető, ennek alkotmányunk kez­detébe szőtt jogai sokkal inkább ismertek honunk bár­­mellyik polgára előtt is, semmint azokat, határvonalai­ként az evang. vallási sa­tószabadságnak , csak vázlat­ban is érinteni szükség volna. B Zs. 1) A’ könyvvizsgáló bíróság függetlenségéről, a’ mennyi­ben ez a’ minden befolyástól ment részreh­ajlatlanság biz­tosítására okvetlenül szükséges , egy más czikkben kö­zelebbi alkalommal szólandunk. *) B.Zs. «) Örömmel várja a­ szerk.

Next