Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-06-01 / 44. szám
1741 Jenleg nemcsak mitsem adóznak, hanem még a’ status kincstárából osztalékot húznak, melly 1832ben 80.000 dollárra ment.—Csak akarni kell. — Vabriczy Sámuel. Némelly észrevételek a múlt évi Társalkodó 41dik es 67lik számailjeli értekezesekre.) Ezen értekezésekre külön-kilön rögtön tettem volna észrevételimet, ha nálam számos gyakorlottabb ’s tudományosabb egyedtöl nem vágytam volna e’ tárgyról valamit olvasni, de ekkorig semmi illyes nem jelenvén meg, észrevételimet igen egyszerűen fogom közleni, mivel ha azon két rendbeli értekezés érintetlen maradna, mindenki méltán vélhetné , (értem az avatatlanokat) hogy ama’ mérnököket sújtó gyanusitgatások, mind valók és hogy minden ugy áll mint írva van , pedig mi sok nincs úgy!—Mielőtt észrevételimet tenném , jónak látom, ezen elvben homlok-egyenest álló két értekezés értelmét’s irányát, nem mondom fölvilágosítni, mert az elég világos , hanem csak néhány szóval röviden kitenni. A’ ildik szám tudniillik túlságos erősödésekkel azt törekszik kétségtelenné tenni, hogy ha a’ mérnök az úrbéri földek öszszeszámitásában , több darab földnél fölmaradt öleket (mellyekből egész hold nem telik) meghagyja minemüségökben 's nem változtatja részholdakká, akkor a’ csalás, mellyet az adózó népen elkövet, olly iszonyú lesz, hogy égbe kiáltó bűnnek méltán bélyegezhető ; ’s ezen csalás módjára ietóleg figyelmezteti a’ térképet ’s földkönyvet hitelesítő megyei egyedeket: — mintha mondaná : tekintetes urak ! ne méltóztassanak a’ hitelesítő mérnöknek hinni’s tudományos jártasságában bizni, mert ez , vagy egy húron pendült a’ munkálkodó mérnökkel, vagy nem képes még a’ világos hibákat is fölfedezni, hanem kegyeskedjenek kezükbe körítőt ’s iró-ecsetet vevén , a’ meghitelesitendő munkát egész terjedségében újra kiszámítani; vagy még mi jobb lesz ; ha rész-holdakban nem jelennek meg Hielek , az egészet akár helyes akár nem, viszszavetni, még a’ belső telkek mennyisége kitételinél sem szenvedvén meg a’ t öleket, mert különben a’ földesurát ’s vármegyéjét véres verítékkel szolgáló szegény adózó nép tetemesen megcsalatik. — Ennek ellenében az 57. szám ferde összehasonlítások’s föltételezésekből kiszámítja , hogy ha a’ mérnök az úrbéri földek öszszeszámitásában a’ több darab földnél fölmaradt öleket nem hagyja meg minemüségében , hanem azokat részholdakká változtatja, akkor a’ csalás, mellyet a‘ földesuron elkövet , olly nagy lesz, hogy tetemes megkárosításnak méltán nevezhető ; mintha mondaná: a’ mérnökök igen becsületes és szennytelen lelkülettel bírnak , ugyanazért egész bizalmatokra érdemesek, — de még se bízzátok reátok birtokaitok rendezését, mert becsületes jellemük ugyan megvan, de gyakorlati tudományuk nincs, mivel csak elméleti tanokat hallgattak, gyakorlatiakban szűkölködvén ; — de figyeljetek tovább, egy gyakorlati ’s honunk újabb törvényihez alkalmazott mérnöki tan gyártatott a’ sajtót rövid időn elhagyandó, melly mérnökök tehát (de csak az okultabbak) ezen tudományos könyvet megszerzendik , azokra bizhattok mindent, mert ezen tan kézen vezetendi őket az úrbéri rendezések tökéletes gyakorlati végrehajtásában. Mind a’ két számnak igaza van és egyiknek sincs igaza; igaza van mindkettőnek, ha az általok hozott föltétek állanak úgy, mint fölhozattak; azaz: ha a’mérnökök épen úgy ’s azon körülmények közt munkálnának , mint állittatik ; de mivel nem úgy munkálnak ’s a' körülmények nagyon is föltételezettek, tehát egyiknek sincs igaza. Lássuk. A’ jutalomtételt a’ félmérnök kolompárjaival elhagyom , csak a’ komoly szó pontos kiszámításokká mutogatott siralmas következésit szándékom örvendetesebbekké tenni; itt az állittatik , hogy ha a’ munkáló mérnök a’ földek kiszámításában ’s így kiosztásában azon Q öleket, mellyekböl egész hold nem telik, részholdakban ki nem teszi, hanem Q öleknek hagyja ’s úgy osztja ki a’ földet, „15—20 holdban is 0—4 holdnyi hibát követ el, azon esetben t. i. midőn a’ föld különböző tulajdonságú, azaz osztályzatú; ezt kereken tagadom, mert nem gondolhatok hites mérnököt, de még ügyes félmérnököt sem , ki az osztályzatnak helyét nem látná a’ □ ölekben , mellyet egész holdakban lát ’s tud; — például a’ felhozott kitételt veszem: „ha 3000 es classisból 2209 - öl maradt fel; ’stb. ’s ez a’ többi maradék öszszegében utoljára tlodal fordittatik holddá, már csak ebből magából két egész hold telik ki; holott a’ maga helyén csak azért nem tettem holddá , mert nem telt ki belőle hold“ — igen ! ha a’ számitó olly mámoros volna, hogy az osztályzatot kába fővel feledné, akkor már megérdemlené hogy a’hitelesítésre küldött bíróságos józan mérnök által megdorgáltassék, de illy esetet tán még senki sem látott, illyen csak sötétgondtal borult agyban kóvályoghatott; inkább hihető lenne, ha az értekező azt állította volna, hogy a’ többi maradék öszszegében utoljára nem 1110, hanem 2100al fordittatik holddá t. i. a’ fölhozott 1300 — 2000—3000es osztályzat közép számával; így is hiba maradna ugyan de már csak /h résznyi,— mert az ő számitása szerint, ha t. i. 1100 az osztó, a’ hiba 22/s hold, holott így csak 2/s hold ; — azon esetben pedig , ha az első osztályzatból Q ölek számosabban maradnának fel, a’ hiba csekélyebb lenne: csodálatos, hogy értekező az általa fölhozott osztályokból nem a’ közép , nem is az első számot t.i. az 130-at vette osztónak, hanem még azt is lejebb ejtette nem tudhatom milly árcsökkentés utján Iloóra, ’s így a’ hibát árcsökkentéssel törekszik teteraesitni, de hálam illy hibákból következhető aggodalmat a’ számitó hideg vérrel még jó eleve el tud hárítani , mert a’ harmadik osztályzattól fölmaaradt 2200 Qélbül nem csinál 2 egész első osztályzatú holdat (mint értekező állítja), ha azt részholddá nem változtatja is, hanem az egyszerű aranyszámadással, vagy jártossága szerint más kiszámítással 953 első osztályzatú Q ölet, — és így csak J - Q öl lesz a’ legszigorúbb igazságtóli eltérés, — 12Q lábnyi különbséget pedig senki sem fog vétkül tulajdonítani ? Értekező igen következetlen ott is, hol a’ nemesi szabadbirtok osztályzatából (melly a’ birtokosak egymás közti önkényes megegyezésitől függ) azaz: 1300—2000—3000es osztályzatból magasan kiszámított 1000 v. forintnyi csalafást az adófizető nyakába hárítja, hisz az adózó nép földjének (5 ,0 megyét kivévén) 1100—1200—1300 az osztályzata (’s ez a’ törvénytől van kiszabva) ; de túlságosnak látszik az is, hogy 1 hold adó alatti föld értékét 100 pengő forintra rúgtatja (így nem tudom mikor fognak kisajátíttatni). Az igaz, hogy ha az egész holdak utáni maradék nem részholdakban, hanem csak Q ölekben tétetik ki, akkor az öszszeszámítás igen hosszas , mert minden kitételnél fölmaradt Q öleket által kell változtatni egyenként valamellyik osztályzatú Q ölekre aztán egy tömeg 1] Az értekezés czime : ,,Jutatomtétel 100 aranynyal 's néhány komoly szó a’földmérések hitelesitésihez“ ‘s ,,Földmérés , és az urbéri kiosztásban gyakorlott balfogásoknak a birtokosra háramló kárai.“