Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-09-21 / 76. szám

diség okfejéig vagy az öntudatig ( philosophia analy­tica, mellynek részei: tapasztalati lét-észtan, tapasz­talati tudat-észtan. Vagy pedig azon pontból indulókéi, hol az tudat a’ léttel egyensúlyban van, nevezetesen pedig az öntudatból, kettősdiség okfejéből; és innen fel­felé — progressive —haladva vizsgálom , a’ tudatnak a’ léttek­ végetlen polarisatiójábuli kifejtését a’mindenség­­nek a philosophia synthetica. Az analytica philosophiában tehát a’ tapasztalati tár­gyaknak szétszórva látszó gönczölösségit, tüneményit, mindig közös okfékre, törvényekre, fajokra , nemekre vi­szem , mellyeket utóbb a’ legelső okfére a’ kettősdiség okfejére vonok. És ime a’ logica ezen okfőkról, tör­vényekről ,anit elvontan. — A’ synthetica philosophiá­ban pedig a’ fő okfóból indulva ki, ebből fejtem fokon­­kint a’ belőle kiágazó alokfőket egész a’ legberögzöt­­tebb anyagig, itt tartván szüntelen szemeim előtt a’lo­­gicába befoglalt­­örvényeket. —íme ezzel vége a’ theo­­retica phyosophiának. Úgy de tudjuk a’ philosophiának föntebb említett meghatározásából, hogy e'­zíinknek, sze­mélyünknek mint második teremtőnek, utánozni kell a’ természet fejlődését, tudjuk azt is , hogy öntudatunk­ban a’ tudat pólusa mellett egy pontban közvetlenül ott van a’ lét pólusa is, melly szüntelen a’ maga kiformá­lására, kitükrözésére, valami új előhozására mintegy czél felé törekszik , úgy hogy a’mennyiben a’ tudatot az ismeret, úgy a’ létet, az akarat­ok fejének mondhatni, és igy bennünk bizonyos cselekvési czélra ösztönző akaratnak is kell lenni. A’ philosophiának már az a’ ré­sze , melly azt tanítja, hogy azon czélra , melly is a’bol­dogság, mikép juthatunk el, neveztetik cselekedeti vagy gyakorlati philosophiának. Ha azt akarjuk tudni, hogy a’ cselekedeti philosophiának mik főrészei, csak azt kell vizsgálnunk , hogy akaratunk a’czélra törekvéskor mik­kel jöhet viszonyba,gönczölösségbe. Minthogy az akaratnak okfeje a’lét pólusa; ez pe­dig viszonyba jön a’ közvetített tudattal, vagy a’ kivű­­löttünk levőkkel és min személyünkkel: e’ szerint a’ cse­lekedeti philosophiának is két fő része lesz. Nevezete­sen az a’ rész, melly a’létnek a’ közvetett létkezi vi­szonyáról tanít, neveztetik természeti jognak : jus na­turae ; a’ melly pedig a’ létnek a’ közvetett tudathozi viszonyárul tanit, neveztetik erkölcsi észtannak a mo­ral.— Az eddig mondottakból okoskodva, a’ philoso­phia emlitett részeinek következő rendbeli taníttatását óhajtanám : A.) Szemléleti észtan. 1) Analytica philosophia. a­) Közvetett lét-észtan. b) Közvetett tudat-észtan. c) Lo­gica. 2) Synthetica philosophia, vagy a’ közvetlen lét­­tudat—észtan egész kiterjedésében. B) Cselekedeti ész­tan. 1) Természeti jog. 2) Erkölcsi észtan. — Apelles p. 1.1. ifjéi; egy pillantata’ pápai kőedény­­gyárra. Legyen bár úgy, hogy a’ külhoni gyártványok — mellyek eléggé be vannak vésve a’ divat-táblába — leg­­hiresbek és legjobbak is, mint már fönebb kimondottam, de csakugyan szégyenünkre válnék azt mondanunk , hogy honi gyáraink ollyat és ahoz közelítőleg hasonlót nem tudnak előteremteni, csak hogy nem kell minden kihí­­resztelést annyira szívünkre venni, hogy még erszé­nyünk állagát is azért vakon feláldozzuk; nem külön­ben szégyenünkre válnék azt is meg nem ismernünk, és más mindenkivel megismertetni nem törekednünk nem tartván azokkal, kik azt mondják „auto, hogy jelennen már, nemcsak a’ külhoni gyár és kézművek jók és híresek, de még a’közvéleményben annyira meg­rótt pápai kőedény is, mióta az I. G. Mayer tulajdonos által gyártatik, a’ köztetszésre méltán érdemes , a’ kül­földi és belhoni akármelly gyár szülöttjével daczoló e­­rősségü , jól égetett, mázolt, festett és a’ tökéletességet mindenben megközelítő ; és így nem fajansz, mint ezt az idéztem könyv kiadója állitni elég kegyes. — Hogy ha pedig, erszényünk érdekét veszszük annak megszerez­­hetésénél tekintetbe, azok lényegesen olcsóbbak is mint akármelly más bel vagy külhoni gyárak készitvényi. — Nem kell hát csak mindenben a’ belhonit megvetve gya­­láznunk , ha legalább azt nem akarjuk is megszerezni, vagy a’ megszerzésre érdemtelennek tartjuk is — hisz a’jó szülő elég kevély — legroszabb gyermekét is leg­jobbnak tartani. — Azonban egy év tűnt már le, mióta a’ pápai kő­edénygyár , nemcsak kő- de porczellánedényeket is te­remt elő, mit a’ iparműkiállitásnál is láthattunk. Ezen itt látható porczellán reménysem , nem sokkal érdemel kevesebb figyelmet, mint bármelly egyéb, vagy mint a’ herendi gyáros, ovál tála, mellyel, mintegy jós erő ál­tal varázsolhatnak , hirdet az Ungar lap.—Nem te­kintve azt, hogy a’ többször emlitett Mayer ur , szám­talan, éhség által nyomomnak ad, több rendbeli dol­goztató műhelyében foglalkozást, és ez által a’különben henye kezeket munkára serkenti, azoknak fáradságát keresztyénileg fizetvén , méltányolni kell és illik is ennek a’ külföldi gyártásokkal versenyző és a’ köztetszést megnyerni vágyó törekvését, annyival is inkább , mint­hogy ezen , az egyesek életére irányzó jótékony hatá­sán kívül, még országunk számosabb fővárosiban léte­ző raktáraiba eszközlött szállításai által, a kereskedés virágzására nem csekély befolyást gyakorol , úgy hogy ezen annyi felé tartott raktárai már maguk c­áfolják azon ellene harczoló rosz­véleményt, hogy edényei roszak, holott az ország egyik részétől a' másikig mindenfelé eléggé használják a’ pápai kő- és porczellán - edényt , és minden rendű háznál; úgy hát a’ ki azt fajansznak ke­resztelte sem szégyenelheti használni, mit meg is tesz. De még egy érdemes megjegyzésre szolgáltat ezen pápai kő- és porczellánedény-gyár tulajdonosa, alkal­mat , azon találmányával, miszerint ö, gyárában egy­szersmind tökéletes, jól égetett meszet teremt elő. — Legszebb és gyanú­­­mentes példa ; ajánlható a’ meg­nézésre az Pápán keresztül utazóknak, annál is inkább, minthogy épen mellette kell elmenni a’ város nyugati végrészén. Ezen mészégetésnél nélkülözi­k azon fát, amellyet egyébkint arra , hogy jó meszet kapjon, forditnia kellene, úgy t. i. hogy azon kemenezéjébe , hol a’ mázat égeti, a’ mellett hogy a'máz-tömegnek elég hely marad egyszersmind mész­követ is rakat és azt, ugyanazon fű­téssel , mivel a’ mázat használhatóvá égeti, tökéletes jól égetett raészszé varázsolja : mondom legszebb példá­ja a’ takarékosságnak , mert a’ fa úgy is drága, de meg legalább elkerülheti a’ mész-vásáros az ugodi és kapi köves meszet drága pénzért megvenni , ha pápai me­szet vesz. A’ hihetetlen Tamásoknak, utasításul adom, hogy nézzék meg azt azon építésnél, mellyet Mayer úr, reményiem onnan elutazásom óta már szerencsésen bevégeztetett; ott meglátják, hogy nem kisujombul szoptam az írtakat ez érdemben is, hanem saját tapasz­talásomból , és akkor elmondhatják : boldogak a kik lát­nak és hisznek, de még boldogabbak a kik nem látnak és még is.Jű­sznek. „ f w í 1T

Next