Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-09-21 / 76. szám
diség okfejéig vagy az öntudatig ( philosophia analytica, mellynek részei: tapasztalati lét-észtan, tapasztalati tudat-észtan. Vagy pedig azon pontból indulókéi, hol az tudat a’ léttel egyensúlyban van, nevezetesen pedig az öntudatból, kettősdiség okfejéből; és innen felfelé — progressive —haladva vizsgálom , a’ tudatnak a’ léttek végetlen polarisatiójábuli kifejtését a’mindenségnek a philosophia synthetica. Az analytica philosophiában tehát a’ tapasztalati tárgyaknak szétszórva látszó gönczölösségit, tüneményit, mindig közös okfékre, törvényekre, fajokra , nemekre viszem , mellyeket utóbb a’ legelső okfére a’ kettősdiség okfejére vonok. És ime a’ logica ezen okfőkról, törvényekről ,anit elvontan. — A’ synthetica philosophiában pedig a’ fő okfóból indulva ki, ebből fejtem fokonkint a’ belőle kiágazó alokfőket egész a’ legberögzöttebb anyagig, itt tartván szüntelen szemeim előtt a’logicába befoglaltörvényeket. —íme ezzel vége a’ theoretica phyosophiának. Úgy de tudjuk a’ philosophiának föntebb említett meghatározásából, hogy e'zíinknek, személyünknek mint második teremtőnek, utánozni kell a’ természet fejlődését, tudjuk azt is , hogy öntudatunkban a’ tudat pólusa mellett egy pontban közvetlenül ott van a’ lét pólusa is, melly szüntelen a’ maga kiformálására, kitükrözésére, valami új előhozására mintegy czél felé törekszik , úgy hogy a’mennyiben a’ tudatot az ismeret, úgy a’ létet, az akaratok fejének mondhatni, és igy bennünk bizonyos cselekvési czélra ösztönző akaratnak is kell lenni. A’ philosophiának már az a’ része , melly azt tanítja, hogy azon czélra , melly is a’boldogság, mikép juthatunk el, neveztetik cselekedeti vagy gyakorlati philosophiának. Ha azt akarjuk tudni, hogy a’ cselekedeti philosophiának mik főrészei, csak azt kell vizsgálnunk , hogy akaratunk a’czélra törekvéskor mikkel jöhet viszonyba,gönczölösségbe. Minthogy az akaratnak okfeje a’lét pólusa; ez pedig viszonyba jön a’ közvetített tudattal, vagy a’ kivűlöttünk levőkkel és min személyünkkel: e’ szerint a’ cselekedeti philosophiának is két fő része lesz. Nevezetesen az a’ rész, melly a’létnek a’ közvetett létkezi viszonyáról tanít, neveztetik természeti jognak : jus naturae ; a’ melly pedig a’ létnek a’ közvetett tudathozi viszonyárul tanit, neveztetik erkölcsi észtannak a moral.— Az eddig mondottakból okoskodva, a’ philosophia emlitett részeinek következő rendbeli taníttatását óhajtanám : A.) Szemléleti észtan. 1) Analytica philosophia. a) Közvetett lét-észtan. b) Közvetett tudat-észtan. c) Logica. 2) Synthetica philosophia, vagy a’ közvetlen léttudat—észtan egész kiterjedésében. B) Cselekedeti észtan. 1) Természeti jog. 2) Erkölcsi észtan. — Apelles p. 1.1. ifjéi; egy pillantata’ pápai kőedénygyárra. Legyen bár úgy, hogy a’ külhoni gyártványok — mellyek eléggé be vannak vésve a’ divat-táblába — leghiresbek és legjobbak is, mint már fönebb kimondottam, de csakugyan szégyenünkre válnék azt mondanunk , hogy honi gyáraink ollyat és ahoz közelítőleg hasonlót nem tudnak előteremteni, csak hogy nem kell minden kihíresztelést annyira szívünkre venni, hogy még erszényünk állagát is azért vakon feláldozzuk; nem különben szégyenünkre válnék azt is meg nem ismernünk, és más mindenkivel megismertetni nem törekednünk nem tartván azokkal, kik azt mondják „auto, hogy jelennen már, nemcsak a’ külhoni gyár és kézművek jók és híresek, de még a’közvéleményben annyira megrótt pápai kőedény is, mióta az I. G. Mayer tulajdonos által gyártatik, a’ köztetszésre méltán érdemes , a’ külföldi és belhoni akármelly gyár szülöttjével daczoló erősségü , jól égetett, mázolt, festett és a’ tökéletességet mindenben megközelítő ; és így nem fajansz, mint ezt az idéztem könyv kiadója állitni elég kegyes. — Hogy ha pedig, erszényünk érdekét veszszük annak megszerezhetésénél tekintetbe, azok lényegesen olcsóbbak is mint akármelly más bel vagy külhoni gyárak készitvényi. — Nem kell hát csak mindenben a’ belhonit megvetve gyaláznunk , ha legalább azt nem akarjuk is megszerezni, vagy a’ megszerzésre érdemtelennek tartjuk is — hisz a’jó szülő elég kevély — legroszabb gyermekét is legjobbnak tartani. — Azonban egy év tűnt már le, mióta a’ pápai kőedénygyár , nemcsak kő- de porczellánedényeket is teremt elő, mit a’ iparműkiállitásnál is láthattunk. Ezen itt látható porczellán reménysem , nem sokkal érdemel kevesebb figyelmet, mint bármelly egyéb, vagy mint a’ herendi gyáros, ovál tála, mellyel, mintegy jós erő által varázsolhatnak , hirdet az Ungar lap.—Nem tekintve azt, hogy a’ többször emlitett Mayer ur , számtalan, éhség által nyomomnak ad, több rendbeli dolgoztató műhelyében foglalkozást, és ez által a’különben henye kezeket munkára serkenti, azoknak fáradságát keresztyénileg fizetvén , méltányolni kell és illik is ennek a’ külföldi gyártásokkal versenyző és a’ köztetszést megnyerni vágyó törekvését, annyival is inkább , minthogy ezen , az egyesek életére irányzó jótékony hatásán kívül, még országunk számosabb fővárosiban létező raktáraiba eszközlött szállításai által, a kereskedés virágzására nem csekély befolyást gyakorol , úgy hogy ezen annyi felé tartott raktárai már maguk cáfolják azon ellene harczoló roszvéleményt, hogy edényei roszak, holott az ország egyik részétől a' másikig mindenfelé eléggé használják a’ pápai kő- és porczellán - edényt , és minden rendű háznál; úgy hát a’ ki azt fajansznak keresztelte sem szégyenelheti használni, mit meg is tesz. De még egy érdemes megjegyzésre szolgáltat ezen pápai kő- és porczellánedény-gyár tulajdonosa, alkalmat , azon találmányával, miszerint ö, gyárában egyszersmind tökéletes, jól égetett meszet teremt elő. — Legszebb és gyanúmentes példa ; ajánlható a’ megnézésre az Pápán keresztül utazóknak, annál is inkább, minthogy épen mellette kell elmenni a’ város nyugati végrészén. Ezen mészégetésnél nélkülözik azon fát, amellyet egyébkint arra , hogy jó meszet kapjon, forditnia kellene, úgy t. i. hogy azon kemenezéjébe , hol a’ mázat égeti, a’ mellett hogy a'máz-tömegnek elég hely marad egyszersmind mészkövet is rakat és azt, ugyanazon fűtéssel , mivel a’ mázat használhatóvá égeti, tökéletes jól égetett raészszé varázsolja : mondom legszebb példája a’ takarékosságnak , mert a’ fa úgy is drága, de meg legalább elkerülheti a’ mész-vásáros az ugodi és kapi köves meszet drága pénzért megvenni , ha pápai meszet vesz. A’ hihetetlen Tamásoknak, utasításul adom, hogy nézzék meg azt azon építésnél, mellyet Mayer úr, reményiem onnan elutazásom óta már szerencsésen bevégeztetett; ott meglátják, hogy nem kisujombul szoptam az írtakat ez érdemben is, hanem saját tapasztalásomból , és akkor elmondhatják : boldogak a kik látnak és hisznek, de még boldogabbak a kik nem látnak és még is.Jűsznek. „ f w í 1T