Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-10-22 / 85. szám

338 log (l-*-l) Adva leven pedig az évenkint fizetendő kamat, a­k , ’» a’ kamatláb egy forinttól g­y, kijön a’ tőke P, ha elosztatik a’ kamat a’ kamatlábbal, mert ksP»i, tehát Pe ^ y Tollunkat egyébiránt azon forró ohajtattal tesz­­szük le, vajha népünk kellőleg fölfogná ama korszerű eszmét, ’s nem hangzanék el nyom nélkül közte, mint kiáltó szó a’ pusztában; vajha őt saját, ’s maradéki ja­va akarásra buzditná ’s az első uj év mint szabad né­pet köszöntené !­ Pápay. A’ gyárerő, ’s körzeteszközök. Adik közlé s­­List nemzetgazdasági munkájábul.­ Ha valamelly nemzet gyártványi vására, egy gyári felsőbbséget nyert nemzetnek védtelenül nyitva állt ak­kor a’ bevitt gyártványok értéke igen sokszor, rendkí­vül felülmúlja az országból kivitt földműveleti termé­nyek értékét; minélfogva többször, rendkívül sok ne­mes érez foly ki, ezen kifolyás pedig a’ földműves nemzet gazdaságát (főleg ha a’ belközlekedés nagy részt papiroskörzeten alapszik) zavarba hozza ’s romlásra juttatja, és nemzeti kárt szül. A’ tanoda azt mondja, hogy az mindegy , akár nagy mennyiségben köröznek a’ nemes érczek akár kicsinyben; mert termények csak terményekért cseréltetnek, ’s az egyedre nétt közö­nyös dolog : ezen csere , nagy, vagy kicsiny érezmeny­­nyiség által eszközöltetik­­ ? Való , hogy a’ termesz­tőnek , vagy valamelly dolog birtokosának mindegy: vájjon termesztésének vagy birtokának tárgya 100 fil­lért vagy 100 forintot ér és föltéve hogy 100 filléren annyi szükségeit elégítheti ki, ’s annyi élvezetet sze­rezhet, mint 100 forinton. De a’ nagy vagy csekély ár csak akkor közönyös dolog, ha sokáig egyformán áll. Ha ellenben gyakran ’s nevezetesen változik, olly a­­ránytalanságok keletkeznek, mik az egyedek ’s társa­ság gazdaságát zavarba hozzák. Ki magas ár mellett durva anyagokat vásárolt; csökkenő ár mellett nem kap gyártványiért annyi nemes érczet, mennyit durva­ anya­gért fizetett. Ki magas ár mellett fekvő jószágot vett, ’s vételnél, a’ jószág árának részével adós maradt, el­veszti fizetési tehetségét’s birtokát; mert csökkent ároknál fogva a’ jószág értéke is annyira csökkenhet, hogy tán már annyit sem ér, mennyivel szerzője a’ vé­­telárból adós maradt. Ki nagy árok alkalmakor haszon­bérbe vett valamit, az árcsökkenés esetében keveseb­bet vesz be’s nem képes haszonbért fizetni, vagy rom­lásra jut. Minél nagyobb az árak növekedése és csök­kenése , ’s minél gyakrabban állnak elő az árbeli inga­tagságok , annál károsabban hatnak a’ nemzet gazda­sági viszonyaira, ’s különösen a’ hitelre. De leginkább ott láthatók a’ nemes érczek rendkívüli kifolyásának káros hatásai, hol az ország gyártványi szükségei be­szerzésére ’s terményeinek eladására nézt egészen ide­gen nemzetektől függ, ’s közlekedése nagyobb részt papiros-körzeten alapszik. Tudva van , hogy a’ bankjegyek mennyisége , mit egy ország köröztethet ’s föntarthat, kész­pénzei ösz­­szegeinek nagyságától függ. Minden bank papiroskör­zetét , foglalkozásait a’ kezei közti nemes éretek ösz­szegéhez arányosítja. Ha sok saját tőkéje vagy letéte­­ménye foly be, úgy a’ bank nagyobb hitelt ad, ’s ezen hiteladása által adósainak hiteladását, ’s ez által a’ fo­gyasztást és az árakat, különösen pedig a’fekvő birtok árát növeszti. Ha pedig sok nemes évez foly ki, a’ bank is kénytelen hitelét korlátozni; mi által az eszközöltetik , hogy a’bankadósai is kevesebbet fogyasztnak’s hiteleznek mi által természetesen a’fogyasztás csökken. Illy ország­ban tehát a’ kész pénzek rendkívüli kifolyása az egész hitelrendszert, az áruk, ’s termesztvények vásárát, de különösen a’ fekvő birtok pénzértékét zavarba hozza. Az amerikai kereskedési kiisisek főoka nem volt egyéb, mint az , hogy a’ bevitt angol gyártványok értéke a’ kivitt amerikai termények értékét sokkal felülmúlta, ’s hogy ekkint az amerikai statusok az angoloknak több száz millióval adósak maradtak; ’s ezen adóssági ösz­­szeget nem fizetheték ki terményekben. Hogy az érin­tett krcsisek csakugyan az aránytalan bevitelnek tulaj­­donítandók, onnan világlik ki, hogy azok mindenkor előállottak, valahányszor béke , vagy vámkisebbítés kö­vetkeztéül rendkívül sok gyártvány vizetett Amerikába, ellenben addig sohasem tapasztaltattok olly kicsisek, mig a’ beviteli­ vámrendszer által az áruk behozatala a’ ter­mények kivitelével egyensúlyban tartatott. A’ pénzvá­sári ingadozások (ezen amerikai példa szerint is) min­den körülmény közt igen károsan hatnak a’ nemzetek gazdaságára, kivált olly országokban, hol bizonyos mennyiségű nemes érczeknek birtokára kiterjedt bank- és papiros rendszer van alapítva. A’pénzvásári ingadozá­sok, ’s innen eredő kiisisek csak úgy mellőzhetők; és szilárd bankrendszer csak úgy alapítható, ha a’ beho­zatal a’ kivitellel egyensúlyba tétetik. Ezen egyensúly annál kevésbbé állhat fel, minél könnyebben versenyez­hetnek és mérkőzhetnek a’ belhoni vásáron a’ külföldi gyártványok , és minél inkább korlátoztatik a’ belhoni földműveleti termények kivitele külföldi kereskedési rend­szabályok által. A’ kivitel­es behozatal ezen egyensúlya annál kevésbbé háborítható és zavarható, minél kevésb­bé függ a’ nemzet gyártványi szükségeire 3 s terményei­nek kelendőségére nézve idegen nemzetektül, azaz mi­nél jobb lábon áll saját gyártása és ebből keletkező bel­­kereskedése. Ezen tételt Oroszország tapasztalása is bi­zonyítja. Ott is a’ közhitel a’legnagyobb convulsióknak volt kitéve mindaddig, míg vására az angol gyártványok eláradásának nyitva állott; de az 1821dik évben felál­lított védvámrendszer óta nem fordultak többé elő hitelt convulsiók. Nagyon természetes, hogy olly országban , melly nevezetesen több értékű gyártványokat hoz be, mint mennyi értékű terményeket visz ki, pénz-kicsisek állnak elő. Mert ilyen ország a’ behozott gyártványo­kat nem fizethetvén ki terményeivel, azon mennyiséget mellyel a’ behozott gyártványok értéke nagyobb mint a’ kivitt termények értéke, kész-pénzzel kénytelen kifi­zetni. Ezen kész-pénz tehát a’ körzetből kivonatik, ’s innen erednek a’ pénz-kicsisek. Tehát bármint kárhoz­tassa a’ tanoda a’ kereskedési mérleg tanját, mégis a’ fölebb elősorolt észrevételeknél ’s tapasztalásoknál fog­va kénytelenek vagyunk megismerni, hogy nagy ’s füg­getlen nemzetek közt áll fon ollyas valami, mint egy kereskedési mérleg; hogy nagy nemzetre nézt veszé­lyes, ha ezen kereskedési mérleg hoszszabb ideig neve­zetes kárát tanúsítja; és hogy a’ nemes érczek tartós és nevezetes kifolyása a’ nemzet hitelrendszerében ’s az árak arányában káros revolutiókat szül. Maga Smith Ádám, miután sok okot fölhordott annak bizonyításá­ra , hogy kereskedési mérleg nem létezik, azt állítja, hogy van mérleg a­ nemzet fogyasztása 's termesztése

Next