Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-10-22 / 85. szám
338 log (l-*-l) Adva leven pedig az évenkint fizetendő kamat, ak , ’» a’ kamatláb egy forinttól gy, kijön a’ tőke P, ha elosztatik a’ kamat a’ kamatlábbal, mert ksP»i, tehát Pe ^ y Tollunkat egyébiránt azon forró ohajtattal teszszük le, vajha népünk kellőleg fölfogná ama korszerű eszmét, ’s nem hangzanék el nyom nélkül közte, mint kiáltó szó a’ pusztában; vajha őt saját, ’s maradéki java akarásra buzditná ’s az első uj év mint szabad népet köszöntené ! Pápay. A’ gyárerő, ’s körzeteszközök. Adik közlé sList nemzetgazdasági munkájábul. Ha valamelly nemzet gyártványi vására, egy gyári felsőbbséget nyert nemzetnek védtelenül nyitva állt akkor a’ bevitt gyártványok értéke igen sokszor, rendkívül felülmúlja az országból kivitt földműveleti termények értékét; minélfogva többször, rendkívül sok nemes érez foly ki, ezen kifolyás pedig a’ földműves nemzet gazdaságát (főleg ha a’ belközlekedés nagy részt papiroskörzeten alapszik) zavarba hozza ’s romlásra juttatja, és nemzeti kárt szül. A’ tanoda azt mondja, hogy az mindegy , akár nagy mennyiségben köröznek a’ nemes érczek akár kicsinyben; mert termények csak terményekért cseréltetnek, ’s az egyedre nétt közönyös dolog : ezen csere , nagy, vagy kicsiny érezmenynyiség által eszközöltetik ? Való , hogy a’ termesztőnek , vagy valamelly dolog birtokosának mindegy: vájjon termesztésének vagy birtokának tárgya 100 fillért vagy 100 forintot ér és föltéve hogy 100 filléren annyi szükségeit elégítheti ki, ’s annyi élvezetet szerezhet, mint 100 forinton. De a’ nagy vagy csekély ár csak akkor közönyös dolog, ha sokáig egyformán áll. Ha ellenben gyakran ’s nevezetesen változik, olly aránytalanságok keletkeznek, mik az egyedek ’s társaság gazdaságát zavarba hozzák. Ki magas ár mellett durva anyagokat vásárolt; csökkenő ár mellett nem kap gyártványiért annyi nemes érczet, mennyit durva anyagért fizetett. Ki magas ár mellett fekvő jószágot vett, ’s vételnél, a’ jószág árának részével adós maradt, elveszti fizetési tehetségét’s birtokát; mert csökkent ároknál fogva a’ jószág értéke is annyira csökkenhet, hogy tán már annyit sem ér, mennyivel szerzője a’ vételárból adós maradt. Ki nagy árok alkalmakor haszonbérbe vett valamit, az árcsökkenés esetében kevesebbet vesz be’s nem képes haszonbért fizetni, vagy romlásra jut. Minél nagyobb az árak növekedése és csökkenése , ’s minél gyakrabban állnak elő az árbeli ingatagságok , annál károsabban hatnak a’ nemzet gazdasági viszonyaira, ’s különösen a’ hitelre. De leginkább ott láthatók a’ nemes érczek rendkívüli kifolyásának káros hatásai, hol az ország gyártványi szükségei beszerzésére ’s terményeinek eladására nézt egészen idegen nemzetektől függ, ’s közlekedése nagyobb részt papiros-körzeten alapszik. Tudva van , hogy a’ bankjegyek mennyisége , mit egy ország köröztethet ’s föntarthat, készpénzei öszszegeinek nagyságától függ. Minden bank papiroskörzetét , foglalkozásait a’ kezei közti nemes éretek öszszegéhez arányosítja. Ha sok saját tőkéje vagy letéteménye foly be, úgy a’ bank nagyobb hitelt ad, ’s ezen hiteladása által adósainak hiteladását, ’s ez által a’ fogyasztást és az árakat, különösen pedig a’fekvő birtok árát növeszti. Ha pedig sok nemes évez foly ki, a’ bank is kénytelen hitelét korlátozni; mi által az eszközöltetik , hogy a’bankadósai is kevesebbet fogyasztnak’s hiteleznek mi által természetesen a’fogyasztás csökken. Illy országban tehát a’ kész pénzek rendkívüli kifolyása az egész hitelrendszert, az áruk, ’s termesztvények vásárát, de különösen a’ fekvő birtok pénzértékét zavarba hozza. Az amerikai kereskedési kiisisek főoka nem volt egyéb, mint az , hogy a’ bevitt angol gyártványok értéke a’ kivitt amerikai termények értékét sokkal felülmúlta, ’s hogy ekkint az amerikai statusok az angoloknak több száz millióval adósak maradtak; ’s ezen adóssági öszszeget nem fizetheték ki terményekben. Hogy az érintett krcsisek csakugyan az aránytalan bevitelnek tulajdonítandók, onnan világlik ki, hogy azok mindenkor előállottak, valahányszor béke , vagy vámkisebbítés következtéül rendkívül sok gyártvány vizetett Amerikába, ellenben addig sohasem tapasztaltattok olly kicsisek, mig a’ beviteli vámrendszer által az áruk behozatala a’ termények kivitelével egyensúlyban tartatott. A’ pénzvásári ingadozások (ezen amerikai példa szerint is) minden körülmény közt igen károsan hatnak a’ nemzetek gazdaságára, kivált olly országokban, hol bizonyos mennyiségű nemes érczeknek birtokára kiterjedt bank- és papiros rendszer van alapítva. A’pénzvásári ingadozások, ’s innen eredő kiisisek csak úgy mellőzhetők; és szilárd bankrendszer csak úgy alapítható, ha a’ behozatal a’ kivitellel egyensúlyba tétetik. Ezen egyensúly annál kevésbbé állhat fel, minél könnyebben versenyezhetnek és mérkőzhetnek a’ belhoni vásáron a’ külföldi gyártványok , és minél inkább korlátoztatik a’ belhoni földműveleti termények kivitele külföldi kereskedési rendszabályok által. A’ kiviteles behozatal ezen egyensúlya annál kevésbbé háborítható és zavarható, minél kevésbbé függ a’ nemzet gyártványi szükségeire 3 s terményeinek kelendőségére nézve idegen nemzetektül, azaz minél jobb lábon áll saját gyártása és ebből keletkező belkereskedése. Ezen tételt Oroszország tapasztalása is bizonyítja. Ott is a’ közhitel a’legnagyobb convulsióknak volt kitéve mindaddig, míg vására az angol gyártványok eláradásának nyitva állott; de az 1821dik évben felállított védvámrendszer óta nem fordultak többé elő hitelt convulsiók. Nagyon természetes, hogy olly országban , melly nevezetesen több értékű gyártványokat hoz be, mint mennyi értékű terményeket visz ki, pénz-kicsisek állnak elő. Mert ilyen ország a’ behozott gyártványokat nem fizethetvén ki terményeivel, azon mennyiséget mellyel a’ behozott gyártványok értéke nagyobb mint a’ kivitt termények értéke, kész-pénzzel kénytelen kifizetni. Ezen kész-pénz tehát a’ körzetből kivonatik, ’s innen erednek a’ pénz-kicsisek. Tehát bármint kárhoztassa a’ tanoda a’ kereskedési mérleg tanját, mégis a’ fölebb elősorolt észrevételeknél ’s tapasztalásoknál fogva kénytelenek vagyunk megismerni, hogy nagy ’s független nemzetek közt áll fon ollyas valami, mint egy kereskedési mérleg; hogy nagy nemzetre nézt veszélyes, ha ezen kereskedési mérleg hoszszabb ideig nevezetes kárát tanúsítja; és hogy a’ nemes érczek tartós és nevezetes kifolyása a’ nemzet hitelrendszerében ’s az árak arányában káros revolutiókat szül. Maga Smith Ádám, miután sok okot fölhordott annak bizonyítására , hogy kereskedési mérleg nem létezik, azt állítja, hogy van mérleg a nemzet fogyasztása 's termesztése