Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)
1843-09-17 / 74. szám
arány szerint fogsági büntetésre átváltoztatni. 33. §.Mesterembereknek ’s napszámosoknak legszükségesebb eszközeit és szerszámait pénzbeli büntetés fejében elfoglalni nem lehet. 34. §. Azon pénzbeli dijakat és kárpótlási sommákat , mellyek a’ törvény értelmében a’ sértett félnek fizetendők , fogságra vagy bármi egyéb büntetésre át nem változtathatja a’ bíróság, még akkor sem, ha az elitélt bűntettes azokat megfizetni nem képes. 35. §. Olly bűntetteknél, mellyekre nézve azt rendeli a’ törvény, hogy súlyosabb beszámítás esetében a’gyengébb nemű büntetés más, ugyanott meghatárzott, súlyosabb nemű büntetésbe mehet által , a’ bíróság csak akkor ítélheti a’ bűntettest súlyosabb nemű büntetésre , midőn a’ körülmények annyira terhelők, hogy a’ beszámítás mértékéhez képest a’ gyengébb nemű büntetésnek azon törvényben kiszabott legnagyobb mértéke is felettébb csekély büntetés volna. 36 §. A’büntetéseknek ezen fejezetben körülirt átváltoztatásánál , egy napi rabság három napi fogsággal, egy napi fogság pedig öt forint pénzbeli büntetéssel tekintetik felérőnek ’s ezen számítási arány leszen minden esetben megtartandó. III. Fejezet. A' szándékosságról és vétkes vigyázatlanságról. 37.§. A’büntető törvények ollyan megszegése , melly a’ megszegőnek sem szándékosság, sem vétkes vigyázatlanság tekintetéből be nem számitható , büntetés alá nem vonathatik. 38. §. A’büntető törvény elleni cselekvésnek vagy mulasztásnak szándékosságát abból, hogy a’bűntett csakugyan elkövettetett, törvényesen következtetni még nem lehet, hanem annak valósága az elkövetett törvényszegésnek körülményeiből leszen megítélendő. 39. §. A’ büntetőtörvény elleni szándékos cselekvésnek v. mulasztásnak mindazon bekövetkezett eredményei,mellyek a'törvényszegőnek czélzatában voltak , szintén szándékosaknak tekintendők.40. §. Ha valamelly a’törvény által tiltott szándékos cselekvés véletlenül v. tévedésből más személyt v. tárgyat ért’s nem azt, mellyre a’ cselekvőnek czélzata irányozva volt, szándékosnak tekintetik a’bekövetkezett eredmény; de csak annyiban, mennyiben az a’sértett személynek v. tárgynak tekintetéből súlyosabb bűntettet nem foglal magában, mint az lett volna,melly a’cselekvőnek czélzatában volt. 41. §. Ha valamelly cselekvésből, vagy valamelly kötelesség elmulasztásából jogsértés származik , mellyet a’cselekvő vagy elmulasztó épen nem szándéklott, de köztapasztalásnál vagy különös tárgyismereténél fogva előreláthatott ’s kikerülhetett volna , a’ miatt a’ törvényszabta esetekben vétkes vigyázatlanság tekintetéből fog büntettetni. 42. §. Súlyosan vétkessé teszi a’ vigyázatlanságot: 1) Midőn a’sértést okozó cselekvésének vagy mulasztásának lehető veszélyességét belátta ugyan , de azt könnyelmüleg vagy következéseivel nem törődve mégis elkövette. 2) Midőn cselekvése vagy elmulasztása annyira veszélyes volt, hogy az abból könnyen származható törvénytelen eredvényt némi figyelem mellett beláthatta volna. 3) Midőn azon cselekvés vagy mulasztás , mellyből a’ jogsértő eredmény következett, már magában törvény elleni volt. 4) Midőn a’sértést okozó, tárgyismereténél vagy viszonyainál fogva cselekvésének vagy mulasztásának veszélyességét különösen beláthatta, vagy annak káros következéseit elháríthatta volna. 5) Midőn állapotjánál, hivatásánál vagy egyéb viszonyainál fogva különös gondosságra s megfontolásra lett volna köteles. 6) Midőn cselekvésében valaki által tettének következéseire figyelmeztetve volt. 7) Midőn a’ sértést okozó, olly körülmények közt, mellyek figyelmet különösen megkívánták, megreszegedett. 43. §. Kevesbbé vétkes a’vigyázatlanság, midőn a cselekvéssel vagy mulasztással annak törvénytelen eredményei csak távolabb kapcsolatban állottak ’s azoknak bekövetkezését a sertést okozó valószínűnek nem tarthatta. 44. §. Ha valamelly törvény elleni cselekvésnek vagy mulasztásnak bekövetkezett eredvénye súlyosabb , mint a’ mit a’ cselekvő czélba vett; azon tettre nézve, melly czélzatában volt, szándékosság, a’ szándékán kívül bekövetkezett eredvényre nézve pedig vétkes vigyázatlanság fog neki beszámíttatni. A bolyt, következik.) Marseille ostroma. (Franczia beszély.) 1524 kisept. 1é ke vala. Marseille Bourbon-connentable-lal, ki unaloműzésül szerte bolyga Európát pusztítva, háborúskodott. A’ vízárkok huszonkét nap óta nyitva valának. A’ várfalak közt együtt volt aixi nemes urak ’s marseillei nemes polgárok megesküvének, inkább romok alá temettetni, mint megadni magokat. Olaszait, német közlegényeit falaknak hajtá a’connetable. Az ostromlottak golyózáport szórának az ispotály-halomra, a’conneti útra , hol a’ connetable zászlója lobogott és a’ St. Viktor apátság tövére, hol táborát Pescaine marquis üté föl. Estfelé dühöngő septemberi vihar támadt; az éj legsötétebb homályával alászálta ; az idő épen szerelmi’s hadi kalandokra kedveze. — Monteaux Károly kapitány három ezer elszánt polgár élén csakugyan fel is nyittatá a’ királykaput, a’ cannebiérek kerteibe ’s kenderföldeire kirohanandó. Két hősszivü amazon, Laval Károly neje ’s unokahuga, követé őt. Tokáikban gazdagon damaszczirozott pisztolyok valának ’s fejér kezeikben olly szép mívü kardot tártának, hogy az inkább játékszerül, mint fegyverül volt tekinthető. — Az ellenség Aubagne fele rendetlenül futott, midőn a’spanyol lovasság, melly az utat elfoglalva tartá, a’ marseillei polgárokra rohanva , azokat a’városba viszszatérni kényszerite. Sokan a’viszszatérés elől el valának zárva. A’ királykapuhoz későn jutának ; az már be volt zárva ’s a’ széles , vízzel telt sáncz előtti csapóhid felvonva. Itt némellyek elfogattak, mások a’sötétben eliramlának. Emezek közt volt a’ fiatal Vivaux Viktor, a’pattantyusmester fia, a’már említett két fiatal hölgygyel, Laval Gabriela’s Klárával. A’két amazont ez éjjel mindennemű vész fenyegeté , közepette az istentelen ellenséges hadseregnek, melly gyilkolt, rabolt,zsákmányolt ’s Rómát három év múlva gyújtogatás ’s vérontás közben volt beveendő. Gabriela, Lavas Károly neje, 32 éves volt. Meglepetve indítványától a’ kirohanásnak, mellyben unoka