Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)
1843-12-03 / 96. szám
fel, önként következik.—Miután t.i. ezen büntető törvénykönyvben kiszabott büntetések a’ raagányrendszerhez vannak alkalmazva , szükséges abban olly változtatásokat tenni, mellyek a’törvénykönyvet a’ magányrendszer általános behozatala nélkül is használhatóvá tegyék, mert máskép annak alkalmazása egyedül a’ mintabörtönbe zárandó rabokra szorittatnék ; általányos életbeléptetése pedig a’ mondott rendszer közönséges behozataláig elmaradna. Mihez a’m.főfök annál kevesbbé járulhatnának, mivel egyrészről a’ bűnt.-törvény nem léte miatti bizonytalan állapot megszüntetését a’ jelent.hozás főkötelességei közé számitják ; más részről pedig sokkal inkább reméllik a’ büntettek és büntetésekről szóló választmányi javaslat alapjain keletkezendő törv. intézkedések üdvös eredményét, hogysem azok létesítését a’ börtön-rendszeri javaslatban tett változtatások kívánnák. E’részbeni kivánata tehát a’ m. főb.nek abban központosul, hogy az orsz.választmányi 1. javaslatban a’ magány- elzáráshoz mért büntetésekre nézve egy arány dolgoztassák ki, melly meghatározza ezen büntetések mértékét akkor , midőn ezek nem a’ magány-elzárás, hanem az ideiglen elfogadandó rendszer szerint lesznek kiállandók. Ennek kidolgozása annál szükséges, mert egyik rendszerről másikra való átmenetei egyszerre meg nem történhetvén, mennyiben a’magányrendszer a’ másiknál szigorúbb, az egyik vagy másik szerint kitöltendő büntetések közti aránynak törvény által leendő meghatározását elmellőzni lehetetlen. És igy az előrebocsátottak szerint a’ m. főRR.kivonata köv. 3 pontban foglaltatik : kívánják t. i. egy mintabörtönnek a’magányrendszer elvei szerinti felállítását; továbbá addig is mig a’ magányrendszer közönségesen behozható,a’ mostani fogházaknak az 1827ki orsz.gyűlésről kiküldött orsz. választmányi javaslat alapján leendő ideiglenes javítását ;’s végre a’büntettek és büntetéseket tárgyazó javaslatban a’ magányrendszerhez mért büntetések olly megállapítását , melly szerint meghatároztassék a’ büntetések mértéke akkor, ha az nem a’ magány-elzárás elvei szerint kitöltendő. (Itt következnek a m. főúBnek a’börtönkönyvre ’s az 1827diki orsz. választmány munkálatai kint tett, több ívre terjedő észrevételeik.) Mi a’ t. kir. és Rédek üzenetében kifejezett azon kivánatot illeti, miszerint ő cs. kír. főhűsége, az ország nádora olly intézkedések megtételére keressék, mellynek folytában a’javaslott börtönrendszernek a’ véghelyekre leendő kiterjesztése eszközöltessék : ő cs. kir. főhűsége és a’ m. főédek azon meggyőződésüket nyilványitják , hogy mielőtt a’ katonai véghelyeket illető főkérdés , melly az előleges sérelmek és kivánatok sorában, már a’jelen országgyűlésről ő felsége elbe fölterjesztetett, országgyűlési egyezkedések utján végkép el nem intéztetik , addig részletes rendelkezésekbe bocsátkozni időelőtti dolog volna. Végre az építési tervrajzok átküldésére nézve, ő cs. kir. főhűsége az ország nádora kijelenteni méltóztatott, hogy azok valamint eddig is megszemlélhetők voltak , úgy rendelés fog létetni ezentúl is, hogy az említett tervrajzok hol és a’ mikor a’ t. KK.és RRdek kivánandják, velők közöltessenek. Ezekben foglaltatván ő cs. k. főhűsége és a’ m. főRR. nézetei, egész birodalommal szólítják fel a’ tek. KK. és RRket, hogy azokhoz járulni szíveskedjenek. Pótlék a’ börtönrendszerhez. Kedves uram bátyám ! Azt válaszoló, hogy mivel Véleményemre sehol sem talál, mutatnám meg, de hitelesen, mikép Magyarország’s a’kapcsolatos , részek rabjainak öszszes száma nem 24 hanem csak 9 ezer. Én ezt szívesen és hitelesen bebizonyitom. Azon jegyzék , melly Véleményemhez van kapcsolva , ’s melly a’ magyarországi törvényhatóságok ’s vérhatalom jogos uradalmak börtöneiben fogva volt rabok számát hivatalos hitelességgel ’s részletesen előadja , kimutatja, hogy félévi száma a’ raboknak 14,862 , azonban tegyük 15,000 kerek számra. Jól megjegyezzük hogy félévi szám a’ 15,000. Nagyon tévedne azonban uram, ha azt hinné, hogy mind a’ 15 ezer egyszerre ’s egy időben volt fogva, következőleg hogy ezeknek a’ magányrendszer szerint 15 ezer börtönszoba kivántatnék. Mert a’15 ezer rabból egyszerre ’s egy időben csak három ötöd rész volt börtönben, a’ 6000 pedig nem.—Lássuk 1837 ben, melly a’ felérdeklett jegyzékben áll, a’ rabok félévi száma. Pestmegye részéről a’ nm. m. k. h.tanácshoz felküldve 474. számra létetik. Azonban a’ C. jegyzék szerint, melly szinte Véleményemhez van csatolva , a’rabok legnagyobb száma hónaponkint véve , egyszerre ’s egy időben volt 352 , a’ legkisebb szám 258. Itt azonban meg kell jegyezni de jól, hogy az 1836dik év soványsága iszonyú szükséget hagyott a’ népre, ’s e’ szerfölötti számot részint ez okozta, részint az, hogy akkor még csak évnegyedenkint tartatván törvényszékek, a’ rabok számát nagyon öszszecsoportoztatta. Melly megtetszik onnan is , hogy 10 évrel a legnagyobb számában a’raboknak, kivévén az 1836, 1837. nyomorult éveket, csak 5 hónapban fölülöztetik a’300. Úgymint a’ cholera idején 249ről 316ra ugrott és az égető sanyarú 1834 évben volt még 4 hónap alatt 303., 320., 323 , 324. Általányosan pedig azt bizonyítják a’jegyzőkönyvek , hogy t. Pestmegye börtönében a’ rabok száma, mióta a’ törvényszékek sűrűbben tartatnak, 240 és 300 közt forog. Igenis , már a’ 300 is ritkaság, és mégis 1842. év 2od felében a’nm. m. kir. h.tanácshoz hivatalosan felküldetett jegyzékben is 509 re van téve a’rabok száma, azaz mind azon rabé , kik ítélet alá jöttek vagy pörbe fogattak azon félévben ; azonban mint látja kedves uram bátyám , egyszerre egy időben, ezeknek majd csak fele volt befogva, következőleg azt is hiheti még inkább , hogy ha azon számok 3 ötöd részét veszszük , mellyek a’ nm. h.tanácshoz szoktak hivatalosan felküldetni, az fog lenni azon szám, melly egy időben’s egyszerre fogva levő raboké, vagyis nem 15 ezer hanem 9 ezer. — Jól megjegyezze tehát uram bátyám , hogy a’ rabok egész évi számát öszszevetni teljes képtelenség, mert börtön csak annyi kell, a’ hány rab egyszerre fogva van; ’s nem annyi, a’ hány egy évben volt fogva. Mert ezek jőnek mennek , ’s egymásnak helyet engednek. Succedunt novi, veteres migrate coloni. Ezen okoskodásom pedig annyival inkább áll, mivel a’ 15 ezer félévi szám, többnyire mind az 1837. évből van véve, mellyben rajtunk volt az 1836. év országos csapása. De ez kitetszik onnan is , mivel a bátyám már csak