Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)

1843-12-03 / 96. szám

fel, önként következik.­—Miután t.i. ezen büntető tör­vénykönyvben kiszabott büntetések a’ raagányrendszerhez vannak alkalmazva , szükséges abban olly változtatásokat tenni, mellyek a’törvénykönyvet a’ magányrendszer ál­talán­os behozatala nélkül is használhatóvá tegyék, mert máskép annak alkalmazása egyedül a’ mintabörtönbe záran­dó rabokra szorittatnék ; általányos életbeléptetése pedig a’ mondott rendszer közönséges behozataláig elmaradna. Mihez a’m.főfök annál kevesbbé járulhatnának, mivel egyrészről a’ bűnt.-törvény nem léte miatti bizonytalan ál­lapot megszüntetését a’ jelen­t.hozás főkötelességei közé számitják ; más részről pedig sokkal inkább reméllik a’ büntettek és büntetésekről szóló választmányi javaslat alap­­jain keletkezendő törv. intézkedések üdvös eredményét, hogysem azok létesítését a’ börtön-rendszeri javaslatban tett változtatások kívánnák. E’részbeni kivánata tehát a’ m. főb.nek abban központosul, hogy az orsz.választmá­nyi 1. javaslatban a’ magány- elzáráshoz mért büntetések­re nézve egy arány dolgoztassák ki, melly meghatároz­za ezen büntetések mértékét akkor , midőn ezek nem a’ magány-elzárás, hanem az ideiglen elfogadandó rendszer szerint lesznek kiállandók. Ennek kidolgozása annál szük­­séges­, mert egyik rendszerről másikra való átmenetei egyszerre meg nem történhetvén, mennyiben a’magány­rendszer a’ másiknál szigorúbb, az egyik vagy másik sze­rint kitöltendő büntetések közti aránynak törvény által leendő meghatározását elmellőzni lehetetlen. És igy az elő­­rebocsátottak szerint a’ m. főRR.kivonata köv. 3 pontban foglaltatik : kívánják t. i. egy mintabörtönnek a’magány­­rendszer elvei szerinti felállítását; továbbá addig is mig a’ magányrendszer közönségesen behozható,a’ mostani fog­házaknak az 1827ki orsz.gyűlésről kiküldött orsz. vá­lasztmányi javaslat alapján leendő ideiglenes javítását ;’s végre a’büntettek és büntetéseket tárgyazó javaslatban a’ magányrendszerhez mért büntetések olly megállapítá­sát , melly szerint meghatároztassék a’ büntetések mérté­ke akkor, ha az nem a’ magány-elzárás elvei szerint ki­töltendő. (Itt következnek a­ m. főúBnek a’börtönkönyv­re ’s az 1827diki orsz. választmány munkálata­i kint tett, több ívre terjedő észrevételeik.) Mi a’ t. kir. és Rédek üzenetében kifejezett azon kivánatot illeti, miszerint ő cs. kír. főhűsége, az ország nádora olly intézkedések meg­tételére keressék, mellynek folytában a’javaslott börtön­­rendszernek a’ véghelyekre leendő kiterjesztése eszközöl­tessék : ő cs. kir. főhűsége és a’ m. fő­édek azon meg­győződésüket nyilványitják , hogy mielőtt a’ katonai vég­helyeket illető főkérdés , melly az előleges sérelmek és kivánatok sorában, már a’jelen országgyűlésről ő felsége el­be fölterjesztetett, országgyűlési egyezkedések utján végkép el nem intéztetik , addig részletes rendelkezések­be bocsátkozni időelőtti dolog volna. Végre az építési terv­rajzok átküldésére nézve, ő cs. kir. főhűsége az ország nádora kijelenteni méltóztatott, hogy azok valamint ed­­dig is megszemlélhetők voltak , úgy rendelés fog létetni ezentúl is, hogy az említett tervrajzok hol és a’ mikor a’ t. KK.és RRdek kivánandják, velők közöltessenek. Ezekben foglaltatván ő cs. k. főhűsége és a’ m. főRR. nézetei, egész birodalommal szólítják fel a’ tek. KK. és RRket, hogy azokhoz járulni szíveskedjenek. Pótlék a’ börtönrendszerhez. Kedves uram bátyám ! Azt válaszoló, hogy mivel Véleményemre sehol sem talál, mutatnám meg, de hi­telesen, mikép Magyarország’s a’kapcsolatos , részek rabjainak öszszes száma nem 24 hanem csak 9 ezer. Én ezt szívesen és hitelesen bebizonyitom. Azon jegyzék , melly Véleményemhez van kapcsolva , ’s melly a’ magyar­­országi törvényhatóságok ’s vérhatalom­ jogos uradalmak börtöneiben fogva volt rabok számát hivatalos hitelesség­gel ’s részletesen előadja , kimutatja, hogy félévi száma a’ raboknak 14,862 , azonban tegyük 15,000 kerek szám­ra. Jól megjegyezzük hogy félévi szám a’ 15,000. Nagyon tévedne azonban uram­­, ha azt hinné, hogy mind a’ 15 ezer egyszerre ’s egy időben volt fogva, következő­leg hogy ezeknek a’ magányrendszer szerint 15 ezer bör­tönszoba kivántatnék. Mert a’1­5 ezer rabból egyszer­re ’s egy időben csak három ötöd rész volt börtönben, a’ 6000 pedig nem.—Lássuk 1837 ben, melly a’ felérdeklett jegyzékben áll, a’ rabok félévi szá­ma­­. Pestmegye részéről a’ nm. m. k. h.tanácshoz felküld­ve 474. számra létetik. Azonban a’ C. jegyzék szerint, melly szinte Véleményemhez van csatolva , a’rabok leg­nagyobb száma hónaponkint véve , egyszerre ’s egy idő­ben volt 352 , a’ legkisebb szám 258. Itt azonban meg kell jegyezni de jól, hogy az 1836dik év soványsága iszonyú szükséget hagyott a’ népre, ’s e’ szerfölötti szá­mot részint ez okozta, részint az, hogy akkor még csak évnegyedenkint tartatván törvényszékek, a’ rabok számát nagyon öszszecsoportoztatta. Melly megtetszik onnan is , hogy 10 évrel a legnagyobb számában a’raboknak, kivé­vén az 1836, 1837. nyomorult éveket, csak 5 hónapban fölülöztetik a’300. Úgymint a’ cholera idején 249ről 316ra ugrott és az égető sanyarú 1834 évben volt még 4 hónap alatt 303., 320., 323 , 324. Általányosan pedig azt bizonyítják a’jegyzőkönyvek , hogy t. Pestmegye börtö­nében a’ rabok száma, mióta a’ törvényszékek sűrűbben tartatnak, 240 és 300 közt forog. Igenis , már a’ 300 is ritkaság, és mégis 1842. év 2od felében a’nm. m. kir. h.tanácshoz hivatalosan felküldetett jegyzékben is 509 re van téve a’rabok száma, azaz mind azon rabé , kik ítélet alá jöttek vagy pörbe fogattak azon félévben ; azonban mint látja kedves uram bátyám , egyszerre egy időben, ezeknek majd csak fele volt befogva, következőleg azt is hiheti m­ég inkább , hogy ha azon számok 3 ötöd részét veszszük , mellyek a’ nm. h.tanácshoz szoktak hivatalosan felküldetni, az fog lenni azon szám, melly egy időben’s egyszerre fogva levő raboké, vagyis nem 15 ezer hanem 9 ezer. — Jól megjegyezze tehát uram bátyám , hogy a’ rabok egész évi számát öszszevetni teljes képtelenség, mert bör­tön csak annyi kell, a’ hány ra­b egyszerre fogva van; ’s nem annyi, a’ hány egy évben volt fogva. Mert ezek jő­­nek mennek , ’s egymásnak helyet engednek. Succedunt novi, veteres migrate coloni. Ezen okoskodásom pedig annyival inkább áll, mi­vel a’ 15 ezer félévi szám, többnyire mind az 183­7. évből van véve, mellyben rajtunk volt az 1836. év országos csa­pása. De ez kitetszik onnan is , mivel a­ bátyám már csak

Next