Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)
1843-03-26 / 24. szám
4 Pokrócz 2 ft., 2 lepedő 4 ft. 36 kr., szalmazsák 4 ft., szalma 4 ízben 6 kr., 3 pár fehérruha 3 ft., 2 pár bőrbakkancs 4 ft. 12 kr., szűrbakkancs 14 kr., sapka 12 kr., öltöny, nadrág ’s mellény 5 ft..—14 ft. 20 kr. kerekszámmal 15 ft. — A’ mosást tartoznak magokéból fizetni 3 fttal, szinte mint az edényt is, abból t. i. a’ mit tartozásaikon fölül keresnek. Egy rabnak tehát egy évi tartása ’s ruházata jőne 65 stba p. p. E szerint egy évben 500 rabra lenne az intézetnek kiadása 32.500 p.fz. 2. A börtön jövedelméről. A’ faragni való kő 3 féle. a) Járda 9"kő, mellyből 908 darab számittatik egy koczkaölbe , ’s illyennek ára Ausztria farkasfalvi (völgyi) bányájából eddig 180 p. ftval vezetett, most már 135 p. fton adatik. A’visegrádi bazalt köbül, melly amannál nem alábbvaló 120 p.ftba kerül. b) Járda 7" kő, mellyből ezer darab megy egy kölbe; ’s ennek ára a’ pozsonyi gránitból 75 p.ft. előbb 80 p.ft. volt. — c) 70 koczkakő, mellyből szinte ezer darab megy egy körbe; ára a’ visegrádi bányából eddig 45 most 42 p.ft., miilyen a’ kocsiutakra használtatik.—Megjegyezvén most már, hogy a’ kőbányákból kaphatni darabos faragatlan köveket is , mellyek az elszámlált osztályba csak faragás után számithatandók , kérdés, mi haszon lehet a’faragásból. Ezt nem mondhatni meg szorosan; először, mert a’ kőbánya-árendás ha tudná sem mondaná maga kárára. Azonban nem is tudhatni bizonyosan , mert a’ mint a’ kőrétegek tölőbb vagy mélyebben feküsznek a’ bányákban , azoknak szaggattatása és kihordattatása is több vagy kevesebbe kerül. Szoros kérdezősködés után csak annyira mehettem, hogy a’ kövek kiszaggatása ’s goromba kifaragása alkalmasint épen annyiba kerül, mennyibe az illy goromba kövek koczkaformára faragtatása. Miszerint minden illy még idomtalan kő koczkaküvé faragásánál öle 20 p. ftig számítható ; mert a’ kiszaggatás ’s a’ bányából hajóra szállítás és fuvar Pestig, 19 — 20 p.ft. körül kerül. — Ha te hát minden ölnél 20 ftot levonunk, a’ többi munka fejében marad a’raboknak. Előrebocsátván, hogy a’ munka kétféle, úgymint faragás és pallérozás vagy simítás, s hogy az utczakövek faragottak, a’ járdakövek pallérozottak , a’ hasznot is alkalmasint kiszámíthatni. Mert a 9' közül, ahhoz képest ki miként gyakorlott, egy nap lehet 9 —15 darabot pallérozni. A’ 7" köbül pedig 12— 25 darabot. Mihez képest ha a’ kilenc/ ujnyi köbül naponkint 10 készíthető , egy öl kisimításához 90 napszám körül kívántatik. Mivel pedig kihagyván az ünnepnapokat ’s téli hónapokat, kőfaragásra 200 napnál több nem jut: egy rab 22%a koczkaölettel munkálhat. Két körért 120 fval esik 240 forint — 40 ft, a’ két öl darabos kőért kivonatvan, esnék munkabérül 200 pft. De mivel ebből a’ darabos kő koczkakővé faragtatásáért minden ölnél le kell 20 ftot vonni, nem marad több 160 ftnál, mellyhez a’ 2()/90 öl ara fejében , kihagyván némelly aprolékosságot, lehet még legalább 10 — 15 pftot adni. Mihez képest egy rab munkája illy köveknél 170 —175 pft.körül hozna— 7" körül egy ember naponkint egyre másra készithet 15 darabot, mellyből ezer darab 4. k.öl, tehát egy koczka■öl kiszámítására kell mintegy 67 napszám. — E’ szerint 200 nap mintegy 3 öl simítható. — Ezért esik, 75 ftval 225 ft.; ebből levonván 60 ftot 3 öl darabos kőért, munkabérbe marad 165 pft. Megjegyezvén, hogy mivel egy betanult rab 25 illy követ is faraghat naponkint’s itt csak 15 vetetik számba , ezen 3 öl darabos köveknek 7"koczkaköve faragasát is elvégezheti. Végre ha ezen 7,ék. kő kocsiutra készítendő s nem simítandó, egy rab 200 nap faraghat 6 7 öl körül mellyért 20 ftval esnek 120—140 pft. Mivel azonban ennyi ölnél a'kőtöredéket is számíthatni, melly uttentesre használandó , ebből is bejöhet 10 20 pft. es igy illy faragásnál is igen oda üt a’jövedelem mint a’ többieknél. Hogy pedig a’ munkabér egyikféle kőnél különbözik a’ másikétól, holott úgy látszik egyiknek a’ másikét meg kellene nagyon közeliteni, azt látom magam is , de egyszersmind hiszem , hogy a’gyakorlati kísérlet e’ csekélységet alkalmasint helyre ütendi; de hanem ütné is , mivel egyikféle kő szükséges léte a’másikéval együtt jár , egyiket a’ másiktól nem választhatni el. Megjegyzem még itt, hogy ha ez intézetnek magának lenne kőbányája, akkor a’ kőhöz olcsóbban jutván, e’nyereség is a’ börtön jövedelmeit öregbitné. Illy bányára pedig úgy vélem könynyű lenne szert tenni, mert Bogdány helység mellett épen a’ dunaparton áll a’ kopár Csóti hegy, melly hogy a’legkeményebb bazaltot rejti, megtetszik annak kiálló kőszikláiból. Mióta az özönvíz lesodrotta róla a’földet, azóta ennek még hasznát senki sem vette, következőleg mostani birtokosa a’ sz. korona sem; ’s annyival inkább reméllhetőnek vélem, hogy a’ közjóra illy haszontalan birtokot, e’ kerületi börtön számára , ha már nem örök joggal, legalább in recognitionem juris dominalis fizetendő néhányba sor, haszonbér mellett tán ki lehetne országosan eszközölni. A’ visegrádi ’s marosi hegyekben úgyis vannak már ez uradalomnak haszonbérbe adott számos kőbányáji , mégpedig mint mondják , a’ tulajdonai részen mind egyetlen egy kézben haszonbérben. A’ mi a’ vételt nagyon könnyíti, mert csupán csak egy haszonbérlővel kell alkudni. Ezekhez képest ha a* legkisebb szám 440 ft. munkabér vétetik föl, 250 rab 200 nap kereshet az intézet számára 35 ezer pftot azonkívül , hogy téli hónapokban fonással még kenyere árát is kikeresheti, és már csak ezen summa is jóval fölözi az 500 rab évenkinti tartására kivántató 32,500 poftot. Ha azonban áll, mit a’ járda-, koczka-, ’s átteritési tört kövek szükséges létéről mondottam, 300 rabot is lehet kőfaragással foglalkoztatni, s ez esetben a’ jövedelem meghaladhatja a 40 ezer ftot; s ha ehhez számittatik még a teli munkabér s a még hatra levő 200 rab egész évi munkája, alkalmasint többre üt mint az egész felvigyázásra , gyógyszerekre, tűzifára ’s egyéb szükségre teendő mindenféle költsége a börtönnek. Egy pár sort még magáról az épület kiállítása olcsóságáról. Alig van az országban kedvezőbb fekvés ennél az építéshez. Ugyanis, ha a’ Csóti kopár hegy ’’végre kieszközölhetendő , akkor a’ Dunán annyi követ szállíthatni az építés helyére, mennyi csak szükséges. Továbbá, ha a csatorna először fölépíttetnék, a’ Dunából a’ partra szállítás olcsó ’s egyszerű erőművek által történhetnék. De ezen-