Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)
1843-04-20 / 31. szám
31. szám. Pest, április 20-án. 1843. Válasz a’ hasonszenvi orvosok megtámadtatása ’s kihívására. (1. Világ f. é. 11—15 sz. Tárczáját.) tv« g «•) A’ kihívást elfogadjuk. A’ két kijelölt betegség — bujakór és rüh — nem alkalmas a’ két gyógymód közti versenyre ; mert — értsük meg egymást: 1) A’ hasonszenv bőrbetegségeknél soha sem orvosolja helybeliképen a’ kiütést, hanem ennek szülőjét a’ belső betegséget ; ennek megszűntével a’ kiütés is elenyészik önként. Bár mennyire észszerű ezen bánásmód , mégis a’ régi gyógymódnak első gondja a’ kiütést kenés , égetés s.t. által hajtani el a’ bőrrül, ’s ha ez sikerül, akkor a’ beteget már egészségesnek nyilványitják; holott ellenkezőleg épen ez által holtig tartó, sőt mint a’ nemzetségi bajok mutatják, a’ nemzedékre is átmenő bajok alapja vettetik meg. Authenrieth s. fc. (kik nem voltak homoeopathák) számtalan adattal mutatták meg, hogy a’bekent rüh után majd minden kigondolható baj támadt, ’s ha törvényhozók ismernék azon sok kárt, melly az illy felületes ’s könnyelmű orvoslásra következik, bizonyosan kemény büntetéseket szabnának ezen bajok külső orvosoltatása ellen. Nehéz nyavalya, tébolyodás, tüdőbetegségek, aranyér s. t. megszűntek, mihelyt a’rüh történetből , uj fertőzés , vagy fürdő által újra kitört. Skarláthimlő ’s egyéb gyors folyamu bőrbajoknál nem lehetnek eléggé óvakodók az orvosak, hogy a’ kiütés el ne tűnjék a’ bőrral; a’ rühnél pedig mivel sem sietnek inkább, mint a’ kiütés elhajtásával! — 2) Épen igy cselekszik a’ Hasonszenv bujakórral is(syphilis)’s ennek külső magtermőjével a’ fekélylyel, ehez nyúlni szerinte nem szabad , hanem minden figyelem az alapul szolgáló belső betegségre irányoztatik ; ’s ezerekre menő gyógyítás mutatja , hogy e’ bánás nemcsak észszerű de gyökeres is. A’régi gyógymód pedig a’ külső fekélyt semmiti meg, marczona kenékösökkel , vizekkel s.t.e. ’s hailly orvoslásra azonnal más baj be nem áll, ekkor a’ beteget egészségesnek mondják ; e’ helyett azonban a’ még ki nem irtott bujakór mirigyekben , csonthártyán , nyakban , orrban egész bőrön uj sarjakat hajt, és ez neveztetik aztán átalányos bujasenyvnek (syph. universalis), melly Hunter állítása szerint soha sem tör ki, mig az eredeti fekély erőszakosan el nem vontatik. Ezen bujasenyv ellen annyi higany (mercur) adatik azután, hogy Graefenberg minden vize sem képes minden esetben kitisztázni e’ nyomorultakat. Számos esetet idézhetnénk ’s megmutathatnék, hogy mind az, mi általjában bujasenyvnek neveztetik vagy a’ szerfölötti higanyvételnek , vagy a’ megsemmített bujafekélynek következménye. Ezt ugyan az orvosok csak kivételkép engedik meg , de a’betegek annyira irtóznak az illy orvoslástól, hogy a’ higany recepten létét minden kitelhető módon szükség titkolni. A’ nevezzük betegségeknél tehát a’két kérdéses gyógymódnak feladata egészen különböző, ’s igen egyenetlen lenne a’ gyógy verseny, ha kivántatnék, hogy a’ Hasonszenv épen olly gyorsan legyen készen a’ két baj gyökeres gyógyításával, mint ezt kihivónk a’ betegségek külső magtartójának elrontásával tehetné, mit gyógyításnak mondani nem lehet. Mit e’ helyen ellenünk gyógyításnak nevez, ugyanazt mi emberiség elleni bűnnek hiszszük ’s valljuk. A’ rüh bekenéséhez p. o. angol móddal fűtött kemenczében s.t. kevés nap elég, de a’ hasonsz. orvosláshoz 4—10 hét kívántatik , néha több ig , ritkább esetek azok , hol 1—2 hét elég. Szintúgy a’bujafekélyt hamar ronthatni el pokolkővel, de a’ gyökér-baj belső gyógyításához 3 — 6 s több hét is szükséges néha. Hogy mi csekély adagainkkal gyógyíthatunk rühöt és bujakórt, igy elfogadjuk a’kihivást szívesen , de nem akarjuk, hogy kihivónk is hasonló számú ’s baju betegeket orvosoljon. Mi tudjuk jól, mit és hogyan tesz ő , csak az lehet a’ kérdés : gyógyíthat e illy betegeket a’ Hasonszenv vagy sem? Ha őszintén, mint állítja, kívánt meggyőződni kihivónk, vájjon e’ betegségek gyógyulnak e has orvoslásával, ehez könnyebben , kevesebb lármával juthatott vala , küldvén eféle betegeket hozzánk, kik naponkint órákat töltünk asztalunk mellett a’ tóduló szegényebb betegek elfogadása végett; vagy zarándokolt volna kórházainkba, hol illy betegek helyben számosan gyógyulnak. De ha csakugyan úgy tetszik , kijelentjük, hogy egyedül az ügyért ’s a’has. gyógymód tisztelőji kedvéért, a’ gyógykihivást e’föltétek alatt elvállaljuk: 1) nai elfogadunk uj és régi bujakór ’s rühbetegeket, minél nagyobb számmal annál szívesebben; de 2) ezen betegek bebizonyithatólag semmi allap. orvos vagy valaki más által mercur vagy egyéb méreggel elrontva ne legyenek; a’fölveendők csak természetes, nem pedig egyszersmind méregbetegek is legyenek. A’rüh kiütése, ’s a’ bujakór fekélye tehát maga egész alakjában meglegyen,’s nem kérdezzük ekkor , hány hónapos a’baj, egy évagy több, és minő ennek magorgánya? 3) A’feladat tisztasága miatt semmi más megrögzött bajban egyszersmind sinylők el nem vállaltatnak. 4) A’ betegek ne tudják, hogy kísérlet (experimentum) történik velők. 5) A’ gyógyitandók mindkét fél folytonos felügyelése alatt álljanak. Részünkről mi magunk választandjuk a’ szakácsot vagy szakácsnőt, beteg-ápolót s.t. hogy reájok támaszkodhassunk. Ezenkívül egy a’ Hasonszenvvel megbarátkozott seborvos megígérte , hogy éjeken át, a’ betegek mellett virasztani kész. 6) Minden látogatásnál 2 hasonsz. orvos jelenik meg ,’s az ellenféltől is ugyanannyi jöhet ellenőrül. 7) Pontos jegyzőkönyv vitetik minden beteg felett , mit minden látogatás után mind a 1 4 orvos aláír. 8) Mi semmiféle költségviselést el nem vállalunk. 9) Konyhánknak mindennel bőven ellátva kell lennie , hogy betegeinknek jó ’s elég táplálék jusson. 10) Az udvarló személyzet jól fizettessék , hogy oka legyen híven ’s pontosan udvarolni. 11) A’ virasztandó seborvosnak is illő dij adassák, de a’gyógyító hason, orvosok idővesztés és