Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)

1843-04-20 / 31. szám

31. szám. Pest, április 20-án. 1843. Válasz a’ hasonszenvi orvosok megtámadtatása ’s kihívására. (1. Világ f. é. 11—15 sz. Tárczáját.) tv« g «•) A’ kihívást elfogadjuk. A’ két kijelölt betegség — bujakór és rüh — nem alkalmas a’ két gyógymód közti versenyre ; mert — értsük meg egymást: 1) A’ ha­­sonszenv bőrbetegségeknél soha sem orvosolja helybeli­­képen a’ kiütést, hanem ennek szülőjét a’ belső betegsé­get ; ennek megszűntével a’ kiütés is elenyészik önként. Bár mennyire észszerű ezen bánásmód , mégis a’ régi gyógymódnak első gondja a’ kiütést kenés , égetés s.t. ál­tal hajtani el a’ bőrrül, ’s ha ez sikerül, akkor a’ be­teget már egészségesnek nyilványitják; holott ellenke­zőleg épen ez által holtig tartó, sőt mint a’ nemzetségi bajok mutatják, a’ nemzedékre is átmenő bajok alapja vettetik meg. Authenrieth s. fc. (kik nem voltak ho­­moeopathák) számtalan adattal mutatták meg, hogy a’be­kent rüh után majd minden kigondolható baj támadt, ’s ha törvényhozók ismernék azon sok kárt, melly az illy felületes ’s könnyelmű orvoslásra következik, bizonyosan kemény büntetéseket szabnának ezen bajok külső orvo­­soltatása ellen. Nehéz nyavalya, tébolyodás, tüdőbetegsé­gek, aranyér s. t. megszűntek, mihelyt a’rüh történet­ből , uj fertőzés , vagy fürdő által újra kitört. Skarlát­­himlő ’s egyéb gyors folyamu bőrbajoknál nem lehetnek eléggé óvakodók az orvosak, hogy a’ kiütés el ne tűnjék a’ bőrral; a’ rühnél pedig mivel sem sietnek inkább, mint a’ kiütés elhajtásával! — 2) Épen igy cselekszik a’ Ha­­sonszenv bujakórral is(syphilis)’s ennek külső magtermő­jével a’ fekélylyel, ehez nyúlni szerinte nem szabad , ha­nem minden figyelem az alapul szolgáló belső betegségre irányoztatik ; ’s ezerekre menő gyógyítás mutatja , hogy e’ bánás nemcsak észszerű de gyökeres is. A’régi gyógy­mód pedig a’ külső fekélyt semmiti meg, marczona kenék­­ösökkel , vizekkel s.t.e. ’s hailly orvoslásra azonnal más baj be nem áll, ekkor a’ beteget egészségesnek mondják ; e’ helyett azonban a’ még ki nem irtott bujakór mirigyek­ben , csonthártyán , nyakban , orrban egész bőrön uj sar­­jakat hajt, és ez neveztetik aztán átalányos bujasenyvnek (syph. universalis), melly Hunter állítása szerint soha sem tör ki, mig az eredeti fekély erőszakosan el nem vonta­­tik.­­ Ezen bujasenyv ellen annyi higany (mercur) ada­tik azután, hogy Graefenberg minden vize sem képes minden esetben kitisztázni e’ nyomorultakat. Számos ese­tet idézhetnénk ’s megmutathatnék, hogy mind az, mi általjában bujasenyvnek neveztetik vagy a’ szerfölötti hi­ganyvételnek , vagy a’ megsemmített bujafekélynek kö­vetkezménye. Ezt ugyan az orvosok csak kivételkép en­gedik meg , de a’betegek annyira irtóznak az illy orvos­lástól, hogy a’ higany recepten létét minden kitelhető mó­don szükség titkolni. A’ nevezzük betegségeknél tehát a’két kérdéses gyógy­módnak feladata egészen különböző, ’s igen egyenetlen lenne a’ gyógy vers­eny, ha kivántatnék, hogy a’ Hasonszenv épen olly gyorsan legyen készen a’ két baj gyökeres gyógyításával, mint ezt kihivónk a’ betegségek külső magtartójának elrontásával tehetné, mit gyógyítás­nak mondani nem lehet. Mit e’ helyen ellenünk gyógyítás­nak nevez, ugyanazt mi emberiség elleni bűnnek hisz­­szük ’s valljuk. A’ rüh bekenéséhez p. o. angol móddal fű­tött kemenczében s.t. kevés nap elég, d­e a’ hasonsz. or­vosláshoz 4—10 hét kívántatik , néha több ig , ritkább esetek azok , hol 1—2 hét elég. Szintúgy a’bujafekélyt hamar ronthatni el pokolkővel, de a’ gyökér-baj belső gyógyításához 3 — 6 s több hét is szükséges néha. Hogy mi csekély adagainkkal gyógyíthatunk rühöt és bujakórt, igy elfogadjuk a’kihivást szí­vesen , de nem akarjuk, hogy kihivónk is hasonló szá­mú ’s baju betegeket orvosoljon. Mi tudjuk jól, mit és ho­gyan tesz ő , csak az lehet a’ kérdés : gyógyíthat e illy betegeket a’ Hasonszenv vagy sem? Ha őszintén, mint ál­lítja, kívánt meggyőződni kihivónk, vájjon e’ betegségek gyógyulnak e has­ orvoslásával, ehez könnyebben , ke­vesebb lármával juthatott vala , küldvén eféle betegeket hozzánk, kik naponkint órákat töltünk asztalunk mellett a’ tóduló szegényebb betegek elfogadása végett; vagy za­rándokolt volna kórházainkba, hol illy betegek helyben számosan gyógyulnak. De ha csakugyan úgy tetszik , ki­jelentjük, hogy egyedül az ügyért ’s a’has. gyógymód tisz­­telőji kedvéért, a’ gyógykihivást e’föltétek alatt elvállal­juk: 1) nai elfogadunk uj és régi bujakór­ ’s rühbetege­­ket, minél nagyobb számmal annál szívesebben; de 2) ezen betegek bebizonyithatólag semmi allap. orvos vagy valaki más által mercur vagy egyéb méreggel elrontva ne legyenek; a’fölveendők csak természetes, nem pedig egyszersmind méregbetegek is legyenek. A’rüh kiütése, ’s a’ bujakór fekélye tehát maga egész alakjában megle­gyen,’s nem kérdezzük ekkor , hány hónapos a’baj, egy évagy több, és minő ennek magorgánya? 3) A’feladat tisztasága miatt semmi más megrögzött bajban egyszers­mind sinylők el nem vállaltatnak. 4) A’ betegek ne tud­ják, hogy kísérlet (experimentum) történik velők. 5) A’ gyógyitandók mindkét fél folytonos felügyelése alatt álljanak. Részünkről mi magunk választandjuk a’ szaká­csot vagy szakácsnőt, beteg-ápolót s.­t. hogy reájok tá­maszkodhassunk. Ezenkívül egy a’ Hasonszenvvel meg­barátkozott seborvos megígérte , hogy éjeken át, a’ be­tegek mellett virasztani kész. 6) Minden látogatásnál 2 hasonsz. orvos jelenik meg ,’s az ellenféltől is ugyanannyi jöhet ellenőrül. 7) Pontos jegyzőkönyv vitetik minden beteg felett , mit minden látogatás után mind a 1 4 orvos aláír. 8) Mi semmiféle költségviselést el nem vállalunk. 9) Konyhánknak mindennel bőven ellátva kell lennie , hogy betegeinknek jó ’s elég táplálék jusson. 10) Az ud­varló személyzet jól fizettessék , hogy oka legyen híven ’s pontosan u­dvarolni. 11) A’ virasztandó seborvosnak is illő di­j adassák, de a’gyógyító hason, orvosok idővesztés és

Next