Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)
1843-05-28 / 42. szám
42. szám. Pest, május 28-án. 1843. Országgyűlést megnyitó beszédek. (Főkanczellár őrmeit, a’ k. kir. előadások átadása ’s vétele alkalmakor , az orsz.hez mondott beszéde.) .,Ő felsége legkegyelmesebb urunk ’s királyunk veleszületett boldogító szándékai öntudatának legédesebb örömeit élvezi, midőn ezen országos gyűlést önnön felséges személyében megnyitván, hiv magyarjai, sőt de az egész világ előtt feltárhatja szivét, melly egyedül csak népei jólléteértvel , egyedül csak ezen fő érzése gondjainak él. Int az idő, ’s a’parancsoló körülmények szükségeivel meg kell alkudni; igy ítél felséges királyunk ; de bölcs meggyőződése szerint, a’ józan haladás és a’ szertelen sietség között nagy a’ különbség. Azon ősökben, kik e’ szép, ez édes hazát szerezték , van még a’ hadi dicsőségen kívül más is, mi a’ világosodás e’ szakában is követést kíván a’ háladó ivadéktól. Az ő nemes jellemek szerint a’ mérséklet nemcsak külön egyedeknek, hanem főképen a’ törvényhozó testnek tulajdona ; a’ rend pedig a’ szabadságnak nem terhe , hanem paizsa volt. E’ hazai erények azok , mellyek egyedül magok érlelhetik a’ különbféle kellemekkel kínálkozó kétes javaslatokat hasznos gyümölcscsé ’s ennek élvezését csak ők tehetik bizonyossá. Ezek ő felsége, legkegyelmesb urunk ’s királyunk nagy lelkének ’s atyai szándékainak fővonásai, mellyeket, hogy tisztem szerint előre magyarázhattam , életem ’s hódoló függésem legfőbb dicsőségének tartom.“ (Ő cs. kir. fels. az országgyűlést megnyitó k. beszéde.) Nonus Regiminis Nostri, saluti populorum divinitus Nobis creditorum, constanter dicati annus , novum attigit die hodierna solutii momentum , dum Fideles perchari Regni Nostri Hungariae, partiumque adnexarum Status et Ordines Nobis iterum circumfusos intuemur. Sensum experimur Patris, Liberorum incolumitati sincere intenti, et de ulteriori felicitatis illorum augmento constanter solliciti. Cui Nostro studio ut satisfiat , lubenter largimur vobis hancce de adminiculis conciliandac rebus Patriae amplioris efflorescentiae, addendoque opibus nationalibus incremento , in medium consulendi opportunitatem. Fruamini igitur hacita , ut communi opera ferendae legum sanctiones , omni in parte e vera eveniant publica utilitate. Neminem Vestrum latet,— quam Nos in eoponamus operum, ut fundamenta avitae constitutionis integra, vires legitimarum potestatum, intra limites lege assignatos, efficaces serventur , jussa denique legum , quantum quidem in Nobis situm est, effectus dentur. — Pro eotamen, qui animo Nostro proprius est, candore , celare non possumus , ejusdem , cujus nunc admodum meminimus, utilitatis publicae rationes non tani svadere , quam praecipere , ut de mediis deliberatur , quae ad confirmandam, qua hae temnuntur, auctoritatem, conditionisque prosperitatis communis , ut pun est, adstringendas conferant. — A vestra igitur Fideles Status et Ordines , incolultimitati rerum Patriae consulendi alacritate , praestolamur , ita vos ad scopuni hunc elaboraturos esse , ut providentiam , sollicitudinemque vestram hoc probandam monimento, sem quoque poster grato animo venerentur. Hoc in arduo , sublimitamen labore , habebitis Nos in quaevisita comparata vota vestra semper pronos. Vos enim sospites, publicamique rem Hungáriáe prosperam viedere, nemo vestrum ardentiori Nobis desiderio flagrat. Sic animo ad provehendam prosperitatem, felicitatemque perdiari Nobis Regni Hungariae et partium adnexarum , comparati, benignas Propositiones Nostras Regias , Paterni Nostri in vos affectus ulteriores testes, hisce vobis Fidelibus Statibus et Ordinibus consignamus, lisdemque gratia et dementia Nostra Caesareo Regiaporro etiam benigne propensi manemus. (O cs. kir. főhgs. az ország Nádorának az elegyes országos ülésben, a’k. k. előadások kihirdetése alkalmakor mondott beszéde.) Méltóságos fő RR., tek. Kir. és RR.! Nem hiszem , hogy találkozzék valaki közöttünk , ki—midőn az ő királyi felsége által országgyűlési tanácskozásul kitűzött tárgyakat hódoló tisztelettel átveszszük ,—azoknak egyszersmind lelke hálás érzetével ne adózzék. Ugyanis ki nem veszi észre, hogy a’legkegyelmesb fejedelem által nyilványitott kivonatok részint a’legutóbbi országgyűlésen alkotott törvények következtében , részint azok rendszerének betöltését czélzólag terjesztetnek elő , leginkább pedig csupán min magunk , vagy polgártársaink ügyét ’s az ország közjóllétét tárgyazzák. Ide tartozik , hogy a’ legkegyelmesb fejedelem a’ törvények betöltése iránti hajlandóságainak újabb bizonyságául méltóztatik kijelelni azon munkálatokat, mellyek utolsó országgyűlésünk kebeléből e’ végre választott legérdemesebb férfiak által fontos ügyekben kidolgoztatvák. Ezek között a’ magányosaknak szentesítés által megerősitendő hitele , mint legnagyobb tekintetet érdemlő tárgy tűnik fel, — mint melly az iparnak, kereskedésnek és közgazdaságnak minden ágaiba tetemes befolyást gyakorol ’s igy méltó az országosan egybegyűlt KK. és RRK különös figyelmére. Hasonló figyelmet érdemel a’ biztosíték ügye a’ magányosok közötti valódi hitelnek megállapítása végett — mellyet más nemzetek példája is ajánl. Annak nyoma kitetszik a’ legújabb törvény lapjaiból , — de a’ csupán megkezdett és önkéntes egyezkedésekre hagyott ügy most bővebb tanácskozások tárgyául van kitűzve ’s igy legméltóbb a’ közelőmenet tekintetéből, — gondoskodásunkra. Ezt kívánja azonk. kir. előadás, hogy a’szab. k. városok országgyűlési szavazatai aránya a’ törvények értelmében ’s más statusokhozi viszonyban megállapittassék és biztosittassék , valamint azt a’negyedik rend északa is mindenkép megkívánja. Igénylik továbbá a’k. kir. előadások nyomán a’ törvényhozás gondoskodását a’ nyíl-