Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)

1843-06-01 / 43. szám

Krasznamegye királyi személynök e malgához intézett le­vele, mellyben előterjeszti az okokat, miknél fogva jelen országgyűlésre követeket nem küldhet. Nagymaga királyi személynök ur , kegy, urunk ! Mél­­tóztatott felséges urunk ez évi mart. 15-én kelt kir. k. levelében azt tenni kötelességünkké , hogy a’ nemes Ma­gyarországon május 14-kén megnyitni czélba vett ország­gyűlésre követeinket küldenők ; a’ tisztelt királyi kegyel­mes leirat iránt tartozott engedelmességünket hodoló sze­mélyes megjelenésünk helyett az itt következett alázatos felterjesztésünkkel bátorkodunk Excellentiádnak , mint az országos Karok és Rendek mélyen tisztelt elnökének, alázatosan bemutatni. — Mióta felséges urunk az 1836ki törvényczikkel a’részek viszszacsatoltatása iránti több mint egy százados kérdést az erdélyi nagy fejedelemségnek 1792 ben történt kihallgatása’s felterjesztésének bevéte­le következésében kegyelmesen elhatározni ’s azt törvé­nyek rendébe iktatni kegyelmesen méltóztatott, Erdély­ben két, nemes Magyarországon hasonlólag már máso­dik országgyűlések tartattak és tartatnak.— Az 1837ik évi erdélyi országgyűlésre, a’ mikor még a’ tisztelt tör­­vényczikk csak néma betűkben állott előttünk , a’mikor felséges urunk által ön felséges személyének fentartott törvény megtestesítése iránt semmi lépések nem voltak té­ve, a’ mikor tehát azon kapcsolat, melly 3 százados ere­jével a’ részeket Erdélyhez forrasztotta, még tettlegesen semmi részben el nem választatott, ’s fel nem oldatott, tiszta ’s egyenes kötelességünknek ismertük az erdélyi országgyűlésen csekély erőnkhöz képest részvevőleg meg­jelenni , —ennek 1838ra mart. végén lett bezáratása után. Az 1839ki magyarországi országgyűlése megelőzvén már felséges urunknak a’tisztelt törvényczikk életbe lépteté­se iránti azon kegyelmes rendelkezését, miszerint ak­kori magyarországi koronaőr, most erdélyi kormányzó nagymirga gróf Teleki József ur ő excellentiáját , mint teljes hatalmú biztosát a’ tisztelt 21dik törvényczikk ér­telme szerinti munkálatra kinevezni méltóztatott, a’tisz­telt királyi biztos ur ő excellentiája az Erdély részéről megjelent biztosokkal több napig tartott, de előttünk ho­­mály-lepte munkálatot folytatván , azon munkálatnak any­­ayi eredményét csakugyan tapasztalni szerencsénk lehe­tett, hogy a’ tisztelt törvényczikk­lső pontja teljesedést nyervén, felséges urunknak 1839 ben április­áről kelt királyi kegyelmes meghívó levele által a’ nemes Magyar­­ország gyűlésére junius 2-án meghivattattunk ; azonban a’ tisztelt törvényczikk pontjai ’s a’ tettleges viszszacsa­­toltatás teljesítetlen maradván , a’ midőn igazgatás tekin­tetében Erdély alá tartoznánk , a’ dolog ezen allasában az erdélyi kormány iránti engedelmességünk s a’k.k. ren­delet iránti kötelességünk ezen öszszeütközésében nem te­hetünk egyebet, mint a’ mit az ezen kétséges állásban megkérdezett erdélyi főkormányszék 1839 ben 6605. kor­mányszéki és 2384. udvari számok alatt élőnkbe irt, kö­veteinket t.i. a nemes Magyarország országgyülésére az­zal a’ törvényes édes reménynyel elküldöttük, hogy a’ tisztelt törvényczikk 3dik pontja értelmében a’ viszsza­­csatolási kérdések ’s helyhatósági jogaink megvizsgálá­sa, mellyek iránt követeinket utasítással eláttuk, az 1 595dik 2dik art. 4dik pontjánál fogva szőnyegre ’s ha­tározás alá jövendenek. 1840ben május 13-án végződ­vén reánk és a’ viszszakapcsolás kérdésére nézve sikeret­­lenül a’ tisztelt Magyarország országgyűlése,felséges urunk nevében az erdélyi nagy fejedelemségi nagymagű főkor­­mányszék rendelete által 1841 ben September 6ről olly végre szólittattunk ismét fel, hogy az 1841 dik év novem­ber 1­5dik napján megnyitandó erdélyi országos gyűlésre követeinket küldenők.­­— Meglepő volt reánk nézve a’ nagymagu királyi kormányszéknek rendelete, melly már már bizonyosnak vélt állásunkat újabb bonyolulásba hoz­ván , úgy látszott, hogy a’ felséges kormány a’ tisztelt törvényczikk teljesitését elhalasztván , magáról annak tel­jesedésbe vett iso­pontjáról is lemondott ’s a’ részeket régibb teljes állásukba Erdélyhez újabban viszszaragasz­­totta ; ketesek levén azonban az ő felsége nevében ugyan, de nem szentséges neve aláírása alatt hozzánk jött kir. k. meghívó rendeletben, hogy a’ kétfelé vonzó kötelessé­gek között az engedetlenség bűne által egyikbe is ne üt­köznénk , kénytelenek voltunk a’ meghívó k.rendelet iránt engedelmességünket a'kétség eloszlatására felséges urunk­hoz a’ nagymlgu magyarországi cancellaria utján bocsá­tott alázatos felterjesztésünkre érkezendő további kegyel­mes határzásáig elhalasztani, a’mit az erdélyi nagymlgu főkormányszéknek is följelentvén, ’s végre a’ tisztelt k. k. határozás is megérkezvén, annak parancsolatja nyo­mán viszont Erdélybe is követeinket küldeni.— Sorsunk ezen fordulata, melly vármegyénket országgyűlési tekin­tetben is Erdélyhez viszszacsalta, tartós sokáig nem le­­hete ; mert alig érkeztek viszsza a’ 1. év febr. 4kén bezárt erdélyi országgyűlésről követeink , egynéhány nap múl­va újabb aggasztó állásba hozott bennünket felséges urunk azon kir. k. meghívó rendelete , miszerint a’ május 14kén megnyitandó magyaroszági országgyűlésen követeink ál­tal már másod ízben megjelenni parancsoltatunk. A’tisz­telt törvényczikk hozatalától fogva ennyi fordulat által kétségesitett vármegyénk sorsa mély bánatba meritvén bennünket, minthogy egyfelől a’ kormányzási titkok fel­fogásába ereszkedni sem erőnk , sem jogunk nem lehet; — másfelől az alázatosan felfejtett bizonytalan állás ólom­­sulya, minő siralmas állásba hozta vármegyénket, ezen keserítő zsibbadást Erdélynek irántunk lett elhidegülésé­­ből ’s a’ Magyarország ápolásának meg nem nyerhetésé­­ből hoszszas fejtegetés nélkül is excellentiád ’s a tek.KK. és RR. bölcsen átlátni méltóztatnak ; a’ midőn tehát a’ min­ket, még most kormányzó erdélyi nagymagű főigazgató­tanács megsértése nélkül, attól, mellyhez országgyűlési képviselet tekintetében is felséges urunk által viszszaren­­deltettünk, a’ tettleges ujabbi ’s viszszacsatoltatás nél­

Next