Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)
1843-12-03 / 96. szám
96 szám. Pest, december 3-án. mm 1843. ITdik üzenete a’ m. föRKnek, a* magyar nyelv tárgyában. A’t. Rir. és RR. megjegyzése következtében a’ m. főRRk kijelentik , hogy ezen kifejezés : ,,társországok“ használatából semmi következést vonni nem kívántak ’s hogy általuk jövendőre a’törvényekben előforduló következő kifejezések : ,,Horvát- Dalmát* és Tótországok“ névszerint, vagy ,,az országhoz kapcsolt részek“fognak használtatni. — Mi a’ törvényjavaslat 6dik pontjának végső szavait illeti, ő cs. kir. főhűsége és a’ m. fő RR. előbbi üzeneteikhez képest jelenleg csak a’honi nyelvnek kellő emeltetése ’s annak a’ kapcsolt részek által is mimódon leendő használtatása iránt kívánván rendelkezni, egyébkint pedig a’ t.javaslatot a’ t. Kir. és RKkel egyetértőleg kitűzött megnyugtatás ’s kibékités czéljához óhajtván alkalmazni, e’tekintetből czélirányosnak ’s kívánatosnak nem tartják, hogy a’t.hozás még azonkívül Horvátország belviszonyait a’nyelv tárgyában elhatárzólag szabályozza, ugyanazért a’latin nyelv használata iránt határzott rendelkezéshez azon módosítások után, mellyeket a’t. KK. és RR. a’m. fők által első ízben ajánlott t. javaslat szerkezetében tettek , ezúttal sem járulhatnak, hanem a’ 67. §. utolsó részét köv. kívánják megváltoztatni. ,,E’szerint Horvátországban a’ kormánynyal, Magyarország egyes törvényhatóságival , főtörvény-és egyéb itélőszékeivel folytatandó hivatalos levelezések nyelve egyedül magyar leend ; nem értve azonban ezt a’ csatolványokra ’s a’köz- és magányügyekre nézve, a’ mennyiben ezek csak Horvátország keblében és horvátországi hatóságok előtt folytattatnak , úgy szinte a’ törvényhatóságok és itélőszékek tanácskozásira nézve sem.“ — Midőn azonban ő cs. kir. főhgsége s a’ m. főRR. a’ két tábla közti egyesülés eszközlése tekintetéből ezen módosítást javasolják , nyíltan kijelentik , miszerint ez által Horvátországban a’latin és magyar nyelven kívül egy harmadik hivatalos nyelv törvényesitésére alkalmat szolgáltatni, korán sincs szándék jokban. — E’ szerint módosíttatván a 1 67. §. utolsó része, elállnak a’m. főRR. annak további szorgalmazásától , miszerint azon kitétel: ,,hogy a’ t.hozás az ország más ajkú polgárinak belső nyelvviszonyaira elnyomólag hatni nem akarva felírásban használtassák, és mind az e’ helyett teendő kifejezésre, mind pedig a’ horvátországi hivatalnokokra nézve elfogadják a’ t. KK.és RR. javaslatát. — A’ törvényjavaslat 77.§nak a’ magyar nyelveni levelezést tárgyazó rendeletét Horvátországban minden megyes püspökre kiterjeszteni óhajtván, a’ helyett ,,zágrábi püspök ,,megyes püspök“ kívánnák létetni. Egyébiránt a’felírás szerkezetére nézve ő cs. k. főhűsége és a’ m. főRR. lehető észrevételeik előadását azon időre, midőn a’két tábla közti egyesség a’ dolog érdemére megtörténik, halasztván ; a tek. KK. és RRhet egész bizodalommal felszólítják, hogy előadott módosításukhoz járulni szíveskedjenek. — Üzenete a’ m. fóRRnek a t. KK. és RRhez az orsz. választmány által javaslatt büntető t. könyv tárgyában. Tanácskozás alá vétetvén a’ t. Kir. és RRdeknek az orsz. választmány által javaslott bűnt. t.könyvnek Iső és Ilid. részét tárgyazó üzenetei, minthogy a’ büntettek és büntetésekről szóló javaslat mind a’ büntetések minőségére , mind azok mértékére nézve az orsz. választmány által javaslott büntető rendszerhez van alkalmazva: ő cs. k. főhűsége és a’ m. főRR. mindenekelőtt szükségesnek látták a’ börtönrendszernek , vagyis az orsz. választmányi munkálat Iüldik részének fölvételét. Mi a’börtönrendszert illeti: a’ nélkül, hogy a’ m. főRR. a’ külföldön elfogadott egyik vagy másik rendszer mellett felhozható ékszereknek, mellyek úgy is eléggé ismeretesek, elősorolásába bocsátkoznának,egyedül azt jegyzik meg, hogy a’ magányrendszerben, elméletileg véve, a’ börtönzés azon kellékeit, miszerint az szigorú büntetést foglaljon magában ’s egyszersmind a’ bezárt egyed javulását is eszközölje, elméletileg feltalálhatónak vélik. Azonban nem tagadható, hogy a’ magányrendszer üdvös és foganatos hatása sokféle körülménytől feltételeztetik ’s azért szükséges , hogy annak czélszerűsége,melly elméletileg mutatkozik, gyakorlat által is kiigazittassék annyival is inkább, mert külföldön is azon adatok ellenében, mellyek ezen rendszer üdvös működéseiről tanúsítnak , vannak egyes tapasztalások , mellyek szerint a’ legszigorúbb felügyelés mellett sem volt ezen intézeteknek akár a’népre akár a’rabok erköltsiségére nézve olly hatása, millyen azoktól váratott. — Szükséges mindenekelőtt, hogy a’ nemzet saját tapasztalásából győződjék meg arról: váljon a’ nép egyediségéhez képest az illy magány-elzárással öszszekötött lelki sanyarás nem fogja é a’ testet szerfölött gyengíteni, nem fog e gyakori őrültséget előidézni ? vájjon a’ rabok javulása reméllhető é olly biztosan é s olly mértékben, hogy azon tetemes költségeket, mellyek ezen intézetnek közönségesen leendő behozatalára megkivántatnak, megérdemelje ? ’s végre lesz a’ fenyíték ezen nemének a’ büntettek megelőzésére , vagyis a’büntettek elkövetésétől való elrettentésre e’ honban kívánt hatása ? mert ez a’ büntetés fő czélja , mellyet a’rendszer egyéb jótékony eredményinek alárendelni nem lehet. Mindezekről annál szükségesb a’ hon keblében tapasztalást szerezni, minthogy az ország többféle fajú lakosai szokásaik, életmódjuk,műveltségük és jellemökre nézve már maguk közt is, de még inkább az idegen országok lakositól tetemesen különböznek. Mielőtt mindezek felett honi tapasztalásokból nem merittetik bizonyos tudomány; mielőtt a’magány-elzárá- 8i rendszer gyakorlati hatása iránt kísérlet kisebb körben nem történik, addig ezen rendszernek egyszerre ’s egész kiterjedésben leendő behozatalát a’ m. főRt. sem tanácsosnak , sem létesíthetőnek nem tartják. Nem tanácsosnak, mert saját tapasztalások hiányozván megtörténhetnek , hogy az, ami emberiségből behozatni czéloztatik, kegyetlenséggé válhatnék , vagy ellenkezőleg, hogy az