Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)

1844-09-26 / 77. szám

iránti gyülölség és türelmetlenséggé fajulván el, mozgal­mai leple alatt mellékes vágyak rejlenek — ’s önzés ad irányt a’törekvésnek; a’csendet és békét viszályok, a’szeretetet és összetartást gyülölség és pártokra szakadás váltván fel — azok terjedésének utoljára is szomorú áldozatává lesz a’ közboldogság. E’ magára sok szint ölteni tudó alak fel­emelt fővel kezd járni korunkban , ’s hazánk keblében és ho­nunk körül összefüggő lánczszemek gyanánt fonja és ter­jeszti cselszövényit; ösztönt és erőt ad e’törekvéseinek az ideje korán meg nem gátlatásából eredő elbizakodás ’s már már leplezve tartani sem vélvén tovább szükségesnek vágyait és terveit, komolyan fenyegeti a’jelenkort, ’s vészjóslatot hagy át a’jövendőnek. Nem ismérve darab időig honunk s Europa e’ mozgalmaknak sem eredeti kútfejét sem kitűzött irányát, sokáig csak irodalmi viszálkodások vagy visszaha­tás eredményinek tekintette azokat ; míg a’ későbbi tettek és merények , szó és írásbeli nyilatkozatok a’ hovatovább kevesebbé titkolózó ünnepélyes beszédek, röpiratok, hír­lapok , népdalok ’s több eféle fegyvert is rontván az ügy­nek vérontásától sem irtózó hőseivel, ann-v'^^^aráti ellen; mindezek, ’s több szláv és illír írónak sajti, , a világ e­­leibe bocsátva elterjesztett munkáiban elég ny­i­tan kifejtett vágyak és tervek nyomán , nem lehet többé meg nem győ­ződni arról, hogy miután azon vágyak és tervek olly tények felforgatására is vannak irányozva , mellyeket régebben be­­végzettekké tett a’história, ’s a’közállományok és birtokaik öszvege meddig terjedésének olly rendszere is feszegettetik, mellyet a’ legünnepélyesb kötések szentsége tesz megbánt­­hatatlanokká, a’rosznak gyökerét és okait az Európára nézve kifejlődni régóta készülő czélzatok és viszonyok rej­­teke mélyiben keresni kell, ’s mivel oda jutott már a’ do­log, hogy a’ panslavismus és illirismus veszélyes több czél­­zatai között a nemzetek életét támadja meg, minden to­vábbi veszteglés és hallgatás önutalom elleni vétség sú­lyát vonván maga után, az ellen gondosan óvakodni’s nyíl­tan fellépni szükséges. Jólléte és boldogsága tömérdek hi­­lányivar érzete közt majd sírjába roskadott nemzetiségé­nek sorvadása érzete felébredvén a’ magyar nemzetben, a’ honi nyelv virágzására irányzott igazságos és méltányos törekvésiben mindig azon indulat lelkesítette ’s lelkesíten­dő ezentúl is , hogy midőn önjogaihoz ragaszkodik, ’s meg­kívánja azt, mi­nt kétségtelenül illeti, mások jogait egy­szersmind bántással nem illeti, a’ közös hon más ajkú pol­gárinak magányéletök nyelve viszonyiba elnyomólag ne hasson, a’ szláv szellem honunkban is jobbot vetett, kitö­réseinek számos, kellemetlen esetei mindazáltal azt tanú­sítják , hogy abbéli törekvései némellyek által félre ma­­gyaráztatának, ’s feszült ellenhatás fordíttatott azon magyar nemzetiség ellen, amelly saját hona keblében, mihez termé­szeti joga van, mások nemzetiségét élni hagyva szinte éle­tet igényel magának. Ugyan e’ nyomon járt és jár a’ magyar nemzet a’ kapcsolt ország ellenében is; nem kívánta és kí­vánja soha a’ magyar nemzet Horvátországtól azt, hogy Magyarország érdekeinek nemzetiségét adja áldozatul, sőt inkább nyíltan kimondja, hogy nemzetiség tekintetében is bé­ke és barátságajánlás lévén jelszava, minden alkalomkor,mi­dőn nemzetisége valódi érdekei elővitelét kérendi tőle Hor­vátország, segéd karjait nyujtandja felé erősebb testvére , ’s mindaz, mit tőle Magyarország jogszerüleg kiván, abban határozódik , hogy a’ szövetségébe felvett ’s alkotványa minden jótéteményiben egyaránt részesített Horvátország­nak nem áldozhatván fel nemzetiségét Magyarország , ott , hol, és a’ miben a’kormánynyal és az országgal érintkezés­be jön, a’ kapcsolt ország a’magyar nyelvet fogadja el, a­­zonban A’ nyújtott béke és barátság Horvátország idei és lakosai egy részében darab idő óta viszhangra nem ta­láltak; azon Horvátországban, melly az igazság és méltá­nyosság elvének hódolva, szinte 1830 évig a’magyar nem­zetiség tisztelése szellemében adá ki országgy. követeinek is utasításit, most annak még puszta eszméjét is magától kitaszitni látszatik ’s azon felekezet írásai beszédei és tet­tei, melly illír pártnév alatt alakította magát, Horvátorszá­­ban súlyos aggodalommal rázzák fel a’ közfigyelmet; 's azok, mik a’ Horvátországban tartott utóbbi tiszt- és köv.­­választások ’s megyei közgyűlések aggalmaival köz adás­­ra történtek; azon rendkívüli ingerültség végre, amelly a’ kapcsolt részekben létezik, és szűnni nem akarva legbotrá­­nyosb kicsapongások ’s egymás elleni véres megtámadások­kal több ízben kitört, fájdalmasan tanúsítja, hogy a’ kap­csolt országban a’ rend- és csend-megzavarásnak azon fo­kozatán állnak már az illír párt által szerencsétlenül elővará­zsolt bajok, mellyel a’megtámadott személy- és vagyonbá­­torság is veszélyeztetve van. A’ panszlavismus és illirismus e’ szerencsétlen iker­testvérek dühöngő kifakadozásit külső vagy önmagábóli ki­folyás , vagy talán mindkettőnek összefolyása okozza e Hor­vátországban ? előttünk ugyan mindeddig megfejtve nincs , súlyos aggodalmat okozván mindazáltal bennünk az, hogy e­ vészes viszályok megszüntetésére mindeddig sem tapasz­taltunk a’ kormány részéről semmi olly erőteljes fellépést, melly e­­rőszak tovább harapozása elfojtására irányoztatott ’s h­­ángoztatnia kellett volna ; tapasztalás tanúsította pedig azt is, hogy Fels, még a’magyar nyelv és nemzetiség tár­gyában i. e. jan 23ról kiadott k. k. válasza is a­ pánszláv és illír mozgalmak viharait közvetve csak igen kis részben szüntette ; annak eszméje ’s elve azonban most is él ’s kiir­tásnak kell hozzájárulni, hogy élni és ártalomra , törekedni megszűnjék. Felségedet alattvalói mély tisztelettel és bizo­­dalommaal arra kérjük , hogy mivel a’ törvényhozás sem Hor­vátország gy­ászos állapotját el nem hallgathatja , sem a’ panszlavismus és illirismus kicsapongásit fékezés sőt teljes megszüntetés nélkül nem hagyhatja ; továbbá e’ részben is a’nyilványosság és világosság azon leghatályos h­atalom­­fegyverek, mellyek előtt a’ setétben lappangó minden ár­mánykodások megszégyenülve porba hullanak­ bennünket az iránt, hogy mik azok, mik a’ panszlavismus és illirismus eredetére, irányára és izgatóira nézve fels. tudomásra jut­tattak ? úgy mik azok mik a’ panszlavismus és ilirismus e­­redetére , irányára és igazgatóira nézve fels. tudására jut­tattak? úgy mik azok is, miket azok ellenében Felséged eddig tett ’s ezentúl is tenni szándékozik? kegyelmesen felvilágosítani ’s meg is nyugtatni; különben pedig azok, mik a’hazánk keleti határival szomszédos aldunai tartomá­nyokban már eddig is kifejlődtek , ’s bővebben kifejlődni ké­szülnek, oda mutatván, hogy a’külföld’s a’panszlavismus és illirismus viszonyai kölcsönös összefüggésben állanak egymással, azon külföldi viszonyokat és mozgalmakat is, mellyeknek egymásba vágó kerekeit netalán külső fejdelem tette és tartja forgásban , éber figyelemmel kisérni mél­­tóztassék ; részünkről bizonyossá tevén Fels. arról, hogy a’ dolgok mibenlétéről voltakép értesítve ’s annak ideje és szüksége esetében hazánk és nemzetiségünk utalmára fel­­szólittatva, mindazt mit tőlünk beldolgainkra nézve a’ tör­vények köteles teljesítése, külföldre nézve pedig nemze­tiségünk tiszteletben tartatni kellő sérthetlensége fentartása megkíván , hazafiai lelkességgel minden időben megten­ni , ’s e’ részben semmi áldozatot drágának tartani soha nem fogunk. Kik egyébiránt ’stb. Törvényczikkely «’ vegyes házasságokról. Azon vegyes házasságok , mellyek 1839­ márt. 15. napjától kezd­ve 1844. oct. 1éke napjáig róm. kath. lelkipásztor előtt u­­gyan , de egyházi áldás nélkül köttettek , úgy is erőtelje­sek lévén, azon vegyes házasságok, mellyek a* fen kitett idő alatt nem róm. kath. hanem valamelly más törvényesen bevett vallásbeli lelkész által adattak össze , ugyszinte mind kétrendbeli vegyes házasságokból született és ezután szü­letendő gyermekek is. törvéseknek jelentetnek ki.­­ §.Az illető törvényhatóságok kötelesek a’jelen törvény kihirde­tése után számítandó egy év alatt illy házasságokat hitelez

Next