Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)
1844-02-25 / 16. szám
lapul, ’s ha ez nem létezik az egyes polgárok szivében , megszűnik a’ status lenni, ’s lesz egy népcsoport, minden nyom nélkül elenyészendő. A’ zsidóknak,a’Talmud értelmében (mellyet Oertel szerint Mózes írásainál fölebb becsülnek) nincs hazájok , ’s nem is lehet; mert a’ rabbik már gyermekkorukban beléjük csepegtetik, hogy ők csak vándornép a’keresztyének között, hogy jóni fog ’s jóni kell egy boldogabb időnek, midőn megígért messiásuk eljövend és összeszedi az évezredek hosszú sorain minden nép között szétszórt zsidó nemzetet, ’s ekkora’ Jehova választott népe uj és dicső országot alakitana, hol fölemelkedve minden addigi nemzet felett, dicsőségben fog majd uralkodni ’s leend a’ többi nép az ő lábaiknak zsámolyául. Ezt hiszi a’ zsidó, és ezt kell neki hinnie; mert vallása ezt parancsolja. Ennek következménye volt mindazon próbatét, hogy időszakonkint több messiás állott elő , kiknek nyomait többnyire a’ neki bőszült zsidóság által elkövetett borzasztó kegyetlenségek, néplázitások ’s véráldozatok követték. Így történt már ez Trajanus alatt, midőn egy Benchochab nevű zsidó messiás szerepében lépett fel, ’s követei fanatismusa sok ezer rómait, görögöt, különösen pedig keresztyént, legirtózatóbb kínok között gyilkolt le, míg Juliusz Szever Jeruzsálem mellett a’ hamis messiást meg nem ölette, így támasztott Perzsiában kevés idő alatt három messiás legnagyobb forrongásokat; igy akarták a’ zsidók 1157-ben Cordovában Spanyolország csöndességét felháborítani, hol pedig nemcsak tökéletes polgári jogokkal bírtak , hanem különösen XI-dik Alfonz és ennek fia Pedro alatt kincstári mindentehető miniszterek voltak. A’ vakbuzgóság még tovább is vitte a’ zsidókat; mert a’ Rajna mellett, A Wormsban 1222 ben egy szűz zsidó lyányról elhíresztelték világszerte a’ rabbik, hogy az fogja szülni a’ messiást ; ezrenkint vándorlóit a’ zsidóság ezen szent helyre , bevárandók a’ messiás születését, mi kevés idő múlva meg is történt, de azon különbséggel, hogy a’ száz zsidó lyány magához hasonnemü lyány-messiást hozott világra. Még nagyobb lázadást és forrongást okozott ezeknél 1665 táján Törökországban Sabathai Levi messiássága, ki Nathan Benjamin nevű ravasz rabbi társával a’ nép előtt több rendbeli szemfényvesztést követvén el, végre az egész világra körlevelet bocsátott, hirdetve , hogy ő az egyetlen egy első szülött fia Istennek , ő a’ messiás, az Izrael népének üdvözitöje ’s hatalmas királya , kit Isten azért küldött e’ világra, hogy elpusztítva minden más nemzetet uj zsidóországot alakítson , és uralkodjék a’ föld és tengerek népei felett. Őrültséghez hasonló bódulás és öröm foglalá el a’ zsidókat; több ezer család tódult az uj messiás lakhelyére Szmirnába, magában Amsterdamban is, hol pedig tökéletes polgári jogban részesülnek, fellázadtak a’ zsidók , követséget rendeltek az uj fejedelemhez , ’s még a’ koronázás ünnepét is előre meghatározók. Pestis módjára kezdett harapozni az egész világon e’ lázadás , midőn a’ török tettleg megmutatta , hogy Sabathai Levi is csak ember volt.— Szegény Magyarországnak is jutott 1682 ben Sopronymegyében egy Mardochai nevű rabbi messiásul; de itt erőre nem kaphatott. Kérdem a’ t. RRet: ezen messiások miért léptek fel? Egyedül azért, mert hazát és országot akartak alakítani a’ zsidó nemzetnek a’ népek járomba hajtásával.— Ezeket csak azért említem meg, hogy vallásbeli elveiknél fogvást a’ zsidókban más nemzetek hazája iránt nem lehetvén hazaszeretet, polgárosittatásuk , különösen Magyarorszg nak egyedül k. városaiban, ellenkezik a’haza boldogsága eszméjével. Másik politikai fóakadály a’ zsidók polgárosítására nézve az, hogy a’ nép erre nincs megérve. A' nép , tapasztalásból okulva , úgy nézi a’ zsidót mint ellenségét, mikép kívánhatni tehát tőle józan politikai számítással, hogy ő azt minden föltét nélkül kebelébe fogadja? Hogy tartsa ő a'zsidót polgártársának, kinek minden tettit, lépésit úgy tekinti, mint ellene intézett csalárd fegyvereket, ki ővele egy ételt egy edényből nem eszik, nem iszik, vele nem mulat, örömeiben ’s mulatságaiban részt nem veszen , ki előtte ismeretlen nyelvet tart édes hazánkban nemzeti nyelvének, olly nyelvet, mellyet még a’ tudósok sem valának képesek sajátjokká tenni. A’ nemzetnek továbbá,melly erősödni kiván, igazi munkás tagokra van szüksége ; de a’ zsidó minden illyes munkától iszonyodik ; legnagyobb részének életmódja egyedül a’ sakkerezés, meg házalás’s jelenleg csak emésztője, nem pedig a tenyésztője szegény hazánknak. Ott vannak tömérdek ünnepeik, mellyek miatt szinte sok részét az évnek kénytelenek munkálatlanul tölteni, ez pedig társasági területben nagy hiány. Bizonyára lehetlen, hogy illyet nép föltétlenül részesülhessen azon áldások ’s jótékonyságokban, mellyek a’ polgári élet erejéből fejlődnek ki. Sokan azt mondják a’ zsidók pártolóji közül , hogy a’ Talmud tán nem olly rész , mint festeni szokás ; én ezt nem merném állítani; sőt a’ következményt tekintve Bloch Móricz szerint is azt hiszem, hogy az abban foglalt elvek a’ keresztyén statusok létével ellenkeznek ; mert ha úgy nem volna , nem csinálnának annak ismeretéből a’ zsidók olly titkot, hanem világ elibe zárnák azt, hogy mindenki lássa annak igazságait; lám! midőn a’ reformatio bejött, a’ protestánsok erkölcsileg valának kényszerítve hitbeli elveik nyilványitására , és ennek következtében Magyarországban 1549, 1562. 1567ben magokról confessiot adtak, a mellyből mindenki látható, hogy hitelvök a’ status alapja eszméjével nem ellenkezik ; miért nem teszik ezt a’ zsidók? miért nem akarnak bennünket felvilágosítani a’ tischri hóban tartatni szokott kiengesztelés-ünnepről, az akkor mondatni szokott ,,kalindrea nevű absolutionalis imádságról, esküjük" szentségéről és hitelességéről, a’ gojimokról; miért nem hazudtolják meg a’ nehéz szülések körül használni szokott megszáraztott ártatlan vér szerzése iránt, különösen a’ köznép között századok óta uralkodó szerencsétlen borzasztó hiedelmet, holott ennek is van valamelly gyanút gerjesztő alapja , ha Kirchnernek, Eisenmengernek, Tenzelnek és másoknak, különösen pedig a’ Bader Máté havariai Lancsa nevű munkájának hitelt adhatni , ’s bár ezen borzasztó vallásos szokás valóságos létezését örömmel nem hiszi is a’felvilágosodott ember, de miután a’köznép között szinte általányos hiedelem,csakugyan mulhatlan kötelessége volna a’ zsidóknak minden mysteriumaik ’s babonáik felől általányos confessiot tenni. A’ t. R. egy része egyedül a’ kir. városokban kívánja a’ zsidókat polgárosítani, mégpedig olly körülmények között, midőn a’ királyi városok nagyobb része abban meg nem nyugszik’s midőn ezen czélzatnak itt a’ haza szent színe előtt ellene kiált. Ez nem is történhetik méltányossággal; lám , mikor a’ megyékről volt szó , megtagadták tőlök a’ t. kir. és Rzek azon jogokat, mellyekben most a’ kir. városokban őket részesitni kívánják ; ez legnagyobb sérelem volna, mi egy nemzetnek nem megvetendő részén történhetnék, mellynek nyoma gyászbetűkkel maradna hisztériánkba felírva. Nincs még ezen eszmének a’ népnél, nincs különösen a’ kir. városoknál sympathiája; ne is méltóztassanak azt eretetni; mert különösen hazánk jelen állásában az erótetes czélra nem vezet, sót ront. Vannak teendőji e’ különben szétszaggatott érdekű nemzetnek az emancipatio nélkül is; mert milliók várják, kik pedig nem zsidók, hanem e’ hazának százados teherhordó fiai — az emancipatiót. Ne keressük mi még a’ külföldi példát a’ zsidók polgárosittatására nézve. Azon nemzetnek , mellyek már — habár föltételesen is — emancipálták a’ zsidókat, sokkal erősebbek és egy czélra hatóbb nemzetek voltak nálunknál akkor, midőn az emancipationálok megtörtént; — nem is tették azt illy rögtön, hanem több évig dolgoztak e’ kényes tárgy körül, mint Bajorországban is, hol 1817- ben vétetvén tanácskozás alá e’ tárgy még 1836ban is csak némelly részben jön bevégezve. Hagyjunk még időt a’