Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1848-02-25 / 8. szám
tól Pécsen Szigetváron, Istvándin keresztül a’ fiumei vonalig mintegy 24 mf. Ezen vonallal az aldunai vidék köttetnék öszsze a’ központtal ’s Filmével, másrészről az aldunai, és altiszai termesztvények erre a’ Ferenczcsatorna által könnyű utat lelnének Fiumébe ; e’ fölött Mohács az égeny tekintetében is fontos pont. 7er Sopronytól Vas, és N.Kanizsa táján a’ fiumei vaspályavonalig mintegy 21 mf. Ezen vonal a dunai megyéket kötné öszsze Bécscsel, ’s egyszersmind Faimével. 8or Czeglédtől Kecskeméten át Szegedig mintegy 15 mf. öszszesen 95 mérföld.— Szárnyvonalakul: 9 er. Aradtól Temesvárig 9 mf. 10 er Debreczentől N.Váradig 9 mf. 11 er MiskolcitólTokajig 8 mf. 12 er Szegedtől Szabadkáig 6 mf. összesen 32 m.föld. E’ szerint a’ vaspályavonalak hoszszusága tenne 298 mérföldet; ebből levonva a’ pest-pozsonyi, ’s pestszolnoki vonalak hoszszát 48 m.földet, marad építendő még 250 mérföld. Ennyire terjeszti szerző gróf a’ vasúti közlekedésre nézve javaslatát most, mert nem felejtheti azon erő csekélységét, melly fölött rendelkezhetünk. Nem hallgathatja el azonban azon figyelemre méltó fontosságot, mellyet ránk nézve különösen nemzetiség tekintetében a’ dunáninneni felső megyék, és azokban a’ bányavárosok érdemelnek. Sok panaszt hallunk naponta, hogy ama’ vidékek népe nemzetiségünktől idegen, ’s más elem felé gravitál, hogy a’ bányász hazánkban vendég, mint egykor. Ennek irányában nincs hatalmasabb óvószer,mint élénk öszszeköttetés, ’s ez által szakadatlan érintkezés az ország központjával, ’s a’ magyarsággal. Hogy ők felénk gravitáljanak, semmi sem eszközli gyorsabban, ’s bizonyosabban mint vaspálya. Ha majd egykor a’ Vág, Garan, Ipoly völgyein vaspálya vonuland az éjszaki hegyek lakóihoz — ez leend bizonyosan ott nemzetiségünk terjedésének leghatalmasabb tényezője. A’ csatornákat illetőleg más teendő nem volna, mint a’ létező csatornák rendezése és kiigazítása; különösen pedig az Ő felsége megkérendő lenne a’ Béga ’s Ferencz-csatornák tágítása ’s rendezésére, b) Ezen csatornavonalakat az országnak meg kellene szerezni, ’s ezen megváltás iránt alkuba bocsátkozni, c) Szükség volna a’ Balatont a’ Dunával öszszekötő Sió csatornáját rendezni, és szállításra alkalmassá tenni. — Mi a’ folyókat illeti, a’ vaspályák után legfontosabb közlekedési eszközök — kivált a’gőzhajózás keletkezése óta, a’hajózható folyók; szükség azért, hogy olly folyók rendezése, mellyeken most már hajózás van , ’s mellyeknek szabályzása már megkezdetett, hatállyal folytattassék; a’ többi folyó pedig megvizsgáltassék, pontosan fölmérettessék,’s a’ közlekedési rendezés tervezete haladék nélkül az ország erejéhez képest életbe léptessék. Különösen pedig a’ folyórendezés rovatában kellene: i) A’ Duna szabályzását teljes erővel folytatni, különös figyelmet fordítva a’ főváros biztosítására, ’s a’ mosonyi ág rendbehozására. 2) A’ Tisza folyó rövidítése, ’s medrének sok helyen kitakarittatása, miután e’ folyót a’ tett gőzhajózási kísérletek után Europa egyik hajózásra legalkalmasb folyójának tarthatjuk; különösen pedig figyelmet kellene fordítani a’ felső Tiszára, melly Váritól fölfelé rohanó természete miatt sok ágra oszolva a só- és faszállítást igen nehezíti. 3) Hasonló figyelmet, és segélyt érdemlenek a Tiszának hajózható mellékfolyója mint a’ Szamos és Maros saját vidékeik, ’s Erdélynek tekintetéből, a’ Bodrog és Körös,mellyeken már is élénk tutajozás, sőt hajózás is keletkezik. 4) A’ Drávaszabályzás legalább azon ponttól, hol a’ Dunába ömlik, azon pontig, hol a’ fiumei vasutat érinti, mi által mind a’ dunai,mind az altiszai hajók a’ tengerparti vasúttal érintkezhetnének. 5) A’ Vág és Garan vizeinek megvizsgálása, tervek megkészitése, ’s e’ folyók takarítása. 6) A’ Rába , Lajta, Rápcza, Répcze folyók rendezése, mennyiben hajózási tekintetben hasznosíthatók; végre 7) Minden más hazai apróbb folyók terveit el kellene készíttetni,’s hol a’hajózás elősegéllésére munkákat lehetne tenni, azokat is végrehajtani. Minden hajózható folyóra pedig feszükség állandó mérnököket fölállitni, kik a’ hajózás akadályára, hajóutakra fölügyeljenek, ’s a’folyó medrét takargassák. Végre szükség hajózási törvényt életbe léptetni, ’s abban a’ hidakról, és szükséges hajóút kisajátításáról gondoskodni. Kőutakat szerző gróf főleg csak olly vidékeken hoz javaslatba, hol a) A’ kiállítási költségek aránya igen különböző, azaz hegyvidékeken, hol t. i. a’ kőut olcsó, a’ vaspálya ellenben költséges volna; b) Hová a’ tervezett vaspályavonalak nem terjednek, ’s ezért a’ kőutakra nézve joggal főtekintetet követelnek; vagy c) Hol azok a’ közelebb pályával öszszeköttetést eszközölnek ; d) Az alföldön csak ott, hol az útépités már mulaszthatlan, ’s a’ kiállítandó vaspályákkali öszszeköttetés okvetlen megkívánja. e) Tekintett szerző gróf a’ közlekedések számára adandó közmunkáknak egyes hatóságokban lehető fölhasználására is. — Az országos útvonalak meghatárzásánál pedig három főelvtől vezéreltetett; u. m. 1) Hogy az ország különfaju népei mindinkább egymással, nem külön egymás közt hozassanak kapcsolatba. 2) A’legtöbb útvonal kiegészítője legyen a’központból kimenő sugárnak, melly minden életet, tevékenységet és ipart feléje vonjon. 3) A’terméketlenebb hegyvidék kapcsolatba jőjön a’ termékeny völgyvidékkel. Ezen főelvekből kiindulólag szerző gróf három rendbeli országos kőutakat javasol; u. m első rendű, vagyis sugár útvonalakat 29et, 526 mf. hoszszuságban; másodrendű vagyis kereszt-útvonalakat 18at 21272 mf. terjedelemben ; és harmadrendű vagyis szárny-útvonalokat 84et 57 mf.kiterjedésben, öszszesen 795/4 mérföldnyi kőutat. Ezen javaslott közlekedések egybefüggésének kitüntetésére szerző azok átnézeti térképét a’ munkához csatolja; részletes megnevezése pedig a’ körvonalaknak a’ könyv 64 - 69dik lapjain olvasható. E’ kimutatás után szerző gróf irata ötödik fejezetét, a’javaslott közlekedési eszközök hatóságok szerinti számbavételét kezdi meg, ’s kimutatja, mikép a’tervezett vaspálya-hálózat 29 megyét, 3 kerületet, öszszesen 32 hatóságot érint közvetlenül; e fölött Budapest, Debreczen, Pozsony, Szeged, Szabadka, Kecskemét, Miskolcz, Székes-Fejérvár, Temesvár, Kassa, Arad, Komárom, N.Várad, Szatmár, Soprony, Czegléd, Szolnok, Pécs, Zágráb, Fiume, Vácz, Károly, Mohács, N.Szombat, Károlyváros, Tokaj, Szombathely, Érsekújvár , N.Kanizsa, Buccari, azaz öszszesen 30 várost, ’s fontosb kereskedési helyeket köt öszsze. E’ pont után szerző gróf ahoz fog, mi veleje ’s lényege az egésznek, t. i. a’javaslott közlekedések kiállítására vonatkozó költségvetésre, mellyet osztályonként következőleg tervez: 1) Vaspályák. Hazánk térfekvését, ’s egyéb építési viszonyait a’ külországiakhoz hasonlítva szerző gróf bátran következteti, hogy nálunk a’ rendszeres vasúthálózat sokkal kevesebb kiállítási tőkét igényel, mint bárhol Európában , sőt tán Amerikában is, és pedig a’ következő okokból: 1) Mert hazánkban a’ föld, munkabér, és sok anyag sokkal olcsóbbak, mint bárhol; 2) Hazánk nagy kiterjedésű térföldén a’vonal olly kedvező , hogy a’ talapjához képest, mint más országokban, majd mibe sem kerül; 3) Mert bármi vérmes reményeket tápláljunk is a’ forgalom élénkségére nézve, legtöbb vaspályavonalainkon egy vágás elegendő leend a’ kereskedelmi áruk, és személyszállítás ellátására. 4) Mert az épitvények, mozdonyok ’s más szállítási szerek mennyisége nálunk aránylag csekély leend, mivel népességünk egyes távoleső tömegekben igen terjedt puszták közepett van föloszolva, mi aránylag kevésb állomásokat, ’s szállítási szereket tesz szükségessé. Ezen okokból nem vél hibázni szerző, ha ennyi előny fejében előleges kiszámításban a’ magyar vasutakat a’ németországiakhoz mérve 2000tel olcsóbbra veszi, ’s kerekszámban mérföldenkint 320 ezer ezüst forintra teszi. Némi bizonyításul ezen előszámitás erősitésére fölhozza e’ következő adatokat: a) Wallau mérnök a’ vukovár-fiumei vasút költségeit 642 mérföldön W/x millióra teszi, ’s ehez 20%tet adva, ’s a’ Luizaut váltságtőkéjét beszámítva, öszszesen 15 milliót lesz. Ezen alap szerint egy mérföld vasút hazánk legnehezebb vonalán kerülne Wal-