Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1847-02-14 / 13. szám
47 áldozatba kerülne nekik egyegy kisdedóvót állítani falvaikban, ’s belé egy magyar nyelvű és szellemű tanítót helyezni, és soha szebb áldozatot nem adhatnak nemzetiségünk oltárára, mint ez által; mert igy könnyű szerrel létesíthetnék, hogy a’jövő ivadék becsületes magyar ajkúvá lenne ’s a’ magyar nemzetiségnek nem kellene többé attól tartani, hogy itt bent a’ hazában nyomandják el az idegen elemek. ’S ha egy nyelvű, a’ nép könnyebben érti meg egymást, lerontatnak a’nyelvek válaszfalai és ez egy nemzetre nézve kimondhatatlan nyereség. Francziaországban 35 millió lakos ’s ezt egy családnak tekinthetni, mert egy nyelvük, egy nemzetiségük van. Ha ez nálunk igy lenne, akkor aztán nem kellene félni, hogy a’szabadon eresztett sok ajkú nép egy vegytani működésbe forra, mellynek hoszszas olvadása után igen kétes, mellyikbe vegyülendne a’ többi elem. Most, minél előbb kellene állitnunk kisdedovókat, ’s ha másként nem reménybhetni eredményt, a’ törvényhozásnak kellene felkarolni ezen eszmét erélyesen ’s áldozatokkal létrehozni; mert ha késünk, lesznek álapostolok, kik ott is uj nemzetiséget támasztanak, hol most minden csendesen van; lesznek kik azokat is felbujtogatják, kiknek illyesmiről még most fogalmuk sincs,’s akkor illyen kisdedovóféle szer nem hat többé, akkor tit annyi áldozat sem képes azon eredményt előidézni, mellyet most még a’kisdedovók is oly ártatlan módon eszközölhetnek. Próbáljon valaki magyar szellemű iskolákat,s kisdedovókat állitni Száva vidékén, hol már is fel van ébresztve a’ fiók nemzetiség eszméje, majd tapasztalandja, hogy ottan többé nem birhatást gyakorolni, holott az ország más részein, hol még illy eszmékre nem vezeték a’népet azon bizonyos apostolok, még most könnyű szerrel nemzetiségünkhöz olvaszthatja a’ közönyösség álmában szendergő idegen ajkunkat. Tényre tehát minél előbb, mert késő lesz sopánykodnunk munkátlanságunk káros eredményein. De térjünk a’ kitűzött értekezéshez. Az állatkínzás megszüntetésére munkálkodnának) azon társulatok, mellyeknek minden faluban kellene létezni ’s mellyek a’ helység korosabbról állván a’ környékre jótékony befolyást gyakorolnának. Korszerű eszme jótékony hatásra jogosító minősége miatt igen ajánlatos. De ki fogná ezt nálunk megkezdeni?Felelet — a’ helybeli lelkész kötelessége volna ezt megalapítani minden helységben ’s az illy gyülekezetben czélszerű inditványzás által korszerű eszméket pendíteni meg. Itt a’ pórnép csupa hallásból sokat tanulhatna ’s kibontakoznék lassanként az előítéletek bárkonyaiból, mellyek most szegény lelkét annyira elhomályosítják. Tehát ez a’ lelkész kötelessége lenne. Vagy ha ez a’ mennyország üdvén kívül egyebet nem hajlandó népének adni, ha azt vélné, hogy ennek oda igérése által mindent megtett, mivel a’ lelkére bízott népnek tartozik, akkor másutt kell kopogtatni, ’s ez bizonyosan a’ helység tanítója lenne. Míg a’ lelkész bőven öszszeméri a’ hitben boldoguló népnek a’ túlvilág élveinek biztos reményét, azalatt a’ tanító igyekeznék olly eszközökről gondoskodni, mellyek által itt helyben, e’ kézzel fogható világban is előmozdíthassa a’ nép üdvét ’s igyekeznie kellene az illy néptársulatokat olvasás, beszéd és vitatkozás által a’ világosság útja felé vezetni. Itten tölthetnék a’ falusi lakosok azon délutánokat, mellyeket vasárnap és ünnepeken csapszékben, vagy malomban szoktak meggyilkolni. Az illy társulatok idővel önként bekövetkeztetnék a’ hírlap-olvasást, népszerű könyvek és röpiratok megvételét, ’s ebből utóbb válnék egy gyűjtemény, melly falu könyvtára név alatt nemzedékről nemzedékre szállana. Illy társulat nagyobb hatással lenne a’ nép szellemi művelődése előmozdítására, mint a’ slendrián laza szerkezetű népiskolák legnagyobb része, mellyek az, ószerüség mereven bilincseihez kötve a’ jelen kor szellemére alig gyakorolnak némi hatást. Itt az értelmiség terjesztése könnyen eszközölhető fogna lenni és biztos hatással. — Ezek azon szellemi eszközök, mellyek közvetlenül nem az állatkínzás ellen fognának használtatni, de közvetve ezen embertelen szokás megszüntetésére is nagy befolyással lennének ! — Minthogy pedig a’pórnép gyakran azon okból is vetemül marhája kínzására, mivel az nyomorult, erőtlen ’s képtelen mind azt véghez vinni, mit ura tőle kíván,azért azon módokhoz, mellyek által az állatkínzás némileg gátolható, tartozik még . — 4) A’ jobb lótenyésztés létrehozása. 5) A’ rész utak javítása. Ez uram! a’ legfőbb eszközök egyike, azért szóltunk mi erről a’ fő pont alatt. 6) Állatkínzás elleni társulatok országszertei alakittatása. — Ért. e’ társulatok feladatát ’s irányát igy adja. „Minden városban, minden faluban kellene illyennek (állatkínzás elleni társulatnak) létezni, melly figyelmét arra volna köteles fordítni, hogy először szelidebb gondolkozásmódot ébresztene a népben ’s figyelmeztetné azon rendelvényekre, mellyek a’ szekerek szerfölötti megterheltetését ’s a’ szerencsétlen állatok kintatását tiltják ’s csak azután szabna büntetést, mellyet legszigorúbban volna szükség végrehajtani. Ez is könnyen létesíthető a’ világi (miért nem a’ másik is ?) hatóság erélyes föllépése által, de természetesen itt félre kellene vetni minden mellékes nézetet, mellyek gyakran a’ legjobb ügyet is megdöntik. A’fölőbb említett országos rendelvényeket minden városban, minden helységben ki kellene hirdetni, hogy mindenki azokhoz szabhassa magát; a’ társulatnak, mivel tagjai a’ jó ügy előmozdítására, nem pedig pénzért vagy fizetésért állnának öszsze, igen számosnak kellene lenni, és különösen arra köteleztetnék, hogy előforduló esetekben példával és tanítással hason a’ népre. Tekintéllyel kellene bírnia, hogy a’kemény szivü tulajdonost a’ rendelvényekre figyelmeztethetné ’s azok áthágásáért megbüntethetné/ Szép irány, a’ lehető legszebb egy társulat számára, melly a’ nép érdekében akar működni! ’S ha e’ társulatok hazánkban is minél előbb divatba jőnének, hálát kellene minden honfinak mondanunk az emberiség nevében, ki ez ügy előmozdítását szóval és tettel elősegitné. Nem csupán a’ főczél az, mi e’ társulatok keletkezését ajánlja,hanem tekintetbe kell itt vennünk mind azon mellékes hasznot is, mellyet illy társulatok a’ népre árasztanának. Illy társulat kimondhatlanul sokat hatna a’ nép erkölcsi állapotája javítására; nemesitné az érzelmet, lágyitná a’ szívet’s érző emberekké alakitná azon sziklakeblyeket kik most erénynek tartják a’ legborzasztóbb kegyetlenkedések hősies véghezvitelét Az illy kebelborzasztó tények kegyetlen hőseiről szokta nálunk a’ bámuló nép mondani: „ez ám a’ legény ! ez az ember a’ talpán ’stb.“ ’S mig illy kegyetlenségek megtapsoltatnak, erényül tekintetnek, addig ne álmodozzunk néperkölcsjavulásról ’s innen újra kitűnik, hogy a’ javításnak szellemileg kell megkezdetni, jó érzelmet terjeszteni a’ népben, kegyeletet az állatok iránt, itt kényszerítő eszközök keveset használnak, sőt még jobban elbutitnák a’népet, mint a’ botozás fénykora eszközlé. Illy irányú egylet keletkezett Pesten, de még eddig kevés remény mutatkozik jövőjéhez. Legbajosabb is illy egyletnek Pesten létezni. Kik legyenek itt tagjai? a’ műveltebbeknek Pesten kevés viszonyuk van az állatokkal, mert azokat itt nem igen tarthatnak. Vagy arra egyesüljenek , hogy a’ bérkocsisok ’s napszámosok állatkínzását mérsékeljék ? ki ad nekik jogot erőszakos fellépésre az állatkínzó irányában? de nem is fog egy könnyen avatkozni illy ügyekbe, nem tartja magához térőnek, hanem a’ rendőrségre bizza. Nem úgy áll ez vidéken. Ott az osztályok még közelebb állnak egymáshoz; állat bőségben van; rendőrök nincsenek, jó út nincs ’stb. ’stb. — „Nagyobb lelkesítés végett — szól alább ért. — mint