Tartós békéért, népi demokráciáért! 1948. július-december (1. évfolyam, 13-24. szám)

1948-07-12 / 13. szám

fWf Jr jBL r '■f r «*f r r _Ä. világ proletárjai egyesüljetek! lartos békéért 7, iíelpr demokráciáért! iMBMIBilWHBHBWHMMWir ■Ili I 1IIIIIE1MT1)JM»WIBHM^ ■■■■■■i A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának lapja, Belgrád IS. (16.) SS. 19)8 július 12. Ära: 1 f°rinf Közlemény a kommunista pártok Tájékoztató Irodájának értekezletéről Június második felében Romániában a Tájékoz­tató Iroda értekezletet tartott, amelyen a következő pártok képviselői vettek részt: Bolgár Munkás (kommunista) Párt: Kosztov T. és Cservenkov V. elv társak, Román Munkáspárt: Dej G., Luca V, és Pauker A. elvtársak, Magyar Dolgozók Pártja: Rá­kosi M., Farkas M. és Gerő E. elvtársak, Lengje! Munkáspárt: Berman J. és Zavadszky A. elvtársak, Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja: Zsdánov A., Málenkov G., Szuszlov M. elvtársak, Francia Kommunista Párt: Duclos J. és Fajon E. elvtársak, Csehszlovákia Kommunista Pártja: Slánsky Rv Si­roky V., Reminder B. és Bares G. elvtársak és az Olasz Kommunista Párt: Togliatti P. és Secchia P. elvtársak. A Tájékoztató Iroda megtárgyalta Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetét és egyhangú hatá­rozatot hozott. A Tájékoztató Iroda határozata Jugoszlávia Kostasnunista Pártjának helyzetéről Ä Tájékoztató Iroda a Bolgár Munkás (kommunista) Párt, a Román Munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja, a Lengyel Munkáspárt, a Szovjetunihó Kommunista (bolsevik) Pártja, a Francia Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, az Olasz Kommunista Párt képviselőinek részvételé­vel, megtárgyalva Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyze­tét és megállapítva, hogy Jugo­szlávia Kommunista Pártjának képviselői megtagadták a Tájé­koztató Iroda ülésén való (meg­jelenésüket, egyhangúlag az alábbi következtetésekre jutott: 1. A Tájékoztató Iroda meg­állapítja, hogy a jugoszláv Kommunista Párt vezetőségé­nek az utóbbi időben a kül- és belpolitika alapvető kérdései­ben helytelen az irányvonala, eltér a marxizmus-leninizmus- tól. Ezzel kapcsolatban a Tájé­koztató Iroda jóváhagyja a Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja Központi Bizott­ságának cselekedeit, melyekkel vállalta a kfezdeményezést Jugo­szlávia Kommunista Pártja Központi Vezetősége helytelen politikájának és elsősorban Tito, Kardelj, Gyilasz és Ran- kovics elvtársak helytelen po­litikájának leleplezésére. 2. A Tájékoztató Iroda meg­állapítja, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt vezetősége barátságtalan politikát folytat a Szovjetunióval és a SzUK(b)P- val szemben. Jugoszláviában a szovjet katonai szakemberek befeketítésének és a szovjet- hadsereg diszkrediíálásának méltatlan politikáját követték. A szovjet polgári szakembere­ket Jugoszláviában különleges rendszabályoknak vetették alá, a jugoszláv államvédelmi szer­vek felügyelete alá helyezték és megfigyelték őket. Ugyanilyen felügyeletnek és megfigyelés­nek vetették alá a jugo­szláv államvédelmi szervek a SzUK(b)P-nak képviselőjét a Tájékoztató Irodában, Judin elvtársat és a Szovjetunió szá­mos hivatalos képviselőjét Ju­goszláviában. Ezek és ezekhez hasonló egyéb tények arról tanúskod­nak. hogy Jugoszlávia Kommu­nista Pártjának vezetői kom­munistákhoz nem méltó állás­pontot foglaltak el, amikor azo­nosítani kezdték a Szovjetunió külpolitikáját az imperialista hatalmak külpolitikájával és a Szovjetunióval szemben ugyan­olyan magatartást tanúsítanak, mint burzsoá államokkal szem­ben. A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának ebből a szovjetellenes magatar­tásából következett az ellenfor­radalmi trockizmus fegyvertá­rából kölcsönzött rágalmazó propaganda elterjedése a SzUK(b)P „elfajulásáról“, a Szovjetunió „elfajulásáról“ stb. A Tájékoztató Iroda elítéli Jugoszlávia Kommunista Pártja vezetőinek ezt a szovjetellenes magatartását, amely össze­egyeztethetetlen a marxizmus- leninizmussal és amely csak na­cionalistáknál található. 3. Jugoszlávia Kommunista Pártjának vezetői az ország belpolitikájában letértek a mun­kásosztály álláspontjáról és szakítanak az osztályharc mar­xista elméletével. Tagadják, hogy az országban nőnek a tő­kés elemek és hogy ezzel kap­csolatban kiélesedik az osztály­harc a jugoszláv faluban. Ez a tagadás abból az opportunista nézetből fakad, amely szerint a kapitalizmusból a szocializmus­ba vezető átmeneti korszakban nem élesedik az osztályharc, mint ahogy ezt a marxizmus­az elméletet hirdetik, hogy a kapitalizmus békésen belenő a szocializmusba. A jugoszláv vezetők helyte­len politikát folytatnak a falu­ban. szemethunynak a falun végbemenő osztálytagozódás előtt és úgy tekintik az egyéni gazdálkodást folytató paraszt­ságot, mint egységes egészet, ellentétben az osztályokról és az osztályharcról szóló marxi­lenini tanítással, ellentétben Lenin ismert tételével, amely szerint az egyéni kisgazdaság állandóan, napról-napra, óráról- órára, magától és tömegesen termeli ki a kapitalizmust és a burzsoáziát. Pedig a politikai helyzet a jugoszláv faluban nem nyújt semmiféle alapot meg­nyugvásra és gondtalanságra. Amikor Jugoszláviában túlsúly­ban van az egyéni parasztgaz­daság, a föld nincs nacionali- zálva, van föídmagántulajdon, a földet adják-veszik, a gazdag parasztok kezén jelentékeny földterületek vannak, van bér­munka és így tovább, akkor nem szabad a pártot az osztály­harc leplezésének és az osztály­ellentétek összebékitésének szel­lemében nevelni, anélkül, hogy ne fegyvereznék le a pártot szemtöl-szembe a szocializmus építésének nehézségeivel. A Jugoszláv Kommunista Párt vezetői a munkásosztály vezető szerepének kérdésében a marxista-leninista útról a na- narodnik kulákpárt útjára tér­nek, amikor azt állítják, hogy a parasztok „a jugoszláv állam legszilárdabb alapja“. Lenin arra tanít, hogy „a proletariá­tus, mint a modern társadalom egyetlen következetesen forra­dalmi osztálya ... kell. hogy az egész nép harcának irányítója, demo- minden küz­delmében az elnyomók és ki­zsákmányolok ellen“. A jugoszláv vezetők megsér­tik a marxizmus-leninizmus e tételét. Ami a parasztságot illeti, többsége — a szegény- és kö­zépparasztság — szövetségben lehet, vagy már szövetségben van a munkásosztállyal, úgy hogy a vezető szerep e szövet­ségben a munkásosztályé. A jugoszláv vezetők fenti né­zetei megsértik a marxizmus- leninizmus e tételeit. Következésképpen e nézetek kispolgári nacionalisták néze­tei, de nem marxista-leninis­táké. 4. A Tájékoztató Iroda sze­rint Jugoszlávia Kommunista Pártjának vezetősége revízió­nak veti alá a pártról szóló marxista-leninista tanítást. A marxizmus-leninizmus elmélete szerint a párt a döntő vezető és irányító erő az országban, amelynek külön programja van és amely nem oldódik fel a pártonkívüli tömegben. A párt a munkásosztály legfelsőbb szervezeti formája és legfonto­sabb fegyvere. Ezzel szemben Jugoszláviában nem a kan mu­ll ista pártot tekintik az ország döntő vezetőerejének, hanem a Népfrontot, A jugoszláv veze­tők lecsökkentik a Kommunista Párt szerepét, valójában felold­ják a pártot a pártonkívüli Népfrontban, amely osztály­szempontból fölöttébb külön­böző elemeket foglal magában (munkásokat, egyéni gazdasá­got folytató dolgozó parasztsá­got, kulákokat, kereskedőket, kisebb gyárosokat, polgári ér­telmiséget, stb.), valamint sok­féle politikai csoportot, még bi­zonyos burzsóá-pártokat is. A jugoszláv vezetők csökönyösen kitartanak amellett a. hibás né­zetük mellett, hogy Jugoszlávia Kommunista Pártjának nem le­het és állítólag nem is kell, hogy legyen külön programja, hanem be kell érnie a Népfront programjával. Az a tény, hory Jugoszláviá­ban a politikai színpadon csak a Népfront szerepel, a párt és szervezetei pedig nem lépnek fel nyíltan, saját nevükben á nép elölt, nemcsak lecsökkenti a párt szerepét az ország poli­tikai életében, hanem aláássa a pártot, mint önálló politikai erőt, amely arra hivatott, hogy nyílt politikai tevékenységével, nézeteinek és programjának nyüt hirdetésével mindinkább megnyerje a nép bizalmát és a dolgozók mind szélesebb töme­geire terjessze ki befolyását. A Jugoszláv Kommunista Párt ve­zetői megismétlik az orosz men- sevikek hibáit, feloldják a mar­xista pártot egy pártonkívüli tömegszervezetben. Mindez ar­ról tanúskodik, hogy Jugoszlá­viában irányzatok vannak a Kommunista Párt felszámolá­sára. A Tájékoztató Iroda szerint a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának ez a politikája magát a kommunista párt létét fenyegeti és végső soron a Jugoszláv Népköztár­saság elfajulásának veszélyét rejti magában 5. A Tájékoztató Iroda sze­rűit a jugoszláv vezetők által a párton belül megvalósított bürokratikus rendszer végzetes a Jugoszláv Kommunista Párt életére és fejlődésére. A párt­ban nincs belső demokrácia, nincs választás, nincs bírálat és önbírálat. A Jugoszláv Kommu­nista Párt Központi Bizottsága Tito és Kardelj elvtársak üres bizonykodása ellenére, többsé­gében nem választott, hanem behívott tagokból áll. A kom­munista párt valójában félle­gális helyzetben van. Nem tar­len in izmus tanítja, hanem el­lanyhul, ahogy a Bucharin-féle vezetője legyen a teljes kratikus átalakulásért, opportunisták állítják, akik azt 1 dolgozó és kizsákmányolt

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék