Tartós békéért, népi demokráciáért! 1950. július-december (3. évfolyam, 26-52. szám)

1950-07-16 / 28. szám

1950 július 16. • 28. (88.) TARTÓS ESKÜÉRT, NÉP­ DEMOKRÁCIÁÉRT! A Lengyel Egyesült Munkáspárt ■ vajdasági konferenciái Lengyelországban most tartják az Egyesült Munkáspárt évi vajda­sági konferenciáit. Konferenciát tar­tottak Katowiceban — a sziléziai­­dombrowszki ipari körzet köz­pontjában, — Lodzban, Poznan­ban, Varsóban, Wroclawban, Zse­­sovban és Krakówban. A most folyó pártkonferenciák nagy eseményt jelentenek az egész Párt és az ország életében. A kon­ferenciák összegezik az eredménye­ket, felmérik a pártszervezetek el­múlt évi tevékenységét, mozgósít­ják a párttagokat és a dolgozó tö­megeket a 6 éves terv teljesítésére. A konferenciák, különösen a munkásközpontokban, kitűnnek har­cos szellemükkel és forradalmi lel­kesedésükkel. A küldöttek felszóla­lásaiban a Szovjetunió, a Szicília és Sztálin elvtárs iránti hűség és szeretet nyilvánult meg. A konferenciák munkájában részt­­vesznek a Központi Vezetőség és a Politikai Bizottság tagjai. Bierut elvtárs a kattowicei kongresszuson vett részt és ott foglalta össze a vita eredményeit, melyben 56 kül­dött szólalt fel. A konferenciákon meghallgatják a Párt vajdasági bizottságainak beszámolóit, megválasztják az új bizottságokat és az ellenőrző bizott­ságokat Sok konferencián olyan­­ kérdéseket is megtárgyalnak, ame­­­­lyeknek csupán az illető szervezet­­ számára van különösebb jelentősé­gük Különös sikerrel zárult a kato­wicei konferencia. A sziléziai-dom­brovszki medence nagy eredmé­nyeket ért el. 1949-ben a nehéz­ipari gépek termelése 607 százalé­kot, a széntermelés 2,5,millió ton­nát, a szerszámgyártás 161 száza­lékot ért el. A munkások újabb tízezrei kapcsolódtak be munka­­versenybe.­­ A medence pártszervezete azon­ban világosan látja a hiányosságo­kat is. Még vannak elmaradt bá­nyák, egyenlőtlenül nő a munka termelékenysége; az acélöntői­pa­p néhány acélfajta tekintetében nem teljesítette a tervet. Bierut elvtárs zárószavaiban be­szélt a sziléziai-dombrovszki kör­zet pártszervezetének az egész or­szágra nézve rendkívül nagy sze­repéről, eredményeiről, kiemelkedő embereiről, hiányosságairól és a hiányosságok leküzdésének módjai­ról. Bierut elvtárs különös figyel­met fordított a szocialista munka­­fegyelemért folytatott harc kérdé­sére és összekapcsolta a termelés kérdéseit a pártszervezési munka feladataival. A túlnyomóan mezőgazdasági vajdaságokban a konferenciák figyelmüket a termelőszövetkezetek szervezésének és fejlesztésének kér­déseire összpontosították. Ezen a téren a Párt jelentős eredményeket ért el: több mint ezer termelőszö­vetkezet alakult, sok szövetkezet szervezetileg és gazdaságilag meg­erősödött. De ezzel egyidejűleg a konferencia e téren is rámutatott egész sor hibára, így például a poznani vajdaság termelőszövetkezeteiben a kevés földdel bíró parasztok százalék­­aránya jóval kisebb, mint a közép­­parasztoké. A konferencia rámutatott annak a szükségére, hogy a termelőszö­vetkezetek szervezése során külö­nös figyelmet fordítsanak a kevés földdel bíró parasztok bevonására. A szegényparasztságra támasz­kodva, fokozni kell a kulákság el­leni támadó harcot és be kell vonni a középparasztokat a termelőszö­vetkezetekbe. Ennek megvalósítása érdekében a konferenciákon rámutattak, hogy a falusi pártszervezeteknek jobban kell gondoskodniuk arról, hogy szervezeti magjuk a mezőgazda­­sági munkásokból és a falusi sze­génységből kerüljön ki. A pártszer­vezetek munkájának támadóbb jel­legűnek és harcosabbnak kell ten­nie. A konferenciák rámutattak az elsőfokú szövetkezetek szervezeti kiszélesítésének szükséges voltára, vagyis azoknak a szövetkezeteknek fejlesztésére, melyeknek célja a föld közös megművelése. Ez legérthetőbb formája a széles paraszti tömegek számára a termelőszövetkezeteknek. Szovjet irodalom iránti érdeklődés Németországban Az angol-amerikai imperialisták és németországi lakájai nem keve­set „dolgoztak” azon, hogy a német nép elé hamis képet tárjanak a szovjet kultúráról és elültessék ben­nük rothadó nyugati „kultúrájukat”. Nem sikerült azonban sem felszá­­molniuk, sem csökkenteniék a né­met nép érdeklődését a Szovjet­unió kultúrája iránt. Ez az érdek­lődés napról napra növekszik. Kü­lönösen ki kell emelni a Német De­mokratikus Köztársaság olvasói­nak, különösen az ifjúságnak a szovjet könyv iránt megnyilvánuló növekvő érdeklődését. A fasiszta uralom összeomlása óta Kelet-Németországban szovjet íróknak több mint 200 könyve je­lent meg. * Lefordították német nyelvre Maxim Gorkij, Alexej Tolsztoj, Nikolaj Osztrovszkij mű­veit, amelyek százezres példány­számban kerültek kiadásra. A német ifjúság körében nagy sikert aratott A. Fagyejev „Ifjú Gárda” című könyve. A nyugati hatalmak megszálló hatóságainak minden drákói intéz­kedése ellenére a szovjet írók könyvei bejutnak Nyugat-Német­­országba és Nyugat-Berlinbe s ott egyre szélesebb körben terjednek el. Pártm­­unkás-tanfolya­m­ok Leng­yelo­rszágban A napokban Varsóban, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Ve­zetősége mellett tanfolyamok nyíltak meg a kerületi pártbizottságok és nagy pártszervezetek titkárai, a vaj­dasági bizottságok instruktorai, va­lamint a szakszervezeti és ifjúsági funkcionáriusok számára. Az okta­tás időtartama öt hét. A tanfo­lyamra több mint 200-an érkeztek meg. A Lengyel Egyesült Munkás­párt több ilyen tanfolyamot szer­vez, amelybe bevonják csaknem va­lamennyi kerületi titkárt és helyet­tes titkárt, a vajdasági bizottságok instruktorait és más pártmunkáso­kat. A tanfolyamok programját úgy állították össze, hogy az bővítse és elmélyítse a hallgatók tudását és megtanítsa őket a gyakorlati munka kérdésein­ek megoldására, különösen az ipar és a mezőgazda­ság terén. A program magába fog­­lal olyan témákat, mint az üzemi költségvetés, az önköltség kérdései, stb. A tanfolyamokon felelős párt- és állami funkcionáriusok adnak elő, többek közt a Párt politikai bizott­ságának tagjai. A csehszlovák ifjúság harchan a szocializmusért és a békéért A Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ségnek Prágában június 7—11-ig tartott kongresszusa nemcsak a csehszlovák ifjúságnak, de az egész csehszlovák népnek jelentős esemé­nye volt. A kongresszuson több mint kétezer küldött vett részt, köz­tük a gyárak legjobb élmunkásai, élenjáró parasztinak, tanulók és diákok, a kultúra és sport kiváló munkásai. A kongresszuson sok vendég és a külföldi ifjúsági szerve­zetek számos küldöttsége vett részt, élén a Szovjetunió dicső Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetségének küldöttségével. A kongresszus a csehszlovák ifjú nemzedék duzzadó életerejének nagyszerű megnyilvánulása volt. Megmutatta, hogy a csehszlovák if­júság nemcsak becsülettel leküz­dötte a hitleri megszállás következ­ményeit, hanem szilárdan a népi demokrácia oldalára állott, határo­zottan visszautasította, hogy sorsát összekösse a csődbejutott burzsoá­zia sorsával, amelynek ügynökei megfeszített erővel igyekeztek a maguk pártjára hódítani az ifjúsá­got. A kongresszus megmutatta, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt és a népi kormány helyes po­litikája minden lehetőséget meg­adott az ifjúságnak ahhoz, hogy teljes mértékben kifejtse képességeit és boldog jövőt biztosítson magá­nak. Ez a politika egészen meg­nyerte a csehszlovák ifjúságot. A kongresszuson Klement Gottwald elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság elnöke teljes joggal üdvözölhette te­hát a csehszlovák ifjúságot a kö­vetkező szavakkal: „A mi ifjúsá­gunk — népünk színe-java, Népi Demokratikus Köztársaságunk büsz­kesége.” A kongresszus annak a bizalom­nak és szeretetnek jegyében folyt le, melyet az ifjúság népi demokra­tikus köztársasága, a Csehszlovák Kommunista Párt és Klement Gott­­wald köztársasági elnök iránt érez. A kongresszus a csehszlovák ifjú nemzedék odaadásának, szeretetének és hűségének nagyszerű megnyilvá­nulása volt, felszabadítója, a Szov­jetunió és az egész világ ifjúságá­nak legjobb barátja, a dolgozók ve­zére és tanítója, a nagy Sztálin iránt. Jellemző vonása volt a kongresz­szusnak a magas eszmeiség, a nem­zetközi szolidaritás szelleme és a szövetség tagjainak lelkesedéssel teljes készsége, hogy tevékenyen részt vegyenek a szocializmus építé­sének és a béke megvédésének ha­talmas munkájában. Az Ifjúsági Szövetség a Kommunista Párt ve­zetésével teljes sikerrel vívta meg harcát az ifjúság egységéért, a sza­­kadárok ellen. Különösen nagysza­básúvá vált a Szövetség munkája a kongresszust megelőző utolsó évben és erőteljesen megnövekedett a Szö­vetség befolyása a csehszlovák ifjú­ság minden rétegére. A Szövetség sikerrel fejlesztette ki a baráti együttműködést a köztársaság terü­letén élő minden nemzetiségű ifjú­ság között, olyan együttműködést, amely az igazi hazafiság és nem­zetköziség iskolájává vált. Klement Gottwald elvtárs felhívta az Ifjúsági Szövetség tagjainak fi­gyelmét arra, hogy munkájuk csak akkor lesz eredményes, ha a Szövet­ség, mint az ötéves terv igazi ro­hamcsapata, a szocialista tudomány magvetője, a csehszlovák ifjúság egységének szervezője igyekszik új sikereket elérni. Arra is rámutatott, hogy a Szövetség az előtte álló fel­adatokat a szocialista nevelés, a köztársaság építése és a békéért folytatott harc terén csak akkor tudja betölteni, ha erős, tömegeket átfogó szervezetté válik. Az Ifjúsági Szövetség sikerei, melyeket a kongresszus megállapí­tott, azt bizonyítják, hogy a Szövet­ség Gottwald elvtárs útmutatásait utasításként fogadta el. Amikor a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség ösz­­szehívta kongresszusát, a köztársa­ság területén élő ifjúság minden ré­tegéből és nemzetiségéből származó tagjainak száma több mint egymil­lió volt. A kongresszust megelőző egy év alatt a Szövetség több mint * írta: Zdonoh Savislav a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség elnöke * * négyszázezer új taggal gyarapo­dott, a gyári, falusi, iskolai és vá­rosi alapszervezetek száma pedig 13.000-ről 22.376-ra növekedett. Si­keresen végezték el az Ifjúsági Szövetség szervezeteinek megalakí­tását a csehszlovák hadsereg és a nemzetvédelmi szervezet egységei­ben, ahol a népi demokratikus haza védelmezőinek nevelésében az Ifjú­sági Szövetség csoportjai komoly segítői a Pártnak. A kongresszus megállapította, hogy a Szövetség munkájában a dolgozó ifjúságra támaszkodik. A munkásifjúság a Szövetség összes tagjainak 45,8 százalékát éri el, sőt a cseh vidé­keken 51 százalékát. Az Ifjúsági Szövetség szervezeti növekedése a Szövetség által kifejtett alkotó és nevelő munka alapján ment végbe. A gyárakban az Ifjúsági Szö­vetség a szakszervezetekkel kar­öltve igyekezett minél szélesebben kifejleszteni a munkaversenyt és az élmunkásmozgalmat. A csehszlovák ifjúság már 1948-ban kezdeménye­zőként lépett fel az élmunkás-moz­­galomban. Az elmúlt évben a dol­gozó ifjúság soraiban született meg az a kezdeményezés, hogy élmun­kás műszakokat alakítsanak, ami komoly szerepet játszott az ötéves terv feladatainak megvalósításá­ban. A gyárakban már több mint 140.000 ifjúmunkás kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe; a kongresszus tiszteletére szélesen ki­bontakozott ifjúsági verseny során körülbelül 61.000 szocialista ver­senyszerződést kötöttek. Az Ifjúsági Szövetség tagjai sorából százával kerültek ki olyan élenjáró kiváló­­ munkások, mint Brzobohaty, Mis­ka, Lazikova, Svoboda, Doutnac, Surdak, Dedecius, Pikusova és más elvtársak, akikre büszke az egész csehszlovák munkásosztály. Jelen­tős segítséget nyújtottak az ötéves terv feladatainak teljesítésében az önkéntes ifjúsági brigádok, amelyek főképpen Szlovákia ipari építkezé­seinél dolgoznak. 1949-ben a szlo­vák Ifjúság nagyszabású útépítő munkálatokat végzett, sikeresen befejezte az „Ifjúság útja” építését, amelyben több mint 48.000 szövet­ségi tag vett részt. 1950-ben siker­rel indultak meg újabb ifjúsági építkezések, melyekben ez évben több mint 50.000 ifjú fog önként dolgozni. A falvakban az Ifjúsági Szövet­ség szervezetei segítettek az egy­séges mezőgazdasági szövetkezetek építésében, amelyek fontos lépést jelentenek a falu szocialista átala­kulása terén. Sokhelyütt paraszt­inak kezdeményezték és szervezték a szövetkezeti mozgalmat. A mező­­gazdaság gépesítésének elősegítése érdekében az Ifjúsági Szövetség több mint 13.000 traktoristát képe­zett ki. Az ifjúság mezőgazdasági tanulókörökben ismerkedett meg a szovjet agrobiológia tudományával és gyakorlati kísérleti munkát szer­vezett a mezőkön. A városok dol­gozó ifjúsága segítette falusi elv­társait; gyári ifjúsági szervezetek százai vállaltak védnökséget a Szö­vetség falusi szervezetei fölött. Az iskolákban a Szövetség segí­tett a nevelő munka irányításában és harcot indított a kiváló előmene­tel érdekében. Ma minden szövet­ségi tagnak legfőbb kötelessége az iskolában, hogy kiváló előmenetelt érjen el. Óriási gondot fordított az Ifjúsági Szövetség arra, hogy meg­alapozza az úttörő szervezetet, amely a Szovjetunió pionír-szerve­zetének példáján szocialista szel­lemben neveli a gyermekeket. A Nemzeti Front támogatásával és a Kommunista Párt irányításával si­került a Szövetségnek e tekintetben nagy eredményeket elérni: a kon­gresszus megnyitásakor a Szövet­ség tagjai vezette úttörő alakulatok 140.000 csehszlovák úttörőt egyesí­tettek. A Szövetségen belül is szélesen kibontakozott a nevelő és oktató munka. Az aktívaiskolák hálózatá­nak kibővítésével a kongresszust megelőző hét hónap alatt sikerült a Szövetségnek több mint 40.000 ifjú­munkást kiképeznie. A Szövetség tagjainak százezrei foglalkoznak rendszeres politikai tanulással. Nagy visszhangja volt a Szövetség­ben a politikai olvasókörök meg­alakításának, valamint a Fucik- és Jilemnicky-jelvény elnyeréséért in­dított kampánynak. Ezt azért szer­vezték, hogy az ifjúsággal megsze­rettessék a könyvet és meghonosít­sák körükben az önképzést. Már a kampány kezdetén több mint 28.000 ifjú és leány vett részt az olvasó­körökben. A Szövetség vezetése alatt nagy lendülettel megindult a kultúrmunka az ifjúság körében, amit az a tény igazol, hogy az ifjú­sági tehetségkutató versenyben ez­­idén több mint 10.000 művészegyüt­tesbe szervezett 267.000 ifjú vett részt. A nevelő munkában nagy se­gítséget jelentettek a Szövetség sajtója, folyóiratai és újságjai, me­lyeket havonta több mint 4.500.000 példányban adnak ki. A Szövetség kiadóvállalata az elmúlt esztendő­ben körülbelül egymillió példány­ban adott ki ifjúsági könyvet. „Építsd hazádat — a békét erő­síted!” jelszóval a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség széleskörű al­kotó munkát fejt ki és tevékeny része a béke hatalmas világfrontjá­nak, amelynek élén a legyőzhetetlen Szovjetunió áll. A béke eszméje nemcsak azért áll közel a csehszlo­vák ifjúsághoz, mert az ifjúság már a saját bőrén érezte a háború minden borzalmát, hanem azért is, mert meggyőződött róla, hogy a boldog jövő biztosításához békére van szükség. És ezért kíván békét a többi népeknek is. Az Ifjúsági Szö­vetség minden erejével támogatja a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetséget és a Nemzetközi Diákszö­vetséget. A kongresszus összegezte az el­végzett munka eredményeit és tel­jes joggal emelte ki a Szövetség si­keres működését, mely a csehszlo­vák ifjúság egységes szervezetének győzelme volt. A kongresszus kije­lölte a további munka pontos vo­nalát. A kongresszusi küldöttek lel­kesen vállalták azokat a feladato­kat, amelyeket Klement Gottwald köztársasági elnök állított beszédé­ben az Ifjúsági Szövetség elé. Alkotó munkával, amely széles lehetőséget nyit új munkahősök kifejlődése számára, az állam po­litikai életében való részvétellel és a szocialista társadalom jövő veze­tőinek nevelésével, szakadatlan harcban az országon belüli kárte­vők és a béke imperialista ellensé­gei ellen, a­­Csehszlovák Ifjúsági Szövetség sikeresen oldhatja meg a szocializmus ifjú építői nevelésé­nek feladatait. A kongresszus felszólította a milliós taglétszámú Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget, hogy ne csak saját sorai közt végezzen nevelő munkát, hanem Csehszlovákia egész ifjú nemzedékének soraiban is. Hangsúlyozta a kongresszus, hogy a Szövetség minden alapszervezete teljes felelősséget köteles vállalni a működési területén élő valameny­­nyi ifjúért és ezen az alapon kell folytatnia mindennapi munkáját. Ezzel kapcsolatban a kongresszus különösen hangsúlyozta az Ifjúsági Szövetségnek azt a kötelezettségét, hogy gondoskodni tartozik az út­törő­ mozgalom továbbfejlesztéséről. A Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség a Kommunista Párt közvetlen vezetésével arra fogja nevelni az ifjú nemzedéket, hogy megbízható és hű segítőtársa legyen a Pártnak., ily módon sikerül majd az egész csehszlovák ifjúságot bevonni a szocializmus építésének nemes munkájába és az országban a szo­o­cializmus építésének és a béke ren­díthetetlen védelmezőjének olyan hős nemzedéket kinevelni, mely méltó a sztálini korszakra, amelye­iben szerencséje van élni. 5

Next