Tartós békéért, népi demokráciáért! 1950. július-december (3. évfolyam, 26-52. szám)

1950-07-16 / 28. szám

4f TARTÓS BÉKÉÉRT, KÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT1 1950 július 16. • 28. (88.) A Német Szocialista Egységpárt Központi Vezetősége ez év június 23-án megtartott teljes ülésén hatá­rozatot fogadott el „a pártoktatás megjavításáról”. E határozat ko­moly jelentőségű a Német Szocialista Egységpártnak harcos marxista-leninista párttá változta­tása szempontjából. 1946 áprilisában a Német Kom­munista Pórt és a Német Szociál­demokrata Párt voltak az első pár­tok, amelyek a második világhá­ború után egyesültek a Német Szo­cialista Egységpártban. Ezt az egyesülést, eltérően a munkáspár­toknak más országokban történt későbbi egyesülésétől, nem előzte meg az ideológiai kérdések széles­körű megvitatása. Teljes egyönte­tűség nyilvánult meg a Német­ország demokratizálásáért vívandó harc taktikájának kérdéseiben, ugyanakkor az elvi kérdések terén csupán abban a tekintetben volt meg az általános egyetértés, hogy a' végcél: a szocializmus. A Párt­ban „a szocializmushoz vezető kü­lön német út” elképzelése uralko­dott és a szociáldemokratizmusnak Igen erős irányzatai voltak észlel­hetők. Emellett a Kommunista Párt volt tagjainál sem győzték még le a szektaszellem maradvá­nyait. Következésképpen a legfőbb pártonbelüli feladat az egyesülés után a párttagok ideológiai neve­lése volt. A Központi Vezetőség, melyet az egyesítő kongresszus vá­lasztott meg, már első ülésén, 1946 május 14-én elvi döntést hozott, amely meghatározta a NSZEP párt­oktatási rendszerének felépítését. Azóta a Párt Központi Vezetősége többízben foglalkozott a pártpropa­ganda kérdéseivel. Számos olyan határozatot hozott, amelyek meg­vetették az alapját a párttagok, de különösen a pártaktíva marxi-lenini nevelésének. A Német Szocialista Egységpárt megalapítása óta kétségtelenül figye­lemreméltó sikereket ért el a párt­oktatás terén. 1946-tól a pártiskolá­kat összesen 240.583 párttag láto­gatta, ebből 171.009, vagyis a párt­tagok többsége kerületi pártiskolá­kon tanult A pártmunkások eszmei színvo­nalát émeltük. Ennek köszönhető, hogy a NSZEP-ból nagyobb nehéz­ségek nélkül eltávolíthattuk a Párt olyan ellenségeit, mint Gnifke, Thape és mások. Emellett azonban meg kell állapítani, hogy az ilyen ellen­ségek ellen, akik a Német Szoci­alista Egységpártot szociáldemo­krata párttá akarták változtatni, nem vívtuk kielégítő eréllyel az ideológiai harcot. A pártiskolák hozzásegítettek bennünket ahhoz, hogy fejlesszük az osztályéberséget, hogy eltávolít- suk és ártalmatlanná tegyük az el­lenséges ügynökségeket. így pél­dául a magdeburgi vasutasok párt- szervezetének iskoláján a következő eset fordult elő: az iskola egyik hallgatója bírálta a Párt központi ■pjának álláspontját a Tito-klikk ruló politikájával kapcsolatban. A lefolytatott vizsgálat megmutatta, hogy ez a Tito-ügynök, aki annak­idején hadifogoly volt Jugoszláviá­ban, különleges iskolát végzett ott, ahol bűnös tevékenységre készítet­ték elő. Ügyesen álcázva magát — egészen a leleplezéséig —, kárté­kony tevékenységet folytatott a Pártban. A III. Pártkongresszus e1o*készíté- ;ével kapcsolatos küldött-konferen- . iák legjobban mutatják, hogy milyen i értékben emelkedett a párttag-ág i zmei-politikai színvonala. Ezeken a konferenciákon nyílt harc folyik szociáldemokratizmus csőkévé- i yei ellen, ugyanakkor pedig azok­nak az aktuális pártfeladatoknak a megvitatását, amelyek a Pártnak a békéért, Németország egységéért és a Német Demokratikus Köztársa­ság megszilárdításáért folyó harca során merülnek fel, szorosan össze­kapcsolják a NSZEP-nak újtípusú párttá történő átalakítására irá­nyuló feladatokkal. , A Párt oktatási tevékenységében e sikerek mellett számos komoly gvöngeség is mutatkozik, amelyek­nek leküzdésére minden figyelmün­ket összpontosítanunk kell. A leg­főbb gyöngeségek a következők; A Pártban még jelentős mérték­ben fellelhetők a szociáldemokratiz­mus csökevényei. Ezek a párton­belüli demokrácia iránti formális magatartásban, a Szovjetunió és a Ideológiai munka a Német Szocialista Egységpártban SzK(b)P vezető szerepének meg- nemértésében, valamint a NSZEP újtípusú párttá való átalakulásának akadályozásában stb. nyilvánulnak meg. Szélesen el van még terjedve a NSZEP-ban a szűkkörű prakticiz- mus, az elméleti munka lebecsülése, a tanulniakarás hiánya. Ez a prak- ticizmus — egyik főoka az elégtelen osztályéberségnek, ami elég sok elvtársnál észlelhető. Az ellenség ügynöksége az ilyen, gyönge marx­ista-leninista felkészültségű elvtár­sakat vagy azokat szemeli ki áldo­zatául, akiknek egyáltalán nincs ilyen felkészültségük. Ezt bizonyí­totta az ellenséges ügynökök párton­belüli tevékenységére valló több tény kivizsgálása. A Pártból még nem gyomlálták ki a szektaszellemet sem. A szektá- rius irányzat ma főképpen a béke­harc területén és a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja tekin­tetében nyilvánul meg. Ezek a szek- tárius irányzatok abban jelentkez­nek, hogy némely elvtárs szót emel az ellen, hogy a békebizottsqgokba vagy a Nemzeti Frontba vállalkozó­kat, jómódú parasztokat, volt náci párttagokat s hasonlókat vonjanak be. Szektárius nézetek kerülnek nap­világra akkor is, amikor a Jolgozó parasztsággal és értelmiséggel való szövetség politikáját valósítjuk meg. Mindezek, de más hibák is arról tanúskodnak, hogy a Pártban az ideológiai kérdések terén egy és más még tisztázásra szorul. Azt bi­zonyítják, hogy oktatásunk minő­sége még nem kielégítő s hogy az oktatás nem terjed ki eléggé az egy­szerű párttagok tömegeire. A NSZEP a pártoktatásban az ön­kritikát mint „a pártkáderek neve­lésének bolsevik módszerét” alkal­mazta. (Sztálin.) De Nagy-Berlin kerületi pártískolájában s ugyanúgy néhány más iskolán is alaposan el­torzították ezt a vonalat. Nagy- Berlin kerületi pártiskolájában a valóban elkövetett hibák és a meg­lévő hiányosságok önkritikáját spe­ciális „önkritika”-órákka! helyette­sítették, amelyek az egyes hallga­tók ellen irányuló bírósági tárgya­lássá fajultak. Ugyanakkor a bolse­vik önkritikát burzsoá pszihoanalí- zissel cserélték fel. A nagyberlini kerületi pártiskola vezető elvtársai megfeledkeztek Sztálin elvtárs téte­léről, amely szerint: „Nekünk' nem akármiíéle önkritikára van szüksé­günk. Nekünk olyan önkritikára van szükségünk, amely növeli a munkásosztály műveltségét, fejleszti harci szellemét, megerősíti a győ­zelembe vetett hitét, megsokszorozza erőit és segíti abban, hogy az or­szág igazi gazdájává váljék.” Minél tovább haladt előre a Né­met Demokratikus Köztársaság po­litikai, gazdasági és kulturális fej­lődése, annál inkább szemmellátha- tóvá vált, hogy a pártoktatás eddig alkalmazott módszerei immár elég­telenek. A NSZEP átalakulása új­típusú párttá, elsősorban az eszmei és politikai nevelés kérdése. A ká­derekben mutatkozó, mindinkább fokozódó szükségletet nem lehet a régebbi előkészítési módszerek se­gítségével kielégíteni. A gazdasági és kulturális élet megnövekedett követelményei minden párttagra fo­kozott felelősséget hárítanak. A NSZEP vezetősége, ezekből az okok­ból kiindulva, ez év elején bizottsá­got alakított a SZKÍbjP oktatá i munkája során szerzett tapasztala­tainak tanulmányozására. E bizott­ság munkájának eredményeként a Párt Központi Vezetősége „a párt­oktatás megjavításáról” fontos ha­tározatot fogadott el, amelyben Lenin-Sztálin pártjának elveit és tapasztalatait oly mértékben juttat­ják érvényre, amennyire ez ma a NSZEP-ban csak lehetséges. Ez a határozat Pártunk egész oktatási munkájának elvi átépítését jelenti. A NSZEP tagjainak és tagjelölt­jeinek oktatása jelenleg úgy törté­nik, hogy havonta egyszer az egész Pártban politikai tanulóe^téket tar­tanak. Az egyes témák nem kapcso­lódnak egymáshoz. Az egyes párt­tagok különböző színvonalát sem vehetik számításba, lemorzsolódás is észlelhető. Az ilyen oktatási mód­szer helyett ez év november 1-től egységes tanévet vezettünk be az Irta: Fred Oeissner, a NSZEP Központi Vezetőségének tagja ★ ★ egész párttagság számára. Az okta­tási rendszer a párttagok és tag­jelöltek oktatásában, a pártonkívü- lieknek a foglalkozásokba való be­vonását is figyelembevéve, a követ­kező fokozatokra terjed ki: 1. A politikai oktatás alapfokú is­kolája — ez a legalacsonyabb foko­zat; semminemű előzetes felkészült­séget nem követel. Minden ilyen alapfokú iskolában 20—25 ember­nek kell tanulnia. Az oktatás tar­tama egy év, egységes olvasó­könyvvel, Foglalkozás havonta két­szer van, 2—2 órán át 2. Tanulóköri foglalkozások elő­képzettséggel bíró elvtársak szá­mára. Három tanulókör-típus szer­vezését vettük tervbe: a) Sztálin elvtárs életrajzát ta­nulmányozó tanulókörök (egyéve­sek); b) A SZK(b)P történetének rövid tanfolyamát tanulmányozó tanuló­körök (kétévesek); c) A Párttörténet „rövid tan­folyamát” tanulmányozó tanulókö­rök, az eredeti források: Marx, Engels, Lenin, Sztálin legfontosabb müveinek felhasználásával (kétéve­sek). 3. Kerületi esti iskolák —- az alapszervezeti aktíva, a kerületi ve- zetötzervek pártmunkásai, valamint a társadalmasított vállalatok, gép­es traktorállomások, társadalma í- tott birtokok, tömegszervezetek, hl vatalok, sfb. vezető munkásai szá­mára. Az oktatás tartama két év. 4. A marxizmus-leninizmus esti egyeteme Berlinben. Ezen az egye­temen kell tanulniok a Párt Köz­ponti Vezetőségében, Nagy-Berlin pártszervezetének vezetőségében, a kormányhivatalokban, stb. dolgozó vezető elvtársaknak. Az oktatási időtartam két év. Ennek az oktatási rendszernek megfelelően valamennyi alapszer­vezetnek kötelességévé tettük, hogy állítsa ősze egységes tanulási ter­vét, amely valamennyi párttagra és tagjelöltre kiterjed, valamint azokra a pártonkívüliekre is, akik a NSZEP oktatási hálózatában óhaj­tanak tanulni. E terv alapvető elve: mindenkit tudása színvonalának megfelelő tanulócsoportba kell be­osztani. A pártoktatóknak és az egyéni tanulóknak nyújtandó segítség cél­jából külön erre berendezett helyi­ségeket (nárttanulő szobákat^ kell rendelkezésre bocsátani. E helvpé- nek arra hivatottak, honv az okta­tási munka központjaivá legyenek. Azok, akik az általános oktatás­nak ebben a rendszerében tanulnak, nem mentesülnek az üzemben vég­zett termelő munka alól. A vezető káderek előkészítése különleges iskolák és tanfolyamok útján törté­nik. Ezek résztvevőit felmentik a termelő munka alól. Ennek az okta­tási rendszernek a következő foko­zatai vannak: Üzemi párttanfolyamok — 15 nap; kerületi pártiskolák — 8 hét (1951-től 3 hónap); tartományi pártiskolák — egy év. A Marx Ká­roly Pártfőiskola egyéves, egy két­éves tanfolyammal és egy kétéves aszpiranturával. Ezenkívül a pártfőiskola mellett ez év november 1-től kezdve 400 hallgató számára egyéni tanulási részleg fog működni. A Marx Károly Pártfőiskolán a következő tantárgyakat adják elő: a SZK(b)P története, dialektikus és történelmi materializmus, politikai gazdaságtan és a gazdasági veze­tés gyakorlata, világtörténelem, Né­metország és a német munkásmoz­galom története, pártépítés, gazda­sági és politikai földrajz, nemzet­közi politika, újságírás, irodalom és művészet, német és orosz nyelv. Az ilyen tantárgyakat, mint föld­rajz, irodalom és művészet, német és orosz nyelv, elsőízben fogják előadni a NSZEP pártiskoláin. Min­den tanterv a SZK(b)P története rövid tanfolyamának alapjára épül. Ami az egész oktatási munka tartalmát illeti, a legnagyobb figye­lem arra irányul, hogy Marx, En­gels, Lenin és Sztálin műveinek alapos tanulmányozását összekös­sék a bolsevik pártneveléssel. A Pártnak a képzett oktatók tíz­ezreivel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a NSZEP Központi Vezetősé­gének határozata értelmében meg­javíthassa a pártoktatást. Ezért valamennyi tartományi és körzeti pártszervezet vezető szervei mellett megalakultak az oktatási aktíva csoportjai, amelyekkel havonta két­szer külön szemináriumokat tar­tunk. Ezenkívül tervbevettük, hogy minden évben a nyári szünetben (júliustól októberig), különleges tanfolyamokat rendezünk a pártok­tatók számára, amelyeken az új tanévre fogjuk őket előkészíteni. A sajtóra is az a feladat vár, hogy az eddiginél tevékenyebben támogassa a Párt oktatási munkáját. A NSZEP új szervezeti szabály­zata, melynek tervezetét a III. Pártkongresszus fogja megvitatni, olyan pontot tartalmaz, amely minden párttagot arra 'kötelez, hogy „a marxizmus-leninizmus ta­nulmányozása útján szünet nélkül bővítse politikai tudását”, A Mieaesi Népköztársaságban Előkészületek as első ötéves terv alapjainak kidolgozására A Kínai Államigazgatási Tanács mellett létesült pénzügyi-gazdasági bizottság június végén Pekingben megtartotta második teljes ülését. A bizottság 1949 októberében alakult és az a feladata, hogy irá­nyítsa és összehangolja 16 minisz­térium tevékenységét, ideértve a pénzügyminisztériumot, a nehézipari és könnyűipari minisztériumot, a mezőgazdasági, kereskedelemügyi és 'postaügyi minisztériumot, a Nép­bankot, valamint a tengeri vám. igazgatóságot. A bizottság az el­múlt nyolc hónap alatt központosí­tott ellenőrzés alá vette az állami szervek gazdasági és pénzügyi te­vékenységét és egyensúlyba hozta az állami költségvetés bevételeit és kiadásait. A valuta és az árak alapjában véve megszilárdultak. Az egyik legfontosabb feladat, amelyet a pénzügyi-gazdasági bi­zottság a legközelebbi jövőre tűzött mag? elé: kidolgozni a kínai nép­gazdaság helyreállítását és fej­lesztését célzó első ötéves terv (1951 —1955) alapjait, valamint az 1951. évi tervet. A rissm és lisztjeggek megszüntetése Sanghaiban Az árak megszilárdulása és az egyre növekvő élelmiszerfelhozata! lehetővé tette, hogy megszüntessék Sanghaiban a rizsnek és lisztnek jegyre történő elosztását. A rizs- és lisztárusítás szabályo­zását 1949 júliusában vezették be Sanghaiban, hogy megvédjék a dolgozók életszínvonalát, továbbá, hogy elérjék az árak megszilárdu­lását. Valamennyi munkás, tiszt­viselő, főiskolai hallgató, tanító, ál­lami hivatalnok és polgár, aki csak az adott utca szövetkezetének tagja volt, havonta 16 kilogramm rizst, vagy egy zsák lisztet vásárolhatott jóval a piaci árak alatt. Az állami kereskedő-cégeknél most egységes rizsárakat állapítottak meg és az ötmillió lakosú Sanghaj polgárai bármilyen mennyiségben vásárol­hatnak gabonát. A Méstai Kommunista E*árt sorainak további növekedése A Kínai Kommunista Párt tag­létszáma 1950 derekáig megha­ladta az ötmillió főt. A helyi szervezetekben 3,850.000, a Néphadseregben pedig 1,200.000 kommunista szolgál. Több mint 2 millió olyan ifjú kommunista van, aki tavaly, vagy az idén lépett a Párt sorai közé. A Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának III. teljes ülése határozatot hozott a pártokta­tás fokozásáról és az új párttagok politikai öntudata színvonalának emeléséről. Határozatot hoztak ezenkívül a Párt még erősebbé té­tele céljából végrehajtandó párt­tisztogatás tárgyában is. Bőséges búzatermés Az idén Kínában 20 millió tonna a búzatermés, vagyis 3,300.000 tonnával több, mint 1949-ben. A hirt kommentáló Szinhua-ügy- nökség írja, hogy az idei bőséges gabonatermést több tényező ma­gyarázza: ebben az évben 2 millió hektárral többet vetettek be búzával mint tavaly, idejében és bőségesen esett az eső, széles körben használ­tak műtrágyát, valamint irtószereket a mezőgazdasági kártevők ellen, fő­leg pedig azzal a segítséggel ma­gyarázható a bő termés, amelyet Kína népi kormánya nyújtott a pa­rasztságnak. Mao Ce-Tung, a K nai Népköztársaság központi néni kormányának elnöke, a köztársaság első mun’ ahősei, Kína Politikai Tanácskozó Testületé Nemzeti Bizottsága ülésszakának résztvevői között

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék