Tartós békéért, népi demokráciáért! 1951. január-június (4. évfolyam, 2-25. szám)

1951-01-14 / 2. szám

S L/ / VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Tartós békéért . népi demokráciáért! A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának hetilapja ★Bukarest 2. (114.) 1951 január 14. Ára -10 fillrr A harc Nyugat-Németország fölfegyverzése ellen - harc a békéért A béke hívei megértették, milyen mélységes az a veszedelem, amely NyugatrNémetország remiütarizálá- sával a világ békéjét fenyegeti. A német militarizmus újjászületése minden európai nép biztonságát ve. szélyezteti. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok népei ha­tározottan ellenzik a német, milita­rizmus újjáélesztését és a német kér­dés békés, demokratikus megoldá­sáért szállnak síkra. A Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Magyar- ország és a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztereinek prágai tanácskozása elítélte az amerikai-angol imperialisták agresz- szív politikáját. Az imperialisták már régen sutba dobták a potsdami egyezményeket. A prágai tanácsko­zás a béke érdekében konkrét utat mutatott a német kérdés megoldá­sa raCA béke hívei minden ország­ban tudják, hogy Európában az új háború lehetőségét csakis az szün­tetheti meg, ha békeszerető, demo­kratikus Németország áll fenn a békeszerető Szovjetunió mellett, egyedül ez vethet véget az európai vérontásoknak ég teszi lehetetlenné, hogy az amerikai imperialisták az európai országokat leigázzák. Ezért $-fc£xUjgi it-N émetorszátr f öl fegyver- zésé clTeriTTai/.(Telem ma ' „harcnak egvjl.- l.-»zpnp?i feladatiiT** - A~TT^nrciá 'békehaii‘usg?rTiáta'lffias mozgalmat indítottak Nyugat-Né- metország fölfegyverzése ellen. A francia dolgozók tiltakozó tömeg- sztrájkokat, tüntetéseket és gyűlé­seket rendeznek és így juttatják ki­fejezésre izzó felháborodásukat az ellen, hogy az amerikai imperialis­ták parancsára „európai” fegyveres erők címén új fasiszta hadsereget hozzanak létre. Százezrek írták már alá az országban a béke hívei által rendezett népszavazás szavazólap­jait. amelyek tiltakoznak Nyugat- Németország fölfegy vérzésének Franciaországra nézve oly végzetes politikája ellen. La Pailice-ban és Bordeauxban. az amerikaiaknak átadott francia kikötőkben, a hős francia dokkmunkások az egész la­kosság támogatásával megtagadják az amerikai fegyverek kirakását. A franciaországi békeharcosok hatha­tós tetteikkel máris komoly sikere­ket ériek el: kivívták, hogy az 1949- be,n behívott katonákat határidő előtt leszerelték, elérték a békemoz- gálom sok hősének a börtönből való szabadon bocsátását, százával ala­kultak újabb, széles rétegekre ki­terjedő békebizottságok. Az olasz békeharcosok sokmilliós hadserege azt a feladatot tűzte maga elé, hogy az egész népet be­vonja a béke védelmébe, elszigeteli a háborús uszítok De Gasperi kor- rg-ánva vezette tn\r<»j^,vi csoport.., ját, amely Szóígaleüuíén telje­síti Washington parancsait. A bek- hívei Olaszországszerte házakban, iskolákban, hivatalokban élénken megvitatják azokat a létfontosságú kérdéseket, amelyeket a 11. Béke- világkongresszus határozatai vetet­tek föl. Munkások és parasztok, kézművesek és kereskedők, politikai, társadalmi és kulturális tényezők, a katolikus szervezetek, a keresztény demokrata párt, a Saragat-'párt, a köztársasági és más pártok tagjai egyaránt az új háború veszedelme elleni küzdelem kérdését tárgyalják. A béke hívei azzal a javaslattal fordultak minden választott testü­lethez, foglaljon állást az újraíöl- íegyverzéssel, az adók és a háborús hitelek növelésével szemben. Az olasz gyárakban a békés termelés védelmére bizottságok alakulnak, amelyeknek tágjai között a legkü­lönbözőbb politikai nézeteket valló dolgozók foglalnak helyet. Angliában országos méretű mozga­lom bontakozik ki Nyugat-Német­ország újrafölíegyverzése ellen. Az angol nép széles rétegei, a Labour- oárt és a szakszervezetek egyszerű tagjai, a pártonkívüli tömegek egyre nagyobb nyugtalansággal és aggo­dalommal látják, hogy a labourista vezetők Washington pórázán járva, helyreállítják Nyugat-Németország- ban a hitleri Wehrmachtot. A tilta­kozó határozatok tömege érkezik az Attlee-kormúny címére, a .gyárak és ■íz i.iyinok munkásai köv^tekk. vés-, serek véget az agresszív Német­ország újjáélesztésére irányuló bű­nös politikának. Németország fölfegyverzése ellen egyre nagyobb tiltakozó hullámot váltanak ki a német lakosság köré­ben az amerikai háborús uszitóknak azok a bűnös szándékai, amelyek arra irányulnak, hogy Németország területét csatatérré változtassák, a német ifjúságot pedig kényszerítsék, hogy a Wall Street pénzkirályainak úgynevezett „atlanti érdekeiért” pusztuljon el. Nyugat-Németország városaiban és falvaiban a házak fa­lán egyre gyakrabban jelennek meg az ilyen jelszavak: „Amerikaiak, menjetek haza!” Egyre népszerűbbé válik a Német Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökének felhí­vása, amely nemzeti összefogásra szólítja fel a német népet. A remili- tarizálás ellen, a Németország egy­ségéért folytatott küzdelemben egyre jobban kikovácsolódik az egész né­met nép, a kommunista munkások, a szociáldemokrata és pártonkívüli dolgozók akcióegysége. Magában az Egyesült Államokban is nő és szélesedik a béke híveinek mozgalma. A békeharcosok, a szak- szervezeti tagok, a demokratikus szervezetek gyűléseken és összejöve­teleken, határozatokban és levelek­ben egyre eltökéltebben juttatják ki­fejezésre elégedetlenségüket és tilta­kozásukat Truman agresszív politi­kájával és azzal szemben, hogy új htóborús tűzfészkét h'M/.äfp\ létre Európában. A Trumanhoz címeett levelekben az Egyesült Államok szá­mos demokratikus szervezete (Or­szágos Szláv Kongresszus, Haladó Párt, nőszervezetek, stb.) a nyugat­német hadsereg visszaállítását „esz­telen, háborút provokáló lépés”-nek bélyegzi és kifejezésre juttatja az amerikai haladó erők eltökélt szán­dékát, hogy küzdenek e bűnös poli­tika ellen; követelik, hogy egységes, demokratikus és független Német­ország megteremtése útján haladék­talanul. békés módon oldják meg a német kérdést. r A dolgozók hatalmas tiltakozó gyűlései, haragtól izzó tüntetéséi Nvjsérik Eisenhowert franciaországi, olaszországi, angliai és a többi marshallizált országbeli kőrútján. Rendőrök ezrei őrzik az amerikai helytartót a nép haragjától, de a rendőrkordonon is keresztülhatol a felháborodott népek haragtól izzó hangja: „Eisenhower takarodj ki Európából!” „Útját álljuk az ag­ressziónak!” „Meghiúsítjuk a há­borús uszítok bűnös terveit!” A minden országban kibontakozó népmozgalom Nvugat-Németország remilitarizálása elien arról tanús­kodik, hogy a népek békeharca a legfelelősebb szakaszába lépett. A jelenlegi körülmények között azok, akiknek drága a béke és a népek biztonsága, nem nézhetik tétlenül és meghunyászkodva, hogy Európa kellős közepén új háborús tűzfész­ket létesítsenek. A békeharc, 1 valamint ÍNyúgat- Németország remilitarizálása ellen folytatott küzdelem sikerét végered­ményben az dönti el, milyen széles tömegeket vonnak be ebbé a harcba minden országban, s hogy milyen mértékű a békemozgalom híveinek aktivitása és szervezettsége. A Béke Hívei II. Világkongresszusának ha­tározatait az egész világon min­den emberre! - meg kell. ismertetni. Szükséges, hogy. ezejc a határoza­tok közvetlen akcióprogrammá vál­janak az egész -haladó emberiség békevédelnü küzdelmében, A kom­munisták helye az első 1 sorokban van, azok között, akik Németország remilitarizálása ellen, a háborús uszítok bűnös tervei ellen küzde­nek. A békének le kel\győzni^ le is győzi a háborút! Vigyük a tömegek közé a I. Békekongresszus határozatait Beszélgetés Mihail Sadoveanu akadémikussal, a Román Népköztár. saság Állandó Békevédelnii Bizott­ságának elnökével. Kérdés: Milyen intézkedéseket tett az Állandó Bizottság a Béke Hívei 11. Világkongresszusa határozatai­nak népszerűsítése érdekében? Válasz: A küldöttség Varsóból történt visszaérkezése után a Ro­mán Népköztársaság Állandó Béke­védelmi Bizottságának teljes ülésén — amelyen resztvettek a békehar­cosok területi bizottságainak titkárai is — beszámolt a Béke Hívei 11. Vi­lágkongresszusának munkájáról. Azután egy bukaresti nagygyűlésen tartottunk beszámolót. A sajtó élénk figyelemmel kísérte a Kongresszus munkáját s a kongresszusi küldöttek számos cikkét közölte. A Kongresz- szus határozatait a „Békevédelmi Harci Bizottságok tájékoztatója” című folyóirat külön számban kö­zölte. A Kongresszus kiáltványát 500 .ezer példányban terjesztették. Jelenleg sajtó alatt van a „Béke Hí­vei” folyóirat 21. számának román- nyelvű kiadása és egy brosúra a Kongresszus munkájáról. Küldöttsé­günk égjük tagja könyvet ir a Kon­gresszusról.- Az Állandó Békévé- delmi Bizottság tagjai és a kon­gresszusi küldöttek beszámoltak a területi békevédelmi bizottságok tag­jai előtt, valamint az élmunkások és az értelmiség előtt. Ezek a gyűlések lelkes hangulatban folytak le és a részvevők annak a vélemé­nyüknek adtak kifejezésit, hogy a Kongresszuson kidolgozott határo­zatok a béke igazi alapokmányát, a világ minden becsületes emberének harci törvényét képviselik a háborús gyújtogatok ellen. December második felében a vá­rosi kultúrotth.onokban és M ezer fa­lusi kultúrházban a békevédelnii bi­zottságok vezetésével előadóesteket rendeztek, amelyeken beszámoltak a lakosság előtt a Kongresszus munkájáról. A varsói dokumentumokat ország­szerte minden üzemben és hivatal­ban tanulmányozzák. Kérdés: Hogyan fogadták a Ro­mán Népköztársaságban a varsói Békekongresszus határozatait? Válasz; Románia néptömegei a határozatokat igen szívesen fogad­ták és egyhangúan helyeselték. A Nagy Nemzetgyűlés a néptömegek­nek a nagygyűléseken és összejöve­teleken megnyilvánuló óhaját és ja­vaslatait juttatta kifejezésre akkor, amikor december 15-i ülésén egyhan­gúan olyan törvényt hozott, amely a népek békéjének veszélyeztetését a haza és az emberiség ellen elköve­tett bűncselekménynek minősíti és 5-től 25 évig terjedhető kényszer- munkával bünteti. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot dr. Groza Péter miniszterelnök terjesztette elő. Kérdés: Mi mulatja legjobban hogy szélesedik a békeharcosok mozgalmának tömegbázisa a Ro­mán Népköztársaságban? Válasz: A Kongresszus útmutatá­saihoz híven állandóan arra törek­szünk, hogy mind nagyobb mérték­ben bővítsük a békehívek' mozgal­mát országunkban. E tekintetben értékes támogatást nyújtott nekünk a Román Népköztársaság egyházi vezetőinek értekezlete. Ez az érte­kezlet, amely Bukarestben decem­ber 19-én folyt le, egyhangúan he­lyeselte1 a világkongresszus határo­zatait, amelyeket Sebastian Russan Jassy-i metropolitan küldöttségünk tagja terjesztett az értekezlet elé. Az egyházi vezetők tanácsa felhí­vással fordult a Román Népköztár­saság összes hívőihez, hogy tevé­kenyén vegyenek részt a békeharc­ban. Ezt a felhívást újév nanján minden templomban felolvasták. Mozgalmunknak még szélesebb alapokra helyezése érdekében a vá­rosokban egyéb intézkedéseket is tettünk, hogy még jobban bevon­hassuk a városi kerületek lakossá­gát.. Orvos-, kisiparos-, papi érte-, kezdeteket rendeztünk, ezenkívül csoportiátogatások során megtekin­tettük a koreai nép hősies harcát ismertető kiállításokat, a békeharc­ról szóló színdarabokat és filmeket, stb. A falusi békevédelmi harci bizott­ságok munkájának megjavítása ér­dekében az állandó békevédelmi bizottság értekezletet hívott egybe, amelyen resztvettek a falusi béke­bizottságok tagjai, a területi bizott­ságok titkárai és a békeharcosok mozgalmának falusi aktivistái. Az értekezlet javasolta, hogy szervez­zék meg a rendszeres egyéni pro­pagandát, a békére vonatkozó cik­kek és írások olvasását és megvi­tatását az olvasókörökben, össze­jöveteleken és a falusi klubok esti összejövetelein. Rámutattak más kulturális feladatokra is, pél­dául arra, hogy rendezzenek ván­dorkiállításokat, függesszenek ki térképeket, amelyeken látható, hogy milyen mértékben terjed és növek­szik a békemozgalom. Más társadalmi szervezetekkel együtt,' a mi Bizottságunk is részt- vesz a szabadságért és a békéért hősiesen küzdő koreai nép ügyének mind szélesebb körben való ismer­tetésében és előmozdítja a koreai nép megsegítésére irányuló gyűj­téseket. Mozgalmunk mind szé­lesebb méreteket ölt és egyre jobb eredményeket ér el. A koreai se­gélyalap beérkezett egyéni adomá­nyokon kívül színtársulatok, zene­karok, szakszérvezeti kultúr.csop'or- tok a békének szentelt előadásokat rendeznek, amelynek jövedelmét szintén befizetik a koreai nép- se­gélyalapjába. A háborús veszély elhárítása érdekében megnyilatko­zó nemzetközi szolidaritás egvre erősödik, s ez a szolidaritás vérévé válik köztársaságunk polgárainak. / A Béke Híveinek II. Világkon­gresszusa határozottan elitéi min­den Németország remilitarizálására irányuló kísérletet. Nyolcvan or­szág széles néptömegeinek képvi­selői a békét fenyegető komoly ve­szedelemnek bélyegezték a német militarizmus újjáélesztésére irá­nyuló terveket, követelték a béke- szerződés megkötését az egyesített, demokratikus és lefegyverzett Né­metországgal és a megszálló csupa- tok kivonását ebből az országból. A népek e nagy találkozóján ho­zott nagyfontosságú határozat meg­valósításáért folytatott küzdelem óriási jelentőségűvé válik most, amikor az amerikai agresszorok, bűnös szövetségben a marshallizált országok kormányköreivel, ráléptek Nvugat-Németország gyorsütemű, nagyarányú föl fegyvérzésének út­jára. Ma a világ minden becsületes embere aggodalommal látja; az amerikai imperialisták, akik azt/a célt tűztek maguk elé. hogy szolga­ságba döntsék és leigázzák /az egész földet, akik az agresszív há­borúk előkészítéséről nyílt fegyve­res agressziós lépésekre tértek át Korea és Kína ellen, mindent elkö­vetnek, hogy megteremtsék és föl­fegyverezzék az agresszorok zsol- Iíh<K ■ ivíreit, éTáőbTOrban »e-'Iíe Ny ugat-Németországban hozama! létre fasiszta hadsereget. v---­Az amerikai imperialisták Nyu- gat-Európa népeinek nyakába ül­tették helytartójukat, Eisenhowert, a most egyre szélesebb körben szít­ják a háborús őrületet, minden erőt és eszközt mozgósítanak az új há­ború előkészítésére. A hitleri Wehr­macht újjáteremtésével az amerikai imperialisták rá akarják kényszerí­teni a német népet, felejtse el a Hitler-féle „villámháború” véres következményeit, rá akarják venni a francia hazafiakat, hogy felejtsék el a felszabadító harc megszámlál­hatatlan áldozatát, az angol mun­kásokat, hogy felejtsék el a háborús idők nyomorúságát, London és más angol ipari központok barbár bom­bázását, rá akarják kényszeríteni az olasz dolgozókat, hogy felejtsék el a fasiszta uralom sötét évtizedeit. Az imperialisták Európában szer­vezett agressziójuknak ideológiai előkészítését elsősorban aljas jobb­oldali szocialista lakájaikra és titóista ügynökségükre bízták. A mochok, schumacherek, attleek. és bevinek, kardeljek és gyilaszok ma azt próbálják elhitetni a dolgozók­kal, hogy a háborús termelés foko­zása felszívja a munkanélkülséget és lehetővé teszi, hegy kibővítsék a marshallizált országokban az amerikai tőke által fojtogatott gaz­daságot. A kínai, koreai, vietnami, indo­néziai, burmai, maláj-földi, Fülöo- szigeti népek tapasztalatai szemlél­tetően bizonyítják, hogy az ame­rikai katonai hitelek, kölcsönök, kiképzőtisztek és fegyverek nyomán a háború kopogtat az ország ajta­ján, előre vetítve minden borzal­mát és szörnyűségét. Az egész vi­lág látja, hogyan marcangolják a Wall Street ragadozói a hős koreai nép eleven testét, hogyan semmisí­tik meg vagyonát, gyilkolnak asz- szonyokat, öregeket és gyermekeket gyáva haragjukban és gonosz dü­hükben a védtelen lakosságon áll­nak bosszút elszenvedett vereségei­kért. A béke hívei minden ország­ban mély együttérzésüket fejezik ki a hős koreai néppel és a derei kínai önkéntesekkel, akik igazsá­gos, szent harcot vívnak a béke frontnak egyik legnehezebb szaka szán

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék