Tartós békéért, népi demokráciáért! 1951. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)

1951-07-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Tartós békéért ^, népi demokráciáért! A Kommunista és unkáspártok Tájékoztató Irodájának hetilapja * Bukarest 26. (133.) L 1951 július Ára 5« fillér A Kínai Kommunista Párt dicsőséges 30 esztendeje A kínai nép és a nemzetközi kom munista mozgalom nagy lelkesedés­sel ünnepli július elseje nevezetes dátumát, a Kínai Kommunista Párt fennállásának 30. évfordulóját. Harminc esztendő aránylag rövid idő. De milyen nagy és hősi utat tett meg az a Párt, amely egész tevékenységét, minden energiáját, vezetőinek tapasztalatát és bölcse- ségét s egyszerű harcosainak önfel­áldozását annak a célnak szentelte, hogy fö'.ébressze, nevelje, megszer­vezze Kína hatalmas néplömegeit és megvédje érdekeit! A munkasze­rető kínai nép évezredeken át az elnyomók járma alatt nyögött; ele­ven testét több mint 100 éven át imperialista ragadozók marcangol­ták. A Kommunista Párt élére állt a kínai nép nemzeti felszabadító harcának és teljes győzelemmel fe­jezte azt be: Kína független ál­lammá, népköztársasággá vált, amely lerázta az imperialisták igá­ját, szétzúzta a Csang Kai-sek- klikk reakciós rendszerét. Miután világtörténelmi győzelmet aratott a fegyveres küzdelemben, a haza leigázói ellen, a Kínai Kom­munista Párt megnyitotta a kínai nép előtt az utat a szocializmus felé és sikeresen vezeti Uj-Kína építését. Az egységes népi hatalom ma, Tibe- tet is beleértve, az egész országra kiterjed, egyetlen kivétellel: az ame­rikai imperialisták által elfoglalt Taivan kivételével; szétverték a Kuomintang-csapatok maradvá­nyait, végleg felszámolták a bandi- tizmust. 290 millió falusi lakost számláló területen végrehajtották már a földreformot. Az állami ipar­üzemekben kibontakozik a verseny, növekszik a munka termelékeny­sége. Uj gyárépületek emelkednek. Az országnak majdnem minden vasútvonalát helyreállították és új vasutak épülnek. Óriási öntözési munkálatok folynak. A gazdaság és a pénzügyek igazgatásának a népi hatalom kezében való összpontosí­tása azt eredményezte, hogy meg­szüntették a hosszú éveken át dü­höngött inflációt, megteremtették a szilárd alapot a nép életszínvona­lának emeléséhez. Először fordult elő az utóbbi 73 év folyamán, hogy Kína külkereskedelme — az állami monopóliumok révén — kedvező mérleggel zárult. Mindezeket az eredményeket a Kínai Kommunista Párt vezetésével érték el. A Kínai Kommunista Párt azt a célt tűzi maga elé, hogy elvezesse az országot a szocializmushoz. De tudja, hogy nem lehet átugrani a fejlődés jelenlegi szakaszát, amikor a gazdasági életben az állami szek­tor mellett még magánkapitalista és államkapitalista, valamint kis- árutermelő szektorok is vannak. Bármennyire bonyolultak is a kö­rülmények Kínában, megvan min­den feltétel ahhoz, hogv az állami szektor biztosítsa vezető szerepét és meghatározza Kína fejlődését az ország iparosításához, a szocia­lizmushoz vezető úton. Kínában az államhatalom nem proletárdiktatúra. Ez a hatalom a népi demokrácia'diktatúrája, mely­nek alapja a munkásosztály, a pa­rasztság, városi kispolgárság szövet­sége, de alapjábanvéve a munkásosz­tály és a parasztság szövetsége, mert ezek alkotják Kína lakosságá­nak 80—90 százalékát. Ennek a két osztálynak a szövetségétől függ az átmenet az új demokráciából a szo­cializmusba. A népi demokrácia diktatúráját a munkásosztály vezeti, ez biztosítja az ország fejlődését a szocializmus felé vezető úton. Nehéz és viszontagságos utat tett meg a Kínai Kommunista Párt. Út­ját nemcsak sikerek, hanem kudar­cok és megszámlálhatatlan áldoza­tok is övezték, de győzelmet ara­tott. mert állandóan és hajthatatla- nul a marxista-leninista elmélete^ követte. A kínai forradalom győ­zelme a marxizmus-leninizmus i diadala, újabb bizonyítéka a / nagyszerű tanítás nemzetközi jellegének. A kínai forradalom azért; gyó'zött, mert a marxizmus-leniniz-. mus osztatlan győzelmet aratott a\ kínai munkásmozgalomban. "—■* A marxizmus-leninizmus legyőz­hetetlen tanítása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után jutott el Kínába. A nagy orosz tapaszta­lat „minden országnak mutat egyet- mást, mégpedig igen lényeges dol­gokat, elkerülhetetlen és nem távoli jövőjéből”. (Lenin). A kínai kommunistáknál? óriási támogatást nyújtott és nyújt ma is Sztálin elvtárs. Állandóan nagy figyelemmel kísérte a kí­nai nép küzdelmét szabadsá­gáért és függetlenségéért, Sztálin elvtárs igen nagymértékben já­rult hozzá a kínai forradalom kérdéseinek elméleti kidolgozá­sához. A kínai forradalom fejlődésé­nek egész menete, teljes mértékben igazolta Sztálin elvtárs elemzését és előrelátását. Sztálin elvtárs felhívta a figyel­met arra, hogy a kínai forradalom az Októberi Szocialista Forrada­lom nyomán jelentős mértékben ki fogja szélesíteni az imperialista front áttörését Keleten. Valóban így is történt. Prófétailag hangzanak azok a szavak, amelyeket Sztálin elvtárs több mint 25 évvel ezelőtt mondott: „A kínai forradalmi moz­galom erői óriásiak. Még nem mu­tatkoztak meg amúgy igazában. De még megmutatkoznak a jövőben. Kelet és Nyugat kormányzói, akik nem látják ezeket az erőket és nem számolnak velük kellőképpen, majd kárát látják”. A trockisták és a kínai forrada­lom más ellenségei ellen vívott küzdelem során Sztálin elvtárs megvilágította ennek a forradalom­nak jellegét, távlatait és hajtó­erőit. Figyelmeztetett arra, hogy feltétlenül számításba kell venni minden országban a nemzeti sa­játságokat, minden ország kom­munista pártjának a legkisebb le­hetőséget is feltétlenül föl kell használnia, hogy „a proletariátus­nak tömegekkel bíró szövetségest biztosítson, mégha ideiglenes, in­gadozó, nem-tartós és megbízha­tatlan is az a szövetséges”, a tö­megek politikai nevelésében feltétle­nül föl kell használnia e tömegek saját politikai tapasztalatait. Sztálin megmondta, hogy a kí­nai forradalom a feudális marad­ványok és az imnerializmus ellen iránvuló forradalmi mozgalom kettős áramlatának egyesülése lesz, hogy az imperializmus ellen való harc Kínában mélységesen népi és világosan nemzeti jelleget fog ölteni, hogy ez a küzdelem lépésről-lépésre el fog mélyülni és eljut az imperializmus ellen vívott elkeseredett összecsapásokig és megrendíti az imperializmus alap­jait az egész világon. A kínai nép forradalmi küzdelmének menete tel­jes egészében igazolta Sztálin elvtársnak ezeket a tételéit. A Kínai Kommunista Párt marx­ista-leninista vezetése terén, a kínai forradalom kérdéseinek a marxizmus-leninizmus alapján való kidolgozása terén, kiemelkedő ér­demeket szerzed Mao' Ce-tung elv­társ, a Kínai Kommunista Párt ki­próbált vezére. „Hálával adózunk Marxnak, Engelsnek, Leninnek és Sztálinnak — mondotta Mao Ce- tung —, akik fegyvert adtak ke­zünkbe. Ez a fegyver nem gép­puska, hanem a marxizmus-leniin- izmus.” „Az SZK(b) Pártjának története — irta Mao Ce-tung — az egész világ kommunista mozgalmának legmagasabbrendű szintézise, leg- magasabbrendű összegezése, az utóbbi évszázad folyamán a világ egyetien teljesértékű példája az elmélet és a gyakorlat egységének. Azon a példán, ahogyan Lenin és Sztálin a marxizmus általános el­méleti igazságait összekapcsolta az Októberi Forradalom konkrét gyakorlatával és ezen az alapon továbbfejlesztette a marxizmust, megtanulhatjuk, hogyan kell dol­goznunk itt nálunk, Kínában.” A marxizmus-leninizmus lehető­séget adott a Kínai Kommunista Pártnak, hogy tájékozódni tudjon minden helyzetben, megértse az események belső összefüggéseit és necsak azt ismerje föl, hogyan és merre fejlődnek az események je­lenleg, hanem azt is, hogyan és hová fognak fejlődni a jövőben. A kínai forradalom alapvető kér­dését —mu agrárkérdést------a—Kí­nai—Koffimunista Párt, hála a marxizmus-leninizmus tanításának, helyesen vetetté föl és oldotta meg. Mao Ce-tung elvtárs a Kínai Kom­munista Párt történelmének minden szakaszában határozottan sí.kra- szállt azok ellen, akik lebecsültek az antifeudális harc jelentőséget, megmagyarázta, hogy a földesúri osztály az imperializmus bástyája Kínában és érdeke fűződik Kína el­maradottságához, ez az osztály fé­kezi az ország fejlődését és segíti az imperialistákat az ország gúzsba kötésében. A nemzeti felszabadító háború folyamán a kínai munkás- osztály és élcsapata, a Kommunista Párt különös gondot fordított arra, hogy megerősödjön a parasztsággal való szövetsége. A bölcs marxista- leninista politika, melyet a Párt je­lenleg a földreform megvalósítása terén folytat, lehetővé teszi, hogy fokozatosan, de biztosan, az egyes területek- sajátosságainak figye­lembevételével lépésről lépésre meg­szüntessék a földesúri birtokokat, megvalósítsák Kína sokezeréves történelmének legfontosabb reform­ját. A kínai forradalomnak az volt a sajátossága, hogy e forradalomban a fölfegyverzett nép vívott harcot a fegyveres e.lenforradalom ellen, s hogy Mao Ce-turíg ä marxizmus- leninizmus forradalmi tanításai alapján vezette a kínai nép fegyve­res harcát felszabadulásáért. Ez a harc győzelemre vezetett. A Párt a fegyveres erőknek adta legjobb ká­dereit, amelyek egységbe forrasztot­ták a hadsereget. A Párt a szakadat­lan harcokban hatalmas hadsereget kovácsolt ki. A Kommunista Párt következete­sen folytatta és folytatja ma is a tömegekkel való legszorosabb kap­csolatok bölcs politikáját, a nép: egység politikáját, amelyet a marxista-leninista elmélet világít még. A kínai .nép küzdelmében az élcsapat szerepét a munkásosztály tölti be, amely hűséges és termé­szetes szövetségesére, a paraszt­ságra támaszkodva vezeti a többi osztályt. Ebben rejlik a kínai nép győzelmeinek forrása. A kínai kommunisták azért arat­tak győzőimet, mert magasra tar­tották és tartják a proletár interna­cionalizmus zászlaját; mert Kína Tiltakozások Olaszországban De Gasperi politikája ellen Adenauernek Olaszországba való érkezése az egész országban tilta­kozó tüntetéseket váltott ki. Ade­nauer azért utazott De Gasperihez, hogy megbeszélje az újrafölfegyver- zés és katonai előkészületek ter­veit. A római prefektus megtiltotta nagygyűlés tartását a város köz­pontjában, ezért a béke hívei Róma különböző kerületeiben és üzemei­ben tartottak tömeggyűléseket, ame­lyeken tiltakozó határozatokat hoz­tak. Nagy felvonulást rendeztek azoknak a családtagjai, akik el­pusztultak a hitleristák koncentrá­ciós táboraiban és akiket kivégez­tek az adreatini barlangokban. A milánói tartományban naponta 20.000 aláírást gyűjtenek a béke­egyezményt követelő felhívásra. Eddig már 140.000 aláírás gyűlt össze. Civitacchiában a békefelhí­vást a flotta és a hadsereg tisztjei és a középiskolák tanárai írták alá; Marinóban aláírta a város polgár- mestere, aki a Sarágat-párt tagja. Rota Grecaban Don Alexandrine lelkész a békebizottság által rende­zett vitán felszólalásában kijelen­tette: „Én a béke pártján vagyok és kívánom, hogy az öt nagyhatalom vezetői találkozzanak. Csak ez a ta­lálkozás tudja megmenteni a bé­két.” Az Olasz Általános Munkaszö­vetség nőbizottságának kezdemé­nyezésére ‘ Olaszország minden olyan üzemében, ahol nők is dol­goznak, „egylira”-gyüjtés folyik. Minden .munkásnő egy lírával járul hozzá az öt békezászló előállításá­hoz, amelyeket majd az öt nagyha­talom női tömegszervezeteinek ad­nak át. . y Az imolai Cogne-gyár dolgozói megtagadták az ágyúlövedékek gyártására való áttérést és to­vábbra is békés célt szolgáló áru­kat (textil-gépeket, gépalkatrésze­ket, stb.) termelnek. Hatalmas felháborodást váltott ki egész Olaszországban az ameri­kai és a De Gasperi-kormány kö­zötti arravonatkozó megegyezés, hogy a livornói kikötőt, mint tá­maszpontot az amerikai hadsereg ellátására és az amerikai fegyver- raktárak megszervezésére használ­ják. A városban és a livornói tar­tományban, az összes lakóhelyeken és üzemekben számos tiltakozó tö­megfelvonulást rendeztek. A béke hívei fokozzák az aláírásgyűjtési kampányt, melynek során ugyan­csak kifejezésre jut az olasz nép felháborodása a De Gasperi-kor­mány háborús politikája ellen. felszabadulásának és felemelkedé-A sének ügyét úgy tekintették és te­kintik ma is, mint annak az egye-J temes küzdelemnek elválaszthatat-j lan részét, amelyet a népek az iati-j perializmus ellen, a béke és a né­pek szabadságának esküdt és ha­lálos ellensége ellen folytatnák. 1 A Kínai Kommunista Párt szét­zúzta a különféle színárnyalatú op­portunistákat, kiűzte soraiból a be- hódoHókat, akik megijedtek a forra­dalom időleges vereségeitől, harcot indított a dogmatikusok ellen, akik elvont formulákból indultak lei és nem vették számításba a konkrét viszonyokat, de éppúgy harcolt az empirizmus ellen is. Az opportuniz­mus, a Párt és a nép ellenségei el­len folytatott harcban a Kínai Kom­munista Párt kitartóan és állhata­tosan elsajátította a bolsevik mun­kastílust, megtanulta, hogy a jelsza­vakat, irányvonalakat, a konkrét belső és nemzetközi viszonyok gon­dos mérlegelése alapján kell kidol­gozni, megtanulta, hogy jelszavait a harc tüzében kell kipróbálni. A Kínai Kommunista Párt a kri­tika és önkritika, az ideológiai, egy­ség alapján kifejlődő proletár vas­fegyelem alapján neveli kádereit. Mao Ce-tung élvtárs a kínai kom­munisták feladatait meghatározva, a következőket mondotta: „Hogy a Párt leküzdhesse a bürokratizmust és autoritárizmust, hogy megerősít­hesse a kajícsoiatokat a Párt és a nép között, a különböző feladatok megvalósítása során és nem ezek­től elszakadva kell az egész Párt­nak széleskörű ideológiai átnevelő- munkát végeznie, számos mű ta­nulmányozása, saját munkáinak .át­tekintése, a helyzet mérlegelése, a kritika és önkritika kifejlesztése, stb. útján, annak érdekében, hogy. fokoz­zuk a pártaktíva és a Párt minden tagjának ideológiai és politikai kép­zettségét, kijavítsuk a munkában fölmerülő hibákat, kiizdjünk azok fennhéjázása és önelégültsége ellen, akik hősöknek képzelik magukat." A kínai forradalom győzelme és a Kínai Népköztársaság megala­kulása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a legnagyobb tör­ténelmi esemény. Ez az esemény óriási változást idézett elő a nem­zetközi helyzetben: a béke, a demo­krácia és a szocializmus tábora méginkább megerősödött; az impe­rialista tábor méginkább meggyön­gült. A kínai forradalom tapaszta­lata fölbeesülhetetlen jelentőségű a szabadságukért és függetlensé­gükért küzdő gyarmati országok népei számára. Most 800 millió lakost számlál­nak a béke. a demokrácia és a szo­cializmus táborának országai, ame­lyeknek egységét két népóriás szo­ros barátsága erősíti, amelyeknek egységét a kommunista testvérpár­tok eszmeileg összeforrott családja biztosítja. E tábor erői nőttön nő­nek, békepolitikája mind nagyobb támoíjhtást talál valamennyi or­szág dolgozói részéről. A kínai nép küzdelme a békéért, a hős koreai nép­nek nyújtott nemes segítsége ki­vívja minden békeszerető nép ro- konszenvét. Az amerikai imperia­listáknak, a világuralom újdonsült trónkövetelőinek agresszív terveire csúfos kudarc vár. A világ kommunistái a dicsősé­ges Kínai Kommunista Párt jubi­leumát, mint saját nagy ünnepü­ket ülik meg és szivük mélyéből küldik forró testvéri üdvözletüket a kínai kommunistáknak és további nagy sikereket kívánnak az impe­rializmus ellen, a békéért, a Kínai Népköztársaság felvirágoztatásá­ért, vívott küzdelmükhöz.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék