Tartós békéért, népi demokráciáért! 1952. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1952-01-06 / 1. szám

A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának hetilapja ★ Bukarest­­. (165.) 1952 január 6. Ára 50 fillér Sztálin történelmi jelentőségű üzenete a japán néphez A világ minden haladó gondolko­dású embere mélységes megelége­déssel fogadta Sztálin újévi üzenetét a japán néphez. Ez az üzenet a Szovjetunió békeszeretetének újabb ékes bizonyítéka, a sztálini béke­politika példaadó megnyilatkozása. Míg az amerikai és angol imperia­listák véres háborút viselnek a fel­­szabadulásukért harcoló népek ellen, új világháborúra készülődnek, vad fenyegetésekkel és embergyűlölettől áthatott beszédekkel acsarkodnak a haladó erők ellen, ez az üzenet a béke és a barátság harangszavának visszhangját keltette a japán nép s az amerikai imperialisták és csat­lósaik megszállásának igája alatt sínylődő sok más nép szívében. Az újév előestéjén, ugyanakkor, amikor a tábornoki mundért viselő amerikai hóhérok köszönő szavakat mondottak a katonáknak, akik a ko­reai asszonyok és gyermekek pusztí­tásában szereztek „hervadhatatlan érdemeket”, és amikor e hóhér­generálisok mindent elkövettek, hogy meghiúsítsák a koreai fegy­verszünet érdekében folyó tárgya­lásokat, amikor Lyttelton angol gyarmatü­gyi miniszter a maláji nép­pel való leszámolás „új tervét” hozta magával Londonba, Robertson angol főparancsnok pedig kijelen­tette:­­„semmiféle véres összetűzés” nem akadályozza meg őt abban, hogy Egy­iptomban végrehajtsa a City bankárainak akaratát, amikor a francia gyarmatosítók továbbra is kiszélesítik Vietnamban a „szeny­­nyes háborút” — ugyanakkor hang­zottak el szerte a világon a szívélyes és bölcs sztálini szavak, amelyek bátorságot öntöttek a japán népbe és megvilágították előtte a jövő útját. „Kérem, tolmácsolja a japán nép­nek, hogy szabadságot és boldogsá­got kívánok neki, hogy teljes sikert kívánok hazája függetlenségéért folytatott bátor harcához”. A japán nép ma olyan nyomorú­ságos helyzetben van, mint törté­nelme során még soha. A milita­rista-feudális japán klikk által ki­robbantott háború után, amely az országot tönkretette, a japán nép az amerikai imperialisták rab­szolgaságába került, elvesztette sza­badságát és függetlenségét, meg­fosztották elemi emberi jogaitól. Japán megszállása az ország népé­nek már ötmilliárd dollárjába ke­rült és — az 1952. évi költségvetés­ből ítélve — az amerikai csapatok eltartása a jövőben még többet fog fölemészteni. Japán egész életét — iparát, me­zőgazdaságát, kereskedelmét, kul­turális életét — ma az amerikai megszálló hatóságok irányítják. Ámde az országra borult fekete éjszaka sötétjében fényes remény­sugár csillant fel a japán dolgozók előtt. Sztálin elvtárs beszélt a Szovjetunió népei nevében, akik a múltban szintén átélték­­ az idegen megszállás borzalmait, amely megszállásban a japán impe­rialisták is részt vettek. Épen ezért a Szovjetunió népei—amint Sztálin elvtárs mondotta: „teljesen meg­értik a japán nép szenvedéseit, mélységesen együttéreznek vele és hiszik, hogy épúgy kivívja hazájá­nak újjászületését és függetlenségét, mint ahogy annak idején a Szovjet­unió népei is kivívták”. A világ nagy vezérének szavai a rendőrautók szirénáinak üvöltözése és a JTH Hikafelügyelők ordítozása közepette is eljutottak azokhoz a japán munkásokhoz, akik a rab­­szolga-„munkarendszer” elviselhe­tetlen terhe alatt görnyednek és börtöncellákhoz hasonló munka­helyen dolgoznak, fegyházszerű munkásszállásokon zsúfolódnak össze, akiket uzsorafeltételek me­l­lett hajszolnak munkára és még a legalacsonyabb életszínvonal bizto­sítására sem elegendő éhbérrel dí­jaznak; eljutottak a szavak a teljes és részleges japán munkanélküliek­­tízmillióihoz, a nyolc legnagyobb pamutfa­ló üzemnek ah­hoz a 150 ezer munkásához, aki sok más munkáshoz hasonlóan sztrájkkal fo­gadta az újévet. Sztálin elvtárs azt kívánta nekik, hogy teljesüljenek vágyaik: „Kívánom a japán mun­kásoknak, hogy megszabaduljanak a munkanélküliségtől és az éhbér­től, kívánom a közszükségleti cik­kek magas árának felszámolását és sikereket kívánok a béke fenntartá­sáért folytatott harcban”. Sztálin üzenetében a japán pa­rasztok is meghallották a feleletet legégetőbb szükségleteikre és köve­teléseikre. A súlyos adók és föld­bérek terhe alatt roskadozó japán paraszt, akitől nemcsak a családja élelmezéséhez szükséges gabonát viszik el, de gyermeke­ eladására is rákényszerítik, csakhogy meg tudja fizetni az adót és egyéb illetékeket a kormánynak, s a föld bérét a földbirtokosnak, az a japán paraszt, akit végeredményben az arca verej­tékével öntözött darabka földtől is megfosztanak, örömmel és remény­séggel hallja­­ Sztálin jókívánsá­gait: „Kívánom a japán parasztok­nak, hogy megszabaduljanak a földnélküliségtől és a földszűkétől, kívánom a magas adók felszámolá­sát, és sikereket kívánok a béke fenntartásáért folytatott harcban”. Az amerikai imperialisták a ja­pán értelmiséget az amerikai üzlet­emberek cselédjévé akarják tenni, megfosztják a tudományos tevé­kenység szabadságától. Sztálin elv­társ, amikor a japán értelmiséghez és az egész japán néphez fordul, megmutatja az újjászületés útját, kívánja „a japán demokratikus erők teljes győzelmét, az ország gazda­sági életének megélénkülését és föllendülését, a nemzeti kultúra, tu­domési művészet felvirágzását és sikereket a béke fenntartásáért folytatott harcban”. Ugyanakkor, amikor az amerikai imperialisták a japán népet új agresszív háborúba akarják so­dorni abból a célból, hogy a japá­nok kezével és vérével vívják ki Ázsia fölötti uralmukat, a nagy Sztálin, a béketábor zászlóvivője megmutatja a japán népnek a bol­doguláshoz és a nemzeti független­séghez­ vezető utat, az idegen meg­szállás megszüntetéséért folytatott harc útját, a béke és a minden néppel való barátság útját. A széles demokratikus közvéle­mény a világ minden országában melegen üdvözölte Sztálinnak a ja­pán néphez intézett üzenetét. A Kínai Népköztársaság, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Albánia, Magyarország, Bulgária, a Német Demokratikus­ Köztársaság, Romá­nia rádióállomásai és lapjai, az USA, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Olaszország, Norvégia, Dá­nia, India, Pakisztán és más orszá­gok demokratikus sajtója széles kör­ben terjesztették Sztálin üzenetét. A japán rádió hírmagyará­zójának kommentárjával közölte Sztálin elvtárs üzenetét. Sztálin elvtárs üzenete Japán legkülönbö­zőbb köreiben váltott ki visszhan­got és mindenütt megállapították az üzenet rendkívüli fontosságát. Az Unita, az Olasz Kommunista Párt lapja „A béke és a demokrá­cia győzelméért” címnél közölte Sztálin elvtárs üzenetének szöve­gét. Az Avanti, az Olasz Szocia­­lista Párt lapja hangsúlyozza, hogy Sztálin üzenete rendkívül nagy­­jelentőségű akkor, amikor az Egye­sült Államok föl akarja fegyverezni Japánt és be akarja kapcsolni tá­­volkeleti agresszív fényeinek rend­szerébe. A Scanteia, a Román Munkás­párt központi lapja „A békeharc fényárasztó sztálini üzenete” című szerkesztőségi cikkében a követke­zőket írja: „Valahányszor a nagy Sztálin, a világ dolgozóinak vezére és ta­nítója munkáiban vagy nyilatkoza­taiban valamely nép felszabadító harcának kérdéseit­ érinti, szavai mindig ragyogó fénnyel, világítják meg e nép legalapvetőbb, létfon­tosságú kérdéseit. A román nép, amely igen alapo­san megismerte a kapitalista ki­zsákmányolás és az imperialista megszállás terhét és keserűségét, szíve mélyéből üdvözli Sztálin elv­­társ táviratát és csatlakozik a ja­pán néphez küldött jókívánságok­hoz”. A Szabad Nép, a Magyar Dolgo­zók Pártjának központi lapja hang­súlyozza, hogy Sztálin elvtárs üze­nete hatalmas fegyver les­z a Lékéért küzdő­ japán nép kezében; meg­erősíti azt a meggyőződésüket, hogy az imperialisták sötét hábo­rús tervei egyik legfontosabb tűz­fészkükben, Japánban is a nép el­szánt ellenállásába fognak ütközni. Sztálin elvtárs üzenete még job­ban megerősíti a világ népeinek meggyőződését a béketábor le­győzhetetlenségében. A Trybuna Ludu, a Lengyel Egre­ssüi Munkáspárt Központi Bizottsá­gának lapja „A béke és a szabad­ság hangja” című vezércikkében a következőket írja: „Sztálin szavai rendkívül nagyfontosságúak a japán nép, de ugyanúgy a többi nép­ szá­mára is. Fontosak azért, mert e szavakat a Szovjetunió népeinek ve­zére mondotta, azé az államé, amely fennállásának első percétől kezdve a valamennyi , szabadságáért és függetlenségéért harcoló néppel való együttérzésének és e népek támoga­tásának jelszavát írta zászlajára. Fontosak azért, mert a világ első békeharcosa mondotta őket, , a vi­lág minden részében élő emberek százmillióinak gondolatait juttatva kifejezésre”. A bolgár sajtó a dolgozóknak, a tudomány és a kultúra munkásai­nak számos nyilatkozatát közölte. Ezek elmondják, hogy Sztálin üzenete kétségtelenül reményt éb­reszt a japán nép millióinak szívé­ben és hitet saját erőiben s a nagy Szovjetunió vezette béke-világfront erőiben. Mint ismeretes, a Kioto hírügy­nökség 18 ország miniszterelnöké­hez fordult azzal a kéréssel, hogy küldjenek újévi üzenetet a japán néphez. A kapitalista országok kor­mányfői, saját népük és idegen né­pek szabadságának elnyomói, nem válaszoltak erre a kérésre. De hi­szen mit is mondhattak volna a japánoknak az imperialisták nevé­ben? ... Ámde annál nagyobb erővel visszhangzottak a szovjet kormány vezetőjének bölcs szavai, aki üzene­tében a Szovjetunió népeinek kíván­ságait juttatta kifejezésre. Ez az üzenet ismét ország-világ elé tárta a Szovjetunió magasztos békepolitikáját, a népek testvérisé­gének és barátságának ideológiá­ját, azt , az-­­eszmevilágot, amely megbonthatatlan kapcsolatot teremt a béke, a demokrácia és a szocia­lizmus táborának országai között és talpköve minden dolgozó nemzet­közi szövetségének. Sztálin elvtárs üzenete a béke híveit a földkerekség minden or­szágában még határozottabb harcra lelkesíti az amerikai-angol imperia­listák csel­sze­vén­yei ellen, a világ békéjének megőrzése és megszilárdí­tása­ érdekében. ’Kiiszi Ivamoto úrnak, a Kiodo hírügynökség főszerkesztőjének TOKIO * Tisztelt K- Ivam­oto úr! Megkaptam hozzám intézett kérését, hogy küldjek újévi üzenetet a japán népnek. A szovjet államférfiak nem követik azt a tra­díciót, hogy egy idegen állam miniszterelnöke más állam népéhez forduljon jókívánságaival. A Szovjetunió népeinek az idegen megszállás következtében súlyos helyzetbe került japán nép iránti mély együttérzése azonban a­rra késztet, hogy eltekintsek a szabálytól és eleget tegyek az Ön kérésének. Kérem, tolmácsolja a japán népnek, hogy szabadságot és boldogságot kívánok neki, hogy teljes sikert kívánok hazája függetlenségéért folytatott bátor harcához. A Szovjetunió népei maguk is átélték a múlt­ban az idegen megszállás borzalmait, amely meg­szállásban a japán imperialisták is résztvettek. Ezért teljesen megértik a japán nép szenvedéseit, mélységesen együttéreznek vele és hiszik, hogy épúgy kivívja hazájának újjászületését és füg­getlenségét, mint ahogy annak idején a Szovjet­unió népei is kivívták. Kívánom a japán munkásoknak, hogy meg­szabaduljanak a munkanélküliségtől és az éhbér­től, kívánom a közszükségleti cikkek magas árá­nak felszámolását, és sikereket kívánok a béke fenntartásáért folytatott harcban. Kívánom a japán parasztoknak, hogy meg­szabaduljanak a földnélküliségtől és a földszűké­­től, kívánom a magas adók felszámolását és sikereket kívánok a béke fenntartásáért folyta­tott harcban.■ Kívánom az egész japán népnek és értelmi­ségének a japán demokratikus erők teljes győ­zelmét, az ország gazdasági életének megélénkü­lését és föllendülését, a nemzeti kultúra, tudo­m­ány, művészet felvirágzását és sikereket kívá­nok a béke fenntartásáért folytatott harcban. 1951 december 31. Tisztelettel I. SZTÁLIN

Next