Tartós békéért, népi demokráciáért! 1952. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1952-01-06 / 1. szám

4 TARTÓS BÉKÉÉRT. NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRTI , 1952 január 6. • 1. (165.) A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK HÍREI A pártszervezetek gondoskodása a falusi szövetkezeti gazdaságokról Romániában A Román Munkáspárt szerveze­tei jelentékeny munkát végeznek an­nak érdekében, hogy végrehajtsák a Román Munkáspárt Központi Bi­zottságának a falusi kollektív gazda­ságok szervezeti és gazdasági meg­szilárdításáról szóló határozatát. Ezt a határozatot valamennyi falu­si alapszervezet minden vonatkozá­sában megvitatta. A pártszervezeti vezetőségek meghallgatták a falusi kollektív gazdaságok elnökének és vezetőségi tagjainak beszámolóját végzett munkájukról. Az új gazdasági ágak létrehozá­sa, a munka szervezésének és a munkaegységek nyilvántartásának megjavítása érdekében végzett mun­kát a kommunisták vezették. Mun­kájuk eredményeképen a falusi kol­lektív gazdaságokban legutóbb mintegy ezer állattenyésztőtelep és beromfifarm létesült, új gazdasági helyiségek épültek. Nagy arányok­ban folyt a falusi kollektív gazda­ságok elnökeinek, brigádvezetőinek és könyvelőinek oktatása. A falusi szövetkezeti gazdaságokban meg­szervezték a tömeges politikai és agrotechnikai oktatást. A kommunista népnevelők, a népi tanácsok küldöttei és a tömegszer­vezetek tagjai széles körben nép­szerűsítik a falusi kollektív gazda­ságok eredményeit. Meghívásukra a szegény- és középparasztok nagy csoportjai látogatják meg a szö­vetkezeti gazdaságokat, tanulmá­nyozzák a munkaszervezés és jöve­delemelosztás elveit, a szövetkezeti gazdaságok tagjainak életmódját és kulturális életét. A falusi kultúrhá­­zakban pártnapokon népszerűsítik a falusi kollektív gazdaságok minta­alapszabályzatát. Összejöveteleket szerveznek a Szovjetunióban járt parasztokkal. A kommunisták éles osztályharc közepette végzik felvilágosító és szervező munkájukat. A Csehszlovák Kommunista Párt szervezetei decemberi­­ gyűléseiken megvitatták 1951. évi munkájuk eredményeit és előkészítették a bé­kéért s a szocializmusért folytatott harcban reájuk háruló új feladatok végrehajtását. Joggal büszkélkedhetik munkája eredményével a prágai Tatra-Smihov vagongyár pártszervezete, a gyár, amely a múltban nem teljesítette tervét, 1951-ben a prágai terület nehézipari üzemei között az első helyre került és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­jára teljesítette az ötéves terv har­madik évének feladatait. A gyár pártbizottsága elérte, hogy a kom­munisták élére álltak a terv teljesí­tésért folytatott harcnak. A párt­­bizottság politikai tömegmunkája arra irányult, hogy minden egyes munkás tisztában legyen feladatá­val és törekedjék túlteljesítésére. Az üzem dolgozóinak kollektívje, a párt és vezére, Gottwald elvtárs iránti hűségének jeléül vállalta. A Menzies-kormány meg akarja törni Ausztrália dolgozóinak ellen­állását a háborús előkészületeknek és az ország fasizálásának politi­kájával szemben, s ezért mindent elkövet, hogy megakadályozza a munkásosztály egységének megte­remtését. Ilyen körülmények között folytatja harcát Ausztrália Kommu­nista Pártja a kommunisták, labou­­risták és pártonkívüli munkások ha­talmas egységfrontjának létrehozása érdekében. A kommunista párt ve­zetősége leküzdi az egyes kommu­nistákban még meglévő szektaszel­lemet, amely általában a labourista párt tagjai, de különösen a labou­­risták „ipari csoportjai” (a labou­rista párt üzemi alapszervezetei) iránt, valamint a katolikus­­ munká­sok, s a ma még ellenséges pro­paganda befolyása alatt álló pár­tonkívüli munkások iránt megnyil­vánul, hogy terven fölül fog termelni és példájának követésére hívta fel a prágai terület valamennyi üzemét. Ehhez a felhíváshoz eddig 524 üzem csatlakozott, amelyek vállalták, hogy terven felül 850 millió korona értékű árut termelnek. . A pártszervezet azonban helyes önkritikával tekint működésére. Vo­natkozik ez mindenekelőtt a tömeg­munkára, amelynek legfőbb fogya­tékosságát abban látja, hogy a népnevelők csupán nagyobb csopor­tokkal tartottak megbeszéléseket. Ezt a kérdést a közelmúltban meg­vitatták a népnevelőkkel és az alap­szervezeti elnökökkel, akiknek köz­vetlenül kell irányítaniuk a nép­nevelő munkát. A népnevelők most már kisebb munkáscsoportokkal is sikerrel tartanak megbeszéléseket. A pártszervezet halaszthatatlan feladatának tekinti, hogy emelje az üzem összes kommunistáinak esz­mei-politikai színvonalát, s konkrét intézkedéseket tesz e feladat végre­hajtására. R. Dixon elvtárs, a kommu­nista párt elnöke, a Tribune című lapban megjelent cikkében a kom­munistákhoz fordulva hangsúlyoz­za, hogy a párt alapszervezeteinek és csoportjainak haladéktalanul fe­lül kell vizsgálniuk a labourista párt „ipari csoportjai” iránti magatartá­sukat és arra kell törekedniük, hogy biztosítsák velük az akcióegységet. Dixon elvtárs emlékeztet arra, hogy"a kommunistáknak az a tö­rekvése,, hogy kizárólag az ő kezük­ben legyen a vezetés a szakszerve­zetekben,­­üzemi bizottságokban, az ipari, vagy sztrájkbizottságokban, lényegében az egységfront tagadá­sát jelenti, s ma a párt munkája során épen azokban a szakszerveze­tekben­ találkozik a legtöbb nehéz­séggel, ahol a kommunisták szekta­­szerűen elzárkóztak a labourista munkásoktól. Az üzemi pártszervezet harcban a termelés sikeréért Az ausztráliai munkásosztály egységének megszilárdításáért A Francia Kommunista Pártban önállóan tanulmányozzák a marxista-leninista elméletet A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága három hónap­pal ezelőtt elhatározta, hogy egy­éves időtartammal megszervezi a kommunisták és a szimpatizánsok körében a marxizmus-leninizmus önálló tanulmányozását. A pártok­­tatás fő tartalma „A nép fia”, vala­mint Maurice Thorez egyéb művei és Sztálin klasszikus munkája: Az SZK(b)P története. Eleinte, — egyes­­ megyei párt­­szervezeteken kívül — ezt a hatá­rozatot elég lassan hajtották végre. Épen ezért a Központi Bizottság intézkedéseket tett a kommunisták tanulásának élénkebbé tétele érde­kében. Különös figyelmet érdemel­nek „az ideológiai munka kérdései­vel foglalkozó tanulónapok”, ame­lyeket november 10 és 11-én tar­tottak meg F. Billouxnak, a Politi­kai Bizottság tagjának és G. Cog­­niotnak, a Központi Bizottság tag­jának részvételével. Ugyancsak megemlítendők a tanév kezdetén tartott konferenciák. A konferenciák a pártszervezetek többségében si­kerrel jártak, így például Toulouse­­ban, ahol A. Marty, a párt titkára vezette a konferenciát, többszáz volt a résztvevők száma. A mar­­sellei konferencián 1800-an, a niz­­zain 1000-en vettek részt. Ezeket a konferenciákat A. Lecoeur, a párt titkára vezette. Valamennyi konfe­rencia sok szimpatizáns jelenlété­ben folyt le. Ezek szintén részt vesznek az önálló tanulásban. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen konferenciák segítségével elérhető, hogy valamennyi kommu­nista részt vegyen az önálló tanu­lásban. A kommunisták önálló tanulásá­nak további fejlesztését nagyban elősegítette J. Duclosnak, a párt titkárának Montreuilban, a szajna­megyei konzultációvezetők gyűlé­sén tartott részletes beszámolója. Mindezek eredményeképen a marxista irodalom iránti kereslet is jelentékenyen megnövekedett. Az el­múlt két hónap folyamán Thorez műveinek első kötetéből jóval több példány fogyott el, mint az elmúlt 12 hónap alatt. Ugyancsak a leg­utóbbi két hónap­ alatt a második kötetből eladott mennyiség több mint kétszeresére, a harmadik kö­tetből eladott példányok száma pedig háromszorosára emelkedett. Erősen megnövekedett a kereslet a marx­izmus-leninizmus klasszikusai iránt. Ezért a legközelebbi jövőben új kiadásban jelennek meg a követ­kező művek: Marx Károly — „Pol­gárháború Franciaországban”, Le­nin — „Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka”, Sztálin — „A leninizmus alapjai”. A spanyol kommunisták politikai oktatása A Spanyol Kommunista­ Párt ve­zetősége nagy figyelmet fordít a kommunisták ideológiai nevelésé­nek fokozására. Országszerte ter­jesztik az SZK(b)P történetének­­több illegális kiadását, Lenin és Sztálin sok munkáját, továbbá a „Kommunista kiáltványt” , és a marxizmus-leninizmus klasszikusai­nak más műveit. Mégis, amint az illegálisan megjelenő Mundo Obrero hangsúlyozza, a pártszervezetek munkájának egyik legnagyobb gyengesége, hogy nem fordítanak kellő gondot a kommunisták ideoló­giai képzettségének emelésére. A Mundo Obrero hangsúlyozza, hogy a tanulóköröket rendszeresí­teni kell, a foglalkozásokat pedig jól elő kell készíteni. Szükséges, hogy a foglalkozásokon olyan elvtárs is részt vegyen, aki segíteni tudja a többieket. A jobb felkészültségű hallgatók­ból álló tanulókörök az SZK(bj) történetét tanulmányozzák, a töb­biek először Sztálin elvtárs rövid életrajzának tanulásához fognak hozzá. A mai körülmények között azonban a kommunisták hatalmas többsége számára a legmegfelelőbb forma az önálló tanulás, amelyet a pártszervezetek vezetőségének kell irányítania. Egyre több dolgozó — anarchoszin­­dikalisták, szocialisták és pártonkí­­vüliek — rendszeresen olvassa a Mundo Obrerot, hallgatja a „Füg­getlen Spanyolország” rádióállomás adásait. Lenin és Sztálin műveiben keres választ azokra a kérdésekre, amelyeket a valóság vet föl előtte. A kommunistáknak — hangsúlyoz­za a Mundo Obrero — ki kell elégí­teniük e dolgozók igényeit,, meg kell őket ismertetniük a kommunista eszmékkel és a Szovjetunió, vala­mint a népi demokráciák dolgozói életének különféle megnyilvánulá­saival. De­ ezt csak akkor tudják megtenni, ha maguk is gyarapítják eszmei-politikai tudásukat. A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK SAJTÓJÁBÓL A pártbizottságok instruktorainak munkájáról (Trybuna Ludu, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának lapja) Az az általános föllendülés, amely a Lengyel Egyesült Munkáspárt­ban pártmunkában észlelhető, meg­követeli, hogy a­­ pártbizottságok emeljék a pártszervezetek vezetésé­nek színvonalát. A Trybuna Ludu ezzel kapcsolatban szemelvényeket­ közöl a városi és járási pártbizott­ságok instruktorainak és osztály­­vezetőinek az instruktori munkáról szóló leveleiből. Zak elvtárs, az alkuszi járási pártbizottság funkcionáriusa leírja, hogyan segített mint instruktor egy alapszervezetnek a terv teljesítését akadályozó hiányosságok megszün­tetésében. „Az Ogrodzienieci Cement­üzemben nehézségek merül­tek fel a kőfejtő munkálatokban mutat­­­kozott lemaradás miatt. A párt járási bizottságának intsruktora segített a pártszervezetnek abban, hogy feltárja a lemaradás okait. Megállapították, hogy a kőfej­tőmunkák tervét azért nem teljesí­tették, mert nem jól osztották be , a munkásokat, nem használták ki­­ maradéktalanul a munkaidőt és nem gondoskodtak megfelelő fel­szerelésről. Ennek következtében gyakran került sor leállásokra. A gyárigazgatóság megszüntette a pártszervezet által feltárt hiányos­ságokat, a kőbányák termelése megnőtt és ezzel biztosították az üzem fennakadás nélküli mun­káját”. Bojakowska elvtársnő, a klodzkói járási pártbizottság interuktora megvizsgálta a pártmunkát a Piast szénbányában, és megállapította, hogy a pártcsoportok — bár helyet­ben vannak megszervezve — még­sem végeznek aktív munkát. A bá­nya pártvezetősége gyakran illeték­telenül beleavatkozott a gazdasági szervek munkájába és nem szentelt kellő figyelmet a pártpolitikai és pártszervezési kérdéseknek. A párt Nowa Buda-i városi bizottsága ne­m hozta helyre a bánya pártvezetősé­gének hibáit, mert magában a párt­­bizottságban is olyan ügyekkel fog­lalkoztak, amelyeket gazdasági és állami szerveknek kellett volna meg­­oldani. A kérdést megvitatták a vá­rosi pártbizottságban. Ez segített. A hiányosságokat kiküszöbölték. Sok levél bíráló megjegyzéseket tartalmaz. Karczewski elvtárs, a párt wonbrzeznai járási bizottságá­nak instruktora és Halupka elvtárs, a párt koszalini járási bizottságá­nak instruktora a többi között ezt írja: „A kerületünkben működő in­struktorokat ne­m használják fel célszerűen, s ezért mi, felelős pártmunkásokból különféle meg­bízásokat végrehajtó küldöncökké, adatgyűjtőkké válunk. A leglénye­gesebbre — a pártszervezetekben végzendő munkára — nem marad idő. Munkánk rendszertelenül folyik. Úgy kezelnek bennünket, mint a „tűzoltókat”. Abba a kerületbe szállítanak, ahol hirtelen baj tá­madt és igen gyakran előfordul, hogy a területi párttitkár ugyan­aznap telefonon visszahív ben­nünket és más helyre küld”. Odsterczyl elvtárs hangsúlyozza az int­ruktorok rendszeres megbe­széléseinek jelentősé­gét: „A nowahutai pártbizottság­ban naponta tartott értekezleteken megvitatják az instruktorok rövid beszámolóit, és legközelebbi teendőit. A viták során helyre­hozzák az egyes instruktoroknál előfordult hibákat. A tanácskozá­sokat a nowahutai pártbizott­ság egyik titkára vezeti”. Kierul elvtárs, a swieciei területi pártbizottság int­ruktora, Kulinski, a wilda-poznani kerületi bizottság instruktora és mások arról írnak, hogy fokozni kell az instruktorok szakmai képzettségét, szélesíteni kel politikai látókörüket s elmélyí­teni elméleti tudásukat. A Trybuna Ludu felhívja a párt­­szervezetek figyelmét, hogy fokoz­ni kell az intsruktorok körében vég­zett munkát. „Az instruktorok körében végzett munka — írja a lap —, helyes elosztásuk és kihasználásuk, tudá­suk színvonalának emelése — a pártszervek elsőrendű feladata”. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága mellett működő Társadalomtudományi Főiskola Nemrég nyílt meg Berlinben a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága mellett működő Társadalomtudományi Főiskola. Az oktatás időtartama három év. A főiskolán magas képzettségű elmé­leti szakembereket és pártpro­pagandistákat fognak képezni. A fő­iskola végzett hallgatóiból egyete­mi és pártiskolai tanárok, docen­sek és előadók, propagandisták és pártlapszerkesztők lesznek. Az Angol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának fontos határozata Az Angol Kommunista Párt Vég­rehajtó Bizottságának decemberi ülésén elhatározták, hogy tömeg­kampányt indítanak az országban a malájföldi gyarmati háború meg­szüntetéséért. A Végrehajtó Bizottság felsorolja, milyen tényezők teszik sürgetően szükségessé e kampány végrehajtá­sát és a többi között rámutat: „Bár a pártnak ,Anglia útja a szocializ­mus felé’ című programmja foglal­kozik az angol munkások és a gyar­mati országokban élő népek ér­dekközösségével az imperializmus ellen vívott harcban, ez még­sem mutatkozik meg minden­napi politikai tevékenységünkben”. A párt egyes tagjai még min­dig azon­­a véleményen van­nak, hogy a gyarmati népek harca „csupán alárendelt jelentőségű harc az Angliában vívott harcunk mellett”, a munkásmozgalom sorai­ban pedig még mindig él az impe­rialisták által terjesztett „elmélet”, mintha az angol népnek „előnye származna a gyarmatok birtoklásá­ból”. A Végrehajtó Bizottság hangsú­lyozza annak komoly szüksé­gét, hogy az angol nép és különö­sen a szervezett munkásmozgalom szélesebb körben vegyen részt a gyarmati népeket támogató szolida­ritás-akciókban. „A malájföldi háború megszünte­téséért indítandó mozgalom — szól a határozat — új politikai lökést ad az angol csapatok Egyiptomból való kivonására irányuló köve­telés fokozásának. Erősíti az egész imperialistaellenes harcot, valamint az Egyiptom, Irán és egész Közel-Kelet népeit támo­gató szolidaritás-mozgalmat. Ez a kampány ösztönzést ad vala­mennyi gyarmati felszabadító mozgalom s az afrikai és nyugat­­indiai népek elnyomása ellen kibon­takozó mozgalom fokozottabb támo­gatásának. Ez a kampány elősegíti, hogy a munkásmozgalom soraiban politikailag megértsék az imperia­lizmus és a háború elleni harc jel­legét”. A Végrehajtó Bizottság több intéz­kedést tett, hogy a mozgalmat meg­felelő propagandairodalommal lássa el és egyéb gyakorlati segítséget nyújtson számára.

Next