Tartós békéért, népi demokráciáért! 1952. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1952-07-06 / 27. szám

2 TARTÓS BÉKÉÉRT,NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT! 1952 július 6. * 27. (191.) A világ közvéleménye felháborodva tiltakozik az amerikaiak koreai barbár bombatámadásai ellen .A világ haragos felháborodással értesült az amerikai imperialisták újabb szörnyű gaztettéről, újabb arcátlan provokációjáról, amelynek célja a koreai háború meghosszabbítása és kiterjesztése. Mialatt képmutató szólamokat hangoztattak állítólagos békés szándékaikról, az amerikai beavatkozók bandita módjára váratlanul a koreai villanyerőművek ellen vetették be légi haderejüket, holott ezek az erőművek mélyen a hátországban, a Kínai Népköztársaság határán fekszenek és békés koreai városokat és falvakat láttak el villamosenergiával. Az amerikai területrablók a fronton elszenvedett vereség után vegyifegyver alkalmazásával próbálták megtörni a hős koreai nép akaratát. A terror és a békés lakosság tömeges pusztításának útjára léptek. Halált hozó baktériumokkal próbálták elárasztani Koreát, hogy így kényszerítsék térdre ezt a szabadságszerető népet. Lábbal tiporják az általánosan elfogadott nemzetközi törvényeket, gyilkolják a hadifoglyokat. Nincs határa az imperialista ragadozók álnokságának és aljasságának! Az amerikai agresszorok most újabb gaztettel szaporították bűnlajstromukat. Washington közvetlen parancsára ezek a légi gengszterek többszáz tonna bombát zúdítottak a koreai vízierőmévekre, köztük Ázsia legnagyobb villanytelepére, a szujkói villamoserőműre, holott jól tudták, hogy ebben az esetben a bombázásoknak semmiféle katonai jelenttőségük sem volt, hiszen az említett villamoserőművek kifejezetten békés célokat szolgáltak. Tgy a beavatkozók a népek színe előtt újból leleplezték magukat, ismét bebizonyították, hogy az emberiség ádáz ellenségei. Az Egyesült Államok kormánykörei nem titkolják, hogy a villamoserőművek barbár bombázását már régen kitervelték és előkészítették. Az Associated Press hírügynökség közlése szerint „több hónapon át készültek a Jalu folyó mellett fekvő vízierőművek elleni nagyarányú támadásra”. Ugyanakkor a panmindzsoni fegyverszüneti tárgyalásokon az amerikai küldöttek számtalan arcátlan provokációra vetemedtek, húzták-halogatták, önkényesen megszakították a tárgyalásokat. Mindenképpen meghiúsításukra, vagy legalábbis elhúzásukra törekedtek. Ez a „békeszeretetről” és „emberiességről” hangoztatott amerikai kijelentések valódi értéke. Újra meg újra teljes undorító meztelenségében lelepleződik a világ előtt a véres amerikai imperializmus vadállati arculata. Az amerikai agresszorok nem fegyverszünetet akarnak Koreában, hanem a hódító háború kiterjesztését, nem „emberbaráti felbuzdulások” vezetik őket, hanem az a törekvés, hogy új szerencsétlenségbe döntsék a népeket. , Újabb esztelen rombolásaikkal és bestiális gyilkosságaikkal az amerikai beavatkozók azt remélték elérni, hogy megfélemlítik a koreai népet, megtörik ellenállását. Az agresszorok azonban nem érték el és soha nem is fogják elérni ezt a céljukat. Az agresszorok újabb gaztettére válaszul a koreai nép még szorosabban tömöríti sorait a Munkapárt és vezére, Kim Ir Szen mögött, fokozza erőfeszítéseit az álnok és embertelen ellenséggel vívott harcában. Az egész Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tiltakozó gyűlések folynak az amerikaiak barbár bombatámadásai ellen. Li Cser Szu munkás az egyik nagygyűlésen így fejezte ki a koreai dolgozók véleményét: „A beavatkozók hiába gondolják, hogy ilyen gaztettekkel rákényszeríthetik a koreai és a kínai küldöttséget az amerikai fél jogtalan követeléseinek elfogadására ... A területrablóknak Korea földjén elkövetett gaztettei még jobban megerősítik a koreai népet eltökélt szándékában, hogy szétzúzza az agresszorokat”. Az amerikai agresszorok bűncselekményei miatt harag és felháborodás töltötte el a Kínai Népköztársaság népét. A kínai városok és falvak lakossága, a különböző demokratikus pártok és szervezetek képviselői határozottan tiltakoznak a, nem háborús célokat szolgáló építmények embertelen bombázása miatt, s kifejezésre juttatják elhatározásukat, hogy a végsőkig harcolnak az amerikai agresszió ellen. Tiltakozó gyűlések voltak Bulgáriában is. A „Madan”-bányában megrendezett nagygyűlés részvevői táviratot intéztek az ENSZ-hez, s ebben határozottan tiltakoznak az amerikai agresszorok szörnyű gaztettei ellen. „Követeljük — mondja a távirat —, hogy haladéktalanul szüntessék meg Koreában a hadműveleteket, s vonják felelősségre az amerikai rablókat, az egész békeszerető, haladó emberiség ellenségeit.” A Trybuna Ludu című lengyel lap az amerikaiak bestiális bombatámadásairól így ír: „Bármit várt is Truman és Clark ettől az új provokációtól, egy dolog világos: szégyenletes kudarc vár azokra a kísérletekre, amelyekkel meg akarják félemlíteni a kínai és a koreai népet”. Tiltakozó tüntetések, sztrájkok, népgyűlések zajlottak le Firenzében, Milanóban, Ravennában, Nápolyban, Livornóban és más olasz városokban. Olaszország dolgozói követelték a baktériumháború megszüntetését, s hogy vessenek véget a barbár bombázásoknak, s fejezzék be a koreai háborút. Sokhelyütt „baktériumháború elleni harci hetet” rendeztek. Bombayban (India) a békebizottság ülést tartott. Az ülés részvevői tiltakozó határozatot fogadtak el az amerikaiak barbár bombatámadásai ellen. A békebizottság követelte, hogy hívják vissza Dél-Koreából az ott tartózkodó indiai orvoscsoportot. • A japán szocialista párt balszárnyának központi végrehajtó bizottsága elítéli nyilatkozatában, hogy az amerikaiak bombázták a Jalu folyó mentén fekvő villamoserőművet, és követeli, hogy a japán kormány azonnal hagyja abba az újrafelfegyverkezést, amely Japánt hadszíntérré változtathatja. A bizottság a nagy nyilvánosság előtt kijelentette, hogy Japán nem szándékozik résztvenni a háborús készülődésekben. Az angol közvélemény körében is egyre több tiltakozó hang hallatszik az amerikai agresszorok gaztettei és az angol imperialistáknak e gaztettekben való részvétele ellen. Számos gyűlés és tüntetés részvevői követelték, hogy azonnal vessenek véget a koreai háborúnak. Londonban egy nagygyűlés után tüntetés folyt le több mint 2000 ember részvételével. A News Statesman and Nation című londoni burzsoá hetilap a következőket írta: „Alexander tábornoknak és a Pentagon képviselőinek semmiféle magyarázata nem leplezheti a Koreában ezen a héten elkövetett gaztettet”. A fékevesztett amerikai háborús bűnösök nem kerülik el a népek ítélőszékét. A világ közvéleménye határozottan és izzó haraggal ítéli el az emberiség legádázabb ellenségeit, az amerikai agresszorokat, s követeli véres gaztetteik haladéktalan megszüntetését. v Kína Kommunista Pártja megalakulásának 31. évfordulója A kínai nép nagy lelkesedéssel ünnepli Kína Kommunista Pártja megalakulásának 31. évfordulóját. A Sicsedzsisi című folyóirat ezt írja vezércikkében: „Kína Kommunista Pártjának története egyúttal története a kínai nép nagy győzelmének, amelyet a kommunista párt vezetésével vívott ki a forradalomban, s története az új ipari országgá alakuló Kína építésének.” Rámutatva az utóbbi három év alatt a Kínai Népköztársaság gazdasági életében folyó építkezések, valamint az amerikai támadók ellen irányuló jogos ellenállási mozgalom és a koreai segélyakció terén elért sikerekre, a folyóirat befejezésül azt írja, hogy Kína Kommunista Pártja fennállásának 31. évfordulóját ünnepelve, az egész Hnai nép bizakodón tekint a jövőbe. A nép még szorosabban tömörül kommunista pártja és elnöke, Mao Ce-tung köré, a békéért és nagy hazájának építéséért vívott harcában. Kelet-Kína pártszervezeteinek és társadalmi szervezeteinek képviselői Sanghajban Kína Kommunista Pártja megalakulásának 31. évfordulója alkalmából ünnepi ülésen vettek részt. A kommunista párt fennállásának 31. évfordulójáról Csen Ji mondott ünnepi beszédet. Kína Valamennyi demokratikus pártja és pártonkívüli demokratikus érzelmű vezető személyiségei Mao Ce-tung elnökhöz és Kína Kommunista Pártja központi bizottságához közös üdvözlő táviratot küldtek Kína Kommunista Pártja megalakulásának 31. évfordulója alkalmából JACQUES DUCLOS SZABAD! A Jacques Duclos felháborító letartóztatása nyomán kibontakozott hatalmas tiltakozó mozgalom meghozta gyümölcsét: Franciaország egyik legfelsőbb igazságügyi testülete, a párizsi fellebbviteli bíróság vádtanácsa egyhangúlag kimondott döntésében alaptalannak és alkotmányellenesnek nyilvánította a Francia Kommunista Párt titkárának üldözését, s kiadta az utasítást Jacques Duclos haladéktalan szabadonbocsátására. A Jacques Duclos, André Stil és a többi hazafi szabadonbocsátásáért megindult mozgalom az elmúlt napokban óriási lendületre kapott, újabb meg újabb rétegeket nyert meg a szocialisták, katolikusok és demokraták körében. Jacques Duclos szabadlábra helyezését megelőző éjjelen a francia kormánykörök, a nép tiltakozó mozgalmától nyugtalanítva jelentős rendőri erőt mozgósítottak, s kétszer is megkísérelték, hogy Duclost a Santé-börtönből egy másik börtönbe szállítsák át. Ez utóbbinak helyét titokban akarták tartani. De Jacques Duclos határozott ellenszegülése fölborította a kormány tervét. Alig hozta meg döntését a párisi fellebbviteli bíróság vádtanácsa, Jacques Duclos szabadlábra helyezésének híre villámsebességgel járta be egész Párizst. A Santé-börtön előtt nagy tömeg gyűlt egybe. Francois Billoux és Raymond Guyot, a Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagjai, valamint a párt központi bizottságának több tagja megjelent a börtön épületénél, hogy fogadja a párt titkárát. Július 1-én, kedden este 9 óra tájban Jacques Duclos kilépett a bör tön kapuján. A megjelentek lelkes éljenzéssel fogadták. A klinikán, ahol Jacques Duclost a súlyos börtönfogság következtében kiújult betegsége miatt gyógykezelésben részesítik. Duclos elvtárs nyilatkozatot adott az Humanité tudósítójának. A következőket jelentette ki: „Úgy vélem, hogy ez a béke és a szabadság óriási győzelme. Győzelme ez a világ népeinek, amelyek — a testvéri szolidaritás hatalmas tüzétől áthatva — támogatták a francia népet. Ez az együttérzés nagy melegséggel töltötte el szívünket a börtönben, s kidomborította, milyen óriási erejű a béketábor, amelynek élén a szocializmus nagy országa, Lenin- Sztálin nagy országa áll.” Jacques Duclos szabadlábra helyezése alkalmából egész Franciaországon végigvonult a lelkesedés hulláma. Párizsban és országszerte népes tüntetések zajlottak le. Sikeresen folyik a Jacques Duclos tiszteletére megindult tagfelvétel a kommunista pártba. A párt központi bizotságához szívélyes szerencsekívánatok érkeznek azzal az óriási győzelemmel kapcsolatban, amelyet a francia nép a fasizmus és a háború elleni harcban ártott. Az üdvözlő levelekben a dolgozók és a béke hívei kifejezésre juttatják törhetetlen akaratukat: újult erővel harcolnak tovább azért, hogy megvalósuljon Jacques Duclos ígérete, amelyet a börtönből való kiszabadulása alkalmából tett. „Megígértem André Stilnek — mondotta Duclos —, hogy valamennyien minden lehetőt elkövetünk, hogy kiszabadítsuk a börtönből őt és a több bebörtönzött foglyot, s véget vessünk ennek az öszeesküvésnek.” Boleslaw Bierut, a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizottságának elnöke üdvözlő táviratot küldött Jacques Duclosnak, s szerencsekívánatait fejezte ki Duclos szabadlábra helyezése alkalmából. A Trybuna Ludu a következőket írta: „A lengyel nép a francia néppel együtt örül ennek a győzelemnek, s újabb sikereket kíván a francia népnek és Jacques Duclosnak a függetlenségért és a demokráciáért vívott harcukban, kívánja, hogy szabadítsák ki a fasiszták karmaiból a bebörtönzött hazafiakat, érjenek el sikereket abban a közös harcban, amelyet az amerikai imperialisták háborús tervei ellen, a világ békéjéért vívunk”. Románia dolgozói is nagy örömmel fogadták Jacques Duclos elvtárs kiszabadulásának hírét. Bukarestben és az ország más ipari központjaiban az üzemek dolgozói nagygyűlésekre jöttek össze. A felszólalók hangsúlyozták, hogy Jacques Duclos elvtárs szabadon bocsátásával a béke és a demokrácia erői nagyszerű győzelmet arattak. A Román Munkáspárt központi bizottsága üdvözlőtáviratban fordult a Francia Kommunista Párt központi bizottságához. A távirat a következőket mondja: „Duclos elvtárs szabadonbocsátása a francia nép nagy sikere abban a harcban, amelyet a Francia Kommunista Párt vezetésével a békéért, a demokráciáért és nemzeti függetlenségéért folytat. Duclos elvtárs szabadonbocsátása a dolgozók hatalmas nemzetközi szolidaritási mozgalmának nagy sikere, csapás az új háború gyújtogatóira, az amerikai-angol imperialistákra és cinkosaikra”. Csehszlovákia dolgozó népének Jacques Duclos kiszabadulásán érzett örömét juttatja kifejezésre a Rudé Pravo, amikor ezeket írta: „A csehszlovák nép, mint saját győzelmét fogadja ezt a hírt, mert a világ népeivel együtt harcolt Duclos elvtárs kiszabadításáért”. A Karlovy Varyban működő Choteborske Vas- és Fémművek dolgo * zóinak nagygyűlése levelet intézett Jacques Duclos elvtárshoz. A levélben harcos elvtársi üdvözletüket küldik, s ígérik, hogy a szocializmus építésében kifejtett önfeláldozó munkájukkal támogatják a francia nép hősies harcát a békéért és demokráciáért. Örömujjongva fogadták Jacques Duclos kiszabadulásának hírét Bulgária dolgozói. Az üzemi dolgozók röpgyűléseket tartottak. Az összes lapok vezércikkben emlékeztek meg erről az eseményről. Az Országos Békebizottság hangsúlyozza, hogy Duclos kiszabadulása a béke erőinek nagy győzelme. Üdvözlő táviratot küldött Jacques Duclosnak és a Francia Kommunista Párt központi bizottságának Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára és helyettese Luigi Longo, továbbá Max Reimann, Németország Kommunista Pártjának elnöke, Paul De Groot, Hollandia Kommunista Pártjának titkára, Edgar Lalmand, Belgium Kommunista Pártjánakfőtitkára, Larbi Buhan, az Algéria Kommunista Pártjának titkára, Vittorio Vidali, a Trieszti Szabadterület Kommunista Pártjának főtitkára és mások. Az olasz Unita július 2-i számának vezércikke így hangzik: „A Pinay-kormánynak a két galambra és ezer hazugságra épült kártyavára összeomlott. Jacques Duclost tegnap este óta a dicső francia nép diadalmas és lángoló harca visszaadta Franciaországnak, pártjának mindnyájunknak, a világ dolgozóinak. A szabadságnak az elnyomáson, a béke erőinek a háború erőin aratott győzelmét a francia nép nemcsak a maga, hanem mindenki számára vívta ki...” A cikk ezekkel a szavakkal fejeződik be: „ÉLjen Jaqcues Duclos! Éljen a francia nép! Éljen a világ békéért harcoló népeinek nemzetközi szolidaritásai”