Tartós békéért, népi demokráciáért! 1953. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1953-07-05 / 27. szám
2 AZ AKCIÓEGYSÉGÉRT, A BÉKEPOLITIKÁÉRT Belgium Kommunista Pártja központi bizottságának teljes ülése Belgium Kommunista Pártjának központi bizottsága június 20—21-én Brüsszelben teljes ülést tartott. Bert Van Hoorick, a párt titkára „Vívjuk ki a dolgozók hatékony egységét, valamennyi demokratikus és nemzeti erő összefogását a békepolitikáért folyó harcban!“ címmel mondott beszámolót. Van Hoorick kiemelte az akcióegység megteremtésében legutóbb elért sikereket, s részletesen elemezte a pártmunka leküzdendő fogyatékosságait: a pártalapszervezetek politikai aktivitásának lanyhaságát a kommunisták üzemi és tömegszervezeti munkáiénak gyöngeségét, a párt tömegekkel való kapcsolatainak lazaságát. Van Hoorick a párt feladatairól kijelentette: „A fő kérdés továbbra is a harc a békéért, az amerikai imperialista háborús gyújtogatók lakásainak a kormányból való kiűzéséért és olyan kormány létrehozásáért, amely Belgiumot a béke és a szabadság, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás biztos útjára vezeti“. A másik beszámolót Jean Terive, a párt titkára tartotta „A kommunista sajtó szerepéről a békepolitikáért folyó harcban“. A beszámolókhoz kapcsolódott vitában a központi bizottság sok tagja fölszólalt. SZILÁRDÍTSUK MEG A PÁRT KAPCSOLATAIT A MUNKÁSOSZTÁLLYAL Hollandia Kommunista Pártja politikai irodájának határozata Hollandia Kommunista Pártjának politikai irodája a minap határozatot hozott a munkásosztállyal való kapcsolatok megszilárdításáról. A községtanácsi választások eredményei — hangzik a határozat — megmutatták, hogy bár a kommunisták és pártonkívüliek listái 46 községben több szavazatot kaptak, mint az előző választásokon, a lefolyt választások eredményeképpen a katolikus párt mégis visszaszerezhette 1952. évi veresége után elvesztett pozícióinak egy részét. Ez a következménye a munkapárt jobboldali vezetői politikájának, amely a szocialista és kommunista dolgozók közt szakadás előidézésére és a reakcióval való együttműködésre irányul. A párt — mondja a határozat — céltudatos irányítással nyerje meg a dolgozó tömegek bizalmát, új erővel törekedjék a munkásosztály egységére, mely a nemzeti front alapja. A párt vizsgálja fölül a szociáldemokrata csoportokhoz és a Holland Szakszervezeti Szövetség tagjaihoz (szociáldemokrata irányzatú tömörülés — A szerk.) fűződő viszonyát. Türelmesen győzzük meg e tömegeket nézeteink helyességéről, a nép érdekében cselekvő pártunk politikájának igazáról. Pártunk erősödésétől függ, hogy Hollandia továbbra is a reakció mocsarában vergődik-e, vagy rátér a boldog jövő felé vezető útra. Az ország helyzetének további romlását csak úgy akadályozhatjuk meg, ha fokozzuk pártunk befolyását, s a békéért, a nemzeti függetlenségért és a demokráciáért vívott általános harccal párhuzamosan megszervezzük a tömegek harcát életbevágó érdekeikért. Tartós békéért, népi demokráciáért! CSEHSZLOVÁKIA DOLGOZÓI JÓLÉTÉNEK TOVÁBBI EMELKEDÉSE FELÉ Az élelmiszerek és az iparcikkek jegyrendszerének megszüntetése, s az egyidejűleg végrehajtott pénzreform Csehszlovákiában annak a sikeres fejlődésnek eredménye és megnyilvánulása volt, amelyet a népgazdaság a népi hatalom nyolc esztendeje alatt, de különösen 1948 óta elért. A népi demokratikus Csehszlovákiában az egész ipar, építőipar és közlekedés az állami szektorhoz tartozik. A szántóföldnek több mint 44 százaléka van az állam és a szövetkezetek tulajdonában. Ennek eredményeképpen a nemzeti jövedelemnek már 90 százaléka a népgazdaság szocialista szektorárból származik. A szocializmus építése során a termelőerők szakadatlanul fejlődnek, a dolgozók életszínvonala pedig szüntelenül emelkedik. Az ötéves terv négy esztendeje alatt, 1949-től 1952-ig, az egész ipar teljes termelése 82 százalékkal növekedett, s elérte az 1937. évi színvonal kétszeresét. A nehézipar teljes termelése e négy év alatt 108 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés átlagos évi növekedése 16 százalék. Ilyen fejlődésről még csak nem is álmodhattak országunk tőkései, akiknek iparát periodikus gazdasági válságok rázkódtatták. Például a kőszéntermelés az ötéves terv négy esztendeje alatt — 1949-től 1952-ig — ugyanannyit növekedett, mint a kapitalizmus idején huszonnégy esztendő alatt, 1913-tól 1937-ig. A barnaszéntermelés négy esztendő alatt (1949-1952) 9 millió tonnával emelkedett, 1913—1937-ig ellenben körülbelül 5 millió tonnával csökkent. A villamosenergiatermelés 1952-ben 2 és 3/4-szerese volt az 1937. évinek, az acéltermelés pedig 61 százalékkal haladta meg az 1937. évi színvonalat. Mezőgazdaságunk a nagy átalakulás korszakát éli: áttérőben van az egyéni gazdálkodási módról a kollektívre. Az egységes mezőgazdasági szövetkezetek a falvak több mint 50 százalékában fölszántották a mezsgyéket. A mezőgazdaságban több mint 25 000 traktor és 700 kombájn dolgozik. Az állatállomány meghaladja az 1937—1938. évi színvonalat; a szarvasmarhaállomány 2 százalékkal, a sertésállomány pedig 55 százalékkal. A gabonafélék 1952. évi hektáronkénti terméseredménye ugyancsak meghaladta az 1934—1938. évi átlagos terméshozamot. A népi demokratikus Csehszlovákia gazdaságának ily gyors fejlődése a Szovjetunióval, valamint a béke és a demokrácia táborához tartozó valamennyi országgal való gazdasági együttműködés állandó fokozódásának köszönhető. Az említett országok részesedése a csehszlovák külkereskedelemben 1940 óta 20 százalékról 70 százalékra növekedett. A szocializmus építésének lendülete és a népgazdaság fejlődése nemcsak megteremtette a kedvelő feltételeket a jegyrendszer megszüntetésére, hanem a csehszlovák gazdasági élet további sikeres fejlődésének és a nép anyagi jóléte szakadatlan fejlődésének szükséges feltételeként elodázhatatlanul napirendre tűzte az egységes kiskereskedelmi árakon alapuló szabadforgalmú kereskedelemre való áttérést is. ★ A csehszlovák lakosság élelmiszer- és iparcikkellátása majdnem tizennégy esztendeig jegyrendszer alapján történt. A háború befejezése után a jegyrendszer azért maradt érvényben, hogy a munkásosztályt megvédelmezze a tőkés, a spekuláns és a kulák elemektől. A jegyrendszer, különösen gazdaságunk helyreállításának időszakában, teljesítette is ezt a feladatát. De minél jobban kibontakozott a szocializmus építése, annál szembetűnőbbé váltak a jegyrendszer hátrányai. A munka termelékenysége a párt, a kormány és a szakszervezetek legnagyobb erőfeszítése ellenére sem növekedett a technika mai fejlettségének és a dolgozók szakképzettségének megfelelően. A jegyrendszer nem segítette elő a munka termelékenységének emelkedését, csökkentette a pénzbeli munkabér jelentőségét, s a drága szabadpiaci árak akadályozták, hogy a munkások nagyobb keresetükért többet vásárolhassanak. Másrészről a jegyrendszer aránylag magas életszínvonalat biztosított a hanyag dolgozóknak, a lógósoknak, s a hozzájuk hasonlóknak. Tömegestül kaptak jegyet a kétlaki, az iparban is dolgozó parasztok. Ily módon jelentékeny mennyiségű élelmiszer visszakerült a faluba, gyakran a beadási árnál olcsóbban. Ez egyrészt csökkentette a városi lakosság élelmiszerellátását, másrészt pedig lehetővé tette, hogy a spekuláns elemek a feketepiacon értékesítsék ezeket az árukat. A párt és a kormány fölismerte mindezeket a hátrányos jelenségeket, s már jó ideje előkészítette a jegyrendszer megszüntetését; a legfontosabb tömegszükségleti cikkekből, főként az élelmiszerekből tervszerűen gyűjtötte a készleteket. Egyúttal meg kellett akadályoznunk a munkabérek spontán, ellenőrzés nélküli növekedését. Ezért alkalmazták a béralaptervezés és ellenőrzés szovjet módszerét. Általában elmondhatjuk: a jegyrendszer megszüntetésének és a pénzreform végrehajtásának előkészítése során nagyon fontos tényezőnek bizonyult, hogy a tervezést 1952 eleje óta gazdasági életünk minden szakaszán, különösen a kereskedelem területén a szovjet tapasztalatok alapján tökéletesítettük. Előkészítettük a kereskedelem átszervezését is. A párt és a kormány a múlt év közepén elhatározta, hogy a város és a falu áruforgalmának kiszélesítése, a mezőgazdasági termékek begyűjtésének és fölvásárlásának fokozása, valamint az iparcikkek falusi kereskedelmének fejlesztése végett fölmenti a fogyasztási szövetkezeteket az alól a kötelezettség alól, hogy az állami kereskedelmi szervezettel együtt gondoskodjék a városi Jaromir Irilinski/ Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottsága politikai titkárságának tagja ★ ★ lakosság ellátásáról. A fogyasztási szövetkezetek tevékenységét a falura korlátozták. ★ A jegyrendszer megszüntetése és az egységes állami kiskereskedelmi árakon alapuló szabadforgalmú kereskedelemre való áttérés bonyolult gazdasági probléma. Azért bonyolult, mert következményei az ország gazdasági életének minden területén megmutatkoznak. Minthogy fölösleges pénzmennyiség volt forgalomban, s ez a pénzmennyiség főként a volt tőkések, a kulákok és a spekulánsok kezében gyűlt össze, a jegyrendszer megszüntetésével egyidejűleg pénzreformot hajtottunk végre. Az új, egységes állami kiskereskedelmi árak megállapításakor nagyjából rendeztük az élelmiszerek és az iparcikkek árának egymáshoz való viszonyát, kedvezőbb árakat állapítottunk meg az ipari árukra. Ez megfelel országunk ipari jellegének. Az új kiskereskedelmi árak sokkal alacsonyabbak a korábbi szabadpiaci áraknál. Az élelmiszerek szabadpiaci árát átlagosan 31 százalékkal, a kenyér árát 12 százalékkal, a búzalisztét 22 százalékkal, a sertéshús árát 43 százalékkal, a sertészsírét 60 százalékkal, a vajét 51 százalékkal, a cukorét 50 százalékkal, a tojásét a nyár idejére 45 százalékkal szállítottuk le. Az iparcikkek szabadpiaci ára átlagosan 37 százalékkal csökkent, a pamutszövet körülbelül 59 százalékkal, a konfekcióáru pedig 50 százalékkal olcsóbbodott. A kötöttáru és a gyermekruha a jegyrendszer idején érvényben volt árak színvonalán maradt. Az új árak kedvezőbbek, mint a háború előttiek, s a dolgozó lakosság életszínvonalának nagy növekedését mutatják. A munkás átlagbére a háború előtti színvonalhoz képest több mint 50 százalékkal növekedett. A közszükségleti cikkek ára ezalatt csupán egyharmaddal nőtt, a közszolgáltatások díja pedig 50 százalékkal alacsonyabb a háború előttinél. Ezért a reálbér több mint egynegyeddel meghaladja a háború előtti színvonalat. E tények fölsorolásakor nem is számítottuk, hogy a kapitalista Csehszlovákiában állandóan nagy munkanélküli hadsereg volt, s a népi demokratikus Csehszlovákiában nincs munkanélküliség. A munkabérek, a segélyek és a nyugdíjak a pénzreform nyomán régi pénzértékben mintegy évi 38 milliárd koronával emelkedtek. Ennek az összegnek nagy részét az állam vállalta. A béremelést az alap-óra- és darabbérek emelésével hajtottuk végre, hogy ily módon növekedjék a munkások érdekeltsége a termelés növelésében. A bányákban, a kohászati üzemekben és a melegműhelyekben a bértételek jobban emelkedtek, mint az ipar más területein. A jegyrendszer megszüntetése a parasztságnak is sokban javára vált. A paraszt most olcsóbban vásárol textilárut, lábbelit, háztartási cikkeket, gazdasági fölszerelést, építőanyagokat, cukrot és margarint, mint eddig. Az állami és szövetkezeti begyűjtőszervek most a korábbi árak többszöröséért vásárolják meg a mezőgazdasági termékfölöslegeket. S az egységes mezőgazdasági szövetkezetek, az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok a kötelező beszolgáltatás teljesítése után a parasztpiacon árusíthatják mezőgazdasági termékfölöslegeiket. Ezenkívül az állam lehetővé teszi, hogy a termelők az átadott ipari növények, a cukorrépa, a len, a cikória, valamint a gyapjú fejében az állami kiskereskedelmi áraknál olcsóbban szerezhessék be az említett nyersanyagokból készült árukat, valamint az egyéb árucikkeket is, például az építőanyagokat. Az egységes mezőgazdasági szövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak ebből is nagy előnyük származik. A munkások és az alkalmazottak a jegyrendszer megszüntetésén, a munkabérek, a segélyek és a nyugdíjak emelésén régi pénzértékben többmilliárd koronát nyertek. Népünk munkaszerető, termelésünk szüntelenül fejlődik, árukészleteink elégségesek, s a spekuláns elemek már nem zavarhatják az áruforgalmat. Mindez biztosítja, hogy a jegyrendszer megszüntetésével új szakasz kezdődjék: a dolgozó nép életszínvonalának árcsökkentések útján megvalósuló további emelkedése . Még kevés idő telt el a jegyrendszer megszüntetése óta, de máris több kedvező eredményt figyelhetünk meg. A legkeresettebb áruk bőven vásárolhatók az áruházakban. Az ipari városokban a jegyrendszer megszüntetése utáni héten a cukor fogyasztása 20, a húsé 11, a húskonzervé 170, a vajé 50, a tejé 8 százalékkal emelkedett. A rizs vásárlása hétszeresen meghaladja az idei áprilisi vásárlást. Sejtésünk igazolódott: a jegyrendszer idején fölös mennyiségben szállítottunk falura élelmiszert. A falusi fogyasztási szövetkezetekben most sokkal kevesebb élelmiszer fogy, mint korábban, az eladott iparcikkek aránya viszont növekedett. A parasztpiac fejlődéséről kapott első hírek arról beszélnek, hogy mivel az állami és a szövetkezeti boltokban kiváló minőségű, bőséges árukészletek várják a fogyasztókat, a parasztpiac árai most 10—30 százalékkal olcsóbbak az új állami kiskereskedelmi áraknál. A pénzreform és ajegyrendszer megszüntetése kedvezően hat a terménybegyűjtésre is. Például már június első felében naponta átlag 26 százalékkal több tejet gyűjtöttünk be, mint májusban Az ipari üzemekben különösen a munkafegyelem megszilárdulása tűnik föl. A pénzreformban és a jegyrendszer megszüntetésében megnyilvánul a párt és a kormány szüntelen gondoskodása a dolgozók állandóan növekvő szükségleteinek maximális kielégítéséről. Most főkép arra törekszünk, hogy a népi demokratikus rend nyújtotta lehetőségek és előnyök kihasználásával sikeresen haladjunk a megkezdett úton. Hogy az állam ezentúl is mindinkább kielégíthesse a dolgozók szükségleteit, elsősorban a közszükségleti cikkek termelésének általános fokozását kell biztosítanunk. Különösen az új nyersanyagfajták, a helyi erőforrások kihasználásáról kell gondoskodnunk, s egyszersmind a közszükségleti cikkek minőségének javítására, a választék bővítésére is ügyelnünk kell A mezőgazdasági termelésben a haladó tudomány vívmányai alapján biztosítanunk kell a mezőgazdasági termelés, különösen az ipari növénytermelés és az állattenyésztés tervének teljesítését s egyszersmind teljesítenünk kell a terménybegyűjtési tervfeladatokat. A begyűjtőszervezet dolgozói ne szédüljenek meg, mert a pénzreform végrehajtása és a jegyrendszer megszüntetése után sikeresen kezdtük meg a termény begyűjtését. Ellenkezőleg! Iparkodjanak, hogy a begyűjtés még eredményesebb legyen. Harcoljanak a begyűjtési tervek teljesítéséért. Nagyrészt a Szovjetunió és a népi demokratikus országok szállításaitól függ, hogy a lakosságot minden főbb élelmiszerfajtával elláthassuk. Ez elsősorban a gabonára, a húsra és a zsiradékokra vonatkozik. Legjobban úgy biztosíthatjuk a szükséges behozatalt ezekből az árukból, ha pontosan és idejében teljesítjük a gépekre, a gépi berendezésekre és az egyéb iparcikkekre megállapított szállítási szerződéseket. A jegyrendszer megszüntetése és a fejlett szocialista kereskedelemre való áttérés megköveteli a kereskedelmi szervek és az üzleti dolgozók munkájának gyökeres megváltoztatását. Reagáljanak érzékenyen a lakosság igényeire, s az iparral összefogva, gondoskodjanak róla, hogy az áruk választéka tovább bővüljön. Igen fontos feladatunk az elárusítók szakképzettségének emelése, a kereskedelem kultúrájának fokozása. ★ A jegyrendszer megszüntetése komoly lépés volt Csehszlovákiában a szocialista gazdaság fejlesztésének útján. A kommunista pártra és a kormányra most az a feladat vár, hogy fejlessze az áruforgalmat, s fokozza a korona vásárlóerejét. Ez megköveteli a terv ütemes teljesítését, s megköveteli, hogy a termelés és a munkatermelékenység emelkedése alapján rendszeresen növeljük a piaci árukészleteket, s következetesen folytassuk az árleszállítás politikáját. Az ipar, a közlekedés,a kereskedelem, valamint a hivatalok munkásai és alkalmazottai, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai, úgyszintén az egyénileg gazdálkodó parasztok világosan látják, hogy anyagi jólétük emelkedése, a korona vásárlóerejének növelése szempontjából mennyire fontos az egységes kiskereskedelmi árakon alapuló áruforgalom fejlődése. Hogy a megkezdett úton sikeresen haladhassunk, hogy az egységes árakon alapuló kereskedelem fejlesztése hamarosan újabb árleszállításra, a lakosság reáljövedelmeinek növekedésére vezethessen, az üzentek, az üzletek, a hivatalok és a falvak dolgozói szocialista versenyszerződéseket kötnek egymással, s kötelezettségeket vállalnak a tervek teljesítésére és túlteljesítésére, az önköltség csökkentésére, a takarékosság követelményeinek érvényesítésére és a munkafegyelem megtartására. A szocialista kereskedelem jelentősége éppen az, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvényében megfogalmazott követelmény szerint az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítását szolgálja. A szocialista kereskedelem szerepe merőben ellentétes a tőkés országokbeli kereskedelemével. A tőkés országokban a kereskedelem a monopolisták eszköze a profitszerzésre. A tőkés országokban a közszükségleti cikkek rendszeres áremelésének és a dolgozók következetes életszínvonalcsökkentésének politikája uralkodik. Angliában például mindmáig megvan a jegyrendszer, a fejadagok egyre csökkennek, az árak pedig egyre emelkednek. A koreai háború megkezdése óta 1953 elejéig Angliában a kenyér ára 36 százalékkal, a liszt ára 75 százalékkal, a sózott marhahús ára 32 százalékkal, a vaj ára 25 százalékkal, a cukor ára 20 százalékkal, a sajt ára 71 százalékkal emelkedett. A drágaság oly nagy, hogy sok munkáscsalád nem tudja megvásárolni alapfejadagját sem. A többi tőkés országban — az Egyesült Államokban, Franciaországban, Japánban, a délamerikai országokban — ugyancsak rendszeresen emelkednek az árak. Ez a fegyverkezési hajszának, a katonai költségvetések növekedésének következménye. A jegyrendszer megszüntetése Csehszlovákia Kommunista Pártja és kormánya helyes politikájának, a szocialista építés politikájának gyümölcse, s diadala annak a harcnak, amelyet a béke, a demokrácia és a szocializmus Szovjetunió vezette tábora vív. ★ 1953 július 5. • 21. (243) A kommunista és munkáspártok hívei A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK kibővített ÜLÉSE A Magyar Dolgozók Pártjának központi vezetősége június 27—28-án kibővített ülést tartott, amelyen Rákosi Mátyás és Nagy Imre elvtársak beszámoltak a politikai és a gazdasági helyzetről. Az elhangzott beszámolók és a vita alapján a központi vezetőség megfelelő határozatokat hozott. A központi vezetőség új politikai bizottságot választott. Tagjai: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kristóf István, Földvári Rudolf, Ács Lajos, Zsofinyecz Mihály; póttagjai: Bata István és Szalai Béla elvtársak. A központi vezetőség megszüntette a szervező bizottságot és — eddigi formájában — a titkárságot is. Ugyancsak megszüntette a főtitkári tisztséget. Az új titkárság feladata: a felsőbb pártszervek határozatai végrehajtásának biztosítása és döntés a hatáskörébe utalt káderkérdésekben. A központi vezetőség a titkárság tagjaivá és egyben a központi vezetőség titkáraivá Rákosi Mátyás, Ács Lajos és Vég Béla elvtársakat választotta meg. A központi vezetőség Ács Lajos és Bata István elvtársakat — új beosztásuknak megfelelően — a póttagok sorából a központi vezetőség tagjaivá választotta, Szalai Béla és Vég Béla elvtársakat pedig tagjaivá kooptálta. A Kína Kommunista Pártja központi bizottságának közvetlen irányítása alatt lévő szervek pártbizottságai a központi népi kormány által közvetlenül irányított szervek pártbizottságaival közös tanfolyamokat szerveznek az elméleti kérdések előadói részére. Ezt a munkát a központi bizottság propagandaosztálya irányítja a párt központi bizottságának a pártkáderek 1953—1954. évi elméleti képzésére vonatkozó utasításai alapján. A tanfolyamokról kikerülő előadók a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét tanulmányozó középfokú káderképző tanulókörök vezetői lesznek. A tanfolyamok hallgatóit a párt- és az államapparátus különféle központi szerveinek aránylag magas elméleti képzettségű dolgozói közül választották ki. A tanfolyamok nappali tagozatára már 536, az esti tagozatra pedig 478 hallgatót vettek föl. Az oktatás időtartamát két hónapra tervezik. A tanfolyamok elsősorban önálló foglalkozásokra épülnek, de lesznek előadások is, s időről időre a tanulmányozott témák megvitatására is sor kerül. PROPAGANDISTA KÁDEREK KÉPZÉSE KÍNÁBAN A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT BEFOLYÁSÁNAK NÖVEKEDÉSE SEINE-ET-OISE MEGYÉBEN A legutóbbi hónapokban a Francia Kommunista Párt seine-et-oise megyei szervezete a központi bizottság utasításainak végrehajtása során nagy munkát végzett. Erőfeszítései főleg a pártszervezetek, különösen az üzemi pártszervezetek politikai és szervezeti megszilárdítására irányultak. Ennek eredményeképpen Argenteuilben az év eleje óta tizenegy üzemi pártsejt létesült, illetve alakult újjá. A párttagok száma tavaly óta jó 30 százalékkal emelkedett. Poissyban tizenhárom üzemi pártsejt alakult, illetve szerveződött újjá; közülük kilenc a Ford-gyárban, ahol a tömeges munkáselbocsátások miatt voltakép már két éve nem működött a pártszervezet. A poissyi pártcsoport taglétszáma 20 százalékkal növekedett. Komoly sikerek mutatkoztak a falvakban is. Például Houdan pártszervezete kétszeresre növekedett, s három új pártsejtet szervezett. A pártszervezetek a legutóbbi választási kampány idején, a sztálini behívó során 931 embert vettek föl a pártba, s 20 új pártsejtet létesítettek. Közülük 7 üzemi, 8 pedig falusi pártsejt. A pártbizottság politikai és szervező munkájának javulása valamennyi megyében igen megnövelte a párt befolyását. Ezt bizonyítják a legutóbbi községi választások eredményei. Seine-Et-Oise megyében a Francia Kommunista Párt jelöltjei 17 500-zal több szavazatot kaptak, mint az 1947. évi választásokon. Most 35 helyett 40 községi tanácsot vezetnek kommunisták. A kommunista községi tanácstagok száma 913-ról 1042-re emelkedett. Az azóta Ecouenben lezajlott részleges járási választások ugyancsak a párt befolyásának növekedését bizonyították. A szocialistákkal való egység megvalósításának komolysikerei különösen a békeharcban mutatkoznak meg. Sok helységben, például Savigny-sur-Orgeban, Brunoyban, Bouray-sur-Juineban a szocialisták és a kommunisták közösen küzdenek a békéért és a tárgyalásokért. Seine-et-Oise megye pártszervezetének kommunistái fokozzák harcukat a még tapasztalható hibák megszüntetéséért. Egyebek közt azon fáradoznak, hogy megjavítsák a sajtó, különösen az Humanité terjesztését, hogy megszüntessék az ifjúságot érdeklő problémák lebecsülését, s megsokszorozzák a szocialista dolgozókkal való akcióegység megvalósítására irányuló erőfeszítéseket. BULGÁRIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOLAROVKERÜLETI BIZOTTSÁGA ELLENŐRZI A BESZÁMOLÓ ÉS VEZETŐSÉGVÁLASZTÓ TAGGYŰLÉSEK HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁT Bulgária Kommunista Pártjának központi bizottsága többször felhívta a pártbizottságok és az alapszervezetek figyelmét a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések és értekezletek határozatainak fontosságára, hangsúlyozva, hogy ezek a határozatok irányt mutatnak gyakorlati tevékenységük számára. A központi bizottság erélyesen bírálta azokat a bizottságokat és pártszervezeteket, amelyek a határozatok előkészítésével és végrehajtásával csak formálisan foglalkoztak. Az idén a városi kerületi, városi és járási pártbizottságok a beszámoló és vezetőségválasztó kampány befejezése után hozzáfogtak a taggyűlések és pátértekezletek határozatainak megvalósításához. Szófia kolarovkerületi bizottsága értekezletre hívta össze a pártaktívákat a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések és a kerületi pártértekezlet határozatai teljesítésének ellenőrzése végett. Az értekezleten L. Pavlova, a kerületi bizottság titkára mondott beszámolót. Rámutatott, hogy a kerületi bizottság teljes ülése a kerületi pártértekezlet határozatai alapján az idén készítette el először hosszabb időre szóló munkatervét. A kerületi bizottság által végrehajtott ellenőrzés bebizonyította, hogy a pártszervezetek többsége a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések és a kerületi pártértekezlet határozatainak megfelelően végezte munkáját. Például a ,,Galenus“-gyár pártszervezete a taggyűlés határozatához híven megszilárdította a pártcsoportokat, az „Emil Markov“-gyár pártszervezete pedig a termelés minőségének megjavításáért indított mozgalom élére állt stb. De az ellenőrzés során az is kitűnt, hogy vannak még pártszervezetek, amelyek nemigen törődnek a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések határozatainak végrehajtásával. Néhány pártszervezet vezetőségében el is sikkadtak ezek a határozatok. A pártszervezetek titkárai a kerületi pártbizottság értekezletén elmondották, hogyan szervezték meg a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések határozatainak végrehajtásával kapcsolatos munkát, s több intézkedést javasoltak a határozat végrehajtás ellenőrzésének további javítására. A TAGJELÖLTEKKEL VALÓ FOGLALKOZÁS A NOWA HUTA ÉPÍTKEZÉSÉN A Nowa Huta kohászati kombinát a népi Lengyelország egyik legnagyobb ipari építkezése, az ország hatéves tervének kulcsobjektuma. A kombinátépítők sokezer főnyi seregének lelkesítő és mozgósító ereje a pártszervezet. Tavaly a pártszervezet 440 tagjelöltet vett föl, 1953 első negyedében pedig 230-at. A kombinát pártszervezetének figyelme elsősorban a tagjelöltek politikai nevelésére irányul. Ebben a munkában fontos szerepe van a pártoktatásnak. A pártoktatásban valamennyi tagjelölt részt vesz. A pártcsoportok minden tagjelöltnek képessége és rátermettsége szerint pártmegbizatásokat adnak, egyeseknek pedig a műhely-pártszervezet vezetősége is ad feladatokat. A tagjelöltek nevelésében komoly szerepe van a termelési feladatok teljesítéséért vívott harcnak. Például az építő és szerelő részlegek alapszervezeteinek tagjelöltjei résztvesznek az építőanyagok takarékos felhasználásáért vívott harcban, az öntőműhelybeliek pedig a párttagokkal vállvetve az öntvények minőségének megjavításáért küzdenek. A tagjelöltek kiveszik részüket a kombinát üzemeiben és a munkásszállásokon folyó népnevelőmunkából is. Ezért a népnevelőcsoportokat úgy állítják össze, hogy a tagjelöltek tapasztalt párttagnépnevelőkkel működhessenek együtt. A párttagok ezekben a népnevelőcsoportokban először megmagyarázzák a tagjelölteknek a népnevelőmunka módszereit, majd közvetlenül a népnevelőmunka során megismertetik őket a politikai agitáció gyakorlatával. Például így nevelik a tagjelölteket két kerületi munkásszállás népnevelőcsoportjában. A Lengyel Ifjúsági Szövetség sorából fölvett tagjelöltek zöme továbbra is az ifjúság körében dolgozik. Mi tagadás, a tagjelöltek mindennapos nevelésében még komoly fogyatékosságaink vannak. Egyes műhely-alapszervezetek alig törődnek a tagjelöltek nevelésével, s csak esetenként foglalkoznak a tagjelöltekkel. A kombinát pártbizottsága, valamint a műhely-alapszervezetek vezetőségei ritkán tárgyalják meg üléseiken a tagjelöltek politikai nevelésének kérdéseit. Lucjan KOZLOWSKI a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizottságának Nowa Huta kombinátbeli pártszervezője A MAGYAR VASUTAS-PÁRTSZERVEZETEK ÉLENJÁRÓ SZEREPE A magyar vasutak teherforgalma ma kétszer, személyforgalma háromszorakkora, mint a felszabadulás előtt volt. A vasutas-pártszervezetek egyik legfontosabb feladata, hogy mozgósítsák a vasutasokat a mozdonypark jobb kihasználására és a vonatok forgalmának zökkenőmentes lebonyolítására. A magyar kommunisták becsületesen betöltik élenjáró szerepüket, példát mutatnak a magyar vasutak valamennyi dolgozójának. Miskolcon a pártbizottság kezdeményezésére olyan mozdonyfordulót szerveztek, hogy növelhették a mozdonyok napi futásteljesítményét. Ez megjavította Diósgyőr és Ózd nehézipari üzemeinek ellátását. A magyar vasutasok becsületbeli ügye, hogy segítsék a széncsatát. A vasutas-pártszervezetek mozgósítják a vasutas dolgozókat a szén elszállítására. Várpalotán májusban a kommunisták kezdeményezésére megindult a „Több kocsit a bányáknak !“-mozgalom. Azóta jelentősen javult a várpalotai szénbányák kocsiellátása. Rákosrendezőn, az ország egyik legnagyobb rendezőpályaudvarán, a helyi pártszervezet ösztönzésére a dolgozók jobban megszervezték a gurítódomb munkáját, s most csaknem kétszer annyi kocsit rendeznek, mint ezelőtt. A rákosrendezői gurítódomb példája nyomán országos méretű versengés indult meg a gurítódombok dolgozói közt. A kommunista vasutasok jó példát mutatnak: éjjel-nappal, esőben, hőségben egyformán ellátják felelős szolgálatukat. Az oroszlányi szénbánya környékén nemrégen vihar rongálta meg a pályatestet. Odavezényeltek egy brigádot, élén a csapat párttitkárával. A kommunisták elhatározták, hogy addig nem mennek haza, míg ki nem javították a pályát. Példájukat követték a pártonkívüliek is; a szénnel megrakott vonatok hamarosan újra zavartalanul közlekedtek a vonalon. A szovjet vasutas-pártszervezetek tapasztalatai alapján ma már a legtöbb fűtőház és állomás pártszervezete a vonatok menetrendje szerint szervezte meg a pártmunkát. Egy-egy vonatkísérő csoportban népnevelők is dolgoznak; ezek nemcsak munkatársaik közt, hanem az utasok közt is végeznek felvilágosító munkát. Az agitáció e formájának hatékonysága különösen az országgyűlési választások idején tűnt ki. A Magyar Dolgozók Pártjának központi vezetősége 1952 szeptember 29-én határozatot hozott a vasutas-pártszervezetek munkájáról. A határozat konkrét feladatokat tűzött ki a vasutas-pártszervezetek elé a politikai nevelőmunka, a bírálat és az önbírálat fokozása, a termelés jobb pártellenőrzése, a bürokratizmus elleni harc, a munkafegyelem erősítése területén. A vasutas-pártszervezetek már értek el bizonyos eredményeket a határozat végrehajtásában. Ennek ellenére sokhelyütt még gyakran adminisztratív módszerekkel helyettesítik a politikai munkát, még nem kielégítő az önbírálat és az alulról jövő bírálat. A magyar kommunista vasutasok harcolnak e komoly fogyatékosságok mielőbbi megszüntetéséért. FELCSUTI László a Vasút Politikai Főosztály agitációs és propaganda-osztályának vezetője