Tartós békéért, népi demokráciáért! 1954. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-03 / 1. szám

3 A békeszerető népeknek a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvése az atomfegyver eltiltásának, az idegen területeken létesített katonai támaszpon­tok megszüntetésének, a koreai kérdés végleges és békés rendezésének és a né­met békeszerződés előkészítésének­­kö­vetelésében fejeződik ki. Németország békeszerető erői üdvözlik a szovjet kor­mánynak azt a javaslatát, hogy a nem­zetközi feszültség enyhítése végett üljön össze az öt nagyhatalom értekezlete. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország elfogadta a külügyminisz­terek berlini tanácskozásának össze­hívására tett szovjet kormányjavaslatot, amelyet a szovjet kormány 1953 novem­ber 26-i jegyzéke tartalmazott. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya, an­nak tudatában, hogy az európai béke fenntartása megköveteli a német béke­­szerződés megkötését, valamint a német egységnek békés és demokratikus alapon történő helyreállítását, kifejezte azt a kí­vánságát, hogy a négy hatalom berlini ér­tekezlete a Német Demokratikus Köztár­saság és Nyugat-Németország képviselői­nek részvételével vitassa meg ezeket a kérdéseket. Miközben a béke erői világszerte min­dent megtesznek a nemzetközi feszültség enyhülésének kivívásáért, a német mo­nopoltőke és militarizmus nyugatnémet­országi agresszív erői az „európai védel­mi közösség” megalakításának követelé­sével még inkább kiélezik imperialista po­litikájukat. A helyzet teljes elfajulását mutatja, hogy Adenauer Párizsban hit­leri gauleiter stílusában ágál. Az úgynevezett „európai védelmi kö­zösségnek“ semmi­­köze sincs az európai népek együttműködéséhez,ert nem egyéb, art mi a nyugatnémet nagy monopóliumok“ ás a­ nyligetnémet militaristák nyugat- európai uralmának“ az Egyesült Államok“ vezetésével való megteremtése..Az ameri­kai és a német imperializmus agresszív céljaiért Franciaországnak, Belgiumnak, Hollandiának és más országoknak el kell veszteniük nemzeti szuverenitásukat, s elsősorban a szuverén francia államnak kell eltűnnie a föld színéről. Akárcsak Hitler, aki az „európai új rend“ jelszavával először Franciaországra, Belgiumra, Hollandiára é­s Angliára súj­tott le, az ,,európai védelmi közösség“­­leple alatt Adenauer kormánya is ezek­ben az országokban kezdi erősíteni a politz­tikai, gazdasági és katonai befolyását. Az amerikai vezetés alatt működő Gehlen­­féle kémszervezet ügyének bírósági tár­gyalásán az egyik vádlott elmondta, hogy a nyugatnémet fővezérkarnak ez a kém­szervezete Franciaországban már most aknamunkát végez a francia nép és a francia kormány ellen. A német milita­rizmus majdani gauleitereinek nem kell fekete uniformis funkciójuk betöltéséhez, mint Hitler idejében, hiszen ők az „euró­pai védelmi közösség“ meghatalmazott­jaiként működhetnek. A német imperializmus célja, hogy Franciaország, Belgium, Hollandia, Olasz­ország, Dánia és Norvégia gazdasági és katonai erőit, az amerikai világhódító ter­vek szolgálatába állítsa. Nyugat-Német­ország politikai vezetői azonban már most nyíltan hangoztatják messzire számító keleti terveiket: a Német Demokratikus Köztársaság „fölszabadítását“, vagyis az ellene indított háborút, a lengyelországi és a csehszlovákiai „új rendet", majd „a bol­­sevizmus elleni kereszteshadjárat“ foly­tatását. A bonni kormány átvette Hitler hó­dító terveit. Seebohm közlekedésügyi mi­niszter 1953 augusztus 10-én kijelentette: „A német Kelet nemcsak az Elbáig és az Oderáig terjed ki, hanem Csehországra és mindazokra a területekre is, amelyeken bármikor is németek éltek”. Ehlers, a szö­vetségi gyűlés elnöke Észak-Olaszország egyes vidékeire tart igényt, s követeli. A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének moszkvai fogadá­sán G. M. Malenkov elvtárs hangsúlyozta, hogy Németországnak a XX. század első felében megtett fejlődéséből az a legfon­tosabb tanulság következik, hogy a mili­tarizmus, az agresszió és a háború útja Németország nemzeti öngyilkosságának útja. A német népnek komolyan el kell gondolkoznia ezen a figyelmeztetésen. Az európai béke megóvása legelső fel­adatunkká teszi, hogy megakadályozzuk az úgynevezett „európai védelmi közös­ség“ megteremtését és a bonni meg a pá­rizsi szerződés megvalósítását. Mivel az Ssign­evezett „európai védelmi közösség” ” arra irányul, hogy a“ front vonalán Nyugat- Európán húzódjék keresztül, végleg kettét szakítaná Németországot, s az agresszió támaszpontjává tenné Nyugat-Németor­­szágot. A német munkásosztály és minden békeszerető erő leginkább azzal járulhat hozzá a berlini tanácskozás előkészítésé­hez, hogy harcol minden revans-propa­­ganda ellen, mozgósítja a lakosságot az „európai védelmi közösségiről szóló szer­ződés ellen, megakadályozza a militarista és fasiszta irodalom terjesztését, harcol a nyugatnémetországi és nyugatberlini fa­siszta háborús szervezetek ellen. A német népnek érdeke, hogy a külügy­miniszterek berlini tanácskozása a béke és a demokrácia légkörében folyjék le. Mivel a német békeszerződés megkötése annyira fontos a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából, a németek leg­első kötelessége, hogy megszervezzék a Német Demokratikus Köztársaság és Nyu­gat-Németország képviselőinek közös ta­nácskozását. Az európai béke biztosításá­nak egyetlen útja, hogy megakadályozzuk az „európai védelmi közösség" megterem­tését, érvénytelenítjük a bonni és a pá­rizsi szerződést, s kivívjuk a német béke­­szerződés megkötését. A német egység helyreállítása természe­tesen igen sokban függ attól, hogy ma­gu­k a­ németek még tudnak a­­X£ ideiglenes össznémet kormány megalakí­tásában, s a szabad, össznémet nemzet­­gyűlési választások megtartásához szük­séges feltételeknek megteremtésében az egységes, demokratikus, békeszerető és független Németország megalakítása vé­gett. Ez a Németország nem kötheti sor­sát sem az „európai védelmi közösség“­­hez, sem a bonni és a párizsi leigázó szerződésekhez, amelyek Nyugat-Német­­országot a 2003. évig az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország megszál­lása alá rendelik. A demokratikus Német­országnak legyen meg a lehetősége, hogy a német nép nemzeti érdekeivel meg­egyező önálló külpolitikát folytasson, s békés és baráti kapcsotokat létesítsen szomszédaival. A bonni kormány fél a demokratikus fejlődésnek ettől az útj­ától, s mindent el­követ, hogy meghiú­sítsa a négy hatalom berlini tanácskozását. A Német Demokra- ★ tikus Köztársaság kormánya Német­ország Szocialista Egységpártjának kez­deményezésére 1953 november 25-i kor­mánynyilatkozatában megegyezés létesí­tése céljából ismét tárgyalásokat java­solt. A nyilatkozat megállapította: „Aki békét akar, annak tárgyalnia kell. Aki nem akar tárgyalni, az háborút akar”. A javaslat foglalkozik az ideiglenes össz­német kormány legsürgősebb feladatai­val és a Nyugat-Németországban és a Német Demokratikus Köztársaságban élő németek közeledésének azonnali megvaló­sítására kínálkozó lehetőségekkel. Az össznémet kormánynak nagy felada­tai lesznek. A békeszerződés előkészítése idején és a nemzetközi szervezetekben az össznémet kormány képviselhetné és kel­lene is, hogy képviselje Németországot. Ennek a kormánynak kellene megaka­­dályoznia, hogy Németország részt vegyen bármiféle háborús koalícióban. Ez a kor­mány döntené el a német állampolgár­sággal, az egységes valuta visszaállítá­sával kapcsolatos kérdéseket, biztosítaná a demokratikus pártok és szervezetek akadálytalan tevékenységét Németország egész területén, s egyszersmind arról is gondoskodnék, hogy német földön ne legyenek többé fasiszta és militarista szervezetek. A közlekedés, a posta és a kvíró kérdései, Kelet- és Nyugat-Német­­rszág kulturális kapcsolatainak kiter­jesztése — mindez az ideiglenes össz­német kormány hatáskörébe tartozna. De e kormány legfőbb feladata volna az ál­talános, szabad, demokratikus, titkos vá­lasztások előkészítése és megtartása egész Németországban. Már az a tény is, ha békés úton ilyen össznémet ideiglenes kormány alakulna a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország képviselőiből, elvi­­tathatatlanul jelentősen enyhítené a nem­zetközi feszültséget, arról nem is szólva, hogy milyen pozitív hatással lenne az említett problémák megoldása az euró­pai béke légkörének megteremtésére. Minden erőnket meg kell azonban feszí­tenünk, hogy kivívjuk Nyugat-Német­ország és a Német Demokratikus Köztár­saság képviselőinek rendszeres tanácsko­zását, s kölcsönös megértését mindazok­ban a kérdésekben, amelyeknek a meg­oldása szükséges az össznémet kormány megalakításához. Olyan gyakorlati intézkedések végre­hajtását javasoljuk, amelyek a két or­szág közt a kereskedelem megkönnyíté­sét és kiterjesztését szolgálják. Ehhez elsősorban meg kell szüntetni az ameri­kai megszálló hatóságoknak több áru­cikkre vonatkozó behozatali és kiviteli tilalmát, valamint a nyugati megszálló hatóságoknak a német belkereskedelembe való honédik­onácn­t A Német Demokratikus Köztársaság kormánya Nyugat-Németország érdeké­ben javasolta a három nyugati megszálló hatalomnak, hogy a Szovjetunió példája nyomán engedjék el a jóvátételi kötele­zettségeket és a háborús adósságokat, s szállítsák le a megszállási költségeket a nyugatnémet költségvetés öt százalékára. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya kijelentette, hogy hajlandó megegyezni Nyugat-Németország kép­viselőivel a rendőrség létszámának, fegyverzetének, elhelyezésének és fel­adatainak kérdésében. A revansista propaganda és a milita­rizmus mérge ellen való harc céljából a Német Demokratikus Köztársaság kor­mánya megegyezést javasolt a huma­nista irodalom szabad terjesztésére és a militarista irodalom elleni küzdelemre vonatkozóan. Hogy pontosan meg lehes­sen állapítani, milyen folyóiratokat, könyveket, filmeket, színdarabokat stb. kell a bűnös háborús művek kategó­riájába sorolni, az NDK kormánya össz­német bizottság megalakítását javasolja a legkiválóbb humanista fölfogású írók­ból, kiadókból, művészekből és tudósok­ból. A bizottság felhatalmazást kapna e kérdések eldöntésére. A Német Demokratikus Köztársaság munkásosztálya jól tudja, hogy a nemzeti újraegyesítés nem valósítható meg egy­­csapásra, s hogy ez csak az NDK-ban és Nyugat-Németországban élő békeszerető és hazafias erők közös erőfeszítésének eredménye lehet. ★ Az európai béke megóvásáért és a német nemzeti egységnek demokratikus alapon történő helyreállításáért folyó harcban legfőbb feladatunk a Német Demokratikus Köztársaság politikai és gazdasági erősítése. Nagy szerepe volt és van ebben a Szovjetunió részéről megnyilvánuló önzetlen támogatásnak. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nagy mértékben segítette a Német Demokratikus Köztársaságot azzal, hogy támogatta a német nép nemzeti kö­veteléseit és a békeszerződés megkötésére vonatkozó követelését, valamint gazda­ságilag is támogatta a Német Demokra­tikus Köztársaságot a Németország ket­­tészakítása következtében támadt spe­ciális nehézségek leküzdésében. A jóvá­tételi kötelezettségek elengedése, a szov­jet csapatoknak az NDK területén való tartózkodásával kapcsolatos költségek csökkentése és 33 nagyüzem átadása a Német Demokratikus Köztársaságnak —■ nagy segítség az NDK gazdasági és po­litikai megszilárdításához. A köztársa­ság lakossága ezeket az intézkedéseket őszinte hálával fogadta. Az új irányvonal, amely már eddig is sokat javított az NDK munkásosztályá­nak és minden dolgozójának életkörül­ményein, a Német Demokratikus Köz­társaság politikai helyzetének megszi­lárdulására vezetett. A Német Demokratikus Köztársaság erősödése Nyugat-Németország munkás­­osztályába és minden nyugatnémet haza­fiba új erőt önt az amerikanizmus és a nyugatnémet militarizmus ellen vívott, nagy áldozatokat követelő nehéz harcban. A Német Demokratikus Köztársaság erő­södése egyben a nyugatnémet militaris­táknak is megmutatja, hogy bűnös ter­veik kudarcra vannak ítélve. A Német Demokratikus Köztársaság a június 17-i fasiszta puccs ellenére tel­jesítette termelési terveit, sőt a közszük­ségleti cikkek termelésében jelentősen túl is teljesítette a tervfeladatokat. Az álló kiskereskedelmi árak leszállítása, a mu­kások adóinak csökkentése, a munkai tételeknek és a munkások anyagi be­tétének további javításáról, valamit s­­­r, t- 'rchrenst­olt jogainak kiterjesztése intézkedő rendelet, továbbá a közszí­ségleti cikkek termelésének növelési irányuló kormányintézkedések folytán NDK politikai helyzete méginkább me­g­szilárdult. A kártevő bandák és az egy ellenséges elemek tevékenysége ellen új védekezés céljából a munkások mag létesítettek megfelelő harci szervezetek Az NDK munkásosztálya, dolgozó­i rasztsága és összes dolgozói többségén szilárd meggyőződése, hogy a Ném ország újjáépítésében mutatott példát is kedvezően hat Nyugat-Németországra. Német Demokratikus Köztársaság él jár abban a nagy nemzeti harcban, am­lyet a német nép az egységes, békeszerű demokratikus és független Németorsá­gért vív, hogy a tankönyvek­ben és a térképeken j—­ » f­ eflsék»““ Wal,er(vibrhht / ‘ A német imperia- Németország SzocialistSTEgySégpfk­tua­­­listák az 1953 szép­ központi bizottságának s­zembeni nyugatnémet első titkára­­ választások idején ar­ra használták fel a la­­kosság jelentős részé­nek elégedetlenkedését, hogy népszerűsít­sék a tömegek közt a reváns­ követelése­­ket, mégpedig ugyanolyan módszerekkel, mint annak idején Hitler pártja. A szov­jetunióbeli német hadifoglyok kérdésével kapcsolatos rágalmak és a szovjetunióbeli állítólagos „titkos táborok“ miatti rága­­lomhadjárat, az áttelepítettek nyomorú­ságos helyzetéről terjesztett rágalmazó koholmányok, (amelyeket a bonni kor­mány tudatosan támogat) mind a re­­vanshangulat szítását szolgálják. A / AZ EURÓPAI BÉKÉÉRT, AZ EGYSÉGES, DEMOKRATIKUS NÉMETORSZÁGÉRT Tartós bék­éért, népi demokráciáért ! ­ A román nép egységének és egybeforrottságának ragyogó megnyilvánulása December 30-án népünk óriási lelkese­déssel ünnepelte meg a Román Népköz­­társaság kikiáltásának hatodik évforduló­jét, azét a napét, amikor megszűnt a ki­rályság, fejlődésünk utolsó nagy akadá­­ya a demokrácia és a haladás útján. A Román Népköztársaság megalakulása ordulópont volt hazánk történetében. A­épköztársaság az az államforma, amely ülr­esen megfelel a néptömegek érdekes­ek, s a dolgozók hatalmas fegyvere a­ebb életért és a még boldogabb jövőért iditott harcban. Rövid történelmi időszak, hat év alatt, izénk teljesen megváltozott. Tökéletesen egváltozott a nép is, amelynek alkotó­iói fölszabadultak, s teljesen a béke, k­ultúra és a haladás szolgálatába álltak, román nép nagy erejéről, egységéről és­szeforrottságáról tettek ismét tanúságot köztársaságunkban nemrég lefolyt helyi nácsválasztások. Az 1953 december 20-án megtartott népi nácsválasztások eredményeinek össze­­■zésekor nemcsak a politikus elégedett­sgét érzem, hanem az állampolgár büsz­­eségét is. Büszke vagyok a dolgozók szafiságára és dolgozó népünk politikai ö­ltudatának magas színvonalára. A választások ünnepélyes keretek közt flytak le. Köztársaságunk állampolgárai indkívül lelkesen vettek részt a­ szava­dban. Már jóval napfölkelte előtt ün­­eplőruhába öltözött férfiak, nők, ifjak, ínyok, öregek zeneszóval és dalolva vo­­ultak fel a választási helyiségekhez. Sok fluban találkozhattunk szekerekkel, melyeken idős emberek gyermekeik, sőt savazójoggal még nem rendelkező uno­­áik kíséretében vidáman hajtottak a sza­­nzóhelyiség elé. Bacauban az első szav­­­ók közt volt Eremia Crangan százhárom sztendős öregember. A román nép belső és külső ellenségei­­ legaljasabb eszközökkel próbálták meg­­akadályozni az állampolgárok részvételét a választáson. Erőfeszítéseik azonban hiábavalóknak bizonyultak. Ezt elsősor­ban maguk a választási eredmények bi­zonyítják. A tartományi népi tanácsok megvá­­ldozlásában 9 418 087-en vettek részt, a bukaresti népi tanács­­megválasztásában pedig 834 426-an, vagyis összesen részt a választáso­­kon. Érdekes megjegyeznünk, hogy az 1953. évi népi tanács­választásokon körül­belül három és fél­szer annyian vet­tek részt, mint ahá­­nyan az 1937. évi ál­talános választások­ban. Ús Ez ékesen kifejezte ★ népünk összeforrott­­ságát, s azt a szilárd elhatározását, hogy fáradhatatlanul dolgozik népi demokra­tikus államának megszilárdításán, s a béke megóvása és megvédése jegyében újabb sikereket ér el a boldog élet föl­építésének útján. A választások napjaiban még inkább megszilárdult hazánk munkásosztályá­nak és dolgozó parasztságának legyőz­hetetlen szövetsége. Igen érdekesek a dolgozó parasztságnak a választásokon való részvételéről szóló adatok. A dol­gozó parasztság a burzsoá­­áldemokrácia idején sötétségben és tudatlanságban sínylődött. A falusi népi tanácsok mos­tani­ megválasztásában~7 072 832 paraszt vett részt ,az országban nyilvántartott parasztok 95.58 százalékai, s ezek­ közül 7 037 709, vagyis 95.12 százalék a népi demokratikus arcvonal jelel­teire szava­zott. A megválasztott küldöttek több mint 13 százaléka a nemzeti kisebbségeket képviseli. Ez újból megerősíti a román nép testvéri együttműködését a haza föl­­virágzásáért vele vállvetve harcoló nem­zeti kisebbségekkel. A népi demokratikus rendszer igazi demokratizmusát és a román nép nagy­fokú politikai öntudatát igazolja az is, hogy a küldöttek negyedrésze nő: mun­kás- vagy parasztnő, háziasszony, tudós, tanítónő, színésznő, aki az egész nép har­cában és munkájában való tevékeny részvételével szerezte meg a választók bizalmát. Összesen 135 220 küldöttet választottak meg, valamennyiük a népből származik, s elszakíthatatlan szálakkal kapcsolódik a néptömegekhez. Gyári munkások, bá­nyászok, kollektív gazdaságokba tömörült és egyénileg gazdálkodó parasztok, a kul­túra, a tudomány és a művészet ország­szerte ismert képviselői kerültek a kül­döttek közé. Tehát az­ újonnan megvá­lasztott népi tanácsok az összes építő-, alkotómunkával fog­lalkozó dolgozókat képviselik. str. M­eiiu [Gr­­uia [ a Román Népköztársaság­­ nagy nemzetgyűlése elnökségének elnöke A népi tanácsvá­lasztás nem elszige­telt politikai esemény. ★ Népünk élt nagyszerű demokratikus szabad­ságjogaival és kivívott jogaival, s a vá­lasztások előkészületei alatt ismét bebi­zonyította, hogy igazi ura sorsának és or­szágának. Ezek a napok különösen bővel­kedtek a dolgozók alkotószellemű javas­lataiban, kitűnő ipari és mezőgazdasági teljesítményekben. A választások napjaiban tapasztalt lel­kes termelő munka elválaszthatatlanul összekapcsolódott a dolgozók millióinak nagyfokú politikai aktivitásával. Körül­belül kétmillió ember vett részt a válasz­tások közvetlen előkészítésében és lefoly­tatásában. A választási bizottságoknak, a népi demokratikus arcvonal tanácsainak tagjai, a küldöttjelöltek és az agitátorok százezrei napról napra nagyszabású po­litikai munkát végeztek. A választók tö­megeinek teljes lehetőségük volt, hogy képviselőik segítségével ellenőrizzék a vá­lasztás törvényszerű lefolytatását. A jelenlegi választások idején több mint hat és félmillió állampolgár találko­zott jelöltjeivel (a topb mint 135 000 jelölt közül a választók 1600-at visszautasítot­­tak, s olyan emberekkel helyettesítettek, akiket a választók többsége alkalmasabb­nak ítélt a jelöltségre­. A választók a je­löltekkel való találkozókon élénken meg­vitatták a városi és a falusi dolgozókat foglalkoztató legkülönfélébb kérdéseket. A galas'„***” gyalogokon több mint 445 090 , legkülönfélébb foglalkozású dolgozó szó­lalt föl. Minél egyszerűbben beszéltek a fölszólalók, annál meggyőzőbb volt bírá­latuk a népi tanácsok munkájáról. Érté­kes javaslatokat tettek, amelyeknek meg­valósítása elősegíti a hibák kiküszöbölé­sét, s biztosítja a helyi hatalmi szervek még jobb munkáját. Ezeket a találkozó­kat a népi­ demokratikus rendszer iránti szeretet szelleme hatotta át. A küldöttek megannyi találkozása a választókkal igazi iskola volt nemcsak a küldöttek, hanem az ország vezetői szá­★ mára is, akik ezekben a napokban sok­a tanultak a tömegektől, s az államf­ő vezetése szempontjából nagyfontosságú alkotó kezdeményezésükkel gazdagodta­k). A választás bebizonyította a népi h­­alom roppant életerejét, a nép elszó akaratát, hogy legyőz minden akadály­­ amellyel az új élet felé vezető úton t­lálkozik. Ez följogosít bennünket, ha­ bátran és szilárdan haladjunk továb azt a meggyőződést plántálja belénk, hat sikeresen meg tudjuk oldani a bonyolt feladatokat. Az emberek millióit maguk köré töm­öítő népi tanácsok rendszere hatalm tömegszervezet, amelyre egész munkán­ban támaszkodnunk kell. A Román Mun­­káspárt és a Román Népköztársaság M­iisztertanácsa mostanában sok, igen fon­tos határozatot tett közzé a dolgozók éle színvonala jelentős emelésének biztosítá­sára. E határozatok megvalósításának ke a népi tanácsok legfőbb gondjává válni. Ha a népi tanácsok az aktívára támasz­kodnak, a dolgozók bírálatát és javasla­tait pedig megszívlelik, nagyszabású­­ eredményes munkát végezhetnek a nő fogyasztási cikkeinek a helyi ipar, a kis­ipari szövetkezetek és a kisiparosok ter­melésének fejlesztése útján való fokozot­tabb biztosítása végett. A Román Népköztársaság Miniszter­tanácsának határozata az egyéni paraszt­gazdaságok és kollektív gazdaságok ked­vezményeiről és adójuk csökkentéséről, begyűjtési rendszer megjavításáról, a szerződéses termeltetés, a jószágvásárló és az állatitermék-felvásárlás rendsze­rének megjavításáról és fejlesztéséről, a állattenyésztés ösztönzésére szolgáló in­tézkedések stb. nagy távlatokat nyitna meg a mezőgazdaság fejlődése előtt,­­ konkrét helyi viszonyokhoz alkalmazkod­ó közreműködés az említett intézkedések­, megvalósításában — a nép által megvá­lasztott minden egyes küldött megtisztelt feladata. A munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság megbonthatatlan szövetsége alapján megszervezett népi tanácsoknak mindez lehetőségük megvan, hogy a legjobbal megoldják az összes rájuk váró feladato­kat. Hazánk politikai és gazdasági ere­jének lankadatlan gyarapításával is hoz­zájárulunk a békeszerető népek óriási frontjának további erősítéséhez. 1954 Január 3 * 1 (2695 A kommunista és munkáspártok híres (sztárnta műveinek KIADÁSA ($AZn.fxBAN lat portugál nyelven kiadta Sztálin mű­veinek 2. és 3. kötetét. l?^NlS5^KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK III. KONGRESSZUSA December 27-én Madura munkáskerül meg azokról az indiai kommunistákró létében, Arapalajámában megkezdődött akik életüket áldozták a munkásosztál India Kommunista Pártjának III. kon- és a parasztság érdekeiért, az indiai di­gresszusa. A párt hatvanezer tagját mint­­mokratikus mozgalom érdekeiért vívó­ egy négyszáz választott kongresszusi kül­­harcban. A kongresszusi küldöttek vé­zött képviseli, közlő táviratokat küldtek a börtönbe Közvetlenül a kongresszus megnyitása sínylődő elvtársaknak, előtt India Kommunista Pártjának köz- A kongresszus első napján a küldöttekz ponti bizottsága Madurában Adzsoj Ghos- ügyrendi kérdésekkel és a napirend javá­­nak, a párt főtitkárának elnökletével hagyásával foglalkoztak. Mint az India ülést tartott. Az ülésen a többi közt­­e- Kommunista Pártjának III. kongresszusán len volt Ramamurti, Dange, Gopalan és kibocsátott közlemény hírül adja: Szundaraja is. A kongresszus az elnökség előterjesz. Már jóval a kongresszus megnyitása rése alapján három határozatot fogadó előtt a város dolgozóinak ezrei gyülekez­­et­­tek a színház épülete körül. Az India Az első határozatban a kongresszus minden, részéről érkező kongresszusi kül- I. V. Sztálin emléke előtt tisztelgett, a tetteket a dolgozók viharos éljenzéssel és másodikban azoknak a mártíroknak India Kommunista Pártjának éltetésével emléke előtt, akik életüket áldozták a fogadták. indiai munkásosztály ügyiért és a demo A kongresszus megnyitása India Kom­­kratikus mozgalomért, a harmadik Katu­­munista Pártja zászlajának felvonásával rozat pedig a börtönben sínylődő elvtár­­kezdődött. A zászlót Muzaffar Ahmed, az sokat üdvözli.­­ egyik legöregebb indiai kommunista A kongresszuson fölolvasták a külföld, vonta fel. A kongresszus öttagú elnökség kommunista pártok üdvözleteit, a több­­et választott­ közt a Szovjetunió Kommunista Párt.­­ A kongresszuson vendégként jelen volt­­ak, a népi Kína Kommunista Pártján, a testvéri kommunista pártok képviselő- valamint Franciaország, Olaszország e tében Harry Pollitt, Nagy-Britannia Kom- Japán Kommunista Pártjának üdvözleto­munista Pártjának főtitkára és Ceylon Nagy-Britannia Kommunista Pártján, Kommunista Pártjának két képviselője. üdvözletét Harry Pollitt személyesen­­ A kongresszus felállással emlékezett mácsolta­ NÉMETORSZÁG KOMMUNISTA PÁRTJA MEGALAPÍTÁSÁNAK 35. ÉVFORDULÓJA Németország Kommunista Pártja de­cember 30-án ünnepelte megalapításának 35. évfordulóját. Németország Kommu­nista Pártjának központi vezetősége e ne­vezetes évforduló alkalmával Nyugat-Né­­­­metországban sok gyűlést és ünnepi ülést szervezett. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói széles körben megünnepelték a dicsőséges évfordulót. Németország Szo­cialista Egységpártjának központi bizott­sága és a párt berlini szervezetének ve­zetősége az NKP 35. évfordulója alkalmá­val ünnepi ülést tartott. Az NKP 35. év­fordulójáról Hermann Matern, az NSZEP központi bizottsága politikai irodájának tagja mondott ünnepi beszédet. Az év­forduló tiszteletére a Német Demokra­tikus Köztársaság minden nagyobb váro­sában és helységében gyűlések és ünnepi ülések voltak. A Neues Deutschland, Németország? Szocialista Egységpártja központi bizott­ (spikJANA KOMMUNISTA ) A sanghaji pártszervezetek négy év alatt több mint 30 009 új tagot vettek föl. Az új párttagok 63 százaléka ipari mun­kás és­ alkalmazott, így a város üzemi alapszervezeteinek száma jelentősen meg­növekedett.­­Ugyancsak nagyobb lett a városi pártszervezetben a munkás-párt­tagok arányszáma is. Egy ideje a város pártszervezetei észrevehetően növekednek. A múlt év harmadik negyedében 2578 új tagot vet­tek föl soraikba. A harmadik negyedben fölvett párttagok 76.27 százaléka mun­kás, 16.02 százaléka alkalmazott, 2.4 szá­zaléka kereskedelmi dolgozó, s 4.71 száza­­égüz é. AZ ALBÁN MUNKAPÁRT KDr December 24—25-én az Albán Munka­párt központi bizottsága ülést tartott. Az ülésen Enver Hodzsa elvtárs, az Albán Munkapárt központi bizottságának főtit­kára mondott beszámolót a dolgozó töm­e­gek életszínvonalának további emelésé szolgáló intézkedésekről. A beszámoló vita követte. Enver Hodzsa elvtárs hangsúlyozta hogy az Albán Munkapárt gazdasági poli­tikájának legfőbb törvénye és célja a munkások, a parasztok és­ az értelmiség .A gdanski hajógyár (43­8) 32­8M a terv­­ 1953 elején, az előző évi sikerek elle °£re is, nehéz volt a helyzet a gdanski hajógyárban. A januári és a február­­tervet a gyár nem teljesítette. Ezért pártszervezet elhatározta, hogy a termi­lést akadályozó nehézségek leküzdé végett műszaki kérdésekkel foglalko­zári értekezletet hív össze. Az értekező nagy esemény volt a hajógyárban. Ha­tározatai összefoglalták a gdanski hajó­építők gazdag gyártási és munkaszerve­zési tapasztalatait. Az értekezlet hat­sára a hajógyár minden üzemében je­lentékenyen megjavult a munka,­­ egész kollektíva harcra kelt a belső tr­talékok kiaknázásáért, a gyártási cl­lusok megrövidítéséért, a gyár feladatá­nak teljesítéséért. A párttagok többsége­­ konkrét pár­munkát kapott. A leginkább elmarad. részlegekre új népnevelőket osztottunk . A szakszervezeti tagságot és az ifjúsá­got mozgósítottuk a munkaverseny és a nyitómozgalom kifejlesztésére, az­­ munkamódszerek elsajátítására. A politikai munkában a tömegagitáció legváltozatosabb formáit alkalmaztuk, rádióközpont külön adásol,az iktatón­­ műsorába, röplapokat, újságokat, plaká­tokat és karikatúrákat adtunk ki, di­csőségtáblákat állítottunk föl, népszerű­sítettük az élenjáró munkások, mérnö­kök és technikusok eredményeit. Mun­kásokból és mérnökökből új észszerű­sítő brigádokat ad­í­tottunk. Az egy­ ilyen­­ésszerűsítő brigád Szlapka pár vezetőségi tag és Kowalewski mérne vezetésével olyan módszert dolgozott a csővezetékek gyártására, hogy ezzel hajóépítés időt,­ tárná­jó két hónap megrövidült. A munkásod és a műszaki dolgot helyesen értelmezték a műszaki kér­dekkel foglalkozó pártértekezlet fele­dait és céljait. Az értekezlet óta­­ megélénkült a munkaverseny. Do­­zóink azóta szélesebb körben alkaln­­ák a szovjet újítók élenjáró más módszerétt. A Wsrzynski-, Zsmc-­ és Pawlowski-brigád Zsandarov szerrel dolgoznak, s normáikat­­ nem ?’9 százalékra teljesítik. 3 rvn AI* '-.-ííAttyrirl «■« i t ságának lapja közölte az NSZEP közpon­t bizottságának propagandaosztálya, NSZEP központi bizottsága mellett mű­ködő Marx—Engels—Lenin—Sztálin I’’. ■ tézet és a „Marx Károly” pártfőiskola á­tal szerkesztett téziseket „Németors­ Kommunista Pártjának 35. évfordulóvá (1918—1953)”. A tézisek hangsúlyozzák Németorsz. Kommunista Pártjának történelmi szer­e­pét az imperializmus és a háború elle­n vívott harcban, s hogy a kommunista pá­r 1919 óta mind a mai napig mily fáradh­a­tatlanul küzd a német nép nemzeti szociális felszabadításáért. A tézisek foglalkoznak Németorsz­ág Kommunista Pártjának a fasizmus és a háború ellen kibontakozott harcban­­ töltött szerepével, valamint az NSZK nek és az NKP-nek az egységes, der­kratikus és békeszerítő Németország I indított közös harcával . ÍRTJÁNAK NÖVEKEDÉSE léka egyéb kategóriájú dolgozó. A szébe­­forgó időszak folyamán 217 aj, t­öléé,ji­n'!, alapszervezet alakult. A pártszerve­zők a legutóbbi időben nagy figyelt fordítottak arra, hogy ipari munkások­­főleg régi munkásokat és szakmunkát­kat vonjanak be a párt soraiba. Az ország más nagy ipari központ­ban is gyarapodnak Kína Kommun. • Pártjának sorai. A számbeli növekedés szemléltet'-«'' mutatja, hogy t) munkásosztály töm­e, jnek szemében növekszik Kína Kom­u­­­nista Pártjának tekintélye. PO­NTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉST . , színvolt­sának emelése, szociális ■ vális, körülményeinek megjavító­­nti bizottság-intézkedéseket is a mezőgazdaság gyors füllel: a város és a falu árucseréje rá fejlesztésére, a dolgozók s az ipar nyersanyagellátást isára­lodzsa a pártmunka hián. is foglalkozott beszámolójét':«)i. tolja, hogy a pártnak erősí­t tömegmunkáját. EZETÉNEK HARCA RT Bugajewski, a 19 éves gi tag brigádja 540 szó siti normáját Bugajet, valóságos mestere sza r. .j­ezet jelentékenyen m­aság közt végzett mi:­gbí tette a Lengyel Ifj­ú: m­i szervezetének tek a politikai tömegírás hozzájárult a fiat- i­lnak növekedő? Jez, n­ehe­z­ebb j munkahely lőgyorsan igen él­t. A fiatal hajóép a szocialista vers­et körül­ményeinek !, fölépítettük az Egyre több fiatal­pusú szakmai tov­­ült politikai munka 1 953 első három ' .. ilékra teljesí­t V ajógyár dolgozó r, 7 Munkáspárt II. k­ur­át Höre munkavers nj • •ember l.Lén__öt új i!fiÉtaitais­_vízre. Kettő két héttel hat: TK­egdansEPhSjö?: ‘t teljesítették i, ’t már a terv tt cí- De ami a legs u­­egyenletesen, 1 gozik. munkás. \ v­­mánym­ánai a emeléséről 1 II. kongres­­t 4500 eg. ü­­lést terek, •alélta­ljesítés­­sikereik:*: ez a­z országunk SZAK, .ágának I * Rt.

Next