Tartós békéért, népi demokráciáért! 1954. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1954-07-04 / 27. szám

___________A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának hetilapja ★ Bukarest 27 (295) P ' 7954 július 4 Ára 50 fillér A BÉKÉÉRT ÉS A NÉPEK BIZTONSÁGÁÉRT * A világ minden országában széles tár­sadalmi körök megelégedéssel állapítják meg, hogy az utóbbi időben valamelyest enyhült a nemzetközi feszültség. Ez az enyhülés kétségkívül annak az aktív harcnak az eredménye, amelyet a béke­szerető erők az agresszió erői ellen vív­nak, annak a szilárd és következetes békeszerető külpolitikának eredménye, amelyet a Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság, a béke, a demokrácia és a szo­cializmus táborához tartozó Valamennyi ország folytat. Nem szabad azonban túlbecsülni a nemzetközi feszültség elért enyhülésé­nek jelentőségét, mert a béke megszilár­dításának ellenségei, elsősorban az Egye­sült Államok kormánykörei nem mond­tak le agresszív törekvéseikről, folytat­ják a fegyverkezési hajszát, katonai ösz- szeütközéseket provokálnak a világ kü­lönböző részein, újabb katonai tömböket kovácsolnak, s új haditámaszpontokat építenek. Ezek a körök mesterségesen fenntartják a háborús hisztéria légkörét, atom- és hidrogénbombával fenyegetik a világot, nyíltan hirdetik az „erőpoliti­kát” és a tartós „hidegháború” jelsza­vát, állandóan alkalmazzák a fenyegetés és a megfélemlítés módszereit. Mindez parancsolóan megköveteli, hogy mind­azok, akiknek drága a béke és a né­pek biztonsága, jelentősen fokozzák har­cukat az agresszív erők ellen. Mi a békeszerető erők fő feladata a mai körülmények közt? Ma az a béke- szerető erők fő feladata, hogy meghiúsít­sák az agresszív körök terveit, küzdje­nek a nemzetközi feszültség további enyhüléséért, minden eszközzel mozdít­sák elő az államok békés együttműködé­sét, erélyesen szánjanak szembe a népek közti ellenségeskedés és gyűlölködés szí­tására, az új háború előkészítésére és ki­robbantására irányuló propagandával. A nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a békés együttműködés megteremtéséhez először az szükséges, hogy az illetékes államok kölcsönösön óhajtsanak együtt­működni az egyenjogúság elvének meg­tartása és a más államok belügyeibe való benemavatkozás elvének alkalmazá­sa alapján, a vállalt kötelezettségek fel­tétlen teljesítésének alapján. Szükséges továbbá az is. hogy megoldják azokat a sarkalatos kérdéseket, amelyek állandó aggodalmat keltenek, s fenntartják a nemzetközi feszültséget. Egészen nyilvánvaló, hogy a nemzet­közi feszültség további enyhülése nem érhető el, ha nem oldódik meg az indo­kínai hadműveletek megszüntetésének kérdésé. De a nyugati hatalmak, elsősor­ban az Egyesült Államok, az indokínai háború kiterjesztésére törekszenek, ezért gátolják azokat a kísérleteket, amelyek az indokínai háború megszüntetésévéi kapcsolatos határozatok elfogadására Irányulnak. Az Egyesült Államok kor­mánykörei, amelyek a nyugati féltekét hitbiznmánvuknak tekintik, ugyancsak akadályozták, hogy a biztonsági tanács intézkedhessék a Guatemala ellen irá- nvuló amerikai agresszió megszüntetésé­ről. A nemzetközi feszültség további eny­hülése szempontjából óriási jelentőségű a koreai probléma végleges megoldása. Is­meretes, hogy a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság, a Kínai Népköztársa­ság és a Szovjetunió küldöttsége a kül­ügyminiszterek genfi tanácskozásán szá­mos építő javaslatot terjesztett elő Koreá­nak békés, demokratikus alapon történő nemzeti egyesítésére. Merőben más állás­pontra helyezkedtek az Egyesült Államok képviselői, akik a genfi tanácskozást arra akarták fölhasználni, hogy Korea északi részére is kiterjesszék ellenőrzé­süket, s az egész koreai népre rákénysze- ritsék a gyarmati, rabszolgarendszert. Az Egyesült Államok és a pórázán tartott államok megakadályozták a koreai kér­dés rendezését a genfi tanácskozáson. Még azt a Szovjetunió által javasolt nyi­latkozatot sem voltak hajlandók elfo­gadni, hogy amig az egységes, független és demokratikus koreai állam megterem­tése alapján nem rendeződik véglegesen a koreai kérdés, nem szabad semmiféle olyan akcióhoz folyamodni, amely veszé­lyeztethetné a koreai békét. A béke megőrzése és a nemzetközi fe­szültség enyhítése szempontjából első­rendű jelentőségű a német probléma megoldása, a német militarizmus feltá­masztásának megakadályozása. De az Amerikai Egyesült Államok, amely más nyugatj országok támogatásával „erő­politikát” folytat, s akadályozza Német­országnak demokratikus alapon történő újraegyesítését, meghiúsította a német kérdés rendezését. A népek élesen elítélik az Egyesült Államoknak és más nyugati államoknak azt á politikáját, amely az „európai vé­delmi közösségihez hasonló katonai csoportosulások és tömbök alakítására irányul. Nem véletlen tehát, hogy egyre szélesebb néprétegek — a burzsoázia jp- lentős'rétegei is — csatlakoznak ahhoz a mozgalomhoz, amely ennek a más euró­pai államokkal szembenálló zárt katonai csoportosulásnak a megalakítása ellen küzd. Nem véletlen az sem, hogy az euró­pai kollektív biztonsági rendszer megte­remtésének a Szovjetunió által fölvetett gondolata egyre népszerűbbé válik az európai népek körében, a német nép kö­rében is. Az ázsiai népek lelkesen támo­gatják a Kínai Népköztársaság kormá­nyának azt a javaslatát, hogy kívánatos valamennyi ázsiai ország erőfeszítéseinek egyesítése az ázsiai béke biztosítása vé.- gett. A kollektív biztonsági rendszer megteremtésében a világ népei az euró­pai és az ázsiai béke és biztonság meg­szilárdításának, az állami szuverénitás megőrzésének, a nemzetközi feszültség enyhítésének biztosítékát látják. A nemzetközi feszültség enyhítésének és a béke megszilárdításának fontos felté­tele, hogy megtiltsák az atom- és hidro­génfegyvert és a többi tömegpusztító fegy­vert, elhárítsák az atomháború veszélyét, megszüntessék a fegyverkezési hajszát s csökkentsék a meglévő fegyverzetet. Ha megoldanák az atom- és hidrogénfegyver alkalmazásáról való föltétien lemondás kérdését, ez vitathatatlanul -lényegesen megkönnyítené olyanértelmű egyezmény megkötését, hogy teljesen el kell tiltani a tömegpusztító fegyverek összes fajtáit, szigorú nemzetközi ellenőrzés alá kell helyezni ezt a tilalmat, s lényegesen csökkenteni kell a fegyverzetet és a fegyveres erőket. De a nyugati hatalmak képviselői az Egyesült Államok vezeté­sével az ENSZ leszerelési albizottságá­nak ez év májusában és júniusában megtartott londoni ülésein koholt ürü­gyekkel ismét elvetették az atom­fegyver megtiltására vonatkozó szovjet javaslatot. Kitértek a fegyverzet csökken­tésére vonatkozó javaslatok elől is, egye­bek közt az elől a javaslat elől, hogy a nagyhatalmak — az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia, a Kínai Népköztár­saság és Franciaország — a megfelelő egyezmény aláírását követő egy éven be­lül egyharmaddal csökkentsék összes fegyverzeteiket és összes szárazföldi, hadi­tengerészeti és légierőiket. A világ minden becsületes embere nagy örömmel fogadta azt a hírt, hogy a szov­jet tudósok és mérnökök erőfeszítéseinek eredményeként a Szovjetunióban sikere­sen befejeződött az első atomenergiával működő ipari villamoserőmű tervezése és építése, hogy üzembehelyezték az első 5000 kilowatt kapacitású atomerővel haj­tott erőművet, s ez az erőmű máris szol­gáltatja az áramot a környékbeli iparnak és mezőgazdaságnak. Ezzel a nagyjelentőségű történelmi ese­ménnyel valóságos új korszak kezdődik a technika fejlődésében, mert ez az első eset, hogy ipari turbina nem szén vagy más tüzelőanyag elégetésével, hanem atom­energiával működik. Az első atomerőmű üzembehelyezése reális lépés az atom­energia békés felhasználásában, az egész emberiség egyik legnemesebb törekvésé­nek megvalósításában, hogy az emberi ér­telem e nagy felfedezését békés célokra, a lakosság jólétének maximális emelé­sére fordítsák. Nemzetközi szempontból óriási jelentőségű, hogy a Szovjetunió ily nagy eredményt ért el az atomenergia békés célokra történő felhasználásában. Míg az Egyesült Államok kormánykörei agresszív törekvéseikhez híven, a népek akaratával szembehelyezkedve folytatják az atomfegyverkezési versenyt, s erőfeszí­téseket tesznek a tömegpusztító fegyverek gyártására és felhalmozására, a Szovjet­unió példát mutat, hogyan kell fölhasz­nálni az atomenergiát a nép javára, a termelőerők további rohamos gyarapítá­sára. Nem kétséges az sem, hogy a nagy­hatalmak viszonyának rendezése nélkül a nemzetközi feszültség nem enyhülhet tovább. Pedig az enyhülés legelső fel­tétele, hogy a Kínai Népköztársasággal szemben ne alkalmazzanak megkülön­böztető politikát. A tények győzték meg a világ népeit, hogy a Kín^j Népköz- társaságot a nemzeti haladás, a nemzet­közi béke és a népek közti barátság igazi bajnokai vezetik. Halaszthatatlan nemzetközi feladat, hogy visszaállítsák a Kinai Népköztársaság valamennyi tör­vényes jogát, többek közt az ENSZ- ben is. Hogy megvannak az országok közt a viszonyok rendezésének reális lehetőségei — függetlenül az illető országok társa­dalmi-politikai rendjétől — azt igazol­ják azok a napokban befejeződött tár­gyalások, amelyeket Csou En-laj, a Kí­nai Népköztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere folytatott Dzsavaharlal Nehruval, India miniszterelnökével és külügyminiszterével. E két legnagyobb ázsiai ország államférfiai Delhiben, In­dia fővárosában találkoztak, hogy meg­vitassanak néhány kérdést, amely egy- áránt érdekli Indiát és Kínát. A két ál­lamférfi kifejezte, hogy bízik India és Kína barátságában, amely hozzájárul majd a világbéke ügyéhez. Egyetértet­tek. hogy országaiknak a további teljes, kölcsönös megértés szellemében szoros kapcsolatot kell fenntartaniuk. Ezek a tárgyalások újra megmutatták, hogy azok az országok, amelyek őszintén óhajtják a békét, sikeresen együttmű­ködhetnek. ha mindkét félnek érdeke az együttműködés, s mindkét fél kész, hogy kifejezze jóakaratát. A tőkés országokban a nemzetközi fe­szültség enyhítésére törekvő széles társa­dalmi körök egyre állhatatosabban és erélyesebben követelik a kereskedelem bővítését valamennyi állammal a kölcsö­nös előnyök alapján, valamint az orszá­gok közti kulturális kapcsolatok, bővíté­sét és megszilárdítását. Az élet teljesen' Igazolta, hogy a megkülönböztetés poli­tikája. a kereskedelem korlátozásának politikája, amelyet egyes országok az amerikai kormánykörök nyomására foly­tatnak, káros és esztelen politika, hogy nz a politika máris súlyosan megkáro­sította azokat az államokat, amelyek en­gedelmeskedtek az amerikai parancs­nak. A békének és az összes népek bizton­ságának megszilárdításával összefüggő kérdések megoldása szempontjából nagy esemény volt a nemzetközi feszültség enyhítésével foglalkozó nemzetközi ér­tekezlet, amely június 19—23 közt Stock­holmban ülésezett. Ezen az értekezleten, amely francia közéleti személyiségek egy csoportjának kezdeményezésére ült ösz- sze, 30 keleti és nyugati ország képvise­lői vettek részt, különböző társadalmi csoportok és politikai pártok képvisele­tében. Az értekezlet megtárgyalta nap- laink fő kérdését, amely minden poli­tikai és társadalmi rendtől függetlenül valamennyi ország létérdekeit érinti: a nemzetközi feszültség enyhítésének kér­dését. Az értekezlet részvevői széles­körű szabad vita után általános hatá­rozatot fogadtak el, s ez a határozat megerősíti a mai nemzetközi viszonyok legfontosabb elvét, a különböző politi­kai és társadalmi rendszerek békés egy- másmellettélésének elvét. A határozat rámutat, hogy „valameny- nyi államnak le kell mondania az erő­szak alkalmazásáról a vitás kérdések megoldásában. Minden konfliktust tár­gyalások útján kell rendezni. A tárgya­lásokat pedig állhatatosan folytatni kell, még akkor is, ha eleinte nagyok a ne­hézségek”. A világ népei lelkesen támogatják a stockholmi értekezletnek a nemzetközi feszültség enyhítésére, a béke megszilár­dítására irányuló határozatait, valamint azokat a határozatokat, amelyek elítélik az új világháború előkészítésének politi­káját. A világ népei tudják, hogy csak ke­mény-harcban vívhatják ki a nemzetközi feszültség enyhítését, őrizhetik meg a békét, s csak így akadályozhatják meg, hogy az imperialista agresszorok új vi­lágháborúba sodorják az emberiséget.------------------------------------------------------- « • ♦ -----------------------------------------------------­A Szovjetunió Minisztertanácsának közleménye Üzembehelyezték a Szovjetunióban az első atomenergiával működő ipari villanytelepet A Szovjetunióban a szovjet tudósok és mérnökök erőfeszítéseivel most fejezték be sikeresen az első atom­energiával .működő ipari villanytelep tervezésének és épí­tésének munkálatait. A villanytelep hasznos kapacitása 5000 kilowatt. 1954 június 27-én üzembehelyezték az atom-villany- telepet, s azóta áramot ad a környező vidék iparának és mezőgazdaságának* Először működik ipari villany telep turbinája nem szén vagy más fűtőanyag elégetésével, hanem az urán atommagjának hasításával nyert atomenergiával. Az atomenergiával működő villanytelep üzembehe­lyezésével reális lépés történt az atomenergia békés fel- használása területén. A szovjet tudósok és mérnökök most azon dolgoznak, hogy 50 000—100 000 kilowatt kapacitású atomenergiával működő villamos erőműveket létesítsenek. KÖZLEMÉNY a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának üléséről A Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága a napokban ülést tartott. Az ülés megvizsgálta a tavaszi vetés eredményeinek, a vetések ápolásának, a termésbetakarítás előkészítésének és az 1954. évi mezőgazdasági termékbegyüjtési terv teljesítésének kérdését. Az ülés meghallgatta és megvitatta Benegyiktov elvtársnak, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterének, Lobanov elvtársnak, az OSZFSZK mezőgazdasági miniszterének, Kozlov elvtársnak, a Szovjetunió szovhozügyi miniszterének, Jurkin elvtársnak, az OSZFSZK szovhozügyi miniszterének és Kornyijec elvtársnak, a Szovjetunió begyűjtési miniszterének erre a kérdésre vonatkozó beszámolóját s megfelelő határozatot hozott. A TAVASZI VETÉS EREDMÉNYÉRŐL, A VETÉSEK ÁPOLÁSÁRÓL, A TERMÉS BETAKARÍTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL ÉS A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK 1954. ÉVI BEGYŰJTÉSI TERVE TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSÁRÓL Az SZKP központi bizottsága ülésének 1954 június 24-én elfogadott határozata-------------------------★ *-------------------------­A szovjet sajtó június 27-én közölte a Szovjetunió Kommunista Pártja köz­ponti bizottságának ülésén „A tavaszi vetés eredményéről, a vetések ápolásáról, a termés betakarításának előkészítéséről és a mezőgazdasági termékek 1954. évi begyűjtési terve teljesítésének biztosításáról” hozott határozatot. Az alábbiakban kivonatosan közöljük az SZKP központi bizottsága ülésének határozatát.-------------------------------------* *-------------------------------------­Azok az intézkedé­sek, amelyeket a kommunista párt és a szovjet • kormány végrehajtott a szocia­lista mezőgazdaság valamennyi ágának további nagyarányú fejlesztése és a köz­szükségleti cikkek gyártásának növelése céljából — álla­pítja meg az SZKP központi bizottsága ülésének határozata — az egész nép he­lyeslésével találkoztak, s óriási munka­lendületre buzdították a munkásokat, a kolhozparasztokat és az értelmiségieket. A párt és a kormány az utóbbi idő­ben több új intézkedést tett, hogy a kol­hozok és a kolhozparasztok anyagilag jobban legyenek érdekeltek a mezőgaz­dasági termékek termelésének növelésé­ben. A párt és a kormány nagy munkát végzett a mezőgazdaság további megszi­lárdításáért. Ez a munka lehetővé tette a kolhozoknak, a gép- és traktorállomá­soknak és a szovhozoknak, hogy szerve­zettebben végezhessék el a tavaszi ve­tést. s megjavítsák a mezőgazdasági munkák minőségét. A gabonanövényeket rövidebb idő alatt, jobban vetették el. A tavaszi vetéskor az idén először al­kalmazták széles körben a kapásnövé­nyek vetésének és ültetésének négyzetes és négyzetes-fészkes módszerét. A helyi és a műtrágyákat jobban használták föl. A kolhozok és a szovhozok ez év ta­vaszán túlteljesítették a tavasziak ve­tésének állami tervét, s 9 500 000 hektár­ral nagyobb területet vetette^ be, mint 1953-ban. A kolhozok, a gépállomások és a szovhozok e sikerei bizonyítják, hogy milyen óriási tartalékok vannak a szocialista mezőgazdaságban, hogy e tar­talékok segítségével jelentősen növelni •lehet ‘a vetésterületet, a gabonaneműek és az egyéb mezőgazdasági termékek összes termelését, s megmutatják azt is, hogyan lehet ezeket a tartalékokat rövid idő alatt hasznosítani a pártszervezetek kellő szervező tevékenységével a mező­gazdaság további nagyarányú fejlesztésé­hez. 1953-hoz viszonyítva a tavaszi sze­mesnövények vetésterülete 6 429 000 hek­tárral nőtt. Ebből a búza vetésterülete 3 583 000 hektárral, a szemestengeri ve­tésterülete 756 000 hektárral növeke­dett. A gyapot vetésterülete 354 000 hek­tárral nőtt. a tavalyinál nagyobb terü­leten vetettek cukorrépát, napraforgót, zöldségféléket, takarmány- és silónövé­nyeket Is. A gépállomások jobban telje­sítették a kolhozokkal kötött szerződé­sekben megállapított kötelezettségeiket. Ez év tavaszán a kolhozokban 18 674 000 hektárral nagyobb területen végeztek traktormunkát (szántásra átszámítva), mint tavaly. A traktormunkák minősége megjavult. Az SZKP központi bizottságának ülése megállapítja, hogy a kolhozparasztok, a gépállomások és a szovhozok dolgozói, valamint a városi lakosság lelkes helyes­léssel fogadta a szűz- és parlagföldek hasznosításának feladatát, s ez a feladat az egész nép ügye lett. A párt és a kor­mány felhívására több mint 140 000 em­ber érkezett máris a gépállomásokra és a szovhozokba a szűz- és parlagföldek megművelésére, s ezek az emberek máris tevékenyen bekapcsolódtak a munkába. A kolhozok és a szovhozok túlteljesítet­ték a szűz- és parlagföldekre megsza­bott gabonavetés állami terveit. A terv­ben megszabott 2 300 000 hektár helyett ténylegesen 3 600 000 hektár szűz- és par­lagföldet vetettek be gabonaneműekkel. Eredményesen szántják föl az új földe­ket a jövőévi termés alá. Azokon a terü­leteken, ahol a hasznosítandó új földek vannak, 1954 tavaszán 124 gabonaszov- hozt szerveztek; ezek összesen 2 532 000 hektár kiterjedésű, szántásra alkalmas földdel rendelkeznek. A szűz- és parlag­földek hasznosításán dolgozó gépállomá­sok és szovhozok ez év tavaszán 50 000 traktort (15 lóerősre átszámítva), 6300 tehergépkocsit és sok egyéb gépet, beren­dezést, anyagot kaptak. Az új gabona- szovhozok számára csupán lakások és termelési helyiségek építése céljából 400 millió rubelt juttattak, s 250 000 négyzet- méter lakóterületű szabványházat szállí­tottak. Az SZKP központi bizottsága ülésének határozata megállapítja, hogy bár ország­szerte sikeresen elvégezték az egész ta­vaszi vetést, a Szovjetunió mezőgazda- sági minisztériuma, szovhozügyi minisz­tériuma. egyes területek, határterületek és köztársaságok párt-, szovjet- és mező- gazdasági szervei nem használták ki a tavaszi mezei munkák jobb elvégzéséhez meglévő összes lehetőségeket, s nem biz­tosították a növényfajták szerinti allami vetési tervek teljesítését. Az SZKP központi bizottságának ülése kötelezi a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumát, szovhozügyi miniszté­riumát, a párt-, a szovjet- és a mező- gazdasági szerveket, hogy küszöböljék ki a mezőgazdaság irányításában meg­lévő hibákat, mozgósítsák harcra a kol­hozparasztok, a gépállomások és a szovhozok dolgozóinak tömegeit a ter­méshozam jelentős növeléséért, a gabona és a többi mezőgazdasági növény összes termelésének, valamint az állattenyész­tés hozamának fokozásáért, s biztosítsák a vetések kellő időben történő és kiváló minőségű ápolását, a termés veszteség­nélküli, szervezett betakarítását, a beadás és a felvásárlás állami tervének határ­időben történő teljesítését. Az SZKP központi bizottsága ülésének határozata konkrét intézkedéseket jelöl meg a vetésápolással kapcsolatban, s hangsúlyozza, hogy a vetésápolás vala­mennyi mezőgazdasági növény nagy ter­méshozamának legfontosabb feltétele. A kolhozok és a szovhozok állatállo­mányának takarmánnyal való ellátása, valamint a kolhozparasztok munkaegy­ségei után járó takarmánymennyiség biz­tosítása céljából az SZKP központi bi­zottsága ülésének határozata intézkedé­seket jelöl meg az állatállomány takar­mánnyal való ellátására, nevezetesen a szénabetakarítással, a nedvdús takarmá­nyok termelésének növelésével, a szalma betakarításával, az állatállomány áttelel- tetésének előkészítésével kapcsolat ban. Az SZKP központi bizottsága ülésének határozatában A termésbetakarítás elő­készítéséről és végrehajtásáról című fe­jezetben ezt olvassuk: Országunk mezőgazdasága elsőrendű technikával van ellátva; ez lehetővé te­szi a fő betakarítási munkák gépesítését, elsősorban a gabona-gazdasági munkák gépesítését. 1954-ben a gépállomásoknak es a szovhozoknak a termés betakarítá­sához több mint 350 000 kombájn, körül­belül 33 000 len-nyüvőgép és lenkombájn, 11 000 répakombájn, több mint 24 000 gyapotbetakarítógép, mintegy 10 000 bur­gonyaszedőkombájn, nagymennyiségű magtisztító, valamint más gép és gépezet áll rendelkezésére. A gép- és traktor­állomásokon, a szovhozokban és a kol­hozokban most vannak szakképzett ve­zető káderek és szakemberek, valamint tapasztalt gépkezelő káderek, akik bizto­sítani tudják a meglévő technika teljes kihasználását, sikeresen el tudják végezni valamennyi mezőgazdasági növény be­takarítását. A határozat föltárja a fogyatékossá­gokat, s megjelöli a teendőket a termés- betakarítás előkészítésével és végrehaj­tásával kapcsolatban, a gabonafélék és az olajosnövények, a gyapot, a hosszú- rostú len és a kender, a cukorrépa, a burgonya, a zöldségfélék és a gyümölcs betakarításával kapcsolatban, a dohány és a mahorka betakarításával és feldolgozá­sával kapcsolatban, a vetőmagtermő föl­dek learatásával, az őszi vetés előkészí­tésével kapcsolatban. Az SZKP központi bizottságának ülése nagy figyelmet szentel határozatában h mezőgazda-sági termékek begyűjtési és felvásárlási állami terve teljesítésének biztosítására. A határozat hangsúlyozza: a pártnak és a kormánynak azok az intézkedései, ame­lyekkel megszüntette a mezőgazdasági termékek kötelező beadására vonatkozó hektáronkinti kivetés elvének súlyos meg­sértését és a begyűjtési tervezésben mu­tatkozó súlyos hibákat, növelték a mező- gazdasági termékek állami felvásárlását felemelt felvásárlási árakon, és más in­tézkedések, amelyek anyagilag érdekeltté tették a kolhozokat és a kolhozparaszto­kat a mezőgazdasági termelés fejleszté­sében, kedvező feltételeket teremtettek, hogy ez évben jelentősen fokozódjék a mezőgazdasági termékbegyüjtés, a felvá­sárlás és ezek sikeres végrehajtása. Az SZKP központi bizottságának ülése úgy véli, hogy a mezőgazdasági termékek kötelező beszolgálta­tása mértékének csökkentésével a kol­hozoknak és a kol­hozistáknak megvan a lehetőségük, hogy árutermelésük jelen­tős részét felemelt felvásárlási áron el­adják az államnak. Az SZKP központi bizottságának ülése, hogy növelje a kolhozoknak és a kolhoz­parasztoknak a gabona és az olajosnövé­nyek termelésében való anyagi érdekelt­ségét, elhatározta: az 1954. évi terméstől kezdve csökkentsék a kolhozok gabona- és olajosmagvak kötelező állami beszol- gáltatási normáját, s fokozzák e növény­fajták állami felvásárlását felemelt fel- vásárlási árakon; 1954-től kezdve rendsze­resíteni kell a gép- és traktorállomások és a szakosított gépállomások által a kol­hozokban a gabonafélék és az olajosnövé­nyek művelésével kapcsolatban végzett munkák természetbeni díjazásának szi­lárd, övezetenkint differenciált kulcsait. Az SZKP központi bizottsága ülésének határozata befejező részében ezt olvassuk: Az SZKP központi bizottságának ülése fölhívja valamennyi pártszervezet figyel­mét, hogy tovább kell szilárdítani a kol­hozparasztok és a gép- és traktorállomási dolgozók munkafegyelmét, tovább kell fo­kozniuk munkájuk termelékenységét, mert ez teszi lehetővé, hogy biztosítsák a vetések mintaszerű ápolását, elegendő takarmányt készletezzenek az állatállo­mány számára, rövid idő alatt és veszte­ség nélkül betakarítsák a termést, határ* időre teljesítsék a gabona és az egyéb mezőgazdasági terménybeadási kötelezett­ségeket, teljesen feltöltsék a vetőmag- és más alanokat, megsokszorozzák a kolho­zok közös vagyonát, s ezen az alapon biz­tosítsák a kolhozisták munkaegységének magas díjazását valamennyi kolhozban. A Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának ülése kötelezi a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságait, határterü­leti, területi és körzeti pártbizottságait, a kolhozok, a gép- és traktorállomások, valamint a szovhozok pártszervezeteit, hogy indítsanak tömeges szocialista ver­senyt a falvakban a vetések gondos ápo­lására, a takarmány készletezéséért, a termés határidőre és veszteség nélkül való begyűjtésére, a technika teljes ki­használásáért, a munka magasfokú ter­melékenységéért. az összes mezőgazda- sági termékek állami begyűjtési és ' fel- vásárlási tervének határidő előtt való tel­jesítéséért. A falun végzett politikai munkában a fő figyelmet arra kell össz­pontosítani, hogy minden kolhozparaszt­nak, a sép- és traktorállomások, vala­mint a szovhozok dolgozóinak meg kell magyarázni a mezőgazdasági termékek betakarítása és begyűjtése kitűnő és mi­előbbi elvégzésének jelentőségét a mező- gazdaság rohamos föllendítése, a kolho­zok közösségi gazdasága további szilár­dítása és a kolhozparasztok anyagi jólé­tének növekedésével kapcsolatos felada­tok megoldása szempontjából. Az egégz politikai tömegmunkát ott kell végezni, ahol a termésbetakarítás sikere eldől- a mezei szállásokon, a mezőgazda- sági és .traktorbrigádoknál, a szérűkön, a gabonát szállító brigádoknál, az eleváto­roknál és a begyüjtőállomásokon. Ezekre a helyekre kell küldeni a párt-, a szov­jet-, a komszomol- és a szakszervezetek aktívái, a falusi értelmiség, a kolhozok, a gép- és traktorállomások, valamint a szovhozok élenjáró dolgozói közül kivá­lasztott legjobb népnevelőket. A po­litikai munkában föl kell használni a sajtót, a rádiót, a mozit, a kul­turális felvilágosító intézményeket, a politikai tömegmunka összes for­máit, hogy biztosíthassuk valamennyi kolhozparasztnak és kolhozparasztnőnek, a gép- és traktorállomások, a szovhozok dolgozóinak, az egész falusi lakosságnak aktív részvételét a mezőgazdasági mun­kákban. A Szovjetunió Kommunista Pártja köz­ponti bizottságának ülése kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy minden kol­hozparaszt és kolhozparasztnő, a gép- és traktorállomások, a szovhozok dolgozói, valamennyi mezőgazdasági szakember példásan elvégzi a termésbetakarítást és a mezőgazdasági termékek begyűjtését, s ezzel nagy lépést tesz az egész nép rend­kívül fontos feladata teljesítésének: a kommunista párt és a szovjet kormány által a mezőgazdaság rohamos fellendíté­sere kitűzött feladat teljesítésének útján*

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék