Taxisok világa, 1992. (2. évfolyam, 1-12. szám)
1992-07-01 / 7. szám
A Rónyi László tragédiája talán nem volt hiábavaló? A miniszter a válasza a beadott petícióra... Taxis Kamara Kellner Ferenc főtitkár úr! Budapest Tisztelt Főtitkár Úr! A Magyar Köztársaság Miniszterelnökének ez év április 30-án átadott petícióban felvetett kérdésekre - Miniszterelnök úr megbízásából — válaszolva az alábbiakról tájékoztatjuk. Mi is megrendüléssel vettük tudomásul Kónyi László magánvállalkozó tragikus tettét, akinek hátrahagyott búcsúlevele jól érzékelteti a megélhetésüket taxifuvarozásból keresők jelenlegi viszonyait. Az Önök által átnyújtott petíció, mely átfogó szakmaismeretet, szakmájuk iránti elkötelezettséget tükröz, magában foglalja tragikus sorsú embertársunk végakaratának gondolatait is. Teljesen természetesnek tartjuk és egyetértünk azzal, hogy Önöket ezek a kérdések foglalkoztatják. Az átadott petícióban felvetett konkrét problémákat illetően a meglévő, illetve megteremthető lehetőségeket az alábbiakban foglaljuk össze. * * * A szabályozott piac kialakítására irányuló érdekképviseleti törekvésekkel általában egyetértünk. Az egyes közúti közlekedési ágazatok piacszabályozása területén teendő intézkedéseket a következők szerint tervezi, illetve valósította meg a Közlekedési Kormányzat. A közúti közlekedési szolgáltatások piacán ún. államigazgatási típusú engedély került rendszeresítésre a nemzetközi árufuvarozási tevékenység-végzés feltételeként. A tevékenységi engedélyezési rendszer bevezetését elsősorban a külföldről korlátozott számban rendelkezésünkre álló közlekedési engedélyek indokolták. További piacszabályozási intézkedéseket e területen egyelőre nem ítélünk szükségesnek. A személytaxizási szolgáltatások területe nem klasszikus piaci terület. A tevékenység sajátos jellegéből adódóan nem „próbálhatja” ki az utas a vállalkozót és nem választja őt újra, ha jobbnak és olcsóbbnak találta, mert a szabad jelzéssel közlekedő autót az utcán „inti le”. A megrendelés teljesítése véletlenszerű eseti választáson alapszik, amely mind a szolgáltatás színvonalát, mind annak árát képtelen befolyásolni. Ezért ha a taxizás piacán a vállalkozás alanyi jogú jellege és a könnyen teljesíthető (alig ellenőrzött) normatív feltételek miatt többen vannak, nem „tarifacsökkentéssel” próbálnak üzlethez jutni és megélni, hanem abból a véletlenszerű egy-egy alkalommal szerzett megrendelésből, amelyhez hozzájutnak. Ha a taxis kevés számú „fuvarból” él meg, áremelésre, és többé-kevésbé tisztességtelen magatartással szerezhető jövedelem-kiegészítésre kényszerül. Könnyen belátható tehát, hogy a túlzott kínálat a választás esetlegessége miatt éppen az ellenkező hatást váltja ki, mint a klasszikus piaci területeken (pl. árutermelésnél, vagy helyhez kötött szolgáltatásoknál). Az adott túlkínálat, az egyre csökkenő kereslet, a sok állásidőből összetevődő magas költség és a kevés számú megrendelésből fakadó (bár esetenként tisztességtelenül magas) bevétel sem tudja a tevékenységet nyereségessé tenni, amelynek következményeként a számszaki adatok szerint a vállalkozók nagy része adót sem fizet. A taxizási szolgáltatás területén kialakult rendezetlen állapot felszámolására a KHVM kidolgozta a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzembentartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosításának tervezetét. A tervezetben kezdeményezzük egy államigazgatási típusú engedély bevezetését a taxizási szolgáltatás területén abból kiindulva, hogy a taxizás olyan sajátos személyszállítási üzletág, ahol a fogyasztók védelme - a szabadár mellett sem érvényesülő árverseny miatt - elengedhetetlen. A rendelettervezetet véleményezésre valamennyi, a területen működő érdekképviselet részére eljuttattuk. A belföldi árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatás területén a működés normatív feltételrendszerének kidolgozása jelenleg folyamatban van. A belföldi fuvarpiacra lépés feltételeit ma már csak az EK előírásokhoz igazodva a Társulási Szerződésben foglaltak figyelembevételével lehet megítélésünk szerint meghatározni. Ezért ezen szakmai feltételek megjelentetésére csak az erre irányuló munkálatok befejezését követően kerülhet sor. A területen történő szabályozás azonnali bevezetését nem teszi sürgetővé, hogy a belföldi fuvarpiacon még jelentős térnyerési lehetősége van a magánszektornak a termelési technológiához kapcsolódó szállítások stb. területén. * * * Az érdekképviseletek saját „Etikai Kódex”-ének szükségszerűségét eddig is támogattuk, ezután is javasoljuk. A Kódex elfogadása alkalmat adhat arra, hogy saját maguk tudják szelektálni a soraikba nem illő, alkalmatlan vállalkozókat. Az önkormányzatok az illetékes szakmai érdekképviseletekkel együttműködve a közlekedési szolgáltatások területén csak törvényi felhatalmazás alapján korlátozhatják a taxiszolgáltatást végzők számát. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása kapcsán javaslatot teszünk az önkormányzatok és az illetékes szakmai érdekképviseletek arra vonatkozó felhatalmazására, hogy a földrajzi területi különbözőségekből kiindulva a normatív kormányrendeleti szabályokon túl az adott régióban a működés feltételeit tovább szigorítsák, illetve korlátozhassák a kiadható taxi-engedélyek számát Az érdekképviseleti törvény megalkotására vonatkozó kezdeményezésüket a magunk részéről támogatjuk.