Taxisok világa, 1993. (3. évfolyam, 1-12. szám)

1993-12-01 / 12. szám

A Chrysler Saturn már az újhullám terméke ezer kocsit adott el, 406 ezerrel ke­vesebbet, mint 1992-ben. Vissza­esés történt a General Motorsnál, a Peugeot­ Citroënnél, a Fordnál, a Renaultnál, a Fiatnál, a Nissannál, a BMW-nél, a Mercedes-Benznél, a Toyotánál, a Mazdánál, a Volvó­­nál, a Hondánál, a Mitsubishinél, a Suzukinél, a Ladánál, a Subamnál, a Saab-nál, a Daihatsunál, hogy csak az ismertebbeket említsük. A tava­lyinál többet adott el a Rover, a Chrysler és a Skoda. Október végére drasztikusan tovább esett az új ko­csik eladása, például Írországban 90 százalékkal vagy Görögországban 27 százalékkal. A gyárak számos intézkedést tet­tek és tesznek, hogy talpon marad­janak. Intenzíven csökkentik a gyár­tási költségeket, bevezették az egy­­műszakot, nagy számban küldik el a munkásokat, faragják le a napi, heti munkaidőket, eladják a ráfizetéses gyáraikat, és különböző technikai, gazdasági mód­szerekkel építik le az egy-egy tí­pusra fordított munkaidőt. En­nek tipikus pél­dája az, ami a VW új típusával Chico-val törté­nik. A technikai színvonal eme­lésével a jelen­legi egy kocsira fordított 19 órát 6-7 órára kíván­ják csökkente­ni. Ezzel még a japánokat is túl­­szárnyalják, ahol egy-egy kocsi még mindig 12- 13 órát igényel. Azonkívül mind több szerkezeti egységet külső cégekre bíznak, és így tehermentesítik a saját alkatrészgyártásukat. Bizonyos egyesülési folymatok­­nak is szemtanúi lehetünk, lásd a Renault és a Volvo összevonását. Egyre több gyár közösen készíti ki­sebb mennyiségben, egy-egy elad­ható típusát. Például a Nissan és a Mazda 1994-től kisegítik egymást különböző típusokkal. A Mazda ha­vonta 2600 Bongo kisteherautót ad át a Nissannak, a Nissan pedig 1500 db AD-Vans és AD-Wagons típust gyárt a Mazdának. A Nissan azonkívül havonta 200 db AD-Vans kisteherautót ad át a Subamnak is. A gyárak általában leálltak a na­gyobb beruházásokkal, vagy lassí­tották az ütemüket, és a meglévő kapacitást kívánják ésszerűen fel­használni. Ugyanakkor a japánok tovább terjeszkednek Európában. A Toyota Lexus LS 400-as új típus­változata az Egyesült Államokban és a Tá­vol-Keleten. Nemzeti autógyárrá akarnak válni, mint a Nissan Nagy- Britanniában, Spanyolországban, vagy a Suzuki Magyarországon, hogy így kivonják magukat a japán típusok diszkriminációja alól, így 18,5 százalékkal csökkentették 1993-ban az EK országokban az ex­portot és az európai gyárakban akár évi 500 ezer darabra tudják emelni a termelést, ha éledni kezd a piac. Ennek tipikus példája, hogy az angliai Nissan gyárban készülő Micra Európán kívül az Egyesült Államokban is forgalomba kerül. Miközben a gyárak gazdasági vezetői ügyesen manővereznek, a műszaki szakemberek új technikai megoldásokon munkálkodnak. Új típusok tervein dolgoznak, sőt pro­totípusokat vizsgálnak, akadnak közöttük városi kiskocsik, meg több száz lóerős luxusautók. A gyá­rak vezetői nem tudják eldönteni, hogy a fellendü­lés szakaszában a kis, vagy a nagy kategóriák kerülnek az el­őtérbe. Ezért ál­talában két vasat tartanak a tűz­ben. Az erőfoná­soknál változat­lanul a benzin maradt az előtér­ben, az ismert okok miatt szinte világszerte csök­kent az érdeklő­dés a dízelek iránt. A kilincs nélküli Isusu XO-1-es A Chrysler Cirrus 3 literes két­ütemű motorja 400 LE-t teljesít

Next