Technika, 1962 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1962-01-01 / 1. szám

MIKROMETER vakoknak Ezt a mikrométert különle­ges méretoldat segítségével vakok is használhatják. Egy vak műszaki ellenőr 2,5 mik­ronos pontossággal olvashatja le a műszert. A Sheffield-i Moore and Wright vállalat ké­szíti a műszert, a forgácsoló gépek kezelésére és gépgyári műszaki ellenőri feladatokra kiképzett vakok részére. A műszer kezelője a méretoldat dobján kiálló dudorok számá­ból állapíthatja meg a kere­sett méretet NYLON VÉDŐHÁLÓ ÉPÍTKEZÉSEKHEZ A nagyvárosi forgalom nö­­vekedtével akár új épületek építésekor, akár pedig tataro­zást stb. munkáknál nem le­het egész járdaszakaszokat maradéktalanul elzárni. Emiatt alkalmas védőszerke­zeteket kell létesíteni, ame­lyek az esetleges lehulló tár­gyaktól, anyagoktól stb. a já­rókelőiket megvédik. A magas épületeknél külön problémát jelent a­ dolgozók testi épsé­gének megvédése is. London­ban, a Victoria vasútállomás közelében egy 27 emeletes ha­talmas irodaházat építenek, amely elkészültekor 90 m-nél is magasabb lesz. Ennél az­ épületnél alkalmazták első ízben a szokásos védőállvá­nyozás helyett a nylon védő­hálót, amely nem csupán az épületen dolgozók leesésének meggátlására alkalmas, de a járókelőket is védi az esetleg lehulló tárgyaktól. A 3,3 m széles nylonhálót acélcsövekből készült rács­szerkezet tartja. A háló arány­lag nagy­­részét a hozzátarto­zó fő rácsszerkezettel együtt még a földön össze lehet sze­relni, és így előregyártott ál­lapotban lehet ideiglenes be­építési helyére felvinni. A ké­pünkön látható nylonháló — bármennyire is vékonynak vagy gyengének tűnik — egy 2 emelet magasságból rá eső ember súlyát szakadás nélkül viseli el. A hálót alkotó fonott nylonzsinór 540 kg szarkítószi­­lárdságú, segítségével igen sok faanyagot és állványzatot lehet megtakarítani és maga az építkezés is kevésbé rontja a városképet. A Simca-gyár bemutatta a közelmúltban 1962. évi típusát. Ez élénk érdeklődést és rend­kívüli meglepetést váltott ki szakkörökben, teljesen érthető­­módon. Az új, 944 cm:1-es ko­csi ugyanis,,—, szakítva min­den' ' eddigi' ' Simca-hagyo­mánnyal —, farmotoros mo­dell. Miért okozott­­meglepetést ez? A neves autógyárak ál­talában egy-egy technikai irányzatnak a képviselői is. A csehszlovák Tatra-gyár pél­dául a léghűtéses motorok fej­­lesztésére „állt rá” a kezdet kezdetén, Citroen az orrmo­tornak és az elsőkerékhajtás­­nak igyekezett érvényt szerez­ni az évek során... (Termé­szetesen konkurrenciaharc is alakult ki az autógyárak kö­zött.) Az orrmotornak is és a farmotornak is számos előnye és hátránya van, s azok a gyá­rak, amelyek az egyikkel vagy másikkal „jegyezték el” ma­gukat,­­ minden újabb típu­snál az előnyök kihangsúlyozására és a hátrányok csökkentésére törekedtek. A Renault-gyár például — az ismert BFK4 után — farmotoros kocsikat kezdett gyártani, s a gyárat úgy könyvelték el az autó­szakmában, mint a farmoto­ros irányzat következetes és lelkes hívét. Renault nagy konkurrense Citroen volt. Mint a bomba robbant tehát a hír, hogy Renault felhagyott a farmotorral, s orrmotoros modellt épített — ez volt az R4. Azt a következtetést le­hetne ebből levonni, hogy a Renault-gyár mérnökei döntő hátrányokat fedeztek fel a farmotornál, s ezért tértek rá az orrmotorra és az elsőke­­rékhajtásra? Ez is elképzelhe­tő, de ha így is van, ezt soha­sem vallhatják be, mert ez sú­lyos vereség lenne a Citroen­nel szemben. Talán azoknak van igazuk, akik szenzációhaj­hászásnak tekintik az egészet: valami meghökkentően újat akartak adni, amiről kényte­lenek beszélni a szakmában. Szinte ugyanez a helyzet a Simca 1000-rel is. Simca eddig konzervatív elrendezésű ko­csikat gyártott, tehát elől el­helyezett motorral, és hátsó­kerékhajtással. Álmában sem gondolt arra senki, hogy ilyen „pálfordulás” következhet­ be a Simca-kocsiknál. Nagyon valószínű, hogy itt sem kizá­rólag műszaki meggondolások vezették a tervezőket. Ha így lenne, tehát ha mindenáron egy egységbe akarták volna építeni a motort és a teljes hajtóművet, inkább elsőkerék­­hajtású kocsit hoztak volna ki, amelynek elismerten több az előnye, mint a hátránya a far­motorral szemben. A jelek szerint igen jól si­került az új Simca modell. A menetpróbákról azt írja a svájci Automobil-Revue, hogy az új Simca 1000 nem fajne­­héz, és kanyarban nem lép fel a túlkormányzás jelensége. A farmotoros kocsik általában rossz iránytartók — különö­sen az ehhez nem szokott ve­zetők számára —, a kormány­­mozdulatokra élesen reagál­nak, s kanyarban és a féke­zéskor hátsó kerekeik szeret­nek megcsúszni. Ezek a hibák az új Simca-nál gyakorlatilag megszűntek... A kis és köny­­nyű négyüléses kocsi zajtalan járású... A kis, négyhenge­res motor rendkívül fürge, és erős, a sebesség könnyen fel­ment 120 km/ó-ra... össze­foglalva: nagy belső térrel rendelkező, eleven, fürgé­s,s négyüléses kocsit ismertek meg. A vélemény tehát nem rossz a Simca 1000-ről. S most még néhány fontos adatot: száraz súly 700 kg, a motor teljesít­ménye 35 LE, a váltómű négy­­fokozatú és teljesen szinkro­nizált. Gyári adat szerint a maximális sebesség 125 km/ óra. - - ------------— Bár a kocsiról ez alkalommal nem közöltünk részletes adatokat, a röntgenrajz sokat elárul a konstr­ukciós megoldásokból. Érdekesség­­a 15 fokkal balra döntött négy hengeres soros motor, s az első kerekeknek olyan egyedi felfüggesztése, amelynél az alul elhelye­zett laprugó egyben a kanyarstabi­lizátor szerepét is betölti. Vízcsapról működő késélesítő A házi késélesítés problémája ál­landóan foglalkoztatja az embe­reket. Az elektromos késélesítő után most megjelent a külföldi piacon a vízcsapra szerelhető, turbinahajtással működő késéle­­sítő is. Alumínium tengeralattjáró­ ­ A Reynolds vállalat, amely ►, a világ egyik legnagyobb fém­­a­gyártó üzeme és elsősorban az 4 alumínium feldolgozásában te­­­­kinthet vissza jelentős ered­­­­ményekre, kutatási célokra .4 egy alumínium tengeralattjár­­ rót készíttet a General Dyna­­mics vállalat tengeralattjáró osztályán. A tengeralattjáró az .4 első alumíniumból készült víz­­*4 alatti jármű. Kb. 2 millió dol­­►. sárba fog kerülni. Mélytengeri kutatások céljára fogják fel- 4 használni. Tj Az alumínium tengeralatt­­járó építése most kezdődött i 4 meg és 1963-ban fejeződik be. 4 Tervezése során 4500 n-es K „üzemi” mélységet vettek fel alapul, úgyhogy az Aluminaut .4— mert így hívják az alumí­­­nium tengeralattjárót — a ►. Föld óceánjai fenékterületé­­­­nek kb. 60 százalékát közvet­­­ len közelről vizsgálhatja A '^tengeralattjárót egyébként ^ hanghullámokkal és ultra­­^4 hanghullámokkal működő mé- 4 főberendezésekkel, TV-kame- L. rákkal és mintavevő manipu­látorokkal szerelik fel. .4 Az Aluminaut kb. 68 tonna *4 vízkiszorítású lesz, mintegy 16 ►­­­m hosszú és 2,5 m átmérőjű ^törzzsel. Támaszpontjától 4 mintegy 130 km sugarú kö­­­rön belül végezhet vizsgálato­­t. kat. v4 a tengeralattjáró törzsét 4 nagy szilárdságú kovácsolt alu-­­míniumgyűrűk összecsavaro­­zásával készítik. Egy-egy gyű­­r­rű (és egyben rekesz) egyet­ek 11 darabból — a világon ed­­­­dig leöntött legnagyobb alu­­míniumtuskóból — készül. .4 Az alumíniumot azért vá­lasztották a tengeralattjáró ►^anyagául, mert fajsúlya csu­­r­­pán egyharmad része az acélé­inak, és a szilárdság/súly arány­a ennél a fémnél kedvezőbb,­­mint bármely más tömegesen .4 kapható szerkezeti anyagnál, ti így azután a nagy mélységek­ében uralkodó óriási nyomáso­sakat a törzs ki fogja bírni, egy­­­zúttal pedig elég könnyű ah­hoz, hogy külső emelő segéd­­tartályok nélkül is­ úszóképes maradjon. Az Aluminaut az első alap­vető bizonyítékot kívánja szol­gáltatni arra, hogy az alumí­nium a hajótörzsek építésére és egyéb , tengerészeti jellegű alkalmazásokra kiválóan al­kalmas. A különleges tenger­alattjáró nagy mélységekben olyan geológiai, élettani és fi­zikai kutatásokat végezhet, amelyek eddig részben nem, csak nehézségek árán, vagy jelentős járulékos torzító ha­tások figyelembe vételével voltak elvégezhetők. A cél az, hogy az Atlanti- és a Csendes­óceán fenekén levő tenger­­alatti szakadékokat, a konti­nentális pajzsok szélét és a tengeri állatok napi függőle­ges irányú vándorlását az ed­diginél pontosabban, részlete­sebben állapítsák meg. Ezen­kívül azt is­ remélik, hogy, a tenger alatti kutatások olyan ásványi kincsek nyomára ve­zetik a kutatókat, amelyeknek üzemszerű kitermelése kifize­tődik. A háromüléses Aluminaut víz alatt 3,8 csomó (kb. 7 km/ óra) utazósebességgel közle­kedhet és 72 óráig maradhat víz alatt. Függőleges irányú r4 mozgatásáról 5 lóerős egyen- ► áramú motorral hajtott csa- v var gondoskodik, vízszintes .4 irányú hajtásáról pedig 2 db 1 5 lóerős egyenáramú motor-► ral hajtott csavar. A teljesít-^ ményforrás: 4 db 77 elemes ,4 ezüst-horgany akkumulátor, amelynek mindegyik eleme 32 500 Aó teljesítésére alkal­­­­mas. A hajó építéséhez össze-­­­­sen 11 db kovácsolt, 1 m hosz-­4 szú és 165 mm vastag alu- K míniumhengert használnak­­ fel. Az utóbbiak anyaga a .4 7079—T6 jelű ötvözet, amely­­nek folyásha­tára 42 kg/mm 2. ►. Egyelőre csak rajzon létezik az Aluminaut, a világ első aluminium tengeralattjárója, amellyel a ten­gerfenék kutatásában új fejezetet nyithatnak BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK! ! Érdekes HANGOSZLOP A jó zenei hangvisszaadás egyik feltétele a jó hangszóró és megfelelő hang­dobozba való épí­tése. E felismerés vezetett a külön­böző sarokhang­­szóró típusok ki­fejlesztéséhez. A Telefunken most az ábrán látható új hangoszloppal jött ki, amelynek magassága 1/ m, átmérője 25 cm. Felső része zárt, míg alul lyukak­kal­­ van ellátva. Felső részében ovál hangszóró foglal helyet és a membrán elülső oldalán létrejövő hanghullámok közvetlenül a szo­bába sugárzódnak ki, míg a memb­rán hátsó oldalá­ról lesugárzott hanghullámok az oszlop alsó részén lépnek ki. A hangoszlop úgy működik, mint egy mély hangokra lehan­golt orgonasíp, s ezáltal a beépített hangszóró-rend­szer basszus-visz­­szaadó képessé­gét erősíti. A hangoszlop 6 W teljesítményű és 50—15 000 Hz frekvenciatarto­mányban gyakor­latilag lineárisan sugárzó. Nagy elő­nye, hogy egy­részt viszonylag kis méretű, más­részt pedig nincs sarokhoz kötve, tehát a szobában — a szoba akusz­tikai tulajdonsá­gainak megfele­lően — bárhol el­helyezhető. Két ilyen hangoszlop­pal rendkívül jó minőségű térha­tású hangvissza­adást lehet meg­valósítani. H­áromkerekű ti TÖRPEKOCSI ► . M­egy személy szaunasara­­ alkalmas *ez a háromkerekű .4 törpeautó, amelyet az angol *4 Sharps vállalat (Preston) ►. gyárt, és amely a legutóbbi londoni autókiállításon meg- 4 érdemelt sikert aratott,­­ a 250 G Bond Minicar igen­­ olcsó üzemköltségű. A három­­^4 kerekű szerkezeti megoldás a 4 kocsit rendkívül fordulékonya K nyá teszi és ez főleg akkor előny, amikor zsúron átesni kell parkolni, minthogy a ko­csi saját hosszánál alig hosz­­szabb helyre könnyen beáll. A négyszemélyes karosszé­riát alumíniumból és üveg­rost erősítésű műanyagból épí­tették fel és éppen, ezért sem­miféle rozsdásodási veszély­nek nincs kitéve. A kocsiban 250 cm­-es kis motorkerékpár motor van. Nincs benne szegecs! Bray mellett épült meg a ► Thomas-folyón ez a szép vo­­­­­nalú acélhíd, amely az egyik 4 új angol gyorsforgalmi autó­és út fontos része. A híd erde­té­kessége, hogy kizárólag he­­­é­gesztéssel készült és nincse­nek benne szegecselt köté­sek. Fesztávolsága 82 m. A 30,5 m széles betonhídpályát 8 főtartó tartja s 2x2 pályás autóút, kerékpárút és gyalog­járók vannak rajta. A híd összsúlya kb. 700 tonna. gr .' A /­­ Új tartozék Az Exakta Varex és az Exa II. gépekhez eddig is használ­hattak bőrkihuzatot, de csak­ úgy, ha a gépeket a sokcélú kivitelben (Vielzweckgerät) használták. Eddig tehát csak akkor fényképezhettek közel­ről — bőrkihuzattal —, ha a fényképezőgépet állványra­­szerelték. Kézből közelfelvéte­­leket csak közgyűrűik közbe­iktatásával készülhettek. Ez­­meglehetősen nehézkes volt, mert a közgyűrűk csak bizon­­nyos távolságból adtak éles­­képet, ha tehát a tárgytávol­­iságot változtatni akarták, ak­­­­kor a közgyűrűket is cserélni­­kellett. Ez a nehézség meg­esz­űnt az új „Kleinst-Balgen­­­­naheinstellgerät’’-tel. Ü­gyes­­megoldással ez a bőrkihuzat az Exakta Varex és az Exa II. gépekre szerelhető. A leg­kisebb kihuzati hossz 35 mm, s a legnagyobb 125 mm. A két távolság között tetszés szerin­ti kihuzat-meghosszabbítással lehet dolgozni. Ez a munkát nagyon megkönnyíti és a apró, gyorsan mozgó tárgya­kat is kézből, közelről lehet fényképezni. Nagy előnye még, hogy az automata fényr­eke­­szeket — ha a kioldóhidat szereltük — éppen úgy hasz­nálhatják, mintha a bőrkihu­­zat nélkül fényképeznének. az Exakta Varexhez az Exa­ll-höz

Next