Technika, 1965 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1965-11-01 / 11. szám
S KÖNYVEKRŐL Í Műszaki Könyvnapok, 1965 Az idén október 1«. és november 6. között rendezik meg a negyedik műszaki könyvnapokat. A műszaki könyvnapok alkalmából mintegy 220 ipari üzemben, tervező- és kutatóintézetben voltak (és vannak) szakmai előadásokkal, író—olvasó találkozóval, könyvankéttal, vagy könyvkiállítással egybekötött rendezvények. Ezen túlmenően a terjesztő vállalatok mintegy 500 üzemben rendeznek műszaki könyvvásárt. Az idei műszaki könyvnapok egyik jellegzetessége a választék bővítése.. A tavalyi 41 könyvvel szemben az idén 53 újdonság jelent meg, amelyből 12 felsőfokú, 22 középfokú és 24 alapfokú szakmunka. Úgyszólván alig van az iparnak olyan területe, amelynek szakirodalma ne gyarapodott volna, egy, esetleg több értékes új kiadvánnyal. Kiemelkedő esemény két új, szakmunkások számára készülő alapfokú sorozat első köteteinek megjelenése a Műszaki Könyvkiadó kiadásában. A Technológia sorozat kötetei egy-egy speciális szakterület korszerű technológiáját mutatják be, vagy új eljárásokat ismertetnek rövid terjedelemben a tárgyalt szakterület elmélyültebb megismeréséhez szükséges alaptudományok részletes feldolgozásával kiegészítve. A Szakmunkás Zsebkönyvek ugyancsak egy-egy ágazat legfontosabb szakanyagát közlik, de a zsebkönyvek jellegének megfelelő adatszerűséggel, tömörséggel és szemléletes példákkal. A műszaki könyvnapok során nyílt meg a Műszaki Könyvklub központi helyisége a Technika Házában. A klub, fennállásának egy esztendeje alatt, a szakirodalmi tájékoztatás tekintetében figyelemreméltó eredményeket ért el. A Műszaki Könyvklub központi helyiségében állandó kiállítás mutatja be a műszaki irodalom újdonságait, s itt a hazai könyvújdonságok mellett a legfrissebb szovjet, angol és német műszaki lapok is megtalálhatók lesznek. Ez az állandó kiállítás joggal számíthat a legszélesebb körű érdeklődésre. Már most megállapítható, hogy a műszaki könyvnapok rendezvényeinek eredményeképpen új olvasórétegek kapcsolódnak be a műszaki irodalom eddigi híveinek sorába, növekszik a könyvvásárlók, a műszaki könyvtárak látogatóinak száma. K, Z. Ligeti György: folyamatos korszerű Ma már általános az igény olyan központi berendezések iránt, amelyekkel az üzem teljes termelési folyamatait lehet irányítani és ellenőrizni. Az automatizálás fejlett fokán álló üzemeknél (pl. kőolajlepárlók, erőművek) ez viszonylag egyszerűbb, hiszen mindig azonos a gyártás technológiája, s azonos a gyártmány. Ahol azonban nem nyújt lehetőséget a teljes automatizálásra a gyártmány jellege és a gyártás, ott más berendezések szükségesek, amelyek betöltik ugyan az ellenőrzés és az irányítás szerepét, de mégis közbenső szintet jelentenek a hagyományos termelésirányítás és a teljesen automatizált üzemek között. A szerző jól szerkesztett kis könyvében áttekintést ad az ilyen irányítása és szendezése gyártásirányító központok alkalmazásának elvi alapjairól, az adattovábbítás, az adatrögzítés, az adatfeldolgozás eszközeiről. Részletesen ismerteti a különféle gyártásirányító központokat, felépítésüket, s működésüket az üzemi gyakorlatban. A könyvet nagyon sok ábra teszi szemléletessé. A szerzőt dicséri, hogy olyan téma feldolgozására vállalkozott, amelynek nincs magyar szakirodalma. E témáról ez tehát az első átfogó munka. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szerző vállalkozott a gyártásirányító központokkal kapcsolatos terminológiák megfelelő magyar szóhasználatának kialakítására is. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Ara; Ft.) PÎ. Sámsondi Kiss Béla: A klasszikus építkezés normái szerint egyetlen személy lakrészéhez 20—40 tonna súlyú anyag szükséges, aminek előteremtése, szállítása, beépítése rengeteg munkát kíván. Nem véletlen tehát, hogy a műszaki-fejlesztési törekvések középpontjában ennek az anyagmennyiségnek a csökkentése áll. Kísérletei során így jutott el a szerző a szövetszerkezetig. Ennek lényege: a gyártás első fázisában elkészül a szerkezet végleges burkolófelülete bennmaradó zsaluzóelemek lap-, szalag-, vagy cellanegatívok alakjában, s az ezek összeállításával kapott formát öntéssel kialakított vékony betonszövet tölti ki. A teherbírást a könnyű zsaluzóelemekben kialakított nagy szilárdságú bordázat (szövetváz) biztosítja. Ez az ún. orthotrop tartószerkezeti megoldás rendkívül anyagtakarékos. A zsaluzóelem a könnyű, jól szigetelő gipsz. Gyors kötése a zsaluzóelemek gyors és gazdaságos gyártását teszi lehetővé, s módot ad pontos, könnyen alakítható — vakolást nem igénylő — elemek készítésére. Ez tette lehetővé pl., hogy centiméter vastagságú, nagy stabilitású héjszerkezetet üvegtáblákkal zsaluzva állítsanak elő anélkül, hogy e táblák merevítésére — ellentétben a klasszikus építési móddal — szükség lenne. (Műszaki Könyvkiadó, Ara: 61,— Ft.) é. a. StöretsierfreatM épöfetdí ÚJ ELEKTRONIKUS FESZÜLTSÉGMÉRŐK Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában a feszültségmérés fejlesztése két irányban folyik. Az egyik irány a régebben meglevő ún. ,,csővoltmérők" korszerűsítése, illetve ÚJ gyártmányok kialakítása. A másik irány az új korszerű digitális méréstechnika felé mutat. Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára által régebben is gyártott 1341 típusú ORIVOHM-ot, az 1343 típusú univerzális csővoltmérőt, az 1315 típusú csővoltmérőt és az 1316 típusú érzékeny csővoltmérőt a hazai szakemberek már jól ismerik. Itt a figyelmet az újonnan kifejlesztett és gyártott műszercsaládra szeretnénk felhívni. Ennek keretében bemutatjuk az 1314 típusú csővoltmérőt, az 1319 típusú érzékeny, az 1322 típusú precíziós és az 1324 típusú szélessávú csővoltmérőt. Az 1314 típusú csővoltmérő 10 Hz — 1 MHz közötti frekvenciájú, és 5 mV—300 V nagyságú váltófeszültségű jelek mérésére alkalmas, ± 2%-os pontossággal. Az 1319, típusú érzékeny csővoltmérő a fentivel azonos frekvenciatartományban 500 V —300 V-ig használható, ± 2%-os pontossággal aszimmetrikus és 60 Hz —300 KHz-ig szimmetrikus, váltófeszültségek mérésére + 3%-os pontossággal. Az átviteltechnikában előnyösen felhasználható a szimmetrikus mérési lehetőség következtében. 1314-es típusú csővoltmérő 1319-es típusú érzékeny csővoltmérő 1322-es típusú precíziós csővoltmérő 1324-es típusú szélessávú csővoltmérő 1353-as típusú tranzisztoros váltófeszültségű voltmérő Az 1322 típusú precíziós csővoltmérő 10 Hz —5 MHz-es frekvenciatartományban 50 WV—300 V nagyságú váltófeszültségek mérésére használható ± 1%-os pontossággal. A három felsorolt csővoltmérőnek közös jellemzője, hogy az erősítő kimenete ki van vezetve, így alkalmazható váltófeszülségű hidak indikátoraként, illetve a mérendő jel oszcilloszkópon való megfigyelésére. Az 1324 típusú szélessávú csővoltmérő 1 KHz—30 MHz frekvenciájú és 100,,V 30 V nagyságú váltófeszültségek mérésére alkalmas ± 3% pontossággal. A négy cső voltmérő frekvenciatartománya magába foglalja a hangfrekvenciás és a rádiófrekvenciás tartományt, így műsorközlő berendezések, átviteltechnikai rendszerek mérésére is alkalmas. A készülékkel laboratóriumi és üzemi körülmények között egyaránt mérhetünk. A készülékben használt hosszú élettartamú elektroncsővek és stabil tápegységek nagy stabilitást, biztosítanak. A csővoltmérőkbe belső hitelesítő áramkört építettünk, így a hitelesítés 111, annak ellenőrzése minden segédberendezés nélkül elvégezhető. A készülékek mechanikus konstrukciója is korszerű. A nyomtatott áramkörök alkalmazása könnyű szervizlehetőséget A cső voltmérőkben alkalmazott nagy ívhosszúságú tükörskálás mutatós műszere könnyen és jól leolvasható. Az ismertetett, csővoltmérőkön kívül fejlesztés alatt van az EMG-ben az új univerzális csővoltmérő 1345 típusszámmal, valamint 1353 típusú teljesen tranzisztorizált 1 Hz—1 MHz-ig terjedő frekvenciatartomány 50 ÍZV—300 V-os méréstartományú voltmérő, melynek pontossága ± 3%. Az elektronikus feszültségmérést digitális elvek alapján, a digitális feszültségmérő kifejlesztése és alkalmazása teszi lehetővé. A digitális mérés előnyei közismertek: a nagyobb pontosság, a könnyű leolvashatóság és a regisztráló készülék könnyű alkalmazási lehetősége. Nagy pontosságú, gyors és jól leolvasható méréseket végezhetünk az EMG által gyártott digitális műszercsaláddal. Az 1361 típusú digitális egyenfeszültségmérővel, az 1367 típusú AC—DC konverterrel és a 1365 típusú Ohm—DC konverterrel. Az 1361 típusú digitális egyenfeszültség-mérővel . .1000 V-ig terjedő feszültségtartományban 0,1%-os pontossággal mérhetünk. Gyors működése (280 msec) alkalmassá teszi laboratóriumi mérések mellett üzemi mérések elvégzésére is. Nagy bemenő ellenállása (10 Mobm) következtében csak kis mértékben terheli a mérendő feszültségforrást. A számok decimális formában jelennek meg az elvilágítós rendszerű számjelzős készüléken az automatikus polaritásjelzéssel és tizedesponttal együtt, így lehetővé válik a mért feszültség egyértelmű leolvasása. Lehetőség van a mérés eredményének távjelzésére és regisztrálására is, decimális információ formájában. A belső hitelesítő áramkör által — a beépített normál elem segítségével — a készülék pontossága ellenőrizhető, ill. beállítható segédberendezések alkalmazása nélkül. ,,Folyamatos” üzemmódban a mért érték megváltozásakor a készülék újra kezdi a mérési periódust. „Indított” üzemmódban csak külső (esetleg táv-) indítással egyszeri mérést végezhetünk. A feszültségmérőben alkalmazott áramkörök félvezetőkből való felépítése viszonylag kis fogyasztást és megbízható, működést biztosít. A digitális egyenfeszültség-mérő alkalmazási területe igen széles. A műszer- és a méréstechnikában nagy pontosságánál fogva alkalmas mutatós műszerek és elektronikus műszerek hitelesítésére, egyenfeszültségű tápegységeknél pedig a kimenő feszültség abszolút értékének és stabilitásának meghatározásához. Ipari alkalmazása is széles körű, minden olyan nem villamos mennyiség mérésére alkalmas, amely feszültséggé átalakítható (pl. hőmérséklet, nyúlás stb.). Nyomtatóíró és vezérlő berendezés alkalmazásával mérési sorozatok elvégzésére is alkalmas, gyakorlatilag emberi beavatkozás nélkül. Az 1367. típusú váltó egyob.feszültség aialasftb 50 ,,V 300 V-ig terjedő feszültségtartományban. 20 Hz-től 500 KHz-ig terjedő frekvenciájú váltófeszültségek mérésére alkalmas A készülék egyenfeszültségű kimenetét az 1361 típusú digitális egyenfeszültség-mérővel összekapcsolva + 0,5% pontosságú méréseket végezhetünk, laboratóriumi és üzemi körülmények között egyaránt. Az átalakító ezenkívül belső műszerével, kisebb pontossági követelménynek megfelelő, önálló cső voltmérőként is alkalmazható. A készülék a kétoldalasan egyenirányított feszültség középértékét méri, és szinuszos feszültség effektív értékére van hitelesítve. A beépített hitelesítő áramkör biztosítja a nagy pontosságot, és lehetővé teszi a készülék hitelesítését segédberendezések alkalmazása nélkül. Stabilizált tápegységek és a nagy fokú negatív visszacsatolás nagy stabilitást és linearitést biztosít. A készülék áramkörei részben tranzisztorosak, és az alkalmazott elektroncsövek hosszú élettartamúak. Az átalakítón az erősítő ki van vezetve oszcilloszkópos megfigyelések számára. A készülék az 1361 típusú digitális egyenfeszülség-mérő alkalmazási területét szélesíti ki. A készülék a műszer- és méréstechnikában — mutatós műszerek és elektronikus készülékek hitelesítésére alkalmas. Váltófeszültségű hidak indikátoraként is használható. Az 1361 típusú digitális egyenfeszültség-mérőhöz csatlakoztatva a mért érték távjelezhető, és nyomtatószóval regisztrálható, hasonló módon, mint az egyenfeszültség mérésénél. Az 1365 típusú ellenállás-egyenfeszültség-átalakító 0,1 Ohmtól 10 Mohm-ig alkalmas ellenállások mérésére. Az átalakító kimenetét az 1361 típusú digitális egyenfeszültség-mérővel összekapcsolva + 0,2%-os pontosságú méréseket végezhetünk laboratóriumi és üzemi körülmények között egyaránt. A készülék hibakorrigált áramgenerátoros kapcsolással működik és a mérendő ellenállással arányos egyenfeszültséget létesít.. A beépített precíziós huzalellenállások biztosítják a nagy pontosságot, és a hitelesíthetőséget segédberendezések alkalmazása nélkül. A stabilizált tápegységek és a nagyfokú visszacsatolás nagy stabilitást és linearitést biztosít, a készüléket pontos mérések elvégzésére teszi alkalmassá. A készülék áramkörei részben tranzisztorosak, az erősítő elektroncsövei hosszú élettartamúak. 1361-es típusú digitális egyenfeszültség-mérd 1367-es típusú váltó- egyenfeszültség-átalakító 1365-ös típusú ellenállás-egyenfeszültség-átalakító Mivel a mérés idejét a befogadási idő határozza meg, ezért sorozatok vizsgálására is alkalmas. Alkalmas továbbá minden olyan fizikai mennyiség mérésére, amely visszavezethető ellenállás-értékre (pl. hőmérsékletmérés). Nyomtatóíró és mérésvezérlő, valamint automatikus befogó alkalmazásával nagy sorozatok gyors és pontos mérésére is használható. Az ellenállás befogásánál a mérőpontokon fellépő maximális feszültség 15 V, így életvédelmi szempontból megfelelő. Az 1361 típusú digitális egyenfeszültség-mérő továbbfejlesztéseként készítjük az ötszámjegyes ± 0,01%-os digitális egyenfeszültség-mérőt 1362-es típusszámmal, melynek méréshatárai 100 mV—1000 V-ig terjednek. Gyors működése (20 msec) és az automatikus előjel — és méréshatárváltás a legkorszerűbb „ elektronikus feszültségmérők közé emeli. A fenti bő elektronikus voltmérő választék biztosítja • a hazai felhasználók igényeinek kielégítését Nagy István György: A szerző átfogó képet ad az űrkutatásról, mint a tudomány és a technika történetének új eseményéről. A könyv bevezető része az űrkutatás történetét ismerteti, majd a szerző bevezeti az olvasót az égi mechanika alapfogalmaiba, ezt követően azonban döntően az űrkutatás technikai kérdéseit tárgyalja. A rakétatechnika, az irányítástechnika, a híradástechnika, a műszertechnika, s az Űrtechnika néhány más feladata című fejezetek alkotják a könyv gerincét. Nagyon érdekesen, jó szerkezeti felépítésben s közérthetően tárja az olvasó elé a szerző a rakétatechnika ezen ágazataiban elért eredményeket. Miután a Zrínyi Kiadó gondozóA VEB Verlag Technik Berlin, az NDK kitűnő műszaki kiadóvállalata háromkötetes gépipari kézikönyvet ad ki az NDK öt ismert egyetemi tanárának szerkesztésében. A könyvet egyébként az NDK műszaki egyetemein és főiskoláin is tankönyvként (nem segédkönyvként!) vezették be. A most megjelent első kötet elsősorban az alaptudományok anyagát foglalja össze 1470 oldal terjedelemben. Érthető módon a mértékegységek kérdésével kezdi» sákan jelent meg a könyv, a szerző természetesen arra törekedett, hogy a korszerű haditechnika eredményei és az asztronautikai eszközök közötti összefüggést és egymásra hatást is minél jobban megvilágítsa. De külön fejezetben, részletesen foglalkozik a könyv az űrhaditechnikával, az űrhajózás katonai felhasználásával is. Az égi mechanika és a rakétatechnika fogalmainak ismertetésénél a szerző a gyakorlatiasságra törekedett, s nem alkalmazott felsőbb matematikai levezetéseket. A népszerűen megírt könyvet érdekes ábraanyag egészíti ki. (Zrínyi Katonai Kiadó. Ára: 17.50 Ft.) P» minthogy ez egyébként is állandó gondot okoz az oktatásban és a gyakorlatban egyaránt. Ezt követi a matematika anyaga (táblázatokkal), a fizikai alapismeretek, majd a műszaki tudományok legfontosabb alaptudományai: a szilárd és a cseppfolyós testek mechanikája. A szilárdságtan alapvető ismereteit ésszerűen összekapcsolják az anyagismeret és az anyagvizsgálat kérdéseivel. A könyv jelentős része foglalkozik a gépelemek és a kinematika problémakörével. A hőtechnika rendkívül korszerű szinten való tárgyalása érthető módon a könyv egy jelentős fejezetét teszi ki, ezt a méréstechnikai alapelvek tárgyalása követi — elsősorban a gyártástechnológia szemszögéből tekintve. A hasonló művekhez képest merőben új vonása a könyvnek, hogy jelentős helyet szentel a szabványosítás, valamint a dokumentációs és az információs technika kérdéseinek és ezzel kapcsolatosan igen sok hasznos ismeretet, jótanácsot közöl. Egy külön — igen terjedelmes — fejezet az automatizálási technikát tárgyalja, beleértve a kibernetika alapelemeit, az irányítástechnika főbb ismereteit, továbbá az analóg és digitális számítógépeket. Az utóbbiak tárgyalása rendkívül sikerültnek mondható, mert elsősorban e berendezések hasznosságát és használatát kívánja megismertetni olvasóival. Mindent egybevetve igen gondosan megszerkesztett nívós kiadvánnyal van dolgunk, amelyet a németül tudó mérnökök haszonnal forgathatnak. A kézikönyv 2. kötetét, amely az energiaátalakítással és a vegyipari gépészettel foglalkozik, valamint a 3. kötetet, amely az anyagok feldolgozását tárgyalja, érdeklődéssel várjuk. Űrkutatás, űrtechnika Taschenbuch Maschinenbau Band L Grundlagen BUDAPEST VII., KLAUZÁL TÉR 6. Telefon: 220—288, 221-873. UHU KTÖ ERŐÁTVITELI BERENDEZÉSEK szerelése, javítása, felújítása 12 fiókkal a lakosság szolgálatában ER-400 ELEKTROHIDRAULIKUS RAKODÓ (hordó-, láda- és bálarakodáshoz) Hordósáruk rakodására szolgál. Használatával teljesen megszüntethető a régi, hagyományos hordókorcsolyák használata. Kezelése különleges szakértelmet nem igényel. Gazdaságosságára jellemző, hogy 10 db 200 kg-os vashordónak gépkocsira rakását két ember 5—6 perc alatt elvégzi, minden fizikai megerőltetés nélkül. A géphez szállított görgősor tartozékot két ember pillanatok alatt a gépre helyezheti és így alkalmassá válik ládázott, dobozolt áruk rakodására is. Nem helyhez kötött, mert beépített kerekeire billentve targoncához hasonlóan könnyen mozgatható egyik rakodási helyről a másikra. Műszaki adatai: legnagyobb magasság alapállásban 1700 mm maximális teherbírás 400 kg minimális rakodómagasság 1100 mm maximális rakodómagasság 1350 mm Forgalomba hozza: szükséges feszültség 380 V 3 fáz. 50 per. motorteljesítmény 1 kW motor típusa DDR 23/4 MŰSZAKI ARUT ÉRTÉKESÍTŐ VAEEREAT 7-es számú fiók VI., Jókai utca 38. Telefon: 123—997. Mindennemű textíliák, fafelületek g lángmentesítését vállaljuk MSZ-szabvány és a tűzrendészeti hatóság előírása szerint. Tűzoltókészülék Karbantartó és Javító Ktsz Budapest Vill., Szigetvári utca 10. Telefon: 342-692, 138-819. Televízió: 11., Mártírok 0.48. Telefon: 158—094. Üzemek korszerű ERŐÁTVITELI ÉS VILÁGÍTÁSTEC mai BERENDEZÉSEINEK felszerelését és javítását vállalja a BUDAI VILLANY- ÉS RÁDIÓSZERELŐ KTSZ (Budapest II., Frankel Leó utca 21/23. Telefon: 154—883, 152—454) Lakosság részére felvevőhelyeink a budai kerületekben. Rádió, magnetofon, lemezjátszó, erősítő: IL, Hidász u. 1. Telefon: 365—592, 364—116. Villanytűzhely, hűtőszekrény-szerelés és javítás. I., Fő u 25. Telefon: 155—810 ■ 152-693. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiin......................iiiiiiii.......mi......mi..............iitiHiiiiiiiiuHiiiiiiiimniiitiiiuiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiHHiiiiHiiuiiiuiiniiiiiHiHiiiiHiiiimiiiimiiiiiiii.......imiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimn.......mm.........mm.........iiiihiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.......in............1111111.......iiiiiiiiiiiniiiimimi.............iiiiiiuiimiiiinniiiiiíiiiiiiiimiiiiiHiiiiiniij^iii|iiiiiiiiiintiiuut..................................................................................................u........................................ S3« „A világ a gyomor körül forog” állította egy francia humorista, s ebben a megállapításban — valljuk meg — van némi igazság is. Ám a kérdés humoros oldalán túl ma más tényezők is új, fokozott feladatok elé állítják a vendéglátóipart, amely csak sajátos műszaki eszközök felhasználásával tud az igényekkel megbirkózni. Világviszonylatban mind többen veszik igénybe az éttermi szolgáltatásokat — sokkal több az üzemi étteremben étkezők száma, mint évtizedekkel ezelőtt (ez az egyik „mellékterméke” a világ iparosodásának, s a lakosság városokba tömörülésének), növekszik az idegenforgalom, a sport- és a kulturális események egyre nagyobb számban mozgatnak meg hatalmas embertömegeket, akik a szellemi táplálék, s a látnivalók mellett — joggal — éhségüket is csillapítani akarják. üveglapok mögött, csiszolt krómacél pultokon ajánlkozó különféle ételek hosszú sora azonnal bizonyítja az önkiszolgáló berendezés technikailag jól átgondolt elrendezését. Az 1. ábrán megismerkedhetünk egy ilyen teljes berendezés pultokra való felosztásával, ami meg is felel a különféle kiszolgálási feltételeknek. Valamennyi pult krómacél borítású, a teljes berendezés homlokoldalát a tálcacsúszda alatt, könnyen tisztántartható műanyagborítású fémlemez vagy anódosan oxidált alumíniumidomokból összerakott „pajzs” borítja. A beépített elpárologtatók lehetővé teszik a pultok hűtését. Maguk a hűtőgépek az épület pincéjében helyezhetők el, és az egyes pultokban levő termosztátok útján egyenként vezérelhetők. Ez a decentralizált elrendezés, szemben a pultok közös hűtőaggregátjával, célravezetőbbnek bizonyult, így minden egyes esetben biztosítható a megfelelő hűtési fok. Valamennyi ellátó, betápláló- és csapoló berendezés amennyiben kiegészítő helyiségek nem állnak rendelkezésre — a létesítmény alsó szintjébe közvetlenül beépíthető, s a készlettárolók is a pultokban találhatók. Az italokat a rendelkezésre álló Az automata étterem azonban csak félig tenne eleget rendeltetésének, ha választéka kizárólag az italokra korlátozódna. A vendég számára mindenfajta étel gazdag sorát is nyújtania kell. Szóljunk itt közbevetőleg egy fontos tényezőről, hűtő- és raktárhelyiségekből közvetlenül is lehet csapolni, ahogyan ez a vendéglátóiparban egyébként szokásos. Ez esetben azonban a bevezető vezetékeknek ennek megfelelően hosszabbaknak kell lenniök. Az új építkezéseknél ezek az utak a pince- és hűtőhelyiségeknek közvetlenül a csapolóhelyek alá való tervezésével megrövidíthetők, ami ma már szervesen összefügg a közétkeztetés kulturáltságának és színvonalának emelésével. Az üzemi étteremben étkező dolgozó is szeretne minél bővebb választékú étlapról választani, s annak alapján rendelni. A konyha működését gazdaságosabbá teszi, ha előre számíthat arra, hogy melyik ételből mennyi fogy majd el. Az automata étteremben reggel kifüggesztik a választékot feltüntető táblákat, egyszersmind minden egyes ételhez (vagy menühöz) egy-egy zsetonáruló automata tartozik. A megfelelő zseton gombnyomásos kiváltásával az adott ételfajtához való „előjogot” máris biztosítottuk, s egyúttal önműködő számláló határozza meg, hogy az előválasztási időszak végén (mondjuk reggel 9 órakor) az egyes zsetonokból hány darab fogyott el. Nem tartozik a túlzott elképzelések közé (főleg különlegesen nagyüzemi konyhák esetében) a következő gondolat: az egyes ételféleségekhez szükséges alap- és nyersanyagok arányának birtokában az önműködő zsetonszámláló szerkezetek kiegészíthetők olyan elektronikus kapcsolásokkal, amelyek tevékenységének végeredménye a fajtánként beszerzendő alap- és nyersanyagmennyiségekre vonatkozó számDe térjünk vissza az ételek kiszolgáltatási módjához. Korszerű automata éttermekben (ilyen a Telefonbau und Normalzeit vállalat ismertetésünk tárgyául választott étterme) az ételadagok, hidegtálak, szendvicsek, sütemények, torták, saláták, gyümölcsök édességek és ehhez hasonlók kiszolgálására felvonórendszerű pultok szolgáladatsor, mint a fogyasztók igényeit tükröző előválasztás egyik közvetett „származéka”. Ez a megrendelésben vagy elszámolásban hasznosítható dokumentumnak, a következő jellemző vonásokkal: A pultok közé a környezettől teljesen szigetelt, zárt felvonóhálózatot (2. ábra) iktattak. Fontos tartozéka egy ventillátor, amely az árutér kinyitása során beszívódott levegőt az elpárologtatón keresztül, a szélcsatornán át, egészen a szekrény tetejéig azonnal felnyomja. Ezen a módon gondoskodik az Teljes önkiszolgálás Új elemként csatlakozik ehhez a turistáskodás egy új formája, az autó-turistáskodás. Az autós turista nem szokott hozzá jármű nélküli társa „hátizsákból” való étkezéséhez, ő kulturáltabb körülmények között utazik, s hasonló körülmények között is akar enni. Nem véletlen, hogy az első automata éttermek egyrészt az üzemekben, másrészt az autóscsárdákban jelentek meg. A pulti önkiszolgálás továbbfejlesztésének logikus módja az automata büfé. Itt valóban teljes az önkiszolgálás: a fizetés, a kiválasztás, az árukivétel a személyzet igénybevétele nélkül valósul meg. Sok ember a különféle ételek között kényter nélkül, nyugodtan válogatná, gyorsan szolgálhatja ki magát. Az ilyen automata éttermek ráadásul az autóscsárdákban megkívánt éjjelnappali szolgálatot is lehetővé teszik. Egy ilyen automata büfé vagy étterem beállításával az üzemeltető és a vendég egyaránt jelentős előnyökre tesz szert. Ezek a berendezések mindenütt (egyetemi menzákon, ifjúsági központokban és kórházakban, sport- és üdülőhelyeken stb.) a személyzet és a vendégek ellátására egyaránt felállíthatók. Az automata étterem sajátos formájával, célszerűségével és nagy kapacitásával a színházak, a kongresszusi termek, a vásárok és a kiállítások közönségének kiszolgálására is alkalmas. A csillogó akril automata étterem Előzetes megrendelés : Az ételfelvonó működése 1. ábra: Önkiszolgáló étterem — személyzet nélkül. Az étszolgálat teljes automatizálása szükségtelenné teszi a segédszemélyzetet (a Telefonban und Normalzeit vállalat étterme) 2. ábra: önműködő ételkiszolgáló felvonó