Technika, 1970 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1970-06-01 / 6. szám

E­С­ти­и [UNK] М [UNK]­А — ARA 3,— Ft — Általános műszaki szemle — XIV. ÉVFOLYAM. 6. SZÁM 1970. JÚNIUS autóteszt: MOSZKVICS 412 ftz öntvénygyártás újabb eljárásai Levegőellenörző és gázelemző И -Főt Ь­ [UNK] [UNK] PENTACON SUPER VIENNETTE 5 ZOOM pm A 2000. évben még mindig keréken? A jövőt megjósolni nem lehet, különö­sen akkor nem, ha még részletkérdések­kel is foglalkozni akarunk, mert minden efféle kísérlet néhány év múlva a nevet­ségesség céltáblája lesz. Elég, ha itt csu­pán egyetlen esetet említünk. 1929-ben a repüléstan egyik vezető mérnöke azt jö­vendölte a repülés jövőjéről szóló cik­kének bevezetőjében, hogy a repülőgép valószínűleg 1980-ra éri el fejlődésének csúcspontját. Ez a szuper repülőgép ek­kor 210 km/ó sebességgel, 960 km ható­táv mellett 4 t hasznos terhet fog szállí­tani, ha a felszállósúlya 20 t lesz. Tud­juk, hogy ilyen repülőgépek már 1936- ban léteztek, tehát a „messze előrelátó próféta” még a legközvetlenebb jövő megítélésére is képtelen volt. A gépjárművek jövőjét illetően is szá­mos tudományos vagy annak látszó jós­lat látott napvilágot az utóbbi negyven­­egynéhány évben, azonban ezek egyike sem kerülte el annyira a célt, mint az említett­ példa szerzőjének próféciája. Ne­künk már valamivel könnyebb dolgunk van, mint elődeinknek. A mi munkánkat segíti a számítógép. Ezért válhatott a fu­turológia a jövő határait, kereteit kuta­tó, eléggé megbízható tudományággá. Igen, a jövő határait, kereteit nagy vona­lakban felvázolhatjuk egészen a 2000. évig, de a részletes tartalmat — a hatá­rok, keretek belsejét, ha úgy tetszik föld­rajzát — csak akkor ismerhetjük meg, ha elérjük a szóbanforgó kort. Ez nem­csak a gépjárművek vonatkozásában igaz, de áll minden más témára is. Így való­ban nem „A Jövőt” jósolja meg a futuro­lógia, csupán annak határait. Ez persze megköti a jövő gépjárműveivel, gépjár­műközlekedésével foglalkozók kezét, de nem ok arra, hogy kizárólag olyan jövőt képzeljenek el, amely csak a ma ismert, és még a kísérletezés szakában levő tech­nikával valósítható meg. Ezért merész, de egyúttal reális is az 1. ábra tájképe 1990- ből­ ­ Lassú fejlődés 1980-ig Az ember mintegy 6000 éve ismeri kereket, a kerekeken gördülő gépjármű­­­vet azonban alig több minit 80 éve te­kintheti kiszolgálójának. A személygépkocsi alig változik 1980- ig. Erre a kocsikra a félkombi kivitel, az igen nagy tengelytáv, a kisméretű gumi­abroncs és a kicsi mellső és hátsó kinyú­lás a legfőbb jellemző. A benzinmotort elől keresztben, és eléggé hátradöntve építik be. Az ülések magassági irányban, előre és hátra is állíthatók, de a háttám­lákat is tetszés szerinti szögben rögzíthet­jük. A vezető melletti ülést 180 fokkal el lehet fordítani, ha ide kisgyermeket kívá­nunk ültetni, mert esetleges ütközésnél­­ így fokozottabban védve van. Mindegyik háttámla fölött fejtámaszt találunk majd. Az 1980. év kocsija biztonsági személy­­gépkocsi lesz, mert az ütköztetési kísér­letekkel, a kíméletlen nyúzópróbákkal és egyéb módszerekkel folyamatosan szer­zett eredményeket már sokkal általáno­sabban, és kötelező előírások alapján fog­ják felhasználni. A benzinmotort még semmilyen más erőforrás nem szorítja ki addig, mert a jelenleg ismertek közül egyik sem lesz eléggé megbízható, vagy sorozatgyártásra érett. Talán még néhány apróbb jellegzetes­séget is mondjunk el erről a szolid jár­műről. A fékezésnél fellépő esetleges ke­rékcsúszást a minden kocsin általánosan alkalmazott csúszásgátlóval tudjuk majd elkerülni. Érdekesnek ígérkezik az a sej­tés, hogy a csomagokat — különösen amelyekre útközben is szükség lesz — nem a kívülről hozzáférhető csomagtér­ben, hanem az ajtók belső falán, az ülé­sek alatt és mögött, valamint a műszer­fal alatt fogják elhelyezni. Ez az elrende­zés még sok fejtörésre kényszeríti a konstruktőröket. Jobban magunk elé kép­zelhetjük — legalább külső formában, és a főegységek elrendezésében — az 1980-as év személygépkocsiját, ha elmondjuk, hogy már ma is futnak hasonló jármű­vek. Ezek között a Renault 18, a BMC 1800 és a Citroen DS érdemel elsősorban említést. Mindhárom kocsi kiváló a ma­ga nemében, ezért bármelyik alkalmas arra, hogy alapul szolgáljon az 1980-as személygépkocsi-típus kialakításához. Azt persze meg kell említeni, hogy egy-egy személygépkocsi konstrukcióját, formá­ját nem a közönség ízlése, divatja hatá­rozza meg, inkább a gyárak diktálnak ezen a téren. Talán még annyit, hogy az amerikai Ford máris kísérletezik azon, hogyan le­hetne a közlekedést még biztonságosab­bá tenni. A kísérleti személygépkocsik fékrendszerét és gázpedálját a járműbe épített komputer vezérli, a járművezető csak a kormányt kezeli. A komputer — radar segítségével — önműködően tartja a követési távolságot. Ennek az AHC ne­vű rendszernek van továbbfejlesztett vál­tozata is, amelyet Mini gap-nek keresztel­tek el. Felépítése azonos az AHC-kivitel­­lel, de itt már a kormányt is automata működteti. A szakemberek remélik, hogy a két változat közül legalább az egyik el­terjed 1980-ig.­ ­ Csak finomítások Tekintsünk ismét csak 1980-ig. Az is­mert, hogy a tehergépkocsik igen nagy részét a vevő igényei szerint, gyakorlati­lag tehát közvetett rendelésre készítik el 1. ábra: „Tájkép” 1990-bőL

Next