Tejipari Hírlap, 1982 (9. évfolyam, 1-8. szám)

1982-01-01 / 1. szám

Falfonállal^ SZALONNAS MARHASÜLT Hozzávalók: 90 dkg marhafartő vagy fehérpecsenye, 15 dkg kemény, füstölt szalonna, só, 20 dkg vegyes zöldség, kis fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 10 dkg zsír, egész bors, kakukkfű, 1 db babérlevél, 6 dkg pa­radicsompüré, 3 dkg cukor, 5 dkg liszt és 2 deci vörösbor. A megmosott húsdarab tetejét kis hegyes késsel 6—8 helyen rézsűt mé­lyen átszúrjuk és a nyílásokba ujj­nyi vastagságú, hosszú szalonnaru­dacskákat nyomkodunk. Megpárol­juk. A megpuhult húsra ráöntjük az átszűrt zöldséges mártást. Köretnek hagymás tört burgonyát adunk. SAJTOS CSIRKE Két db csirkét feldarabolunk és só­val, törött borssal bedörzsölve liszt­ben megmártva, olajban hirtelen megsütjük a külsejét. Ezután tűzálló tálra egymás mellé fektetjük, aláön­tünk egy pohárnyi húslevest és leg­alább fél óra hosszat a sütőben pá­roljuk, hogy jó puha legyen. Majd az egészre néhány vékony sajtszele­tet borítunk. Már csak annyi időre toljuk vissza a sütőbe, amíg a sajt ráolvad a csirkére és rizzsel, paradi­csomsalátával tálaljuk. SAJTOS MAKARÓNI SONKÁVAL 25 dkg makarónit sós vízben meg­főzünk, a vizet leszűrjük róla, 12 dkg vajat 5 tojás sárgájával habosra el­keverünk, 3 evőkanál reszelt sajtot, 25 dkg vagdalt sonkát és 5 tojás ke­mény habját belekeverjük. Vajjal kikent edényben gőzben egy órát főzzük. Azután kiborítjuk, forró vaj­jal leöntjük és sajttal meghintve tá­laljuk. SAVANYÚTOJÁS Hozzávalók: 10 db tojás, 8 dkg zsír, 10 dkg liszt, 5 dkg hagyma, 1 db ba­bérlevél, só, cukor, egész bors, 1 dl ecet, 1 és fél dl tejföl, fél citrom, kevés mustár. A cukrot világos­­barnára pirítjuk. Hozzáadjuk a lisz­tet és tovább pirítjuk, közben foly­ton kevergetve. Ha a rántás már jó barna, hozzávegyítjük a finomra vá­gott hagymát, ecettel és vízzel fel­engedjük, sóval, borssal, babérlevél­lel, mustárral, citromhéjjal ízesítjük és felforraljuk. A mártást átszűrjük egy másik lábasba, a tűzre tesszük. Kellő savanyúra ízesítjük és ha már forrásban van, beleütjük a tojáso­kat. Keveset forrni hagyjuk. A tojá­soknak nem szabad egészen megke­ményedniük, majd hozzáöntjük a tejfölt, összerázogatjuk és tálaljuk. Jó étvágyat kíván: Sz. Kovács Lajosné Hogyan vált be a jogsegélyszolgálat? A Minisztertanács határozata alap­ján a kiemelt, az A és B kategóriába sorolt állami vállalatoknál és a leg­alább hatszáz embert foglalkoztató ipari szövetkezeteknél vezették be elsőként a szakszervezeti Jogsegély­­szolgálat Intézményét, immár hét éve. Azóta fokozatosan szinte vala­mennyi vállalatra, üzemre, ipari szövetkezetre kiterjesztették. 1979 de­rekától ugyancsak minisztertanácsi határozat lehetővé tette, hogy a me­zőgazdasági szövetkezetekben is meg­szervezzék a jogsegélyszolgálatot, s így az eddiginél hatékonyabbá vált a szövetkezetek tagjainak és alkal­mazottainak egyéni érdekvédelme. A legfőbb tapasztalat, hogy ez a szolgáltatás hozzájárult a törvényesség megszilárdításához, erősítette a dolgozók jogbizton­ságát, elősegítette az ügyintézés javítását. Évente immár több százezer esetben állnak a dolgo­zók rendelkezésére, segítik ki­­sebb-nagyobb jogi ügyeik inté­zését; sokan kérnek és kapnak szóbeli eligazítást, tanácsot. A jogsegélyszolgálat népszerűsíté­sét előmozdítja, hogy a tanács­adáson kívül a hatóságok és más szervek előtti eljárással, illetőleg jogi képviselet ellátásával is fog­lalkozik. Egyik fő tevékenységi területe például a különböző be­adványok elkészítése, szerkesz­tése. Ez is, mint a tanácsadás, szinte a jog minden területét érinti, ezért alapos felkészültsé­get, széles körű jogi és egyéb is­mereteket kíván. Eredetileg arra számítottak, hogy legtöbben a munkaviszon­­nyal kapcsolatos ügyes-bajos dolgaikkal fordulnak majd jogsegélyszolgálathoz. A gyakor­a­lat tanulsága szerint azonban az esetek csaknem harminc száza­lékában polgári-vagyonjogi, vagy például lakásjoggal összefüggő problémáikhoz kérnek segítsé­get. Csak ezt követik sorrendben a munkajogi ügyek, de sokan kérték a jogsegélyszolgálat segít­ségét államigazgatási eljárások­ban is. Ily módon csökkent a ta­nácsi ügyintézők terhe, és az ügyek gyorsabban zárulnak. Főként azoknál a vállalatok­nál, ahol sok nő dolgozik, gyak­ran kérnek segítséget családjogi ügyekben is. Ilyenkor a meg­győzés, a békéltetés a fő feladat. A társadalombiztosítással kap­csolatos vitás ügy viszonylag ke­vés. Alig nyolc százalék. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a társadalombiztosítási bi­zottságok kellő időben elhárítják az esetleges szabálytalanságo­kat, s ezekből csak ritkán kelet­kezik jogi vita.­­ Egyébként észrevehető, hogy jogsegélyszolgálat működése óta a vállalatoknál adódó mun­kaügyi viták többsége nem ma­rasztaló, hanem megszüntető ha­tározattal ér véget. A téves in­tézkedéseket tehát a vállalat ka­puin belül, hosszas és értelmet­len pereskedés nélkül korrigál­ják. Vagyis: a jogsegélyszolgálat nemcsak a dolgozók közvetlen érdekeit védi, hanem a vállalati ügyintézés hibáira is ráirányítja a figyelmet. Egy ez évi felmérés szerint egyetlen megyében, Fejérben évente több tízezer óra kieső munkaidőt mentett meg a válla­latoknak a szakszervezeti jogse­gélyszolgálat. A díjtalan érdek­­képviseleti szolgáltatás 51 intéz­ménynél és vállalatnál évente hat-hétezer ügyben ad tanácsot, illetve intézkedik a dolgozók he­lyett. A szolgálat fejlődését jel­zi, hogy a vizsgált vállalatok többségénél szintén az esetek nagy hányadában, házon belül, rövid úton sikerült pontot tenni a kezdődő munkajogi, bér- szo­ciális és munkahelyi panaszok végére. A legfrissebb felmérés szerint a jogsegélyszolgálatot igénybe vevők hetven százaléka fizikai dolgozó volt. A legjobban működő szakszer­vezeti jogsegélyszolgálatok nem csupán a hivatali utánjárást, az ügyes-bajos dolgok intézését ve­szik le a dolgozók válláról, so­kat tesznek a szocialista jogpro­paganda, az üzemi demokrácia fejlesztéséért, valamint a mun­kaidő védelméért. A dolgozók a legtöbb helyen műszakkezdés előtt vagy az után vehetik igény­be a jogi tanácsadást. Bevált kezdeményezés, hogy a kisebb intézmények, vállalatok, szövet­kezetek közösen tartanak fenn szakszervezeti jogsegélyszolgála­tot, így például számos helyen a kereskedelmi vállalatok, a taná­csi vállalatok városi, nagyközsé­gi jogsegélyszolgálatot hoztak létre. A vállalatok, szövetkezetek jogászai régebben is ellátták ta­náccsal, felvilágosítással a hoz­zájuk forduló embereket. A jog­segélyszolgálat keretében mind­ez szervezetten és széleskörűen történik. A munkába — szükség szerint — műszaki, munkavé­delmi, társadalombiztosítási és egyéb szakembereket is bevon­nak. Örvendetes, hogy a felső­­oktatási intézmények, elsősorban a tudományegyetemek jogi ka­rai szinte kezdettől fogva segítik a jogsegélyszolgálatban részt ve­vők továbbképzését, és néhol szocialista szerződés keretében is patronálják őket. Dr. Holka Vilmos KERESZTREJTVÉNY A rejtvényben Petőfi Sándor egyik, a hazáról irt verséből idézünk. Vízszintes: 1. Vers kezdete I. 13. Siker. 14. Nem éber. 15. Római 51. 16. Létezik. 17. Becézett női név. 18. Talál. 20. Evő­eszköz. 22. Veszteség. 24. Német igen. 26. Ilyen hit is van. 28. M. ö. 31. Ró­mai 49 és 50. 33. Ékezettel ital. 34. Vers folytatása II. 37. Azonos betűk. 38. Szovjet tó. 39. E. G. Y. T. 41. Ten­geri mítosz. 42. Pép keverve. 44. Ró­ma keverve. 45. Személyes névmás. 46. N. G. 47. Román folyó. 48. E. R. É. 49. Re párja. 50. Lám. 51. Kitüntetés. 53. Idegen nem. 54. I. V. 55. Lám ke­verve. 56. V. A. 57. J. R. 58. Kettős betű. 59. Irány. 60. Mer keverve. 61. K. Á. E. V. 63. Mer keverve. 65. Or­szágos Tervhivatal. 66. Fájdalom ke­verve. 68. Hét egyik napja. 70. Száz keverve. 72. Arany, oxigén, szén, kén. 73. J. A. 75. Ékezettel „ló farm”. 80. Társ keverve. 82. Azonos betűk. 83. Állóvíz. 85. Magyar város. 89. ... a csodák csodája. 91. Nem ilyen. Függőleges: 1. Előttünk van. 2. Mindennek van. 3. Erdőben található. 4. J. M. 5. Tá­lalóedény. 6. Üzemanyag. 7. K. M. 8. Ékezet nélküli névutó. 9. Ormót­lan. 10. Szovjet repülőgéptípus. 11. Kín fordítva. 12. Államfő. 17. Nem­zet. 19. Folyadék. 21. Vers folytatása IV. 23. Baj. 25. Ima keverve. 27. Ilyen kert is van. 29. Hideg ellentéte. 30. Időmérő. 32. L. T. 35. Levesféleség. 36. Nem mögé. 40. G. R. 41. Vers folytatása III. 43. Vers befejező része V. 44. Cipészszerszám. 48. Betű ejtve. 50. Sajtféleség. 52. Keletkezik. 54. Vaj mellékterméke. 61. K. E. 62. Tejter­mék. 64. Keretező. 67. Nitrogén, oxi­gén. 69. Fordított névelő. 71. Z. N. 74. A. S. 76. Római és. 77. Visz ellentéte. 78. Régi magyar főúri rang. 79. Éke­zet nélkül kígyóféle. 81. Dorgál. 84. Indíték. 85. K. J. 86. M. O. 87. R. Y. 88. M. R. 90. Kettős betű. A megfejtéseket 1982. február 20-ig kell beküldeni. A levélre, borítékra kérjük ráírni: „Rejtvény”. A helyes megfejtést beküldők között könyvet sorsolunk ki. Előző havi megfejtés: Fogyasszon fehérjedús tejterméket, Óvári, Bala­ton. Nyertesek: Barabás György Jász­apáti, Czakó Kálmán Nagykörös, Katona Margit Pécs. Hét végére , szabad időre 1982-ben jelentős változás tör­ténik életünkben : hetenként két szabadnapunk lesz. Több idő jut tehát a pihenésre, a szóra­kozásra, több időt tölthetünk családunkkal, barátainkkal. Két nap sok idő, ha okosan, értelme­sen beosztjuk. Erőt, energiát adhat a heti munkához, de meg kell tanulnunk a szabad idő cél­szerű kihasználásának szabá­lyait. Az bizonyos, aki egész hé­ten, hónapon, éven át fizikai munkát végez, annak a szellemi értékek „beszippantása” jelent­heti elsősorban a változatossá­got, hogy tanulhat, olvashat, művelődhet kedvére. Aki pedig szellemi munkával keresi ke­nyerét, nos az jól teszi, ha a hét­végén „beiktat” programjába egy kis fizikai munkát, akad ilyen bőven háza táján, otthoná­ban, hétvégi kertjében. Egy kis kerti munka, barkácsolás, favá­gás, bütykölés a motorral, ko­csival, legalább olyan hasznos lehet, ha nem hasznosabb, mint­ha besüpped egy fotelbe és vá­logatás nélkül nézi a tévé mű­sorát. Apropó: televízió. Való­ban jó kikapcsolódást jelenthet, ám a mértéktelen fogyasztás már káros. Tehát tessék szelektálni, melyik műsor érdekel, mit néz­zek meg közülük egyedül, vagy a családdal, de csak néhány órát töltsünk a hétvégeken is a tévé előtt — bőségesen elegendő, s a többi időt valóban­ használ­juk ki hétről-hétre, okosan. Nos, megpróbálunk a megnö­vekedett szabad­időhöz ajánla­tainkkal segítséget, tanácsot ad­ni. Változatlanul felhívjuk a fi­gyelmet néhány új filmbemuta­tóra, érdekes színházi előadás­ra, megpróbálunk ötleteket adni az otthon, a hétvégi kiskert, pihenőház szebbé, egyénibbé va­rázsolására, a szebbik nem ru­határának variálásához, adunk majd tippet kötéshez, horgolás­hoz, subázáshoz, makramézás­hoz. S persze kínálunk új köny­veket is, hiszen a megnövekedett szabad időben még több lehető­ség nyílik az önművelésre, is­meretterjesztő és szórakoztató művek elolvasására. ★ Január első napjaiban tűzték műsorra filmszínházaink Luigi Comencini olasz rendező alko­tását, A macska rejtélyes halála címmel. Amadeo és húga, Ofélia egy rozzant, öreg bérházat örö­kölnek, legnagyobb bosszúsá­gukra, lakottan. Üresen még csak el tudnák adni, de így? A testvérpár tehát elhatározza, hogy kiutálja, vagy kiüldözi a lakókat. Stratégiájukhoz nélkü­lözhetetlen eszköz: egy macska. A főszerepekben Ugo Tognaz­­zit, Mariangela Melatot, Michel Calabrát, Philippe Leroyt lát­hatjuk. Kitűnő szereposztás, re­mek történet — biztos siker. * Két új művet kínálunk a Mo­dern Könyvtár sorozatból. Anar, grúz író Egy négyemeletes ház ötödik emeletében egy szép, de tragikusan végződő szerelem történetét írja meg, emlékezete­sen. Bernard Pomerance Az ele­­fántember című drámája a Pes­ti Színházban is nagy sikert ara­tott, de nagy siker szerte a vilá­gon, ahol bemutatják. Hőse egy fiatalember, aki ép elmével, ám torz testtel született — valóságos személy volt a XIX. sz-ban Angliában élt — és ezért mutat­ványosok járják vele a városo­kat borzasztva vele a publiku­mot. Az utcára lökik, s talán nyomorultul elpusztul, ha nem talál rá egy orvos, aki megpró­bál „normális” embert faragni belőle. De ettől az Elefántem­­bernek csak nehezebb lesz saját életét elviselnie. Olvasóink között szép szám­mal akadnak a szebbik nem képviselői, nekik kínálunk kel­lemes, hasznos időtöltést. Ha van egy kis kézügyességük és szeretnének divatos, új kesztyűt kötni maguk vagy a gyerekek számára. Igen kedvelt az idén az egy­ujjas kesztyű, készítése nem ör­­döngös, csak tessék figyelmesen elolvasni a­­„használati útmuta­tást.” Csíkos egyujjas kesztyű­höz vásároljunk kb. 4 dkg fehér vagy fekete és 2—3 dkg színes fonalat. 3—as horgolótűvel ké­szítsük : a kézfejet körülérő láncsorral kezdjük, amelyből kört kapcsolunk. Ezután kör­ben haladó hamispálca sorok­kal dolgozunk. Hamispálcánál ráhajtunk a tűre, de a tűn levő hurkokat egyszerre horgoljuk le. A sorokat egy felhúzott lánc­szemmel kezdjük és a sor végén 1 szoros szemmel kapcsolunk. Két fekete sorral kezdünk (vagy fehérrel), utána két tetszés sze­rint választott színes fonalból készült sor következik, majd is­mét a fekete vagy fehér sorokat váltogatjuk a befejezésig. A te­nyér felé eső oldalakon a 7.csík­­nál 6—7 szemes nyílást ha­gyunk, a hüvelykujj részére, vagyis 6 hamispálcát átöltve, fölöttük 6 láncszemet horgolunk. A következő sorban a láncsze­mek fölé új hamispálcákat ké­szítünk, egyenesen folytatjuk a munkát a kisujj végéig. Innen kezdve a kisujj felett és a szem­ben levő oldalon soronként 2—2 szemet összehorgolva fogyasz­tunk az ujjak végéig. Itt a mun­kát visszájára fordítjuk a meg­maradt szemeket összehorgol­juk. A hüvelykujj nyílására fe­kete vagy fehér fonallal elké­szítjük az ujjat. Körben halad­va horgolunk, és fél körömma­gasságnál a szemeket kettesével összefogjuk, majd a következő sorban a megmaradt szemeket az eltépett szálvéggel összehúzzuk és elvarrjuk. Befejezésül a kesz­tyű szárára a színes fonallal 3 sor hurkos­ horgolással szőrmét készítünk. A hurkos sorokat a munka visszáján horgoljuk úgy, hogy minden szembe 1 rövid­­pálcát öltünk és a rövidpálcák befejezése előtt a szálat mutató- és középső ujjúnkra csavarjuk. Ez a szál a munka színén hur­kot képez és a sok hurok szőrme hatását kelti. Sebestyén Zsuzsa Az iskola megy a tanulókhoz A Borsod megyei Takarmá­nyozási és Állattenyésztési Fel­ügyelőség nagy gondot fordít a gépi fejek szakmai ismereteinek növelésére. Különösen fontos ez a tehenészetekben dolgozó, de szakismeretekkel nem rendelke­ző, felnőtt dolgozók esetében, akik nem szívesen vagy egyálta­lán nem vállalják a bentlakásos, több hétig tartó, a családtól tá­voli tanfolyamokon való részvé­telt. A felügyelőség szakembe­rei ún. körzeti tanfolyamok szervezésére vállalkoztak, előnye ugyanis ennek a továbbképzési rendszernek, hogy a résztvevők családjukkal maradnak, bejár­hatnak a környékből a központi tsz-hez, ahol elméleti és gya­korlati foglalkozásokon vesznek részt, a tanfolyam befejezése­ként mind az elméleti mind a gyakorlati ismeretekből vizsgát tesznek. 5 TEJIPARI HÍRLAP

Next