Tekintet, 2000 (13. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám
Juhász Ferenc Zárszó 1999. december 16-án Nemrégiben egy újságíró azt kérdezte tőlem telefonon: „Szerintem mi volt a legfontosabb esemény ebben a kétezer évben?” „Minden bizonnyal a nukleáris energia felfedezése és használata”, válaszoltam. Persze, erre mindenféle csacsiságot mondott, de hát ez nem számít. A felfedezés és megvalósítás ténye igen! Mert ennek az erőnek héjazatába burkolva élünk. Mint egy tojásban. Mert ez a héjazat visszamenőleg is beborítja az emberiségtörténelmet, egészen a kezdetekig, az emberiség-időt, ami többszörözötten kétezeréves, illetve 1999. Ebbe a burokba csomagolva mítosz és történelem. Földgolyónyi lét-korszakok és lét-halálok, háborúk, birodalmak, uralmak, hódítások, barbárság és kultúra, az új és új kutatások és megismerések egymásrakaztasodó halmaza, békék, civilizációk, rózsaszagú birodalmi dekadenciák, éhség, nyomor, szegénység, rabszolgaság és erőszak, jobbágyság és a misztikus fényhab a szíveken és az elméken. És ebben a szép és irtóztató erőburokban az emberiség-jövő is! Az a holnap, ami eljön, ha akarjuk, ha nem, mert a természeti és erkölcsi történelemmel csobog az idő, halk locsogással vagy nehéz dörejjel. Vallások, megváltók, igehirdetők, transzcendencia-teremtők is ebben a héjazatban, amik voltak, vannak és lesznek talán mások. Mert ez a kiszámított megismerés (a nukleáris energia gyakorlati ténye) az Élet és Halál, az Átváltozás, az Eltorzulás és Megdagadás, a Burjánzás és az Emberfényű Béke is. Az a rejtelem, amelyben a világegyetem először mutatta ki önmagát. A Tűz! A Tűz! A Tűz! Akár az egyatomnyi őspontból kiszabadult ősrobbanás. Amely indulatával megteremtette a Világegyetemet. És mi lesz holnap, még nem a jövő évezredben, de a jövő évezred küszöbén? Ami új lesz, az új lesz: a tudományban és a titkokból titkot teremtő művészetben. A Elhangzott a Tekintet Alapítvány baráti találkozóján. 3