Telehír, 1991 (6. évfolyam, 1-8. szám)
1991-01-01 / 1. szám
2 Törvénysértő intézkedés? Dr. Hankiss Elemér a Magyar Televízió elnöke Tisztelt Elnök Úr! Mint a Magyar Televízió munkaügyi döntőbizottságának elnöke, szeretném szíves figyelmét felhívni néhány tervezett intézkedés törvénysértő, vagy a törvényes körülményeket figyelembe nem vevő voltára. A korábbi években is rendszeresen éltünk a szignalizáció jogával és kötelezettségével, így ezúttal is az a célunk, hogy a törvénysértést megelőzzük. Bár a Magyar Televízió Átalakításának Irányelvei címmel kiadott tervezet vitatására engem nem kértek fel, mégis szóvá kell tennem néhány dolgot, amely a „Produceri irodák” és a „Központi állomány” címszavak alatt jegyzett fejezetekben található. Bár az „Irányelvek” vitaanyagként ismeretesek, a 12/1990. számú elnöki utasítás arra vall, hogy a tervezett intézkedések végrehajtása már megkezdődött. Szíves figyelmébe ajánlom, hogy az Országgyűlés 1989-ben az V. számú törvénnyel módosította a Munka Törvénykönyvét és feljogosította a szakszervezeteket, hogy a munkaviszonyt lényegesen befolyásoló döntések előtt érvényesíthesse egyetértési jogát. Ha érdeksértő intézkedések, döntések születnek, a szakszervezet a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat, és fellépésének halasztó hatálya van, vagyis az intézkedések döntésig vagy megegyezésig nem hajthatók végre. A munkaügyi döntőbizottság ilyen szakszervezeti fellépés nélkül is hatályon kívül fog helyezni minden olyan munkaadói döntést, amely sérti a Munka Törvénykönyvében megfogalmazott szabályokat, minden olyan esetben, amikor a dolgozók egyéni érdeksérelmük miatt a munkaügyi döntőbizottsághoz fognak fordulni. A 12/1990. számú elnöki utasítás közli, hogy a főszerkesztőségek munkáltatói jogköre 1990. december 31-ig létezik. Nincs intézkedés arról, hogy 1991. január 1-től a produkciós irodák, az elnök, esetleg az intendánsok gyakorolják-e a munkaadói jogkört. Bárki is gyakorolja most, vagy január elseje után a munkaadói jogkört, arra is kötelező lesz a Munka Törvénykönyve 24. §. (1) bekezdésében foglalt szabály, amely szerint a munkaszerződést a munkaadó csak a munkavállalóval egyetértésben módosíthatja. (Erre vonatkozóan a szakszervezetek nem köthetnek ettől eltérő megállapodást a munkaadóval. Törvénysértő tehát az a tervezett intézkedés, amely elnöki döntéssel kívánja határozott idejű munkaszerződéssé változtatni a főszerkesztőségek állományában dolgozók határozatlan idejű munkaszerződését. A határozott idejű munkaszerződés teljesülés esetén minden további nélkül megszűnik. A Magyar Televízió sok-sok dolgozója tehát 1992. január elsején az utcán találná magát, annak ellenére, hogy korábban csak valós indokok alapján mondhatott volna fel nekik a Magyar Televízió, mint munkaadó. A Munka Törvénykönyve 26. §. (1) bekezdése szerint a munkaviszonyt mind a munkaadó, mind a munkavállaló bármikor megszüntetheti felmondással, de a munkaadónak indokolnia kell. A MT. 26. §. (3) bekezdése és a MT. V. 23. § (1) bekezdése felsorolja azokat az eseteket - többek között a munkaadóval hosszú ideje munkaviszonyban álló dolgozó, a tartósan kiemelkedő teljesítményt nyújtó, példás magatartást tanúsító dolgozó, a nyugdíjazás előtti öt éven belül lévő dolgozó, amelyekben a munkaadó csak különösen indokolt esetben mondhat fel. A tervezett intézkedés válogatás nélkül mindenkit megfosztana attól a szerény védelemtől is, amelyet a tisztességesen végzett munka és az öregség biztosít, mivel 1991. december 31-én automatikusan mindenkinek megszűnne a munkaviszonya, ha törvénysérő módon egyoldalú intézkedésként határozott idejűvé változatnák a korábban határozatlan idejű munkaszerződést. Az „Irányelvekből” nem tűnik ki, hogy a produceri irodák magánvállalkozások-e vagy a Magyar Televízió mozgékony szervezeti egységei. Ha magánvállalkozások, milyen jogcímen kívánja az elnök megbízni a vezetőiket, milyen jogcímen kívánja a Magyar Televízió dolgozóit oda áthelyezni, amikor a Munka Törvénykönyve 25. §. (2) bekezdése szerint más munkáltatóhoz áthelyezni csak a két munkaadó és a munkavállaló közös megegyezésével lehet. Ha a Magyar Televízió mozgékony szervezeti egysége, akkor miért kell az abban dolgozóknak a munkaviszonyát módosítani. Az „Irányelvek” 5./a pontja nagyon helyesen tűzi ki célul, hogy a hivatali struktúrákat fel kell számolni. Intézményünk nem egy szakembere már évekkel ezelőtt is kezdeményezte, hogy a hivatali szervezet helyett a műsorkészítő szerkesztőket, rendezőket, dramaturgokat, műsorvezetőket, riportereket központi állományba kell venni és konkrét műsorok készítéséhez stábokba kell szervezni. Ez a szervezeti forma teljesen megfelel a műsorcentrikus, hatékony működés követelményeinek és a folyamatos működés során csak azoktól kell megválni, akik a tényleges műsorkészítésre alkalmatlanok, a műsorkészítéshez feleslegesek. A központi állományt tehát nemcsak 1991. december 31-ig kellene fenntartani, hanem a változó szükségleteknek megfelelő változó létszámmal állandóan. A produceri irodák évekre szóló megbízása nem más, mint a főszerkesztőségek, szerkesztőségek átalakítása határozott idejű szervezetté. Ez még mindig hivatali szervezet, mert a szerződésnek meghatározott műsor, műsorsorozat elkészítésének időtartamára kellene vonatkoznia. Az „Irányelvek”-ből az sem derül ki, hogy a produceri iroda vezetőjével kötött szerződés határozott idejű munkaviszonyt létesít-e, vagy a munkaviszony érintetlenül hagyása mellett csak a betöltendő munkakört határozza meg. Ha a produceri iroda vezetőjével kötött szerződés munkaviszonyt létesít, akkor minden televíziós dolgozó hátrányba kerül, aki, „csak” dolgozni és nem vezetni akar, mert őket az egyoldalúan megváltoztatott munkaszerződés következményeként bármikor az utcára lehet tenni. Úgy tűnik, mintha a produceri iroda körülhatárolatlansága inkább felelne meg a napjainkban mániákus privatizálás követelményeinek, mint a közszolgálati televíziózás igényeinek. Kérem Elnök urat, hogy a Magyar Televízió feldarabolásánál vegyék figyelembe a munkaügyi döntőbizottságok működését is. Rendezni kell, hogy a részintézmények működtethetnek-e helyi munkaügyi döntőbizottságokat, vagy a területi munkaügyi döntőbizottságok illetékessége alá tartoznak-e. Szeretném megjegyezni, hogy a jelenleg működő munkaügyi döntőbizottság működési feltételeinek megszüntetése nem oldja meg a tervezett intézkedések törvénytelenségéből származó problémákat. Szíves tájékoztatására közlöm, hogy ezt a levelet másolatban megküldöm az intézményünknél dolgozó mindkét szakszervezetnek is, a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Budapest, 1990. december 14. Tisztelettel: Dr. Halák László mdb. elnök Szerkesztő-bizottság: ÁRVAI JOLÁN FODOR ÁGNES GYÖRGY ANDRÁS DR. HALÁK LÁSZLÓ KARDOS ISTVÁN KISS GYÖRGY LÉNÁRT ISTVÁN LOVAS GYÖRGY MARCZALI LÁSZLÓ a szerkesztőbizottság elnöke ROMÁNYI BÉLA SIPOS TAMÁS SZALAY LÁSZLÓ SZOLNOKI ANDRÁS VÁRKONYI GÁBOR VITRAY TAMÁS Felelős szerkesztő: LÁNG TAMÁS Készült az MTV nyomdájában Felelős vezető: MODLA LÁSZLÓ MEGJELENIK: HAVONTA Ára: 10 Ft A Telehír telefonszáma: 173-as mellék 153-1611 132-5111 Az MTV dolgozóinak lapja