Telehír, 1991 (6. évfolyam, 1-8. szám)

1991-01-01 / 1. szám

2 Törvénysértő intézkedés? Dr. Hankiss Elemér a Magyar Televízió elnöke Tisztelt Elnök Úr! Mint a Magyar Televízió munkaügyi döntőbizottságának elnöke, szeretném szí­ves figyelmét felhívni néhány tervezett in­tézkedés törvénysértő, vagy a törvényes körülményeket figyelembe nem vevő vol­tára. A korábbi években is rendszeresen él­tünk a szignalizáció jogával és kötelezett­ségével, így ezúttal is az a célunk, hogy a törvénysértést megelőzzük. Bár a Magyar Televízió Átalakításának Irányelvei címmel kiadott tervezet vitatásá­ra engem nem kértek fel, mégis szóvá kell tennem néhány dolgot, amely a „Produceri irodák” és a „Központi állomány” címsza­vak alatt jegyzett fejezetekben található. Bár az „Irányelvek” vitaanyagként ismere­tesek, a 12/1990. számú elnöki utasítás arra vall, hogy a tervezett intézkedések végre­hajtása már megkezdődött. Szíves figyelmébe ajánlom, hogy az Országgyűlés 1989-ben az V. számú tör­vénnyel módosította a Munka Törvény­­könyvét és feljogosította a szakszervezete­ket, hogy a munkaviszonyt lényegesen befolyásoló döntések előtt érvényesíthesse egyetértési jogát. Ha érdeksértő intézkedé­sek, döntések születnek, a szakszervezet a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat, és fellé­pésének halasztó hatálya van, vagyis az in­tézkedések döntésig vagy megegyezésig nem hajthatók végre. A munkaügyi döntőbizottság ilyen szakszervezeti fellépés nélkül is hatályon kívül fog helyezni minden olyan munkaa­dói döntést, amely sérti a Munka Törvény­­könyvében megfogalmazott szabályokat, minden olyan esetben, amikor a dolgozók egyéni érdeksérelmük miatt a munkaügyi döntőbizottsághoz fognak fordulni. A 12/1990. számú elnöki utasítás közli, hogy a főszerkesztőségek munkáltatói jog­köre 1990. december 31-ig létezik. Nincs intézkedés arról, hogy 1991. január 1-től a produkciós irodák, az elnök, esetleg az in­tendánsok gyakorolják-e a munkaadói jog­kört. Bárki is gyakorolja most, vagy január elseje után a munkaadói jogkört, arra is kö­telező lesz a Munka Törvénykönyve 24. §. (1) bekezdésében foglalt szabály, amely szerint a munkaszerződést a munkaadó csak a munkavállalóval egyetértésben mó­dosíthatja. (Erre vonatkozóan a szakszerve­zetek nem köthetnek ettől eltérő megálla­podást a munkaadóval.­ Törvénysértő tehát az a tervezett intéz­kedés, amely elnöki döntéssel kívánja ha­tározott idejű munkaszerződéssé változtatni a főszerkesztőségek állományában dolgo­zók határozatlan idejű munkaszerződését. A határozott idejű munkaszerződés tel­jesülés esetén minden további nélkül meg­szűnik. A Magyar Televízió sok-sok dol­gozója tehát 1992. január elsején az utcán találná magát, annak ellenére, hogy koráb­ban csak valós indokok alapján mondhatott volna fel nekik a Magyar Televízió, mint munkaadó. A Munka Törvénykönyve 26. §. (1) bekezdése szerint a munkaviszonyt mind a munkaadó, mind a munkavállaló bármikor megszüntetheti felmondással, de a munkaadónak indokolnia kell. A MT. 26. §. (3) bekezdése és a MT. V. 23. § (1) be­kezdése felsorolja azokat az eseteket - töb­bek között a munkaadóval hosszú ideje munkaviszonyban álló dolgozó, a tartósan kiemelkedő teljesítményt nyújtó, példás magatartást tanúsító dolgozó, a nyugdíjazás előtti öt éven belül lévő dolgozó­­, ame­lyekben a munkaadó csak különösen indo­kolt esetben mondhat fel. A tervezett intéz­kedés válogatás nélkül mindenkit megfosztana attól a szerény védelemtől is, amelyet a tisztességesen végzett munka és az öregség biztosít, mivel 1991. december 31-én automatikusan mindenkinek meg­szűnne a munkaviszonya, ha törvénysérő módon egyoldalú intézkedésként határozott idejűvé változatnák a korábban határozat­lan idejű munkaszerződést. Az „Irányelvekből” nem tűnik ki, hogy a produceri irodák magánvállalkozások-e vagy a Magyar Televízió mozgékony szer­vezeti egységei. Ha magánvállalkozások, milyen jogcímen kívánja az elnök megbíz­ni a vezetőiket, milyen jogcímen kívánja a Magyar Televízió dolgozóit oda áthelyezni, amikor a Munka Törvénykönyve 25. §. (2) bekezdése szerint más munkáltatóhoz áthe­lyezni csak a két munkaadó és a munka­­vállaló közös megegyezésével lehet. Ha a Magyar Televízió mozgékony szervezeti egysége, akkor miért kell az abban dolgo­zóknak a munkaviszonyát módosítani. Az „Irányelvek” 5./a pontja nagyon helyesen tűzi ki célul, hogy a hivatali struktúrákat fel kell számolni. Intézményünk nem egy szakembere már évekkel ezelőtt is kezde­ményezte, hogy a hivatali szervezet helyett a műsorkészítő szerkesztőket, rendezőket, dramaturgokat, műsorvezetőket, riportere­ket központi állományba kell venni és konkrét műsorok készítéséhez stábokba kell szervezni. Ez a szervezeti forma telje­sen megfelel a műsorcentrikus, hatékony működés követelményeinek és a folyama­tos működés során csak azoktól kell meg­válni, akik a tényleges műsorkészítésre al­kalmatlanok, a műsorkészítéshez feleslegesek. A központi állományt tehát nemcsak 1991. december 31-ig kellene fenntartani, hanem a változó szükségletek­nek megfelelő változó létszámmal állandó­an. A produceri irodák évekre szóló meg­bízása nem más, mint a főszerkesztőségek, szerkesztőségek átalakítása határozott idejű szervezetté. Ez még mindig hivatali szer­vezet, mert a szerződésnek meghatározott műsor, műsorsorozat elkészítésének időtar­tamára kellene vonatkoznia. Az „Irány­­elvek”-ből az sem derül ki, hogy a produ­ceri iroda vezetőjével kötött szerződés határozott idejű munkaviszonyt létesít-e, vagy a munkaviszony érintetlenül hagyása mellett csak a betöltendő munkakört hatá­rozza meg. Ha a produceri iroda vezetőjé­vel kötött szerződés munkaviszonyt létesít, akkor minden televíziós dolgozó hátrányba kerül, aki, „csak” dolgozni és nem vezetni akar, mert őket az egyoldalúan megváltoz­tatott munkaszerződés következményeként bármikor az utcára lehet tenni. Úgy tűnik, mintha a produceri iroda körülhatárolatlansága inkább felelne meg a napjainkban mániákus privatizálás követel­ményeinek, mint a közszolgálati televízió­zás igényeinek. Kérem Elnök urat, hogy a Magyar Te­levízió feldarabolásánál vegyék figyelembe a munkaügyi döntőbizottságok működését is. Rendezni kell, hogy a részintézmények működtethetnek-e helyi munkaügyi döntő­­bizottságokat, vagy a területi munkaügyi döntőbizottságok illetékessége alá tartoz­­nak-e. Szeretném megjegyezni, hogy a je­lenleg működő munkaügyi döntőbizottság működési feltételeinek megszüntetése nem oldja meg a tervezett intézkedések törvény­telenségéből származó problémákat. Szíves tájékoztatására közlöm, hogy ezt a levelet másolatban megküldöm az in­tézményünknél dolgozó mindkét szakszer­vezetnek is, a szükséges intézkedések meg­tétele érdekében. Budapest, 1990. december 14. Tisztelettel: Dr. Halák László mdb. elnök Szerkesztő-bizottság: ÁRVAI JOLÁN FODOR ÁGNES GYÖRGY ANDRÁS DR. HALÁK LÁSZLÓ KARDOS ISTVÁN KISS GYÖRGY LÉNÁRT ISTVÁN LOVAS GYÖRGY MARCZALI LÁSZLÓ a szerkesztőbizottság elnöke ROMÁNYI BÉLA SIPOS TAMÁS SZALAY LÁSZLÓ SZOLNOKI ANDRÁS VÁRKONYI GÁBOR VITRAY TAMÁS Felelős szerkesztő: LÁNG TAMÁS Készült az MTV nyomdájában Felelős vezető: MODLA LÁSZLÓ MEGJELENIK: HAVONTA Ára: 10 Ft A Telehír telefonszáma: 173-as mellék 153-1611 132-5111 Az MTV dolgozóinak lapja

Next