Telehír, 1991 (6. évfolyam, 1-8. szám)
1991-12-01 / 8. szám
zók rájöjjenek arra, hogy ötven új műsor látható az 1-esen. FODOR: Csak arra szeretnélek emlékeztetni - de lehet hogy akkor a fogalmakat másként használjuk - hogy a produceri irodák, amiket létrehoztatok valóban elkezdtek működni, de az a 200 fős csapat, amit az 1- es csatornára terveztetek, mint egy törzscsapat, ez létezik ugyan papíron, de mind a mai napig nincs telefonjuk, szobájuk, és hát munkájuk sem nagyon. HANKISS: Hát azt nem tudom, hogy hogy nincs munkájuk, amikor - ismétlem - négy hónap alatt ötven új műsort elkezdtek. Ez magától nem hiszem, hogy megszületett volna. Van akinek nincs munkája, van akinek pedig túl sok munkája van. Azért hoztunk létre negyvenhat irodát, hogy egymással versenyezzenek. Korábban voltak főszerkesztőségek, de az állóvíz volt. Húsz éven keresztül ugyanaz a főszerkesztőség csinálta a műsorokat. Azzal a szándékkal hoztuk létre a produceri irodákat, hogy majd néhány hónapon belül kiderül, melyik marad talpon. Amelyik talpon marad, tovább él, amelyik nem marad talpon attól elköszönünk. GYŐRFFY: Hogy lehet az, hogy ilyen ellentétes a vélemény a Televízió munkatársai - nem vagyok televíziós, én csak egy bedolgozó vagyok - véleménye és a te véleményed között? Ma végeztem egy ilyen közvéleménykutatást számomra mérvadó körökben, s azt mondják, hogy az 1-es és a 2-es csatorna szétválasztása rendkívül nagy tehertétel abból a szempontból, hogy minden vagyon és eszköz az infrastruktúra, meg a többi, el van választva és néha parlagon hever az egyiknél, ami a másiknak éppen kellene. Ezt renkívüli módon nehezményezik. Én ehhez nem tudok hozzátenni mást, csak azt, hogy magam is kerültem számtalanszor már olyan helyzetbe, hogy kimentünk egy helyszínre ”fa kamerával” — így nevezik a tévések egymás között azt, amelyik felmondja a szolgálatot menet közben. Iyen körülmények között értelmes dolog volt-e a két csatornát létrehozni? Az én megítélésem szerint egy csatornának az ellátására alkalmas megfelelő eszköz sincs a Magyar Televízióban. HANKISS: Én nem hiszem. Két csatorna működik. Van műsor, szerintem jobb műsor, mint korábban volt, és remélem, hogy még sokkal jobb lesz a következő hónapokban, egyfelől... TARKÓS: Néz televíziót? HANKISS: Amikor muszáj, akkor igen. Nem túl sokat, de azért valamennyit igen, az új műsorokat megnézem legalábbis. Tehát az, hogy időnként állnak stúdiók, máskor meg túl sok a munka ez a Televízióban - ti mondtátok nekem amikor idejöttem ezelőtt tíz hónappal, hogy ez a Televízióban mindig így volt. Tehát éppen az a célunk, hogy az új fölállásban az állásidő kevesebb legyen, a kihasználtsági fok magasabb legyen, a kamerák ne a szekrényekbe feküdjenek, hanem dolgozzanak. Pontosan azt akartuk, hogy egyfelől a túlkihasználtság, vagy kihasználatlanság szűnjön meg, és nagyjából egyenletes terheléssel dolgozzon majd mindenki és minden stúdió és minden szakember. GYŐRFFY: Azt a véleményemet, hogy itt zömmel, vagy bizonyos részben fakamerákkal folyik a tevékenység, ezt fönntartom, kénytelen vagyok fönntartani. HANKISS: Ez biztos, de nem azon múlik, hogy a Televíziót átszerveztük. Annyi kameránk van, amennyi van. Az, hogy az új szervezetben fölállt egy kész, a korábbinál sokkal hatékonyabb kereskedelmi iroda és kereskedelmi rendszer, ez azt jelenti, hogy több pénzünk lesz, amiből tudunk kamerát bérelni. Az hogy megmentettünk negyvenöt produkciós irodát, amelyek közül néhányan remélem hogy jövőre már a piacon szabad stúdióként, ügynökségként, vállalatként önállóan fognak megélni, mindez azt jelenti, hogy segítjük a magánpiac megteremtését, mi az állami, a köztelevízió. Jövőre már egy szélesebb skálából válogathat bármilyen televíziós társaság, amikor kamerát keres, producert keres, szakembert keres a piacon. Néhány káposztafej beszélget? GYŐRFFY: Kénytelen vagyok még egyszer azt állítani, hogy szerintem a Televízió műsorának a színvonala nem lett jobb az utóbbi időben. Ezt sajnálattal állapítom meg és ennek egyik magyarázata az, hogy rendkívül sok, olcsón készült, unalmas műsor van, ahol néhány káposztafej beszélget. HANKISS: Ezt ne nekem mondd légy olyan kedves, hanem a magyar országgyűlésnek, amit én nagyrabecsülök, és én nagyon örülök, hogy iyen formában egyedül Magyarországon van egy igazi többpárt rendszerű parlament, ami viszonylag jól működik, de hát ők szavazták meg a mi költségvetésünket. Amit kértünk, nem kaptuk meg, ami kellett volna ahhoz, hogy könnyebben, kevesebb verítékkel csináljunk még jobb műsorokat. Most azért csinálunk olcsóbb műsorokat, azért veszünk időnként nem tökéletes amerikai vagy olasz filmeket... GYŐRFFY: Milyen finoman fogalmaztál! HANKISS:... mert ezek a filmek olcsók. Tudni kell mindenkinek, hogy egy Dallasepizód nekünk belekerül mindenestől mondjuk 500 ezer forintba, egy magyar tévéjáték, egy magyar film - amiből boldogan szeretnénk csinálni minél többet - az minimum, öt, de nyugodtan lehet 40 millió forint. Tehát pénzkérdés a minőség. GYŐRFFY: Igen, igen, az olcsó Dallasnak híg a leve, ez kétségtelen. Ugyanakkor miért van nekünk két reggeli műsorunk, amikor a magyar átlagpolgár reggel félig öltözötten vonszolja reggel 6 órakor a gyerekét a busz után. HANKISS: Teljesen igaza van. Azért van két reggeli magazinunk, mert e két kitűnő csapat jelentkezett, pályázta meg ezt a lehetőséget. Mind a kettő mást csinál, a nézők most láthatják, hogy a Napkelte gyökeresen más, mint A Reggel, vagy a Jó reggelt Magyarország műsor, nem volt okunk bármelyiknek megtiltani, hogy bemutatkozzék. Miért nem volt? Mert egyetlen fillérünkbe nem kerül egyik műsorunk sem. FODOR: Nem tudom, hogy jól tudom, de ez nem igaz. Nem igaz, tudniillik pénzbe kerül a műsorszórás költsége, azok az emberek, akik ezeken a csatornákon dolgoznak, vagy azoknak egy része legalábbis fizetést vesz fel, az eszközállomány, amivel dolgoznak, jelentős részben e pillanatban az MTV tulajdonát képezi, és a legfontosabbat kihagytam, pénzbe kerül ugyanis a reklámidő is. Az a reklámidő ami odamegy, az nem máshová megy és ennek a hasznát nem az MTV teszi el, hanem azok a műsorvállalatok, amelyek ezt a műsort csinálják. HANKISS: Ez nem így van. Féligazságnak sem mondható, amit szakértő tanácsadóim mondtak, mert egyrészt mind a két reggeli műsort úgynevezett csereszerződéssel, vagy angolul barter üzletben kapjuk meg, ami azt jelenti, hogy az illető műsorgyártó cég ingyen átadja nekünk ezt a műsort, néhány perc reklám fejében. A reklám elvileg valóban hozhatna nekünk másképp is pénzt, csak éppen nem hozott pénzt. A korábbi kereskedelmi irodáink képtelenek voltak eladni a reggeli sávokat, ezek után fordultunk műsorcégekhez, akik azt mondták, hoppá, mi eladjuk. TARNÓI: Sokan azt mondják, hogy ezzel kiárusítja a csatornákat, a reggeli csatornát, a reggeli időt. HANKISS: Mit jelent az, hogy kiárusítom? Ez a közszolgálati Televízió reggeli műsora. FODOR: A közszolgálati Televízió elnöke beleszólhat abba, hogy mi legyen a reggeli műsorban? HANKISS: Nem én, hanem a két intendatúra ellenőrzi a két műsor minőségét és tartalmát. FODOR: Beleszólási joguk van? HANKISS: Abszolút. A szerződésben benne van, hogy a minőségét a két műsornak egyértelműen a két intendatúra ellenőrzi, kettő: ingyen kapjuk a műsorokat, három: a reklámidőt mi nem tudtuk eladni, négy: a szerződést felmondhatjuk év végén, ha valami nem stimmel, öt: a két műsor versenyben áll. Eldöntöttük azt, hogy hagyjuk őket versenyezni körülbelül 1 hónapig, szeptember elsejével pedig eldöntjük azt, hogy a két műsor közül melyik marad meg, vagy váltogatja a két műsor egymást, mint például Németországban, vagy amelyik produkció nem marad reggel, az a délelőtti sávon, vagy az éjszakai sávon ad majd műsort, tehát tulajdonképpen a nézőink jól járnak, mert az összműsoridő növekedni fog, a nap minden szakában az, aki éppen otthon ül és magányos, szeretne műsort nézni, az kap valamit. Hogy mennyire nem kerül nekünk pénzbe, az egyik szerződésben benne van például az, hogy amennyiben a nekünk szállító cég hasznot termel a reklámok segítségével, azokból számunkra, velünk együttműködve csinál tévéjátékot és filmeket, mert egyetlen fillér haszonra nem tart igényt. GYŐRFFY: Fantasztikus önzetlenséget feltételezel. El tudod képzelni, hogy nem pályázik a cég mondjuk egy adandó alkalommal, amikor törvények lesznek, újabb 15