Telehír, 1992 (7. évfolyam, 3-10. szám)

1992-12-01 / 10. szám

De azért az a bőrfotel, ami 180 ezer Ft, az öreganyám majdnem kiugrott az izéből, hogy valamikor, fiam , konyhabútort vet­tünk ezért, szóval komolyan mondom, hogy nagyon reklámízű kezd lenni. Itt az előttem lévő úrral tényleg egyetértek én is, és én is hozom ezt Várpalotáról, hogy valóban igaz, inkább legyen többször egy kis humor. 10- 15 perces. Megmondom őszintén, kezdenek ránevelni a közjátékra­, mert most már kezd szórakoztató lenni, most nagyon komolyan mondom, hogy kezd érdekes lenni. Az em­berek a humort kívánják, tényleg 10-15 percben, de amit a lelkemre kötöttek, okvet­len mondjam meg, hogy a Szeszélyes év­szakok valóban szórakoztató. Inkább le­gyen rövidebb, de sokkal többször. MAGYAR ROCK-OT! Bátori József: Budapestről. Én azt kifogásolom a tévé műsorában, hogy a könnyűzenében, ami van, rock-ban borzasztó sok a külföldi szám. Olyan jó magyar zenekarok vannak, fiatalok, én szeretem őket, mert lendülete­sek, vidámak és tudnak énekelni. Múltkor egyszer megszámoltam. 10 külföldi szám volt, míg jött egy magyar. Hát nem lehetne ezt megfordítani? Vagy legalábbis 50-50%­­ban? Ezt a fiatalok is szeretik, és még én magam is szeretem. Úgy szeretem a Dolly Rollékat, hogy nagyon. Hébe-hóba lehet őket hallani. A második témám a sport. Most jön­nek a téli sötét napok, délelőttök, több sport­közvetítés lehetne. Gondolok itt a kézilabdára, röplabdára, kosárlabdára. Olyan jó magyar sportolóink vannak. El tudok képzelni még egy birkózóversenyt is. Higgyék el, hogy a fiatalságot érdekelné a sport. Mert ha nem mutatjuk nekik, hogy kik vannak, és milyen sportolóink vannak, akkor nem fogják tud­ni. El tudom képzelni, hogy még a tenisz­­mérkőzést is közvetíthetnének. Igaz, hogy tavaly vagy mikor volt a Vitraynak­ valaki­vel vitája, hogy azért nem közvetítik, mert nem elég színvonalas. Na de hát futballt is közvetít a Magyar Televízió! Úgyhogy én arra kérem a tévé producereit és rendezőit, hogy próbálják beiktatni vasárnap délelőt­tönként a sportot, a szórakoztatást. Délutá­nonként lehet ismeretterjesztő dolgokat, én ellentétben az előttem felszólalóval, miután pesti vagyok, én jónak tartom azt, hogy a főműsor 7 órakor kezdődik, mert most már kezdenek sötét idők lenni, úgyhogy ezt sze­rettem volna elmondani. Veress Lajosné: Tiszaújvárosból. Én szeretném pártolni a tévét. Hát legalább 10 műsornak kéne len­ni, hogy mindenkinek eleget tegyenek. Az egyiknek korán van, a másiknak késő van, az egyiknek sok a jó műsor, a másiknak a rossz, hát elnézést, de nem tudunk minden­kinek eleget tenni, és én meg vagyok elé­gedve. Csak több magyar nótát csináljanak. Rózsa György: A kedves édesanyja, kedves asszo­nyom, valószínűleg csak azért biztosan, mert nagyon tetszett neki a műsor, vagy nagyon szereti a Kern Andrist, vagy a Her­nádi Jutkát, és annyira elrogadtatottan nézte a műsort, hogy azért nem teljesen pontosan hallotta meg, vagy figyelte meg azt, hogy mit ígértünk a műsorban. Természetesen nem ígérhettük azt, amit Ön említ, hogy mindenkinek, aki levelet ír, ha esetleg 500 ezren jelentkeznek, vagy 3 millióan, meg­keressük az első szerelmét. Mi azt ígértük, hogy megpróbáljuk felkutatni az első sze­relmeket, különös tekintettel azoknak az el­ső szerelmét, akiknek a levele valami miatt nagyon érdekes, nagyon különbözik a töb­bitől, és akik nem csak annyit írtak, hogy kérem, keressék meg Kovács Jánost, aki 1932-ben vasutas volt, nem tudom, valahol Magyarországon. Tehát ahol volt némi fo­gódzó, hogy egyáltalán van remény arra, hogy megtaláljuk, ott láthatott munkához a kereső csoportunk, amelyiknek a munkai­deje, meg a munkamennyiség is, amit el tudnak végezni, véges. Ez a televízió egyik műsorának egy kislétszámú, 3-4-5 fős kere­sőszolgálata, nem pedig mondjuk a Nem­zetközi Vöröskereszt, amelyik hát sokkal nagyobb eszközökkel rendelkezik. Ennek ellenére és dacára mi természetesen lénye­gesen több levélírónak próbáltuk megkeres­ni az első szerelmét, nagyságrendűeg több­nek, mint ahányan a műsorban szerepelni tudtak, vagy mint ahányan a műsorban ta­lálkozni tudtak újra az első szerelmükkel. De azt is elmondtuk a műsorban többször is, nem is egyszer, hogy természetesen csak azoknak tudunk válaszolni, és azoknak tud­juk megírni azt, hogy nem tudom én, az első szerelme most éppen Hódmezővásárhelyen él a Vasút utca 24-ben, és így tovább, akik­nek megtaláljuk az első szerelmét, s volt első szerelme óhajtja a vele való újabb sze­mélyes találkozást, mert elképzelhető, hogy bizony nem óhajtja. Vagy például első sze­relmének az új felesége nem óhajtja, hogy a kedves férje elcsavarogjon otthonról. Itt nekünk nagyon-nagyon erősen tiszteletben kellett tartani az ilyen személyiségi jogokat, egyáltalán azt, hogy valakinek az élete azóta hogyan változott meg, szeretne-e, már ne haragudjon meg, nem tudom, termé­szetesen, ha most itt lenne a keresőszolgá­latunknak a teljes nyilvántartása, megpró­bálnám megkeresni az Ön nevét, vagy az Ön levelét, és akkor talán meg is tudnám mondani azt, hogy tegyük fel, az Ön által keresett személyt nem találták, tehát egyál­talán nem találták, kettő, az Ön által keresett személy, tegyük fel, azt mondta, hogy már nem szeretne Önnel találkozni. Ez is elkép­zelhető. Remélem, nem így van. Hiszen le­het, hogy ez tényleg egy olyan meghitt sze­relem volt, de még egyszer, és ez a legfontosabb, nem azt ígértük tehát, amit számon tetszik kérni rajtam, egyfelől, más­felől pedig nem is ígérhettük. Alkalmatlan arra egy kis televíziós műsornak egy kicsiny stábja, hogy egy ilyen levélrohamot, amit kaptunk, amikor elindítottuk a műsort, fel­dolgoz. Bevallom, természetesen azért nem voltunk még ilyen okosak, nem tudtuk azt, hogy hányan jelentkeznek, hiszen ezt nem lehet kiszámítani. Mi arra gondoltunk, hogy ez egy lesz a sok televízióműsor közül, amelyikre írnak a nézők levelet, és ugyan­annyi levelet kapunk rá, mint általában szoktunk egy ilyenfajta új műsornál kapni. Az történt, hogy egy roham indult meg. Nem gondoltuk, nem hittük mi magunk se, hogy igen hatalmas vágy él az emberekben, hogy találkozzanak első szerelmükkel. UTOLSÓ ELSŐ SZERELEM Most már tudjuk, most már nem is mer­nénk még arra se vállalkozni, amire vállal­koztunk. Vagy amit elhatároztunk. Nota be­ne, a műsornak most következik az utolsó adása, az intendáns úr úgy döntött, hogy a műsor a jövő évben már nem folytatódik, egy másik fajta műsort kezd el az a rendező, Gárdos Péter úr, aki ezt a műsort készítette, és reméljük, hogy annak legalább olyan si­kere lesz, mint ennek az Első szerelem című műsornak. A mi produceri irodánk ugyan­olyan szeretettel fogja gondozni azt is, mint az Első szerelmet. Veress Lajosné leánya: Egy-két gondolatban összeírtam a 3 ge­neráció baráti körének, vagyis a családi kör­nek a véleményét. A legfájdalmasabb a mű­sorok ütközése. Igaz, hogy itt csak a TV 2-ről van szó. De tudomásul kell venni, hogy ebben az országban a 10 millió em­bernek jó 60%-a, mondhatjuk úgy, hogy 70%-a vidéken él, akinek még ha pénze lenne, se tudna elmenni színházba, főváros­ba szórakozni, tehát egyetlen szórakozási lehetősége a televízió. A szórakozás azt mondjuk, hogy legyen politikamentes, azért az embert a politika is érdekli, többek között a Hírdó, ami általában az esti 8 órás híradó, mert már 10 órakor nagyon soknak késő van, főleg aki reggel 6-ra megy dolgozni. Akkor az Össztűz, a Létkérdések, a Pano­ráma. Nagyon sok ütközés van. Nagyon jó lenne hogyha a Friderikusz-show-nak az is­métlését visszatennék az eredeti időpontra. Amikor péntek délelőtt ismételték meg, a Szomszédokkal együtt. Tudniillik, aki csü­törtök este például dolgozik, délutános mű­szakban van, az következő héten pontosan délelőttös műszakban van, nem tudja meg­nézni, hiába szeretné. És ha nem magáért a műsorért, Sanyiért nézik meg a műsort, te­hát jó lenne, ha ezt visszatennék. Akkor például olyan, hogy ma 19.20-tól Templo­mos lovagok - gyerekeknek. Ugyanakkor 19-kor Ház a Garibaldi utcában - felnőt­teknek. Ugye, nem vagyunk még ott, ahol a dúsgazdagok, hogy négytagú családnak 4 szobája van, és mindegyikben egy televízió. Nem tudnak választani. Tehát vagy a gyerek kedvére teszünk, és a felnőtt mozog, vagy a felnőtt kedvére, és a gyerek durcás. Hát a jövő heti műsort is felírtam, de nem akarom felsorolni, többek közt, ami nekem nagyon fájó lesz most spéci és jövő héten csütörtö­kön, a Vitray Tamásnak a műsorát nagyon szeretem, 20.40-től 22-ig, és ugyanakkor 21-kor Össztűz, és az Össztüzet is megnéz­ném. Nagyon szeretem, amikor vesézik a politikusokat. 45

Next