Czoch Gábor - Fedinec Csilla (szerk.): Az emlékezet konstrukciói. Példák a 19-20. századi magyar és közép-európai történelemből (Budapest, 2006)
Elmélet, historiográfia, fogalmak
5 Uo. 64-65. o. 6 Claude Lévi-Strauss: La pensée sauvage. Paris, Pion, 1962. 7 Eric R. Wolf: Európa és a történelem nélküli népek. Budapest, 1996.17. o. 8 Uo. 18. o. 9 Ugyanakkor a kapcsolódásmentes entitás tételezésében igaza van: az amerikai történeti diszciplína gyökereinél ugyanis nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a döntő hatást, melyet ebben az időben az európai gondolkodás amerikai társára gyakorolt; erről Nora alig beszél. Novick kutatásai azonban - a Ranke-Bacon-Flaubert-tengelyre felfűzve - alaposan feltérképezik e kulturális hatást. Lásd erről Peter Novick: That Noble Dream. The „Objectivity Question" and the American Historical Profession. Cambridge, Cambridge University Press, 1988. különösen 21-46. o. 10 Főleg Reinhart Koselleck: Historia magistra vitae. A toposz felbomlása a mozgásba lendült történelem újkori horizontján. In: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Budapest, 2003.41-73. o., illetve uő.: Goethe korszerűtlen történelme. Literatura 1995.1. sz. 7-20. o. 11 Tony Judt: The Past is Another Country: Myth and Memory in Postwar Europe. Daedalus 1992 ősz. 83-118. o. és Henry Rousso: L'épuration en France : une histoire inachevée. Vingtième Siécle 1992. 33. sz. 78-106. o. Érdemes megjegyezni, hogy a hallgatás német és francia kontextusára először talán Koestler reagált egy 1953-ban (!), az Encounterben megjelent esszéjében. Lásd Arthur Koestler: A politikai neurózis természetrajza. In: Hruby József (vál.): A jógi és a komisszár. Budapest, 1994.5-19. o. A kollaboráció elhallgatásának tudományos feldolgozásához pedig: Henry Rousso: Le syndrome de Vichy. Paris, Seuil, 1990. 12 Örkény István levele Eörsi Istvánnak (1976). In: Radnóti Zsuzsa (szerk.): Levelek egy percben. Levelek, emlékezések, interjúk a hagyatékból. Bőv., átdolg. kiad. Budapest, 1996. 311. o. (Kiemelésem tőlem - K. H. Zs.) 13 Tamás Gáspár Miklós: A háborúnak vége. Élet és Irodalom XLVII. évf. 2003. május 2.3. és 12-13. o. (Az idézetek a 12., ill. a 13. lapról, kiemelések az eredetiben.) 14 Uo. 13. o. 15 Francois Hartog: Temps et histoire. 'Comment écrire l'histoire de France'. Annales H. S. S. L. évf. 1995. 6. sz. 1219-1236. o. 16 Lásd a teljesség igénye nélkül Jan Assmann: A kulturális emlékezet. írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest, 1999.11. o.; Pierre Nora: The tidal wave of memory. Newsletter. Institut für die Wissenschaften vom Menschen. 2001. 72. sz. 26. o. (Németül a szemantikailag semlegesebb Gedächtniskonjunktur címmel jelent meg az írás.); Régine Robin: La mémoire saturée. Paris, Stock, 2003.; Pierre Nora: Emlékezet és történelem között. A helyek problematikája. Aetas 1999. 3. sz. 142-157. o.; Olivier Lalieu: L'invention du 'devoir de mémoire'. Vingtiéme Siécle 2001. 69. sz. 83-94. o.; Emmanuel Kattan: Penser le devoir de mémoire. Paris, PUF, 2002.; Tzvetan Todorov: Les abus de la mémoire. Paris, Arléa, 1995.; Paul Ricceur: La mémoire, l’histoire, l'oubli. Paris, Seuil, 2000. különösen 82-111., 377-384. o.; Jacques Revei: Le fardeau de la mémoire. Correspondances 55.1999. március-április. 3-9. o.; Pierre-Yves Gaudard: Le fardeau de la mémoire. Le deuil collectif allemand aprés le national-socialisme. Paris, Plon, 1997. 17 Theodor W. Adomo: Was bedeutet Aufarbeitung der Vergangenheit? In: Bericht über die Erzieherkonferenz am 6. und 7. November in Wiesbaden. Franfurt/M., 1960.14. o. 18 Francois Hartog: Comment écrire l'histoire de France. Magazine littéraire 1993. 307. sz. 28-32. o. (Az idézet helye: 32. o.) 19 Pierre Nora: L'ére de la commémoration. In: Pierre Nora (szerk.): Les lieux de mémoire. De l'archive r l’embleme. Paris, Gallimard, coli. Quarto, 1997. III. k. 977. o. 20 Mink András: Történelempolitika. Beszélő IV. évf. 1999. április. 4. sz. 38-41. o. (Az idézet helye: 40. o.)