Állami főgimnázium, Temesvár, 1907

I. A gyermekvédelem ügye hazánkban* Lovas Imre tanárnak 1908. ápr. 2-án, a gyermeknapon tartott beszéde. Kedves ifjúság! Hosszasabban szeretnék nektek arról beszélni, hogy ebben a mi édes hazánkban, Magyarországban ez idő szerint önképen óhajtják megmenteni az elhagyott gyermekeket! Szeretném hosszasab­ban elmondani, hogy lelkes magyar emberek , törvényhozók, minisz­terek, orvosok, tanárok, jogászok mi mindent gondolnak ki és mi mindent tesznek meg, hogy az elhagyott vagy rossz sorsba kerülő gyermekeket, megmenthessék a hazának és becsületes derék polgárokat neveljünk ezekből is, mint a­milyenek ti is szeretnétek lenni. — Nagyon szép dolog ez, kedves ifjak, de mivel a jelen alkalommal nem igen mondhatok el nektek annyit, amennyit szeretnék,­­ arra kérlek benneteket, hogy legalább ezt a keveset kisérjétek figyelemmel, legalább egy kevés hasznos tanulságot vigyetek haza magatokkal az én beszédemből. Mint a kis méhecskék, úgy tegyetek, mindennap egy parányi kis mézecskét visznek haza és milyen drága édes élelmiszer lesz abból, főként a ti számotokra. Ez az első nap, melyet az iskolában és a második, melyet az országban mint gyermeknapot ünnepelünk meg. Ezért azt­ kérdezhet­nélek, hogy van az, hogy mostanáig nem gondoltak ennyire a l*

Next