Temesvári Új Szó, 1990. július-szeptember (2. évfolyam, 137-201. szám)
1990-09-15 / 191. szám
2 pM-l KESZTHELYI (Folytatás az IU. oldalról) bonyolultabb és összetettebb a nyugati demokráciákban is a képlet. Nemzetiségi problémák, feszültségek — mégha más természetűek s indulati töltetűek is, mint a Kárpát-medence országaiban — bizony a Lajta mellékén is felmerülnek. Az 1923-ban Ausztriához csatolt Burgenland magyarságának sorvadásáról Galambos Ferenc atya, az Őrvidéki Magyar Intézet vezetője számolt be a tények sokaságával támasztva alá megállapításait, drámai következtetéseit. Véleménye szerint ugyanis, az ausztriai magyarságot a lassú felmorzsolódás, a fokozatos beolvadás veszélye fenyegeti Történelmi okok, a társadalmi és politikai körülmények alakulása valamint társadalmi lélektani indítékok segítették elő az asszimilációs folyamat felgyorsulását, továbberősödését. A német nemcsak az osztrák állam hivatalos nyelve, hanem világnyelv is, amellyel a földkerekség több régiójában is boldogulni lehet. A fiatalok épp ezért németül igyekeztek és sietnek minél jobban megtanulni. Az anyanyelvű oktatás is jórészt hiányzott. Fakultatív jellegű volt a magyar nyelv és irodalom tanítása a burgenlandi iskolákban. Kevés szülő és gyerek vállalta a plussz megterhelést és fáradságot. Az iskoláztatás terén csak az utóbbi két-három esztendőben változott, javult valamelyest a helyzet. Az intézkedések, konkrét, kézzelfogható eredményei csak pár év múltán fognak megmutatkozni, jelentkezni. A „vasfüggöny“ lebontása után, a megélénkült turistaforgalom s a gyarapodó gazdasági kapcsolatok hatására jelentősen megnőtt Ausztriában a tolmácsok, a magyarul jól tudó kereskedők, hivatalnokok és szakemberek iránti kereslet. Burgenlandiban is növekedni kezdett valamelyest, az anyanyelv értéke és becsülete. A helybeli értelmiségiek azon fáradoznak hogy kifogják, előnyösen hasznosítsák a kedvező szelet. Lelkük mélyén abban reménykednek, hogy talán sikerül kimozdítaniuk az ausztriai magyarságot a komor kilátástalan mélypontról Mindig is irigyeltük kissé a jugoszláviai magyarságot kiváltságos helyzetéért. A sok nemzetiség lakta szomszédországban a vajdasági magyarság az eltelt évtizedek során sorra megteremthette , kiépíthette saját intézményrendszerét, zavartalanul használhatta minden fórumon anyanyelvét Az oktatási intézményekben nemcsak a magyar nemzetiségű gyerekek tanulták kötelező tantárgyként a szerbhorvát nyelvet, hanem azokon a településeken, ahol jelentős számú magyar él, a szerb diákok is tanultak magyarul. Az újvidéki Tudományegyetem keretében magyarságkutató intézet tevékenykedik, s a rangos képeslapok és folyóiratok füzére mellett az autonóm tartomány központjában lát napvilágot a legterjedelmesebb s ugyanakkor egyik legszínvonalasabb magyar nyelvű újság. Egész napos a rádió magyar nyelvű műsora, s a televízió is rendszeresen sugároz kiadós programokat a vajdasági magyarság anyanyelvén. Az országrész városaiban és falvaiban zavartalanul megülhetik az összmagyarság nemzeti ünnepeit is... Csorba Béla, Göncz László, Gerold László s a jelenlevő többi vajdasági és horvátországi író előterjesztéseit, hozzászólásait hallgatva kiderült, hogy a szerb nacionalizmus erősödésével, a gazdasági bajok súlyosbodásával Jugoszláviában is kezd romlani s válságosra fordulni a magyarság helyzete. Szaporodnak a jogcsorbító intézkedések növekednek a jórészt mesterségesen szított helyi feszültségek. Gazdasági okokra hivatkozva épp akkoriban függesztették fel bizonytalan időre három nagymúltú s népszerű lap — a Jópajtás, a Dolgozók és a Képes Ifjúság — megjelenését. Tudomásunk szerint, pár hónapos kényszerű szünet után a három kiadvány ismét napvilágot lát olvasótáboruk megelégedésére és örömére. Nagy szerencséje a vajdasági magyarságnak, hogy megvannak azok a demokratikus fórumai amelyeken síkraszállhat jogaiért, amelyeken nyíltan szóváteheti nemzetiségi sérelmeit. Meglepően népes küldöttség képviselte a kárpátaljai magyarságot a keszthelyi találkozón. A sokévtizedes elszigeteltség s jogfosztottság után erőteljesen felpezsdült, valósággal új életre éledt a Szovjetunió nyugati csücskében élő magyarság közösségi, szervezeti és szellemi élete. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség égisze alatt, vagy attól függetlenül egész sor klub, művelődési kör és egyesület szerveződött s kezdte meg tevékenységét Ungváron, Munkácson Beregszászon, Nagyszőlősön Técsőn és Sárosoroszin. Hungarológiai Központ jött létre az ungvári egyetemen s Balla D. Károly költő szerkesztésébenszínvonalas irodalmi folyóirat jelenik meg Hatodik Síp címen a tájegység központjában Napilapként lát napvilágot , újabban az országrész újságja, a Kárpátaljai Igaz Szó. Elszomorító arányokat öltött a Bereg mentén is az elvándorlás, a Kárpátaljához hűséggel ragaszkodó magyarok azonban megkísérlik a maguk hasznára fordítani azokat a feltételeket és lehetőségeket, amelyeket a peresztrojka és a glasztnoszty a Szovjetunió polgárai számára megteremtett s biztosít. Temesvári ÚJ SZÓ 1990. szeptember 15 Utazni jó! A Iaşi—Temesvár vonalon közlekedő gyorsvonat több mint másfél órás késéssel érkezik az aradi állomásra. Leszállók és felszállók tülekedése, ideges emberek, a becsületsértés határát súroló megjegyzések, de az ilyesmit nem veszik komolyan, megszokott dolog. Szóval az Éhség-express egyik másodosztályú vagonjának folyosóján stratégiai fontosságú helyet foglalok magamnak az egyik alig-alig pislákoló fényforrás bűvkörében. Rövid időn belül sikerül összeszednem szétszórt csomagjaimat és lemaradt végtagjaimat, ám a felszállás tortúráját elhomályosító veszély közeledik, mit közeledik törtet, felém az embersűrűből. Egy termetes asszonyság tapossa keresztül magát a tömegen — két hatalmas utazótáskát vonszolva —, majd a hátam mögött levő ajtót feltépve „Itt van még két hely“ diadalüvöltést hallatva benyomul a fülkébe. A kiáramló lábszag és putreszcén gázok keveréke, valamint a három ülőhelyen elterpeszkedő óriás ellenvetéseire fittyet hányva előadja úti élményeit. Szébőségét és kiejtését véve alapul, bölcsőjét valahol az Olt mellett ringathatták és így, néhány pillanat alatt megtudhatta az egyszerű halandó, hogy önagysága most érkezett Ausztriából via Budapest Bevásárló körút, ami megérte a ráköttött pár száz márkát Óriásunk néhány böffentés után felkérte hívatlan útitársát, hogy sürgősen lépjen a távozás híres mezejére (kicsit másképp hangzott ízes moldvai tájszólásban, de a szó szerinti idézet a nyomdafesték ellenállását váltaná ki, így eltekintünk tőle), ám amazonunkat nem olyan fából faragták hogy könnyen feladja kényelmes hódítását Némi huzavona és a megboldogult Darwin fejlődéselméletét homályba szorító családja viszszavezettetés után szókimondó útitársnőnk csomagostól kiperdül a fülkéből Kicsit megszeppen. — Miért baj az, ha az ember szeret utazni? Utazni jó, meg beszélgetni. Hamarabb telik az idő — mondja némi szomorúsággal a hangjában Elindul másik helyet keresni. Pár pillanat múlva egy másik kupéból hallatszik visító-perlekedő hangja, de már csak az övé. V. I. • hírügynökségek jelentik • A MAGYAR KORMÁNY KISEBBSÉGI POLITIKÁJÁNAK KONCEPCIÓJA Volfart János, a nemzeti és etnikai kisebbségek problémáival foglalkozó, nemrég létesített igazgatóság elnöke budapesti sajtókonferenciáján kijelentette, hogy hamarosan nyilvánosságra hozzák a kormány kisebbségi politikájának koncepcióját — jelenti az MTI. Többek között előírja, ezen társadalmi csoportokat védelmező politika életbeültetését, a kormánynak kötelessége lévén minden szükséges feltétel megteremtése a kisebbségek nemzeti kultúrájának és anyanyelvi oktatásának fejlődéséhez, előirányozva ilyen értelemben az anyaországoktól való segítségkérést főleg a tanár és szakemberképzés, ösztöndíjak biztosítása terén. Nem tartjuk országunk belügyeibe való beavatkozásnak az illető országoknak a szlovákok, szerbek, horvátok, románok, németek, és cigányok sorsa iránti érdeklődését — tette hozzá az elnök. Ugyanakkor intézkedni fognak legkevesebb egy újság kiadásáról és az anyanyelvi rádió és televízióadások kiszélesítéséről. A kormány támogatja a nemzeti kisebbségek önszervezési elvét, a helyi önigazgatási szervek létrehozását, 15 millió forintot utalva ki ilyen célból. Wolfart János hozzátette, hogy az igazságügyminisztérium most dolgozza ki a nemzetiségi törvényt, amelyet ez év végén a parlament elé terjesztenek. TERJED A JEGYRENDSZER A BOLGÁR FŐVÁROSBAN Szófia néptanácsa bejelentette, hogy szeptember 14-től kezdve a város lakosai jegyrendszer alapján, személyenként egy fél kiló sós túrót és 40 dkg sajtot vásárolhatnak havonként — közli a TASZSZ hírügynökség. A hónap elejétől a bolgár fővárosban jegyre árusítják a cukrot és az étolajat. A hivatalosságok és a sajtó szerint, e rendszer pozitív szerepet tölt be, mivel fölmenti az embereket a több órás sorban állástól és biztosítja a minimális élelemszükségletet. JÓZAN ÉRVELÉS A Magyar Szocialista Párt budapesti bizottsága az MTI hírügynökség által nyilvánosságra hozott levelében tiltakozott a Magyar Szent Korona Társaság ama, nemrég közölt óhaja ellen, hogy a magyar főváros Szabadság Terén helyreállítsák a Trianon emlékművet. A dokumentum aláhúzza: „E tény nemcsak aláásná a kormány politikai hihetőségét, de súlyosan érintené a szomszédos országokkal való kapcsolatokat, ártana a magyar kisebbség helyzetének, és gátat emelne az Európa felé vezető úton. Nem érthetünk egyet azzal, hogy olyan kép alakuljon ki, amely szerint köztársaságunk a Horthyzsim új variánsa lenne“ —nn , rá a levél. Egyben a Magyar Szocialista Munkáspárt ügyvezető titkársága kérte Szabad Györgyöt, az országgyűlés elnökét és Antall József miniszterelnököt, utasítsa el és tiltsa be a Trianon emlékmű helyreállítására vonatkozó akciót. ELVESZETT: Belintan Marius névre szóló III-igazolvány. Semmis. (10 751). Mătăsariu Petru névre szóló Politechnikai Intézeti igazolvány. Semmis. (10 733). Creţu Gheorghe névre szóló IJTL-igazolvány. Semmis. (10 716). Şerban Victor névre szóló Solventul-igazolvány. Semmis (10 725). Dreghiciu Gabriela névre szóló Június 1-igazolvány Semmis (10 710), Chindea Aurel névre szóló Electromotor igazolvány . Semmis. (10 705) Molnos Anna névre szóló cigarettagyári igazolvány Semmis (10 711), Barna Dórka névre szóló IPL-igazolvány. Semmis. (10 700) Hanes Cornel névre szóló Spumotim-igazolvány. Semmis. (10 693). Macarel Dafina névre szóló zöldövezeti igazolvány. Semmis. (10 690). Kiss Rudolf névre szóló Electrotimis-igazolvány. Semmis. (10 769). Şerban Floare névre szóló az IREM által kibocsátott 78 127 számú szakképesítési igazolvány. Semmis. (10 785) Gyukin Elena névre szóló temesvári hitelszövetkezeti tagsági könyv. Semmis. (10 780). Demian Daniela névre szóló LAEM-igazolvány. Semmis. (10 790). Gábor Manuéla névre szóló IPL-igazolvány. Semmis (10 794) Petăciuca Mărioara névre szóló, a gauteşti általános iskola által kibocsátott négy osztályos bizonyítvány. Semmis. (10 873). Popa Ana névre szóló Június I.-igazolvány. Semmis (10 858). Caraculea Doru névre szóló Garofiţa-igazolvány. Semmis. (10 857). Ciuca Maria névre szóló Azur-igazolva Semmis (10 823) StejarcanVte. névre szóló IJTL-igazolvány Semmis. (10 818). Pavel Leon névre szóló LITL-igazolvány. Semmis (10 817) Miatov Juliana névre szóló munkahelyi kiutalás. Semmis. (10 809). Iacob Ionel névre szóló IREM-igazolvány. Semmis. (10 808) Duca Clemansa névre szóló 21 023-as Consignaţiaszámla. Semmis. (10 802). Filip Dumitru névre szóló IJTL-igazolvány. Semmis (10 800). ■i am «amu» «sau» «a fleara et ION MIHAI PACEPA VÖRÖS HORIZONTOK Eav (communi''to kémlönök visszaemlékezései 179. Ceauşescu mindkét karját lengetve kért csöndet: — Kell-e mondanom, elvtársak, hogy mindaz, amit most itt megbeszéltünk, államtitok amit nemcsak megőrizni kell, hanem életünk árán meg is kell védenünk? Avram ezt követően a francia Renault konszernnel kötött együttműködési egyezményre tért rá, aminek alapján a francia Renault 12-t román kocsiként gyártják Dacia néven. A múltban Románia képtelen volt a Daciát Nyugatra exportálni, még ha az árát ezer dollárral is engedte le,mert keményvaluta megtakarítás céljából a francia licencet csak a puszta kocsira vásárolták meg, s szinte semmi szabadon választható extrát nem vettek meg hozzá Avram ezután közölte, hogy mindazt, amit Románia nem vásárolt meg a Renault-tól, azt később hírszerzés révén megszerezte. Kijelentette hogy a Gépipari Minisztérium háláját kívánja kifejezni a DIE-nek mindazon francia dokumentáció beszerzéséért, ami lehetővé tette, hogy ne kelljen Franciaországból importálni több mint 13 ezer extrát és tökéletesítéseket az alapkocsihoz, melyeket az együttműködési szerződés nem tartalmazott, ez összesen több mint hárommillió dollárnyi megtakarítást jelentett. Hangsúlyozta azt is, hogy néhány Renaultdokumentációt, amely tökéletesítéseket tartalmaz és bármely hasonló kocsihoz alkalmazható, meg kell küldeni a Szovjetuniónak és saját autógyártással rendelkező más szocialista országnak. — Ez az akció lehetővé teszi, hogy Nyugat-Európába exportálhassuk a Daciákat, elvtársak. S eljöhet még annak a napja is, hogy Amerikába is exportáljunk! — Továbbá — folytatta Avram — vadonatúj vegyesvállalkozásunk van a Citroennel, hogy az egyik legújabb kiskocsijukat Romániában gyártjuk majd. A napokban kiküldtem száz mérnököt és technikust Franciaországba, hogy tanulmányozzák ezt a Citroen kocsit. Az igazság az, hogy közülük alig néhányan az embereim, a többségüket, a DIE delegálta és új minifelvevőkkel és fényérzékeny fotómásolópapírral szerelte fel őket. Nem mintha ezzel áldozatot hoztam volna. Ellenkezőleg, elvtársak, ez előre kitervelt lépés volt. Miután visszatérnek, tízszer annyi információnk lesz, mintha csakis az én embereimet küldtem volna a Citroenhez. Amerikai tervrajzok átalakítása román termékekké — Halljunk most másvalakit — fordult az egybegyűltekhez Ceauşescu. Neculai Agachi, a kohászat minisztere jól ért történetek előadásához, s erős moldvai kiejtéssel fűszerezett színes román nyelvezetet használ. Azzal a megjegyzéssel kezdte, hogy a hetvenes évek elején, Ceauşescu parancsára, Románia elkezdte kiaknázni hatalmas bauxitlelőhelyeit, hogy ekképpen alumínium termelővé váljék. Politikai korlátozások, kiváltképpen az alumínium monopóliumok által akkoriban megállapított hallatlan magas árak miatt minisztériuma nem tudott hengerműveket importálni az alumínium feldolgozására. Románia kénytelen volt az aluminiumöntecset exportálni mind a keleti, mind a nyugati országokba. Egy nap azonban bizalmas jelentés hívta fel a figyelmét egy nyugatnémet cégre, amely három alumínium hengermű megvásárlásáról tárgyal az Egyesült Államokkal — a létesítmények lemezek, szövedékek és fólia hengerlésére szolgáltak. Még ugyanaznap jelentette ezt Ceauşescunak, majd átküldte a jelentést a DIE-nek. — Nem kívánok részletekbe bocsátkozni. Csak annyit kívánok mondani, hogy ma különleges, egyedülálló és kimondhatatlanul titkos tervezőintézetem van, amelyet a DIE különböző konspiratív házaiba telepítettünk, s amely azon fáradozik, hogy az amerikai tervrajzokat és projektumokat román termékekké alakítsa át. 1983-ra vagy 1984-re Romániában már üzemelnie kell e három ultramodern alumíniumhengerműnek. „Ne pocsékoljátok el a nép pénzét fő tőkés rendszer hizlalására“ — ezt mondja nekünk nap mint nap népünk élenjáró fia. Aranybetűkkel kell felírnunk ezt és ki kell függesztenünk minden hivatalban, elvtársak — fejezte be felszólalását Agachi. (Folytatjuk)