Temesvári Új Szó, 1991. július-szeptember (3. évfolyam, 389-453. szám)

1991-07-24 / 405. szám

1991. július 24. GAZDAG ÁRUKÍNÁLAT VÁRJA ÖNT A TEMESVÁRI PERLA ÜZLETBEN. Az Opera-téren (8. szám) berendezett egység rövid­­­ és kötöttárut, valamint a legkülönbözőbb színű fonalakat ■ (olasz fonal, mohair, gyapjúfonal, tiszta pamut, Alpin szál)­­ forgalmaz. Előzékeny kiszolgálás, jó minőségű áru. (1­492) DiAN mmT­lIM A TEMESVÁRI DAN-TIM CÉG (Mercy utca 7. szám) változatos árukészletet kínál a vevőknek. JÓ MINŐSÉGŰ SZŐNYEGEK, PADLÓSZŐNYEGEK, TAKARÓK TALÁLHATÓK KÜLÖNBÖZŐ SZÍNEKBEN. Megrendeléseket is elfogadnak a vásárlóktól. A padlószőnyeget kérésre a megrendelő lakására szállítják és elhelyezik. Érdeklődni és rendeléseket feladni a 3­00-44-es tele­fonszámon (temesvári hívószám 961) lehet. Hétköznapo­kon 10-18, szombaton 10-14 óra között tart nyitva az üzlet. (1 491) AGATEX A temesvári AGATEX SA Társaság, BEMUTATÓ ÜZLETE, Buziási út, 18- szám* A VÁSÁRLÓK FIGYELMÉBE AJÁNLJA, hogy ebben a városban a legolcsóbban forgalmazzák: - a műanyagból készített játékokat; - a litografált fémlemezből gyártott játékfélesé­geket; - a műanyagból előállított poharakat; - a szavatolt minőségű desztilált vizet; - a fából készített játékokat. Minden kedves vásárlót szívesen látunk naponta hét­főtől péntekig, 8-16 óra között AZ AGATEX MAGAZINBAN.* (1 472) | Temesvár, Dózsa György utca, 20. szám NÉMETORSZÁGBA SZEMÉLYSZÁLLÍTÁST VÁLLAL A­ LEGELŐNYÖSEBB ÁRON. Az útvonalak és a személyenkénti szállítási díjak a­­ következők: TEMESVÁR - NÜRNBERG (7 500 lej); TEMESVÁR - MÜNCHEN - AUSBURG - ULM - STUTTGART (9 500 lej). Jelentős árkedvezménnyel biztosítjuk a visszautazást. CSOMAGOKAT SZÁLLÍTUNK NÉMETORSZÁGBA ÉS NÉMETORSZÁGBÓL ROMÁNIÁBA. Az utazási feltételek kiválóak. Az utazás új, korsze­­­rű és kényelmes társasgépkocsival történik. FELIRATKOZNI a cég székhelyén (Temesvár, Dózsa György utca, 20. szám, telefon: 961/1-35-74, naponta: 9-17 óra között lehet, ahol bővebb felvilágosítással is­­ szolgálnak. 14701 Temesvári (JJ SZÓ 3. oldal Román T­V SZERDA — TV 1. — 10.00: Híradó. 10.20: Super Channel. 12.35: Rajzfilmek. 13.10: Zeneó­ra. 14.00: Híradó. 14.10: Interfe­renciák a boldogságról. 14.40: Fiatal népdalénekesek. 15.10: Műsorelőzetes. 15.20: Fényképe­zés (IV. lecke). 15.50: Német és olasz nyelvlecke. 16.20: Stadion — sporthíradó. 16.50: Pronoex­­pressz-húzás. 17.00: Híradó. 17.05: Együttélés — a bolgár közösség műsora. 17.40: Könyvek, eszmék. 18.00: Fórum. 18.35: Reflektor. 19.00: Vizuális művészetek. 19.30: Rajzfilmek. 20.00: Híradó. 20.35: Sport. 20.45: Gazdasági stúdió. 21.10: Nick, a fejvadász (folyta­tásos film, 3. rész). 22.15: Lehet egy kérdéssel több? 23.00: Híra­dó, utána parlamenti krónika. 23.30: Liszt orgonája. TV 2. — 16.00: Híradó. 16.15: Rajzfilmek. 16.40: Magyar nyel­vű műsor. 18.10: TV-színház. J. W. Goethe — Torquato Tasso. 19.45: TV 5 Europe. 20.35: Eu­rópai konföderáció —­TV-beszél­­getés. 21.00: BBC-híradó. 21.30: Fővárosi városgazdák. 22.00: Tv 5 Europe-híradó. 22.35: A zene gyöngyszemei. SZERDA — Temesvár 2. — 7.00: Timrobik. 7.05: Hírek. 7.15: Rajzfilmek. 7.30: Reggeli klip. Temesvár 1. — 0.00: Hírek. 0.10: Valóságunk. 0.25: Kulturá­lis műsor. 1.10: Német nyelvű műsor SZERDA — TV 1. 1­6.45: Jó reggelt. Magyarország!­6.50: Fa­lutévé 7.00: A reggel. 9.30: Zo­om (ism.). 10.00: Évgyűrűk. 10.30: Képújság. 17.24: Napi műsora­jánlat 17.25: Német nyelvű nem­zetiségi magazin. 17.50: Képúj­ság. 17.55: Vízilabda Agria-Cont­­rol Kupa: Magyarország — Ausztrália. 19.00: Közlemények 19.05: Pénzvilág. 19.15: Gyerek­sarok. Esti mese. 19.45: IS­O MOST. 20.15: Mini klip-mix. 20.30: Híradó. 21.00: Telesport. 21.05: Közlemények. 21.15: Sze­szélyes évszakok. 22.20: A Mor­mon kórus Budapesten. 22.50: Tény­képek. 23.35: Ádám fiai, Éva lányai. Magazin. 0.15: Késő esti híradó. 0.20: ZDF-híradó. TV 2. 1­7.00: Napkelte 17.20: Hírek. 17.30: Ötről hatra. 18.30: Egy perc tere (telefonos játék). 18.45: Gyerekeknek. 19.15: Tele­sport. 19.35: Műsorelőzetes. 19.40: Esti egyenleg. 20.00: Az 1987-es Veszprémi Tévétalálkozó filmje­iből. Az Angol királynő (tévé­film). 21.25: Új hullám. 22.15: Legyen a vendégem! 23.00: Hír­adó. 23.35: Napzárta előtt... 24 00: Egy kis haladék (NDK tévéfilm). JugoszlávTV SZERDA — TV 1. — 7.30: Reggeli műsor. 11.00: Amerikai film. 14.30: Az éj színei (ism.). 16.45: Sorozatfilm. 18.30: Ameri­kai film. 20.30: Híradó 21.00: Sci-fi film. 23.55: Az éj színei. 2.00: Yntel. TV 2. — 19.00: Belgrádi mű­sor 23.00: Hírek. 23.55: Dzsessz. Újvidék — 18.30: Filmsorozat gyerekeknek. 19.45: Román nyel­vű kaleidoszkóp. 20.30: Híradó magyar nyelven. 21.00: Film. 23 55: Az éj színei. A temesvári rádió magyar nyelvű műsora SZERDA — W*s 24. 14.09.. 15.00: Hírek. Lapelőzetes. te­mesvári séták (helytörténeti so­rozat). CSÜTÖRTÖK _ július 25.: 14.00-15.00: Hírek. Lapelőzet­es. Sport. Ifjúsági műsor. SPORT © SPORT © SPORT Legenda a jobbszélsőről - Nosztalgikus látogatás SILVIU GHE.­BINDEA-nál - Volt egyszer, hol nem volt, Temesvárnak egy aranycsapata, melyet mindenki ismert, nem csak Közép-Európában, hanem szerte a földön, óceántól óceánig. Úgy hívták, hogy RIPENSIA, s ennek volt két legendás szélső­je. A jobbszélsőt úgy hívták, hogy Bindea, Silviu Gheorghe Bindea. A temesváriaknak csak „Gyuri“, később „Gyuri bácsi“. Sajnos legendás cseleit, elfutá­sait, kapáslövéseit, zseniális be­adásait ma már csak a korabeli sportújságírás őrzi, hiszen pech­­hére, nem olyan helyen élt, a­­hol minden héten megfordult volna a filmhíradó stábja. Ám azok, akik látták, akik emlékez­nek még rá, rendületlenül vall­ják, s úgy tűnik, nehéz lesz ezt az állítást megmásítani, hogy Silviu Gheorghe Bindea minden idők legjobb román ,jobbszélsője volt. Ezt a Gazeta Sporturilor 40 sportújságírója is megállapí­totta, újfent olyanok, mint Ion Chirilă, Ovidiu Ioaniţoaia, Efti­­mie Ionescu és mások. Az ő pontszám-összesítésük alapján jött létre a minden idők leg­jobb román csapata, mely vé­gül is így néz ki a klasszikus felállásban, melyet a régebbi ko­rokban játszottak: Voinescu — kapus; Sfera, A­­polzan, Vogl — hátvédek; Pet­­sovszki, Bölöni — középpályá­sok; Bindea, Constantin, Hagi, Dobrin, Dobay — csatárok. A második válogatottban ka­pott csak helyett David, Kovács J., Ozon, Bălăci, Pîrcălab és má­sok. Persze, mint minden ilyen csapat, amely eltérő korok, elté­rő labdarúgásának nagy egyéni­ségeit próbálja egybefűzni, sok vitára adhat alkalmat. Végül is a személyes vélemények és hi­tek útvesztőjében szerintünk csak az lehet irányadó, hogy az adott korban, az adott játékos, milyen értéket képviselt a nemzetközi porondon. Dm, ebből a szempont­ból kétségtelen, hogy a Ripensia két nagy csillagához hasonló já­­tékerejű szélsője nem volt még az országban soha. Binden és Dobay — az utóbbi ma Maros­­vásárhelyen él —, Európa hát­védeinek réme volt a maga ko­rában. Bindea legnagyobb hazai el­lenfele és társa a válogatottban Albu, a bukaresti Venus csapa­tából, így jellemezte a bajnok­­ságbeli ellenfelét: „Ezt az em­bert egyszerűen nem lehetett tar­tani. Szélsebesen jött feléd, nem próbált kikerülni, egyenesen rád vezette a labdát, hogy aztán egy csellel kibillentsen, megforgasson, újra és újra, mint valami mes­terkínzó, nem hagyott egy szusz­­szanásnyi időt sem, csak mikor már alaposan kifárasztott, adta be a labdát. Így cselekedett min­den hátvéddel. Ezt ismételte meg egy meccsen többször is, míg a védő teljesen ki nem készült, morálja megtört, s már alig győzte a mérkőzés végét jelző hármas sípszót kivárni.“ Most Bindea úr, a szurkolók kedves „Gyuri bácsija“ otthoná­ban ülünk és a régi albumokat, kivágásgyűjteményeket forgatj­uk. Emlékszünk és emlékeket élesz­tünk. Ez ki volt? Hát ez? Ezen a mérkőzésen láttál? Nem. ja persze, te akkor még meg sem születtél... V, Silviu Binden Balázsfalván született 1912-ben, Kolozsvárra kerül. Ifjúsági focistaként a Sil­vica csapatában kezdi, de ki­magasló képességeire hamar fel­figyelnek a szakértők, s rövide­sen már a felnőttek között ker­­geti a labdát a még ifikorú lab­daművész. Az A-osz­tályú Victo­ria állítja elsőként csatasorba, de hamarosan a legjobb kolozsvári csapat is, az „W“ is­ kölcsönkéri a legfontosabb találkozóira. Így figyelnek fel rá a Ripensiában, akiknek egy barátságos mérkő­zésen gólt lő 1932-ben, húsz é­­ves korában, profi szerződést köt a temesváriakkal, s innen kezd­ve a pályája elválaszthatatlan a Ripensia legendás nagycsapatá­tól. — Hogyan is volt? — kérde­zem, s „Gyuri bácsi“ habozás nélkül sorolja az aranycsapat felállását. Pavk­ovics — Bürger, Agner, Lakatos — Kotormányi, Moravetzi, Deheleanu — Bindea, Beke, Ciolac, Schwartz, Dobay. — Amint láthatjuk a csapatban volt román, német és magyar, de soha nem volt nemzetiségi kérdés. A játékosok egymás kö­zött 3—4 nyelven kiáltották a taktikai utasításokat, úgy, hogy az ellenfél soha ne értse, mit mondanak — árulja el a titkot „Gyuri bácsi“. Ő is négy nyel­ven beszél folyékonyan. Romá­nul,, magyarul, németül és fran­ciául. — A csapatban előkészítő já­tékos voltam — magyarázza a le­gendás jobbszélső. — Ennek el­lenére, 1932. és 1940. között, a­­míg a Ripensiában játszottam, 135 gólt is lőttem a Román baj­nokságban. — Hányszor volt válogatott? — Csak 27-szer. Akkoriban u­­gyanis igencsak ritka volt az or­szágok közötti labdarúgó viadal. A VB-k kivételével szinte csak hagyományos országok közötti oda-vissza meccseket játszottak. A háborús idők közeledtével, a­­zonban ezek száma tovább csök­kent. — “Milyen emlékei vannak a­­zokról a válogatott meccsekről? — Az osztrákok ellen léptem e­­lőször pályára válogatottként, Linzben, még 1932-ben. Az ösz­­szecsapás azért emlékezetes szá­momra, mivel még az első perc­ben megkerültem az egész oszt­rák védelmet, mögéjük cselez­tem magam és a tiszta beadás­ból Rano­ már az első percben gólt ért el, az akkor világhíres osztrákok ellen. Ez alapozta meg hírnevemet. Az utolsó összecsa­pásom 1940-ben volt, az akkor feljövőben lévő jugoszlávok el­len. 5:3-ra győztünk. Azon a ta­lálkozón 2 gólt rúgtam a plávik hálójába. — Mi volt a legszebb élmé­nye? — Futballozni. Az, hogy profi lehettem a világ egyik legjobb klubcsapatában, amellyel bejár­tam egész Európát, s minden ak­kori hírességet így személyesen megismerhettem. — Ilyen nagy id­ő távolából, talán nem illetlenség megkérdez­ni, hogy mennyit is kereset ak­kor egy profi? — 3000 lejt. Hogy ez mennyit is ért? Nos, összehasonlításul ta­lán annyit, hogy egy átlagos fi­zetés akkoriban 350—400 lej volt. Ráadásul ez az összeg csak az alapbérem volt. A klub ponto­san kidolgozott prémiumrend­szerrel is rendelkezett. Gólért, gólpasszért, győzelemért, az el­lenfél erősségétől függően. — Volt valamilyen civil fog­lalkozása is? — Igen. Később a városi pol­gármesteri hivatalban dolgoztam mint főtisztviselő. Onnan men­tem nyugdíjba is. Előkerül a legféltettebb kincs. A kulturális érdemrend. 1933- ban II. Károly király adta át neki, amikor a Ripensia Román válogatott elnevezéssel a Balkán­­bajnokság döntőjében 7:0 arány­ban győzte le Bulgária csapatát. Ezen a mérkőzésen Silviu Bin­dea volt a nagy csillag. „A vil­lámlábú jobbszélső.“ Így nevez­ték társai és ellenfelei. — Sportolt e még azután, miu­tán profi karrierjét befejezte? — Hogyne, természetesen. Aki egyszer ebbe a világba belekós­tolt, sohasem hagyja abba. Min­den kor megtalálja a maga le­hetőségét. Én most még sakko­zom. Igazolom, hogy még mindig igen jól. Márton István

Next