Heti Új Szó, 1995. április-június (1. évfolyam, 15-27. szám)

1995-06-16 / 25. szám

JOGI TANÁCSADÓ T. Gyula (Temesvár): Örökség elfogadása alkalmával az örökös nemcsak az örökha­gyó vagyontárgyait és értékeit örökli, de annak adósságait is. Tehát, kötelezhető a hitelezők által arra, hogy az örökbeha­­gyó tartozásait kifizesse. Ter­mészetesen ezt csak olyan mértékben teszi, amilyenben örökölt. Ha viszont nem tud megegyezésre jutni a hite­lezőkkel, akkor csak a bíróság illetékes az ügyben dönteni. E. Julianna (Temesvár): Mivel három fia van, aki igényt tart az örökségre, ügyeljen, hogy idős korára ne kerüljön az utcára, annál is inkább mert menyeivel nincs jó viszonyban, fiai pedig sze­retik az alkoholt. Nem akar az öregek otthonába menni, pedig az ön esetében ez tűnik legjobb megoldásnak. De ha­lárt olyan családot, amely eddig is érdektelenül szerette önt és hajlandó gondozását vállalni, kössenek eltartási szerződést a közjegyző előtt, átadva magát ennek a család­nak. Fiai ebbe nem szólhat­nak bele, nem tarthatnak igényt az örökségre vagy más anyagi javakra, hiszen elha­nyagolják önt és semmibe veszik gyermeki kötelezettsé­geiket. Ha szerződést köt, ha­lála után nem marad örökség és fiainak nem lesz mit örö­kölniük. W. Sándor (Temesvár): Mivel az örökségre négyen, mint testvérek tartanak igényt és az egyik örökös a másik hármat hajlandó kifizetni, úgy gondolom, hogy nem sok ér­telme van annak, hogy peres­kedjenek és ne jussanak e­­gyezségre még mielőtt az ügy közjegyzőhöz kerülne. Ha megegyeznek, akkor az örökö­södési eljárás is aránylag egy­szerű és kevésbé költséges, mintha bírósághoz fordulná­nak, ahol ügyvédekre, szakvé­leményre (expertiza) és illeték­fizetésre lennének kötelezve. Sz. Jolán (Temesvár): Mi­vel nyugdíjas, az orvosi ellá­tás ingyenes. Vonatkozik ez a műtétekre is, függetlenül attól, hogy az milyen természetű. Mivel erre az orvosok javas­lata szerint szüksége van, fon­tos, hogy alávesse magát a műtétnek és ne tartson attól, hogy mivel szegény, nem ré­szesül megfelelő ellátásban és kezelésben. Az orvosok és az egészségügyi személyzet kö­zött is sok a becsületes, mun­kájának élő és dolgozó em­ber, akit nem a pénz vezérel, hanem a hivatás, amire fel­esküdtek. Egeressy László, jogász SAJTÓKÖZLEMÉN­Y Szombaton, június 10-én, különleges önkormányzati rendezvényre került sor Kolozsvárott a Civitas Alapítvány és az Egyesült Államok-beli National Democratic Institute szervezésében. Utóbbit a jelenleg Bukarestben működő John Swanson képviselte, meghívottként pedig Brian Feeney, Belfast-i (Észak-Írország) tanácsos tartott elő­adást, "Kommunikálás választóinkkal" címmel. Az elhang­zottakkal kapcsolatban Kolumbán Gábor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke korreferált a hazai viszonyokról. Vé­gül kötetlen dialógus alakult ki a meghívottak és a részt­vevők, Erdély több városának román és magyar tanácso­sai, között. "21 POLGÁRMESTEREK ÉS TANÁCSOSOK! Önök is azt akarják, hogy jobban működjön a tanácsi testület és a hivatal! Ha megkeresnek, akkor mi 4150 Székelyudvarhely, Szabadság tér 5. szám, tel/fax: 066/214481 ^^WKolMsv^An^dl^^^ce^^^zám^l^^^^ISSOBO^, 1995. június 16. péntek Mivel foglalkozik a vádhatóság? A vádhatóság (ügyészség) jogkörébe a következő feladatok tartoz­nak: a. Büntetőeljárást végez azokban az esetekben, amit a törvény előír. Ellenőrzi a rendőrség és más nyomozó szervek büntetőeljárási munkáját. b. Büntetőügyekben megkeresi a bíróságokat, hogy azok eljárja­nak a büntetőügyekben és megfelelő határozatokat hozzanak. c. Polgári eljárást kezdeményez azokban az esetekben, amelyeket a törvény előír. d. A törvény rendelkezései alapjár­ részt vesz a bírósági tárgya-­­ lásokon. e. Fellebbezési jogával él a bírósági határozatokkal kapcsolatban akkor, amikor azok nem felelnek meg a törvény rendelkezéseinek. f. Ellenőrzi a bírósági határozatok végrehajtását. g. Ellenőrzi és felügyeli a törvény betartását a fogdákban és a végrehajtási intézetekben (börtön, nevelő vagy biztonsági intézetek). h. Megvédi a kiskorúak és a bírósági felügyelet alá helyezett személyek érdekeit. i. Tanulmányozza és általánosítja azokat a jelenségeket, amelyek a kriminalizmust előidézik, azok megszüntetése végett. Hogyan történik a letiltás? A bíróság által hozott polgári határozatot a felek általában elfo­gadják és teljesítik a bírósági határozatban foglaltakat, s nem vár­nak arra, hogy a nyertes fél új eljárást indít a fizetés teljesítésért. Az eljárás, ha az adós vagy fizetésre és átadásra kötelezett fél nem tesz eleget a bírói döntésnek letiltás (poprire) formájában történik. Ezt a kérést ahhoz a bírósághoz kell­ benyújtani, amelyik illetékes a letiltás elrendelését illetően. Itt a per tárgya a letiltás érvényessé nyilvánítása, amit románul úgy fejezünk ki, hogy: validarea popririi. Ha van egy ilyen határozat, akkor a bank, ahol az adósnak folyó­számlája van, vagy az az egység, ahol dolgozik, függetlenül attól, hogy magáncég vagy állami vállalat, köteles az adós jövedelméből a bíróság által megállapított összeget levonni. TÖRVÉNYTÁR A spothorgászati szabálysértésekért járó büntetések A Hivatalos Közlöny 1995. évi 2. számában megjelent 971. szá­mú kormányhatározat a sporthorgászati szabálysértések új jogsza­bályaival foglalkozik. Aki éjnek idején horgászik, pisztrángféléket kézzel fog, illetve az előírtnál, a megengedettnél több vagy méreten aluli halat fog ki 150 000-300 000 lej közötti pénzbüntetést fizet. 500 000-600 000 lej közötti a büntetés, ha engedély nélkül ha­lásznak, ha nem megengedett halászeszközöket használnak. A tilalmi időben halászásért 600 000-700 000 lej büntetés jár, s minden eset­ben az elkövetők halászeszközeit elkobozzák. A horgászokat megza­varó, agresszíven viselkedő, vető- és emelőhálós orvhalászok pénz­bírsága 100 000 lejnél kezdődik. A szabálysértési jegyzőkönyv ellen, ennek közlésétől számított 15 napon belül a bírósághoz panasszal lehet fordulni. Ha a kisza­bható minimális (az alsó határ szerinti) bírság felét helyben vagy 48 órán belül kifizetik, az első esetben jegyzőkönyvet vesznek fel, a másodikban pedig ezzel a szabálysértési ügy lezártnak tekinthető. A teherszállító nehézgépjárművek forgalmának korlátozása Az 1995. évi 152. számú kormányhatározat a teherszállító nehéz­gépjárművek forgalmának munkaszüneti napokon történő nappali (reggel 7 órától este 11 óráig) szüneteltetését szabályozza. A Közlekedésügyi Minisztérium közleményéből az derül ki, hogy három fő közlekedési úton, a fentiek szerint, a teherszállítást 1995. május 30-tól nappal szüneteltetik, éspedig a DN 1A jelzésű úton Bukarest- Ploiesti-Brassó, a DN 3-on Bukarest-Urziceni-Harsova között, valamint a DN 7-en, azaz Bukarest-Pitesti autópályán. Mindezt azért, mert mindhárom vonal kerülőúton is végigjárható. Különben a 152. számú kormányhatározat függelékében felsorolt, összesen tizenkét E jelzésű fő közlekedési úton és autópályán a fenti részleges tiltást csak 1996. január elsején léptetik életbe.

Next