Heti Új Szó, 1997. október-december (3. évfolyam, 40-52. szám)
1997-12-19 / 51. szám
A Kolping családok vidékünkön - beszélgetést Heinrich József pécskai esperes-plébánossal, a Kolping családok romániai elnökével' Heinrich Józsefről, az egyházmegyénkben működő Kolping-családokat tömörítő szervezet vezetőjéről még óteleki plébános korában legendákat meséltek megyeszerte: “Ez az a pap, aki maga köré gyűjti a fiatalságot, felfedező túrákra, kirándulni viszi őket, még focizik is velük!" Róla terjedt el az adoma, amikor a nyolcvanas évek végén Ótelekere érkezett a megyei főtanfelügyelő, és az iskola igazgatójától megkérdezte, hogy az iskola 565 tanulójából hányan járnak hittanra, az őszinte válasz az volt: 565- en... - Közismert a ragaszkodása a Gátatokhoz. Mivel magyarázza ezt? - Édesapám és két bátyám is pedagógus - egyébként hatan voltunk testvérek - a pedagógiát és a fiatalokkal való együttműködést már a családban elsajátítottam. A fiatalok nálam mindig nyitott kapukat találnak, meghallgatom őket és ők is engem. Magánjellegű beszélgetéseink során sok fiatalon tudok segíteni, baráti kapcsolatot építeni ki velük. - A karitatív tevékenységbe mikor és hogyan kapcsolódott be? - A segítő szándék már a kezdet kezdetén megvolt bennem, amilyen hamar ez lehetséges volt, bekapcsolódtam a Kolping családok tevékenységébe. Amikor Temesváron megalakult az első ilyen szervezet, munkához láttam és 1993-ban megalakítottuk a pécskai szervezetet, amely szerződéses alapon a plébániám egyik szárnyában székel. Azután kezdtek mindenfelé megalakulni a helyi szervezetek: Pécskán és Csanádon róm. katolikus, Aradon és Szentmiklóson gör. katolikus, Temes megyében csak gör. katolikus Kolping családok működnek (Gyárváros, Orczyfalva, Szentandrás, Latunas, Klopodia). Krassó-Szörény megyében római katolikus szervezet működik Karánsebesen, Nándorhegyen és Rusca Montanan. Ezek egyházmegyei szervezetbe tömörültek, kialakult az országos hálózat és 1995-től Brassóban országos titkára is van a szervezetnek. - Melyek a Koring-családok működésének alapelvei? Mióta létezik ez szervezett formában? - Alfred Kolping nevéhez kapcsolódik a II. világháború után alakult szervezet, amelynek célja a rászorulók szakképesítése, utaztatása és üdültetése, ő figyelt fel arra a jelenségre, hogy a szerény körülmények között élő családok gyermekei “elvesznek” a társadalomban, mert szüleiknek nincs miből mesterségre taníttatni őket. Ingyenes, bentlakásos szakiskolákat hozott létre, ahol ezek a gyerekek is szakképesítést nyerhetnek, emellett olcsón utaztatta, kirándulni, üdülni vitte őket - csere alapon - a háború idején lerobbant és időközben helyreállított épületekben berendezett Kolping központokba. Ezek voltak az eredeti célkitűzések, amelyek az évek során - a helyi igények függvényében - átalakultak, megváltoztak. - Milyen tevékenységet fejt id a pécskai Kolping szervezet? - Szervezetünk szociális és kulturális tevékenységet folytat. Szociális tevékenységünk fő célja, hogy segítsünk a szegényeken, rászorulókon. Ezért adtuk ki bérbe - alacsony áron - a plébánia egyik helyiségét egy fogorvosi rendelő számára, amely Kolping tagoknak jutányos áron, sürgősségek, gyerekek, betegek és idősek esetében ingyenesen dolgozik. Másik tevékenységünk - nyilvántartásaink alapján - a külföldi ruhasegélyek eljuttatása a rászorulókhoz. Tavaly karácsonyi csomagokat osztottunk a hívek és a tagok adományaiból összegyűjtött javakból. Akkor személyenként 30 kg burgonyát is tudtunk adni nekik. Említésre méltó, hogy az ifjúsági csoport tagjainak segítségével idős, beteg, magatehetetlen embereket látogattunk meg és segítettünk nekik. Ezt sikerült a plébániához tartozó hetven idős emberre és a tíz sokgyerekes családra kiterjeszteni. A Kolping székházban állandó jelleggel 15 átutazó személy számára tudunk szállást biztosítani egy-két éjszakára. Emellett még egy 40 tagú csoportot, főként kirándulókat is be tudunk fogadni, akik matracokon, nem túl igényesen, de olcsón és jól tudnak nálunk megszállni. - Említette a kulturális tevékenységet is. Ez miben nyilvánul meg? - Elsősorban megemlíteném, hogy a nagyváradi és a temesvári színházakkal állandó kapcsolatban vagyunk, mi intézzük a hirdetést, a terem bérlését és fűtését (télen), a jegyek árusítását. A ''aradiakat, akik általában Aradra mer ejtenek útba bennünket, itt szoktuk tartani éjszakára is, biztosítjuk számukra a szállást és az ellátást. A Kolping ifjúsággal, a helyi fiatalokkal valamint az itteni néptánc együttessel vallásos és világi előadásokat, vidám jeleneteket tanulunk be és adunk elő nemcsak Pécskán, voltunk már többször Aradon, sőt, Temesváron is velük. A sport területén is vannak eredményeink: ministráló fiatalokból álló futballcsapatunk van (16 évesekig), amely harmadik esztendeje a körzeti talpát szervezi. Az Ifjúsági Hittancsoport ötven tagot számlál, ebben vegyesen vannak jelen a plébániához tartozó és a Kolping fiatalok, akikkel hetente találkozóink, megbeszéléseink vannak. Ezek általában kérdezz-felelek (esetleg tesztek) formájában szoktak lezajlani. Ilyenkor érdekes, hasznosítható ötletek, további beszélgetésekhez való témák merülnek fel. Az összejövetelek valódi baráti kancsolatok kialakulásához vezetnek, s nem kevés dolog. - Milyen további tervek megvalósításán fáradozik? - Az Országos Kolping szervezet révén egy szakiskolát szeretnénk beindítani - amihez a szakminisztérium engedélyét már megkaptuk - ahol szegény családok gyermekeit bentlakásos szakképzésben részesítenénk. Jövőtől akarunk beindítani egy román osztályt Bákóban, egy magyar osztályt pedig valahol a Székelyföldön. A szakiskolákat a Nemzetközi Kolping Alapból hoznánk létre, a diákokat pedig az országban működő Kolping családok küldenék a szakképesítő iskolába. A próbálkozás, reméljük, sikerrel jár és komoly segítséget jelent majd a szűkös, szerény körülmények között élő embereknek. Hisz célunk, mint már említettem, hogy segítsünk a szegényeken, a rászorulókon. Boár Jenő