Heti Új Szó, 2001. július-szeptember (7. évfolyam, 27-39. szám)
2001-09-14 / 37. szám
[481] HETI ÚJSZÓ Lázmérő és zsebkendőhegyek A mi éghajlatunkon kicsi az esélye, hogy valaki egy év leforgása alatt egyetlenegyszer se kapjon náthát. Egy jó erőben lévő felnőtt átlagosan évi kéthárom náthán esik át, de aki fogékonyabb a légúti fertőzésekre, gyakran ősztől tavasz végéig betegeskedik. A kutatók szerint 110 náthát okozó vírus létezik, és további 90 vírus képes megfázásos tüneteket kiváltani... Nátha. A könnyen meghűlő embernek fokozottan figyelnie kell a megelőzésre: ez vitaminok - elsősorban C- vitamin - szedésével, friss zöldség, gyümölcs fogyasztásával, kellő mennyiségű pihenéssel és a test áthűlésének kerülésével érhető el. Az egyszerű nátha nem veszélyes, az egészséges, erős szervezet gyorsan legyűri. Akinek a szervezete azonban nem eléggé ellenálló, az könnyen legyengül a vírustól, és baktériumokkal is felülfertőződik. Ez pedig már súlyosabb betegségekhez, hörghuruthoz, tüdőgyulladáshoz vezethet. A sima meghűlést elég mézes teával, pihenéssel, C-vitaminnal “kezelni”, hiszen a náthavírusokra nincs gyógyszer. (A tea ne legyen forró, mert ez inkább árt a gyulladt nyálkahártyának, azonkívül a belecsavart citrom C-vitamin tartalma is lebomlik magas hőmérsékleten.) Láz, tartós orrdugulás, sárgás-zöldes orrváladékozás, erős köhögés esetén azonban orvoshoz kell fordulni, mivel valószínűleg szövődmény lépett fel. Influenza: Az influenza a náthához hasonlóan cseppfertőzéssel terjed. Lappangási ideje akár három nap is lehet, és a vírust olyan emberek is továbbadhatják, akik még semmilyen tünetet nem mutatnak. Ez is hozzájárul, hogy olyan gyorsan tud végigfutni a világon egy-egy nagy influenzajárvány. A vírusnak három fő típusa van: A-, B- és C-, de csak az első kettő okoz járványt. (A legveszélyesebb A-vírus okozta világjárvány, spanyolnátha néven ismert, mely 1918-ban húszmillió halottat követelt.) A megfertőzött emberen, a lappangási időszak után hirtelen levertség vesz erőt, magasra szökik a láza, fejfájás, gyengeség, izom és ízületi fájdalom jelentkezik. A közérzet a náthával ellentében nem javul egy-két nap után, sőt inkább romlik. A fertőzés gyakran lehúzódhat az alsó légutakra is. Gyerekeknél gyakori, hogy az emésztőszervek is megbetegszenek, hasmenés, hányás súlyosbítja a bajt.. $§Ér ttízi Bármilyen szép is az időjárás kora ősszel, elég átmenetileg néhány nedvesebb, hűvösebb nap, és máris sok lesz a náthás ember. A bajt nem a hideg okozza, ez vírus nélkül senkit nem betegít meg: a hideg csupán csökkenti a vísokkal szembeni ellenálló képességet. Az ősszel kezdődő tanítás, a zárt termekben folyó előadások, tanfolyamok, a nyaralások után megtelő munkahelyek, a tömegközlekedés zsúfoltsága és végül az immunrendszert legyengítő nyár végi allergiák mind elősegítik, hogy a vírusok az első nyirkos napokon futótűzként terjedjenek el. A közhiedelemmel ellentétben a fertőzéshez nem szükséges, hogy egyenesen ránk tüszszentsenek vagy köhögjenek, elég közös zárt, szellőzetlen térben tartózkodni a beteggel, aki minden egyes kilégzéskor számtalan mikroszkopikus váladékcseppel “dúsítja” a levegőt. liflwmlillillillilliisif A betegség legkellemetlenebb időszakának elmúltával, a láz, az orrdugulás, a torokfájás megszűnése után akár még hetekig is levert, gyenge, időnként depressziós lehet az influenzán átesett ember. Amikor valakit fertőzés támad meg, a szervezete egy citokin nevű fehérjét kezd termelni, amely segít megsemmisíteni a kórokozókat, ám ugyanakkor kimerültséget okoz. Ez a bágyadtság tehát természetes, és a teljes gyógyuláshoz az lenne az optimális, ha a lábadozás idején is sokat pihenne a beteg. Erre persze a legtöbb embernek nincs módja, és ebben a legyengült időszakban vissza kell térnie a munkahelyére. Ezért gyakran előfordul, hogy a tél eleji influenza után akár a tavasz végéig folyton-folyvást újabb és újabb fertőzés gyötri meg a legyengült szervezetet: nátha, felfázás, arcüreggyulladás....