Heti Új Szó, 2002. január-március (8. évfolyam, 1-13. szám)
2002-02-22 / 8. szám
Szekernyés János TEMESVÁR KÖVEI Múltból a jövőbe Terjedelmes monográfia leltározhatná fel, vehetné részletesen számba mindazokat a megvalósításokat, létesítményeket, amelyekkel dr. Telbisz Károly polgármesteri működése közel három évtizede alatt gazdagította, korszerűsítette és csinosította. A várfalak lebontásának valamint az orsovai vasúti vágány áthelyezésének kijárása után, Ybl Lajossal és Kovács Sebestény Aladárral kidolgoztatta Temesvár átfogó és egységes városrendészeti tervét, amelyen a XX. század elején Szesztay László több vonatkozásban is javításokat eszközölt. Kijelölték a Belvárost a külvárosokkal összekötősugár- és közutak rendszerét. Csatornázták, “víztelenítették” a Temesvár Velencéjeként emlegetett Gyárvárost. A Bégán vízierőművet építettek. Kiépítették a település fontosabb negyedeit, tereit és utcáit behálózó vízvezeték- illetve szenyvízlevezető csatornarendszert. Aszfaltozták, kövezték az utcákat. A Bégán mutatós és korszerű hidakat építettek. 1899-ben a lóvasutat villamossal váltották fel. Megrendezték 1891-ben az országos ipari és mezőgazdasági kiállítást. Sikeresen szerepelt Temesvár az 1896-os budapesti Millenniumi Kiállításon. Telbisz Károly közvetlen irányítása alatt került tető alá nagyon sok középület. Jelen volt a gyárvárosi Millenniumi templom alapkőletételi és felszentelési ünnepségén. Hivatali ténykedése idején láttak hozzá az erzsébetvárosi római katolikus templomfelépítéséhez is. . A Gyárvárosban díszes zsinagógát emeltek. 1902-ben avatták fel a Hunyadi út és a Batthányi Utca sarkán a református egyház bér- és imaházát. Megkülönböztetett gondot fordított és figyelmet szentelt az iskolák, a tanintézetek építésére. "A XIX. század utolsó és a XX. század első évtizedeiben emelték, többek között, az állami tanítóképző, a állami főgimnázium, az állami felsőbb leányiskola, a siketnéma intézet, az állami fa- és fémipari szakiskola, az erdészeti szakiskola, a belvárosi, a gyárvárosi, józsefvárosi és erzsébetvárosi községi elemi iskolákat stb. Az egykori Eötvös utcában korszerű óvodát emeltek. Tető alá kerültek a Gizella árvaház valamint a kegyesrendi főgimnázium mutatós épülettömbjei is. Hozzákezdtek a felsőbb kereskedelmi iskola építéséhez is. Nagyon sokat fáradozott dr. Telbisz Károly annak érdekében is, hogy Temesvár felsőfokú tanintézetet kapjon. Több memorandumot terjesztett elő, minisztereket és országgyűlési képviselőket környékezett meg annak érdekében, hogy Ma'gyarország harmadik tudományegyeteme vagy második műegyeteme Temesvárra kerüljön. Nagyon közel állt ahhoz, hogy a nagyszabású eszme testet öltsön, megvalósuljon. Adókedvezmények nyújtásával, a szükséges terület ingyenes vagy nagyon előnyös áron való átengedésével járult hozzá a városi közgyűlés és törvényhatósági bizottság hathatós támogatását élvezve az ipartelepítés ösztönzéséhez, következetes támogatásához. A gyárak, az üzemek sora épült fel és kezdte meg a termelést Temesváron. Dr. Telbisz Károly polgármestersége idején létesült a Turul cipőgyár, a kalapgyár, a gyapjúipar, a harisnyagyár, a kesztyűgyár stb. Temesvár igazi büszkeségévé vált az 1905-ben felavatott városi közvágóhíd, amelyet a külföldről és Magyarország más városaiból érkezett vendégek, mérnökök, és húsipari szakemberek isgyakorta felkerestek. A 11 csarnokból álló korszerű épületegyüttés számos vidéki város számára szolgált mintaként, elérendő mérceként. Díszes paloták emelésével járultak hozzá a város szépítéséhez a különböző pénzintézetek és bankok valamint az emeletes bérházakat emelő vállalkozók. Megszámlálhatatlanul sok villa és családi ház is épült az■ egységes nagyvárossá szervesülő Temesváron. A Polgári Menházalap alaptőkéjének gyarapítására a hajdani Coronini és Kossuth tér között felépítették a Székely László tervezte többszintes, impozáns bérpalotát, amelyik a Gyárvárosi Kaszinónak is hajlékot nyújtott. A Józsefvárosban felépült a Délvidéki Kaszinó elegáns palotája. A városi műépítészként dolgozó Székely László mellett - aki különben magán tervezőirodát is fenntartott, a XIX. és a XX. század fordulójának olyan kiváló építőművészei dolgoztak temesvári megrendelésre, mint Baumhorn Lipót, Tőry Emil, Baumgartner Sándor, Komor Marcell és Jakab Dezső, Hetyey Gyula, Fodor József, Jánosházy László, ifj. Nagy Gyula stb. Előnyös fényt vet dr. Telbisz Károly szociális fogékonyságára és érzékenységére, hogy mindenkor megkülönböztetett figyelmet fordított a bérből és fizetésből élők gondjainak enyhítésére, megoldására. Messzemenően támogatta a tisztviselő- és a munkástelepek létesítését. Szorgalmazására láttak hozzá a Gyárváriban az ipari munkásházak felépítéséhez. Cselekvő szerepet vállalt a társadalmi és emberbaráti szervezetek munkájában is. Elnöke volt a Fehér Kereszt Egylet temesvári szervezetének, amelyik a lelencházat, a gyermekpoliklinikát és a bábaképző-iskolát emelte és működtette. Ugyancsak elnökként segítette és karolta fel a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület temesvári fiókjának tevékenységét. Nem volt olyan humanitárius, karitatív vagy közművelődési társaság a Béga-parti városban, amelyet dr. Telbisz Károly ne támogatott volna, amelynek ne lett volna aktív tagja. Az emberbaráti munkában mindenkor mellette állt hű társa Vargics Etelka, Vargics Imre országyűlési képviselő lánya. A Temesvári Kereskedelmi és Iparkamara titkára, a több közgazdasági és szépirodalmi művet publikáló Lendvai Jenő karikatúrát rajzolt Telbisz Károlyról, egy lebegő léghajó kosarában örökítette meg a kiváló polgármestert, amint két karjából szerteszét lógnak nagyszabású terveinek felgöngyölített rajzlapjai. Jellemző és kifejező torzrajz. Elképzeléseinek, terveinek jelentős hányadát meg is valósította. Akadt azért néhány olyan nagy horderejű terv is, amelyet nem sikerült konkretizálnia, tető alá hoznia. Székely László - akit dr. Telbisz Károly alkalmazott 1903-ban a Béga-parti város sorrendben legelső műépítészeként -, kidolgozta az új pavilon-rendszerű városi közkórház terveit. A Vadászerdő közelében az építekezésekre szánt területet is kijelölték. De a munkálatok elkezdését, főként anyagi okok miatt, egyik esztendőről a másikra halasztották. A kórház nem épült fel. Nem készült el a városi közfürdő épülete sem, amelyet a Hunyadi-híd közelében szándékoztak felépíteni. A Nagykörút és a Ferenc József út sarkára tervezett MáV palota sem került tető Temesvár városa fedi volna az építkezés költségeit, ha a vasút hajlandó lett volna kiköltöztetni a báziási vágányokat a város belterületéről. Hosszú éveken át tárgyaltak, tanácskoztak a vasútvonalak áthelyezéséről, de megegyezés nem született. A telket a város éveken át fenntartotta. Felépült ellenben a józsefvárosi vasútállomás új, Klinker-tégla borítású épülete. Telbisz Károly polgármestersége idején jelölték ki a színház előtti új főtér impozáns négyszögét. A Lloyd-palotát követően sorra felépültek a mutatós, többemeletes bérházak, amelyeknek Neuhausz Ernő, Merkl Arnold, Dauerbach György, Hilt Lajos és a Széchenyi Részvénytársaság volt a tulajdonosa. Szemközt a Löffler-család emelt hab más bérpalotát. Lerakták , Kereskedelmi és Iparkamara székházának alapjait is. Az eredeti tervek szerint a teret a Városi Kultúrpalota épületének kellett volna lezárnia. A színházzal szemben, a tér déli oldalán egy díszes homlokzatú, méreteiben is lenyűgöző épületet szándékoztak emelni, amely hajlékául szolgált volna a múzeumnak, a városi könyvtárnak és egy tágas koncertteremnek. A terv azonban nem öltött testet. Temesvár mindmáig érzi a kultúrpalota hiányát: a városnak nincs hangversenyterme, a könyvtár több épületben működik, a múzeumnak sincs hol bemutatnia gyűjteményeit. Telbisz Károlyhoz mérhető városgazdák nem kerültek a település élére az eltelt közel egy évszázad alatt. 2002. február 22., péntek 22