Heti Új Szó, 2009. január-március (13. évfolyam, 1-13. szám)

2009-01-09 / 2. szám

HETI ÚJ SZÓ Rózsaszín százlábú és világító csörgőkígyó Több mint ezer új növény- és állatfajt fedeztek fel tízéves gyűjtőmunkájuk során azok a kutatók, akik a délkelet-ázsiai Mekong folyó vidékének élővilágát térképezték fel a IWWF nemzetközi környezetvédő szervezet programja keretében. Az új fajok között van például a Vietnami­hegységben őshonos csíkos nyúl és a laoszi szirti patkánynak nevezett négylábú rágcsáló­faj, amely úgy néz ki, mint egy mókus-patkány keverék. 2005-ben ínyencfalatként bukkantak rá először­­ grillen sütve egy laoszi piacon. Azóta természetes környezetében is sikerült a nyomára bukkanni, pedig a tudósok korábban úgy tartották, hogy a faj 11 millió éve kipusz­tult a Föld színéről. A 4500 kilométer hosszú Mekong a tizedik leghosszabb folyó a világon. Senki sem gon­dolta volna, hogy "ilyen elképesztő mennyi­ségű" ismeretlen élőlénynek biztosít otthont - mondta el Peter Obrdlik, a WWF munkatársa. Az utóbbi tíz évben felfedezett fajok közül 519 növény, 279 hal, 88 pók, 88 béka, 22 kígyó - például egy zölden világító csörgőkígyó-faj (lásd a lenti képen), amelyről 2002-ben készült az első tudományos feljegyzés­­, és 15 emlős. Zöld csörgőkígyó (Trimeresurus gumprechti) Az egyik leglátványosabb új faj a testéből ciánt kiválasztó rózsaszín százlábú, a Desmo­­myxtes purpurosea (fenti kép). A Thaiföld észa­ki részén élő ízeltlábú hét centiméter hosszú és 88 lába van. Mérgező, és rikító színével is igyekszik elriasztani az ellenségeit, patkányok és mókusok mégis szívesen fogyasztják. Pontos élőhelyét a thai biológusok nem hajlandóak el­árulni, mert attól tartanak, hogy a gyűjtők azon­nal elkezdenének vadászni rá. A Mekong hat országot szel át, a Tibeti­fennsíkról indul, határfolyó Mianmar, Laosz és Thaiföld között, egy laoszi "kitérő" után a thai­­laoszi határt jelzi, majd Kambodzsán és Viet­namon keresztül vezet az útja, s végül beleöm­­lik a Kínai-tengerbe. A WWF szerint a folyó vidékén egyre nagyobb sebeket ejt a rablógazdálkodás. A délkelet-ázsiai térségben évente 2,7 millió hek­tárról irtják ki az erdőt, a Mekongon pedig a tervek szerint összesen 150 vízierőművet épí­tenek. A természetvédelmi szervezet szerint 600 ezer négyzetkilométeres védett terület ki­jelölésére van szükség, különben "számos faj kihalhat, még mielőtt felfedezik" - mondta Peter Obrdlik az eredményeket bemutató al­bum frankfurti bemutatóján. (MTI) Laoszi sziklapatkány (Laonastes aenigmamus) Ciánt kiválasztó rózsaszín százlábú (Desmoxytes purpurosea) Csíkos nyúl (Nesolagus timminsi) Az űrből keresik az elefántok táplálékát Űrből készített radarfelvételek segítségével próbálják meg feltérképezni a jénai egyetem föld­rajzkutatói, hogy mennyi táplálékuk van még az elefántoknak a Krüger Nemzeti Parkban. A vizs­gálatra azért van szükség, mert a rezervátum ormányosainak száma gyors ütemben növekszik. Az elefántok naponta mintegy három mázsa lombot és növényt fogyasztanak, és ez rövidesen kopár foltokat eredményezhet a park egyes részeiben. A csaknem húszezer négyzetkilométeres területen becslések szerint jelenleg 13 ezer elefánt él. Ha az elkövetkező két éven belül sikerülne a vállalkozás, a jénai földrajzkutatók lennének az elsők, akiknek sikerül a szavanna biomasszáját az űrből meghatározniuk. (A Der Standard nyomán) 2009. január 9., péntek­­23.) Fehéroroszlán-ikrek születtek a belgrádi állatkertben Egy hónappal ezelőtt, a belgrádi állatkert­ben jöttek a világra azok a rendkívül ritka fehéroroszlánok, amelyek egy mutáns gén révén különböznek társaiktól, és eredeti élőhe­lyükön ma már alig fordulnak elő. Anyjuk, Masa szintén fehéroroszlán, apjuk viszont normális, zsemle színű. A fehérorosz­lánok a természetben rendkívül ritkán láthatók, Dél-Afrikában, a Krüger Nemzeti Parkban for­dulnak elő. Az egyik itt honos oroszlánalfaj, a Panthera leo krugeri egyedei mutáns génváltoza­tot hordoznak, ez okozza a különleges színt, a jelenség azonban nem azonos az albinizmussal. Mivel eredeti élőhelyükön mitikus állatként tisz­telik őket, rendkívül értékes zsákmánynak szá­mítanak a helyi vadászok körében. Egy 2004-es számlálás mindössze 30 fehéroroszlánt jegyzett fel az afrikai vadonban. Hogy megőrizzék a kü­lönleges színváltozatot, az állatkertek szerte a világon igyekeznek szaporítani az állományt. A fehér szőrszínt okozó gén recesszív gén, a normális pigmentáltság tehát domináns a fehér­rel szemben. Ahhoz, hogy fehéroroszlán-kölyök szülessen, mindkét szülőnek hordoznia kell a recesszív génváltozatot. Az állatkertekben folyó szaporítási program veszélye, hogy beltenyészet alakul ki, ami csökkenti az állomány genetikai változatosságát, és fogékonyabbá teszi őket a betegségekre. f '* A Hópárduc játszik a hóban a bronx-i állatkertben - az Egyesült Államokban hatalmas hóviharok tomboltak az elmúlt napokban.

Next