Heti Új Szó, 2010. október-december (16. évfolyam, 40-53. szám)
2010-12-03 / 49. szám
CD2010. december 3., péntek HETI ÚJ SZÓ AMI NEM HIÁNYOZHAT A KARÁCSONYFA ALÓL Mikulásra megjelent a 2011. évi kalendárium. Ára 15 fej. Arany János: Búcsú az ó évtől /vers - részlet/; Fadrusz János -ismertető a borítólap kapcsán; Naptár és hasznos tudnivalók; Kányádi Sándor: Új esztendő /vers/; Nemes Kinga: Bagoly Bandi Gyermekkalendárium; Bagoly Bandi nyereményszelvény; Ferenczes István: Minerálnája pozsnyá /vers/; Dr. Hauer Erich: Eltűnt műemlékek nyomában Vajdahunyadom; Szekernyés János és Momir Dorottya: Temesvári mementók mementója; Vicze Károly: 645 éves Temesvár első címere; Szekernyés János: A közlelkesültség remeke (110 esztendős a temesvári Millenniumi templom); Tácsi Erika: Siketnémák intézete Temesváron megálmodója és létrehozója; B. Krestyán Ilona: Az iparosképzés helyzete Temesváron az impériumváltás után az 1948-as tanügyi reformig, Szekernyés János: Babér és bélyeg (Másfél évszázada született Szabolcska Mihály papköltő), Vicze Károly: A Temesváron született Kiss Ernő aradi vértanú és a balatonfüredi Anna-báb, Dr. Jancsó Árpád: Temesvár zsidósága. Várbeli zsinagógák, Tóth János: A resicabányai vízmű; Szekernyés János: A legnagyobb magyar méhész (100 éve hunyt el báró Ambrózy Béla); Dr. Gálfy Gyula: “Egy rózsaszál szebben beszél... ” Egy kis oraviczai romantika; Schreiber István: Az alsótárlakai képírásos agyagtáblák keltezése körüli kormeghatározási viták; Vicze Károly: Szoboszlay Aladár a román-magyar-osztrák konföderáció megálmodója; Ujj János: Megbecsülni a kis örömöket; Tácsi Erika: A Bartók Béla Vegyeskar négy évtizede; Sipos Enikő: Dr. Bogdánffy Szilárd nagyváradi vértanú püspökre emlékezünk; Szekernyés János: A politikai élet lelke s a társadalom bálványa (200 éve született Vukovics Sebő); Vieze Károly: 295 éve szűnt meg a török uralom Temesváron (Temesvár 1716. évi visszafoglalása a törököktől); Szekernyés János: A Holnap meg a Dél; Manojlovics Tódor a kapocs Nagyvárad és Temesvár között; Vicze Károly: 55 éve tört ki az 1956-os forradalom (Magyarországi forradalom, amelyhez temesvári események is fűződnek; B. Krestyán Ilona: Száz éve született Kulcsár Sándor (Kálmán): Késői búcsúztató; Graur János: Évkönyvek tanúságai. Szemelvények múlt századbeli kalendáriumokból; Bánsági Költők vallomásaiból Endre Károly: Dal; Anavi Ádám: Óriási fekete hal; Esztere István: Ősz templomában; Fülöp Lídia: Korsó; Dudás József: Vuvuzelás labdarúgó világbajnokság. Az UEFA betiltotta a méhraj hangjához hasonlatos hangszert; Dr. Lakatos Gábor: Az orvoslás és a kuruzslás; Temes megyei civil szervezetek adattára; A HETI ÚJ SZÓ BARÁTI KÖR tagjai 2010 decemberében; Dr. Higyed István: Két bánáti református egyházmegye (Arad és Temesvár) gyülekezetei és lelkipásztorai; Kiss Ferenc: A Temes megyei magyar oktatás helyzete a 2010/2011-es tanévben. Kovách Éva: Keresztrejtvények. Halász Ferenc: Bartók Béla Alapítvány - 2010; Névnapok - Naptárok; Nyereményszelvény Koczka György A PÉNZNEK NINCS SZAGA A tévézés árt az egészségnek. Ezt úgy látszik a liberális demokraták is tudják. Ők is részt vettek egy olyan akción, amelyet úgy hívtak, hogy “tévé nélküli hét.” Ezen alkalomból Arad narancssárga polgármestere meséket olvasott óvodásoknak. Úgy látszik azt még kibírja Arad polgármestere, hogy egy hétig ne kerüljön képernyőre, de azt már nem, hogy egy hétig tartsa a száját. A korosztályt mindenesetre jól választotta meg. Az óvodások még hisznek a mesékben. Bezzeg az amerikaiak elnöke egy ideig nem mondhat meséket az amerikaiaknak. Kosárlabdázás közben - a hírek szerint véletlenül - az egyik játszótárs olyan erővel vágta szájon, hogy össze kellett varrni a száját. Kár, hogy nálunk felé a kosárlabda nem népszerű sport a politikusok körében. Pedig elnök urunknak, a tengerésznek se ártana egy kis mozgás. A miniszterelnöknek se, ámbár ő alkatánál fogva teljességgel alkalmatlan a kosárlabdára. De már az is jó lenne, ha gombfocizna. Kormányzás helyett. Mint tudjuk, a narancssárga demokraták modernizálni akarják az államot. Ezért nem ismernek pillanatnyi szünetet sem. Egyik törvényt szülik a másik után. Egyre több szó esik a prostitúció legalizálásáról. Mert milyen modern állam az, ahol a kurváknak feketén kell dolgozniuk? Engedélyezni szeretnék többen az üzletszerű kéjelegést. És persze megadóztatni. Csoda, hogy ez az adónem még nem jutott az eszükbe. Mert rengetegen vannak, akik üzletszerűen kéjelegnek. A törvényjavaslatot a tuskólábú szemetes nyújtotta be, akiről teljesen hihető, hogy csak üzleti megfontolások alapján hajlandó vele kéjelegni egy lány. Ha a törvénytervezetet elfogadják, a rosszlányoknak is számlát kell majd kiállítaniuk a szolgáltatásaik után. Ezen számlák alapján fognak adózni. Az adónak nincs szaga. Az üzletszerű kéjelgés megadóztatásának hívei kiszámították, hogy mivel nem szerepel a rendes polgári foglalkozások listáján a prostitúció, és feketén kénytelenk dolgozni a lányok, évi 200 millió eurótól esik el az állam. Láttam egy tévévitát ez ügyben. Egy ügyvédnő, akiről nagyon is hihető, hogy soha életében nem kéjelgett üzletszerűen, ellene volt a prostitúció legalizálásának. Vitapartnere, akiről szintén hihető, hogy soha sem fizettek neki ilyen szolgáltatásokért, mellette volt. A vita függőben maradt, csak érvek csaptak össze. Ha én lettem volna a moderátor, behoztam volna egy csinos rosszlányt is, mindjárt nézhetőbb lett volna a műsor. Nemrég közöltek egy statisztikát, amely szerint a román és a bolgár lányok vezetnek tőlünk nyugatra ebben a mesterségben. Végre valami, amiben vezetünk a ranglistán. (Ne vegyék tőlem rossznéven, hogy román lányokat mondtam, a statisztika nem jelezte, hogy számarányuknak megfelelően romániai magyar lányok is benne vannak ebben az üzletben.) Tudvalevő, hogy külföldön dolgozó honfitársaink jelentős mértékben járulnak hozzá a román állami bevételekhez, mivel külföldön összekuporgatott garasaikat haza szokták küldeni. Remélhetőleg ezt teszik a rosszlányok is, és ez ellen senkinek nincs semmi kifogása. Örvendetes, hogy legalább valamiben ilyen exportképesek vagyunk. Ez persze “fekete” export, de ha pénzt hoz a házhoz, akkor isten neki, fakereszt. A kérdés csak az, hogy exportra a jobbikja kerül-e, miközben a férgese idehaza marad? És van még egy kérdés. Egyfolytában csak rosszlányokról esik szó, rosszfiúkról soha, pedig most már nem büntetik a rosszfiúságot. Nekik is szabadna üzletszerűen kéjelegni. Nem csak politikusokként, mnéF ONÁKJA , HETI Uj szó Regionális közéleti hetilap Megjelenik minden pénteken Temesváron (terjesztett Temes, Arad, Krassó-Szörény, Hunyad megyében). GRAUR JÁNOS (főszerkesztő), MAKRAI ZOLTÁN (gazdasági igazgató) Munkatárs: Dudás József (sport), Sipos Enikő (család), Joó Imre (hírek), Koczka György (jegyzet), Kiss Károly (mezőgazdaság), Kovách Éva (keresztrejtvény), dr. Lakatos Gábor (egészségügy), Baruta Kriszta, dr. Kiss András, Vicze Károly, Király Zoltán (Lugos), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich és Schreiber István (Hunyad megye), M.Biró Júlia (Krassó-Szörény). Tördelőszerkesztő: Lázár Ildikó és Nemes Gabriella Szerkesztőség és kiadóhivatal (Reflex Kft.): 300024 Temesvár, az 1989-es Forradalom útja 8-as szám, tel: 0256/ 498209, tel./fax.: 0256/ 496708, mobil: 0723-567370, 0723-567371, e-mail: hetiujszo@yahoo.com. Honlapunk: hetiujszo.hhrf.org POSTAI KATALOGUSSZÁM: 13122. Nyomatott a WEST TIPO INTERNATIONAL nyomdában. Tel.: 244007. ISSN 1223 - 7671 O) COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY Alapított*oRMUS2 réf